Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-20 / 215. (3028.) szám
Ijtejd szeptember 2U, kedd. * tACrtAR*HÍflüuAá A kompenzációs ügyletek engedélyezési eljárása Prága, szeptember 19. A devizaengedélycző bizottság a k'Ofnipenzáciiós üzletekre vonatkozó iinditványok homályosságainalk kiikü- szöbölése céljából uj nyomtatványokart. acLopt ki. A koanpeazációs üzleteik engedélyezését a jövőben csakis ezen a nyomtatványon lehet kérni. Miután a kompenzációs ügyletek iránt Szűo- venszkón és Ruszin szikén különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg. ezért az eljárást az alábbiakban ismertetjük. „ Az említett kérvény-űrlap két hasábos. A baloldali hasáb a kivitelre, a jobboldali a behozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A kérvényt beadhatja akár az importőr, akár az exportőr. A kérvényt csak akkor kell beadni, ha a belföldi és a külföldi érdekelt a kompenzációs üzlet része létéit illetőleg teljesen megegyeznekA kérvényiben feltüntetendő az importőr neve, lakása (cégje, székhelye), esetleg a külföldi szállító cégje, az importálandó áru közönséges, vagy kereskedelmi elnevezése, a vámtarifa tétel számával, az áru mennyisége kilogramm okban, illetve darabszámban, az áru egységára s az egész mennyiség ára, valamint a kompenzációképpen felajánlott áru egész mennyiségének értéke csehszlovák koronában és idegen valutában: a rendeltetési állam és az áru eredetének állama, a.z export, illetve az import határidői s megjelölendő az is, hogy az export, vagy az Import fog-e létrejönni korábban- Esetleg feltüntetendő az idegen államnak a kompenzációs ügylethez való hozzájárulása. Mindig megnevezendő az a belföldi bank, amely a kompenzációs ügyletből származó tartozást és követelést rendezi. Végül a kompenzációs ügylet indokolandó. A minden rovatában kitöltött s kellő mellékletekkel fölszerelt kérvényt a pénzügyminisztérium mellett működő devizabi- zottsághoz, a csehszlovák Nemzeti Bank B devizáinvataia Prága III. Letenská u. 13. címen kell beadni. A kérvényeknek másutt való beadása teljesen céltalanA devizábizottság végzéssel értesíti a felet, hogy a kérdéses kompenzációs ügyletet milyen feltételekkel engedélyezi, egyben a felet felhívja, hogy nyilatkozzék, hogy a feltételeket tudomásul veszi-e s ha a behozatal előbb törtéuik, mint a kivitel, úgy a fél valamely „feljogosított" belföldi banknak a garancialevelét terjessze be. Az eljárás egyszerűsítheti) azzal, hogy a fél már a kérvényben nyilatkozatot ad, hogy a devizabizottság föltételeit tudomásul veszi. Ily esetben a devi- zabizotiság a végzés kikézbesítését mellőzi, vagy. s az eljárás rövidebb lesz. Mihelyt a fél válasza beérkezik, a deviza- bizottság kompenzációs ügyi osztálya az illető kompenzációs üzletet sorszámmal látja el, ezt a számot közli az érdekelttel s figyelmezteti arra, hogy az illető kompenzációs ügyletre vonatkozó mindennemű nyugtán s különösen a kiviteli okmányokon és levelezésen st:b.-in, ezt a számol mindig tüntesse föl. A bizottság egyben arra is kötelezi a felet, hogy a kompenzációs kivitelt a vámhivatalnál külön e célra rendeli s.a devizabizottságnál kapható nyomtatványon jelentse, illetve vallja be. Ezt a nyilatkozatot az 1931. évi 159 számú kormányrendelet 3. paragrafusa szerinti kiviteli bevalláshoz kell erősíteni az iratok bal felső sarkán. Ezt a két, szabályszerűen összefűzött nyilatkozatot, esetleg a vámhivatalnak a nyilatkozatok bemutatásáról szóló igazolását a fél az áru szállítmány fu- va réveiéhez csatolja A kompenzációs behozatalból eredő tartozásokat szabályként a fél által megjelölt bankban kell kifizetni, mely bank erre a célra külön számlát nyit. A bank figyelmezteti az érdekelt fe er, hogy a kivitelből eredő követelését csak akkor fizeti ki, ha a fél a kivitelt tényleg perfektuálta s ha a kifizetést a csehszlovák Nemzeti Bank engedélyezte attól függően, hogy a kötött számlára beérkezt elk-e befizetések. A Nemzeti Bank a kötött számla állapotáról a bankokat is tájékoztatja s arra kötelezi azokat, hogy az összes e kompen- záicós üzletre eszfeözölt fizetésekről tegyenek jelentésit a devizabizottság kompenzációs osztályának, amely az ellenőrzést végzi. A bankok eme jelentéseket hivatalos nyomtatványon kötelesek megtenni. Amennyiben a kompenzációs üzlethez még devizatauusitvány is szükséges, úgy a fél jól feszi, ha a devizaengedély iránt benyújtott kérvénynek mind a három lapján a felső sarokban feltűnően (legjobb piros tintával) följegyzi a kompenzációs ügylet számát. Ha h devizaengedelyt nem az a személy kéri, aki a kompenzációs ügyletre vonatkozó engedélyt kapta, úgy a kérvényhez megfelelő igazolás csatolandó, hogy a fél milyen jogcímen kéri a devizaengedélyt. Valamennyi szükséges nyomtatvány a de- vizabdzobtság hivatalaiban kapható, * A hivatalos kormánykörök — mint azt már megírtuk — csodálkoznak azon, hogy a kompenzációs üzletek nehezen jönnek létre s a felek közben elállanak az üzlettől. Mi nem csodálkozunk ezen, mert tudjuk, hogy a köztársaság 14 millió lakosa közül alig egynéhány rendelkezik oly birkatürelemmel, amely a különböző szinti és nagyságú nyomtatványok kitöltéséhez, a végzések kivárásához, a nyilatkozatok elkészítéséhez, a végha- tározaloknak a balsarokban való ösisziefüzé- séhez, az egész levelezésnek a kompenzációs üzlet hivatalos piros számmal való ellátásához szükséges. Minderre tömérdek okmány- bélyeg is kell, amit készpénzzel kell megfizetni. A kompenzációs üzletek alapja a ,,do, ut des“ elv, ami olyan egyszerű, hogy ennél egyszerűbb semmi sem lehet De hogy ebből az egyszerű elvből mit tudott csinálni a bürokrácia', azt fentebb láthatjuk. A csehszlovák jegybank legutóbbi heti ki- i mutatása szerint, a bankjegyforgalom 199 millió koronával 5625 millió koronára csökkent; a zsiró 2 millióval 823 millió koronára emelkedett; az aranykészlet 629 ezer koronával 1640.5 millió koronára emelkedett s a devizakészletek 13 millió koronával 1093 millióra növekedtek.. Hiteligénylések nem voltak. A váltóeszkont 52.3 millió koronával 993.25 millióra csökkent s az értékpapír eszkont a kimutatásból teljesen eltűnt, ami a kereskedelem igen nagyfokú stagnálását jelenti: Az értékpapírokra nyújtott kölcsönök 124 millió koronával 324-5 millió koronára csökkentek. Az egyéb készletek tétele 6.46 millió koronával 56.17 millió koronára emelkedtek, az egyéb aktívák 29.2 millióval 325.54 millió koronára estek vissza. Az államjegyadósság 6.7 millió koronával 2704 millió koronára csökkent.. Az aranyfedezet 41.1 százalékos. Magyarországon rekord kukoricatermés van. Magyarországon ezidén olyan jó kukoricatermésre van kilátás, amilyen emberemlékezet óta nem volt. Előzetes becslések szerint a kukoricatermés 26.5 millió métermázea lesz a tavalyi 15.1, s az 1929. évi 19.4 millió métermázsával szemben. A kiviteli fölösleg 4—6 millió métermázsát tesz ki. A budapesti terménytőzsdén azonban a jó termés-híreket koraiaknak tartják. Lengyelországban ezidén gyengébb a búza és burgonyatermés. A varsói statisztikai hivatal jelentése szerint Lengyelországban ezidén 15.2 millió métermázsa búza, 64.1 millió métermázsa rozs, 15.3 millió métermázsa árpa, 23.8 millió métermázsa zab és 305.5 millió métermázsa burgonya termett A múlt év eredményeivel szemben az árpatermés 4 százalékkal, a rozs 12.4, a zab 3.1 százalékkal növekedett, elleniben a búzatermés 32.6 százalékkal s a burgonyatermés 1.4 százalékkal csökkent. A devizaelőirások és a valutakülönbségek. A devizabizottság határozata szerint a devizata- nusitványoknál nem kell figyelembe venni az oly különbségeket, amelyek azáltal keletkeznek, hogy az idegen valuta árfolyama a kérvény kiadásának napjától a tanúsítvány fel- használása napjáig emelkedett. Egyre fokozódik a termények és ipari termékek ára között fennálló diszparitás. A csehszlovák mezőgazdasági jednota számviteli szakosztálya a múlt napokban tartott ülésén érdekes megállapításokat tett a mezőgazdasági válság növekedéséről. így ezidén az általánosan jobb termés ellenére a gazdák nem járnak jól, mert a mezőgazdasági termények ára (ideszámítva az állatai termékeket is) tovább esett. Hivatalos megállapítás szerint tavaiy augusztus 1-én a mezőgazdasági bevételek hatszor akkorák voltak, mint a háború előtt, ezidén azonban csak ötször akkorák, vagyis egy év alatt a mezőg'azdasági termelés újabb 20 százalékkal vesztett jövedelmezőségéből. Ezzel szemben a mezőgazdaság szükségletei viszont csak 3 százalékkal olcsóbbodtak s így a diszparitás tényleg emelkedett. A gazda, ötször annyit kap a termékeiért, mint a háború előtt, de az ipari szükségletekért 8-4-szer többet kénytelen fizetni. A háború befejezése óta még nem volt ilyen kedvezőtlen ez az arány. Az értekezleten elfogadott, határozati javaslat az ipari nyerstermékek, különösen a vas és szén árának leszállítását, s a hitelkamatláb csökkentését követeli. A jednota egyébként ebben a tárgyban memorandumot is készít a kormány számára. Morvaországban a szeszgyári burgonya ára húsz korona. \ morvaországi, sziléziai és szk>- venszkói szövetkezeti szeszgyárak Brünnben, a múlt napokban tartott ülésükön elhatározták, hogy a szeszfőzésre szánt burgonya méter mázsájáért a termelőnek 20 korona alapárat fizetnek. Ugyanilyen árat adnak a burgonyáért a keményítőgyárak is. A nemzetközi gabonapiacok hírei Mig az értéktőzsdéken mutatkozó hossznak a gabonatőzsdékre semmi hatása sem volt, addig az értéktőzsdéken a múlt héten jelentkező reakció kedvezőtlen befolyást gyakorolt a ga- í bonatőzsdékre annyiban, hogy a kereslet je- | lent ősén csökkent s az üzlet szükebb keretek 1 között mozgott Tény azonban az, hogy a ga- ! bonatőzsdéken egyéb körülmények is szerepet játszottak, igy különösen a kanadai jó termésről szóló hírek, s a római nemzetközi mezőgazdasági intézetnek az egyesült államokbeli jó termésről szóló jelentése is. Az amerikai gabonatőzsdék némi átmeneti sziLárdulás után a múlt héten ismét lanyhultak, emellett a búza jegyzése Newyorkban 51 oentre esett A winnipegi tőzsde irányzata nagy csalódást hozott, a kanadai búza ma a legolcsóbb. Az orosz kínálat tartósan jelentéktelen, a szállított mennyiség csekély, sőt számos esetben meg kellett hosszabbítani a szállítási határidőket. Oroszországban az aratással nagyon elkéstek; a hivatalos szovjetkörök is számolnak azzal, hogy ezidén jelentősen kevesebbet exportálhatnak, mint tavaly. Eddig semmi jel sem mutatja, hogy Oroszország ezidén fontos szerepet játszanék a gabonapiacokon. Ezt igazolja az is, hogy az orosz export részére elenyészően osekélyszámu hajót béreltek. Mindezek alapján megállapítható, hogy az orosz gabonaexport évről-évre visszaesik. — Némileg szilárdultak a gabonaárak Liverpoolban. amit különösen azzal magyaráznak, hogy a Farm Bevárd 1933 közepéig visszatartja készleteit. — A berlini gabonatőzsdén az irányzat nem volt egységes. A terméseredmények nyilvánosságra hozásának különösebb hatása nem volt. A rozspiacon az árak megszilárdultak, a búza esett. — Romániában a kínálat emelkedett. Romániában egyébként a búza és rozs vámját tonnánként -1000 lejre, a liszt vámját 6000 lejre emelték. — Magyar- országon nyugodt irányzat, mellett az áTak változatlanok, a kukorica némileg megszilárdult. — A bécsi terménytőzsdén az üzlet csekély áringadozások mellett normális volt. Olaszország uj adórendeletei. Római jelentés szerint a legutóbbi minisztertanács nagyjelentőségű pénz- és adóügyi intézkedésekre határozta el magát. Ezeket az intézkedéseket rendeleti utón fogják megtenni. A fokozatosan emelkedő jövedelemadót azokra a bevételekre is kiterjesztik, amelyek az adóbevallásban ugyan nem szerepelnek, de létezésük az adóalany életszínvonalából mgállapitható. Egy másik rendelet lehetőséget ad a kormánynak a félig állami intézetek, vállalatok és társaságok igazgatósági tagjai illetményeinek a leszállítására. A harmadik rendelet hatályon kívül helyezi azt a rendeletét, amely az arany árfolyamának kihirdetéséről intézkedett. Végül a negyedik rendelet szerint az adófizetők jegyzékét nyilvános közszemlére teszik ki, hogy mindenki meggyőződhessék, hogy polgártársai mennyi adót űzetnek. — Ezenkívül a kormány megbízta az állami nemzeti biztosító intézetet, hogy az olasz kiviteli intézettel együtt végezze el a kiviteli hitel biztostását. A prágai zöldség és gyümölcspiaci árak. Geller 1—3, hagyma 0.55—0.65, fokhagyma 2.50—3.50, zöldbab 1.50—2.40, zöldborsó 1-50— 3, paradicsom 0.90—1.20, kelkáposzta 60 fej 28—60, karfiol 60 darab 35—80, kai arabé 1— 1.30. torma 6—15, sárgarépa 0.80—1, ugorka salátának való 60 darab 10—25, savanyítani való 7—-9, petrezselyem 0.80—1, póréhagyma 0.60—0.80, cékla 0-50—0.60, fejes maláta 60 fej 12—20, spenót 1.20—1.60. káposzta 60 fej 10— 35, vörös káposzta 60 fej 40—80, savanyu káposzta 1.60—2.20. — Úri gomba friss 18—26, szárított 25—40, csirkegomba 1.40. — Gyümölcs. Olasz őszi barack 5.50—8, áfonya 4— 4.80, körte 0-80—3, belföldi alma 0.80—1.60. dió 4—8, cseh szilva 0.50—0.80, francia szilva 1,80—2.20, bolgár szilva 2—2.50, szeder 1.50— 2.50, belföldi szőlő 2—3.50. külföldi szőlő 4.50— 8, citrom 0.35—0.50, görögdinye 0-30—0.70, ananászdinye 1.80—2.50. — Burgonya közönséges 3—40, kékszemü 45—55. kifliburgonya 60—70. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 19. Heti nyitáskor a tőzsde kínálat hiányaiban tartott irányzatú volt. A gyengülés azonban nem volt általános, egyes piacok ellenállóképesek voltak, sőt javulást is elértek. A tőzsde folyamán lehangolt a forgalom, mert a beruházási piacon dacára a közeid kamatláb-leszállításnak sokkal gyengébb irányzat volt. Az ipari részvények piacán emelkedtek Scböller 55, Nestomitz 33, Horvát Cukor 9, Észak cseh Szén 5, Prágai Vas 3, Rothau 2, Ke- letcseh Szén 1 koronával, gyengültek Cseh Cukor 8, Berg és Hütten 20, Poldi 14. Dux Bo- denbaoh 10, Cseh Kereskedelmi 8, Alpine 4, Cseh Morva 25, Skoda 14. Krizsik 13, Königs- hoffer 15, Kolini Szesz 13, Auseigi Vegyi 11, Kábel 8, Kolini Kávé 5 és Inwald 4 koronával- A Nemzeti Bank 50 koronával javult. A beruházási piacon gyengült: A lisztkölcsön 25. népszövetségi 20, 6 százalékos és 5.5 százalékos negyedik 15, 4 százalékos pót 5 fillérrel. — Javult: a beruházási-forgalmi 50. hadiké lesön kártalanítási 20, a 3.5 százalékos negyedik és 4.2 százalékos pót 10 százalékkal.-f A budapesti értéktőzsde irányzata tartott volt. A forgalom minimális- Budapest főváros 1914. évi kölcsöne 0.5 százalékkal esett és 35-el jegyezték. 4- A bécsi értéktőzsde irányzata nem volt egységes. Korlátban nagy volt az érdeklődés a Nemzeti Bank iránt, amely 10 schillinggd emelkedett. Azonkívül javult Inwald 2.25, Egyedi 2-50, Aussigi Vegyi 1.50-el. Gyengült: Oeka 1. Berg és Hütten 1.50 echill inggel. A beruházási piacon gyenge volt a forgalom. Árutőzsde A prágai cukorpiacon nyugodt, volt az irányzat. Nyerscukor Aussig loko 58—59. októberre 60—6.0.5.-(- A mai budapesti terménytőzsde irányzata, mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti, jól tartott volt A következő árakat, jegyezték: tiszavidéki búza 14.10—11.30. felső- tiszai 13.70—13.80, fehérmegyei és egyéb dunántúli 13.30—13.40. rozs, szárma-zás szerint 7.25—7-40, árpa. minőség szerint. 9.20—9.60. zab, minőség szerint 10—-10.40 pengő. 4 A berlini terménytőzsde irányzata szilárd volt. Délelőtt az angol lefegyverzési jegyzék hatása alatt gyengülő kurzussal számoltak, azonban a kedvező ipari jelentések az ellenkező hatással voltak. Az üzlet nem volt. terjedelmes és csupán speciális értékekre szorult Az értékek megtartották kurzusukat, sőt egyesek másfél százalékos emelést is elértek.-f- A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő áraikat jegyezték: búza 207—9, rozs 160—62, eörárpa. 174—84, takarmányárpa 164—73, zab 137—42, búzaliszt 25— 30, rozsliszt- 21.49—23.75, huzakorpa 9.80— 10-20, rozskorj>a 8.50—8.90, viktóriaboraó 21— 24, bükköny 17.—20, lenpogácsa 10.40—10.50, szárazszelet, 9.20—9.50, burgonya-reszelék 14.20 —14.50. A prágai tőzsde derizajegyzései: ma tegnap Hiv. pénz áru pénz áru di<sk.?3 Amsterdam 1356.50 1360.50 1357,.— 1361.— Berlin . . 804.26 806.75 804.25 806.76 6 Zürich . . 650.25 652 25 650.50 652.50 2 Oslo . . . 538.50 691.60 í 89 50 592.50 4 (vopenh. . 606 50 609.50 606.50 609 50* 4 OanzÍK. . 662.50 £65.50* 662.50 665.50* 6 Stockholm 598.50 £01.50 598.50 601.50 3»/,i Mail and . 173.35 174.15 173.35 174.15 5 , Paris. . . 132.10 132.50 132.10 132.50 Ztd London . 116.95 117.55 116.90 117.50 2 j New York 33.76 33.86 33.76 33.86 254 BrUssel. . 467.16 468.35 467.16 468.85 3% Madrid . . 274.50 276.50 274.50 276.50 6% Belerad . 59-319 59.569* 59319 59-569* 7% Sofia. . . 24.45 24.55* 24-45 24-55* 8% Wien . . 474.25 475.75* 474.25 475.76* 6 Warechau 377.50 379.50 377.50 379.60 7tf, Budapest. 68750 58950* 58750 58950* 5 Buen. Aires 752.— 758.—* 752.- 758—* Helainfif. . 49.80 50.20* 49-80 50.20* 6% Rio de Jan. 2575 0 259.50* 25750 25950* Alexandria 120.10 120.90* 120.10 120.90* 7 Athén . . —-— —•— —•— —•— 1® Bukarest . 20.10 20.30* 20.10 2050* 7 Stambul . 16.— 16.10* 16.— 16.10* Kowno • • 837.— 339.— 337.— 339.—* 7 Lissabon . 106.60 107.40* 106.60 107.40* 7 Montreal . 30.565 30.685 30.44 30.56* 8»A Valuták. Prága, szeptember 19. Holland 1351, jugoszláv 52.55, német 801, belga 467, magyar 478.50, romám 18.85, svájci 649.50, dán 588, angol 116, spanyol 264.50, olasz 176.15, amerikai 33.40, norvég 578, francia 13160, bolgár 21.90, svéd 568, lengyel 377.12Jé, osztrák 412-50. Kötött forgalom. Prága, szeptember 19. Görög 22.25, magyar 449, litván 562, bolgár 23j90, osztrák 418.50. A prágai értéktőzsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ma tegnap NyereménykBlcsön .... 96.75 97.25 95.75 96.25 6%-oe beruházási kölcsön 94.65 95.15 94.65 95.15 6%-os beruházási kölcsön 1928 94.25 94.75 94.50 95.— Lisztkölcsön .................... 93.25 93.75 S3.25 93.75 6%-os konvertálható kölcsön 95.20 95.70 95.20 95.70 6%-os ív- államkölcsön - 92.70 93.20 92.85 93.35 5%-os államkölcsön 1928 - 86.75 87.25 86.30 86.80 4%-os Kassa-oderberxi . . 71.— —.— —.— —.— 4^.%-os oótjáradék ... 73.50 72.- — 4.2%-os pótjáradék • • ■ 66.50 67.— 66.25 66.75 4%-os pótjáradék .... 64.60 65.10 64.50 65.— 8.50%-os pótjáradek . . - 60.10 60.60 60.10 60.60 Hadikölceönkártalanitás . • 53.20 53.70 53.— 53.50 5%-os morva orszáeos kölcsön —.— —.— 83.50 —.— 3%-os bábom elótti adósság 60 — —.— 59 — —.— 6%-os cseh lelzálos bank 102.75 103.75 102Í75 103.75 6%-os morva jelzálog ás országos bank - - ——.— 100.50 4%-os Kassa-oderbergi 1889 74.— —72.75 — Csehszl. Nemzeti Bank . 5060,— 5150.— 5000.— 5100.— Cseb Agrár Bank • » . . —.— ——.— —.— Lánder Bank . • > s • > .— ——.— —.— Cseb Onio ..»>»> —.— —.— —.— —.— Cseb Eszkomt • • • . ■ —.— —.— —.— —.— Cseb Inarbank ■ • » * > —.— —.— —.— —.— Szlovák Bank , . > > i ) .— —.— —.— —.— Zivnostenská ...»»» .— ——.— —.— Osztrák Hitel - . . s • • —.— —.— —.— —.— Wiener Bankvereln . • • • — ~ — —.— —.— ííordbahn . itt ,3870.— 3880 — 3800 — 3820.— Hordbahn Bonnok . » • • .—.— —.— Cseb Cukoripar . « • . . 485.— 490 — 470 — 475 — SchöDer - . , • s . 86o._ 875.- 815j— 825.— Horvát Cukor . . . . • • 126.— 130.— 118 — 120.— Aussiger Finomító . • s «- —.— 600 — — _ 6C0 — Krizik ..... 530.- £40 _ 545;_ 555!— Prágai Malmok , . . . • 805.— .— 805.— —.— Kolini Műtrágya . • * . * —.— —.— 278 — 282 — Kolini Kávé . . • * * « 122.— 128 — 128 —-------Kolini Szess ..... . 1(60.- 1070.- ll 78 - 1080 — Tejipar ....... 835.- 845.- 840;~ 850.— Aussigl Vegyi ..... 526.— 530.— 525.— 529.— Budweissl Sör ..... —.— —.— 2320 — 2875.— Köni?sbofei Cement . . . 1200.- 1210.- 1205.- 1215.— Ceeh-Morva Kolben*Dan3fk . 1615.— 1625. — 1600 — 1620 — Brünni Gépek ...................104.- 1C6 - 10p- 103!— Ri nsboffer .........................—510.— 508.— 6l2.— Ny ujratcseb Szén .... 317.— 319.— 305.— 306.— Alpine ...••< 56.— 57.— 56.— 59 — Ber2 és Hütten.................... 1205.- 1215.- 1175 - 1185 — Poldi.................................. • 355.- 356.- 359.- 36L— Prájrat Vas . ..... 93940.— 915.— 930.— Skoda . .............................. 528.- 532.- 525 - 529.— Poz sonyi Kábel ..... 745.— 750.— 740.— 750 — Inwald ..... s . . 117.- 119.- 117.- 119.— Olleschaut Papír • # • s . 415.— —.— 418.— —
