Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-20 / 215. (3028.) szám
Franciaország után Anglia A londoni kormány mereven elutasította a német lefegyverzési követeléseket Az angol válaszjegyzék Berlinben — Üröm a párisi sajtóban — Németország egyelőre nem válaszol — Előkészületek a genfi tanácskozásra Berlin, szeptember 19. A berlini angol nagykövet vasárnap nyújtotta át Neurath német külügyminiszternek az angol kormány emlékiratát a lefegyverzési kérdésről. A jegyzék sok része egyezik a német felfogással, de alaptónusa mégis határozottan visszautasítja a német fegyverkezésre vonatkozó indítványokat Az angolok elismerik, hogy Németország önkéntes együttműködése nélkül a lefegyverzési konvenció értéktelen. Egyébként azonban az angolok azon a véleményen vannak, hogy a német egyenjogúsághoz hasonló súlyos politikai kérdések fölvetése a világ Lausanneban megkezdődött gazdasági újjáéledésének útjába súlyos akadályokat gördít. A németek viszont azt állítják, hogy az egyenjogúság kérdését nem véletlenül vetették föl, hanem azért, mert megoldása nélkül lehetetlen a népek egymás iránti bizalmát ujjáébreszteni s a gazdasági egyensúlyt helyreállítani. Berlinben utalnak arra, hogy valamennyi nemzetközi gazdasági javaslatban, különösen a bázeli szakértők dolgozataiban, a politikai megnyugvás mindenütt a gazdasági megelégedés nélkülözhetetlen előfeltételeként szerepel. A német egyenjogúsági kérdések éppen ezért már Lausanneban bizonyos szerepet játszottak és Németország kénytelen volt a probléma tisztázását sürgetni. Német illetékes köröket különösen az angol jegyzék jogi érvelése hangolta le. Az angolok megkísérlik, hogy bebizonyítsák, hogy a versaillesi szerződés nem jogosítja föl a németeket az általános lefegyverzés követelésére. Az angol fejtegetések lényege éppen ez a tétel, mely a németeket érzékenyen érinti, mert, mint ismeretes, Berlin érvelését éppen a versaillesi szerződésre építette föl. Berlinben fölösleges jogi szőr- szálhasogatásnak tartják, ha az angol memorandum megállapítja, hogy a győző államok lefegyverzése csupán célja a versaillesi szerződésnek és nem föltétele a német lefegyverzésnek. Egyébként német illetékes körök azon a véleményen vannak, hogy az angol memorandum nem nyújt alkalmat a német álláspont revíziójára. Az angol jegyzékre a berlini kormány valószínűleg csak a népszövetség ülésszakának befejeződése után felel. Természetes azonban, hogy Berlinben addig sem zárkóznak el a további diplomáciai tárgyalások elől. Az angol jegyzék elég terjedelmes okirat. Az első rész neheztelését fejezi ki, hogy Németország éppen most vetette föl a fegyverkezési egyenjogúság veszedelmes problémáját, amikor a világ gazdasági stabilizálódása megkezdődött. Hosszadalmas jogi érvelés után az angolok szükségesnek tartják, hogy a németek megegyezzenek a többi hatalommal mert különben a lefegyverzési konferenciát komoly veszedelem fenyegeti. A német fegyverkezés korlátozásait az általános fegyverkezési korlátozás előfutár- jának kell tekinteni. Angol vélemény szerint ez az a platform, amin a hatalmak találkozhatnak. Előzetes konferenciára van tehát szükség, amely határozatot hozna ebben az értelemben. A hatalmak önként köteleznék magukat, hogy a lefegyverzési konferencián föltétien az általános fegyverkezés korlátozása mellett foglalnak állást. Ha ilyen szerződést sikerül elfogadni, akkor a német és az antant-hadsereg között alig marad különbség. A jegyzék vége néhány barátságos szót tartalmaz. Az angol külügyminisztérium kifejezi azt az álláspontját, hogv az egyenjogúság olyan cél, amelyet előbb-utóbb föltétlenül el kell érni, mert amig nincs meg, a német nemzeti büszkeséget méltón érte sérelem. Ép ezért törekedni kell a barátságos kiegyezés megteremtésére. Párisi kommentárok P á r i s, szeptember 19. Az angol jegyzéket a francia sajtó szélesen és lelkesen kommentálja. Az örökké elégedetlen Pertinax is a lelkesedés hangján beszél róla a nacionalista Echo de Parisban. Véleménye szerint az angol jegyzék a háború utáni idők egyik legjobb diplomáciai dokumentuma. A lapok látható kárörömmel állapítják meg, hogy az angol jegyzék hangja szokatlanul kemény és éles. Anglia messzebb ment, mint Franciaország — Írja a Petit Párisién. — A német javaslatokat az angolok brutális kritika tárgyává tették. A jegyzék a legborzalmasabb hideg zuhany, amely Papén és Schleicher politikáját érte, — írja a Matin. — Anglia rövidesen és szárazon közli Németországgal, hogy a vitának föltétlenül a versaillesi szerződés keretei között kell maradnia. A lapok továbbá örömmel állapítják meg, hogy az angol jegyzék első része teljesen magáévá tette a franciák jogi érvelését. Az angol jegyzék második része, amely bizonyos megértést mutat a német követelésekkel szemben és elérendő célnak tartja a fegyverkezési egyenjogúságot, amelyre mindenképpen törekedni kell, már nem aratott ily osztatlan elismerést a francia sajtóban. A legtöbb lap hibáztatja az angolok túlzott jóakaratát és azt a törekvésüket, hogy valamiképpen mégis összeegyeztessék a francia és a német álláspontot Az angol sajtó Németország ellen London, szeptember 19. Az angol lapok a német fegyverkezési jegyzékre adott váiaez elküldésének pillanatában ismét bebizonyították, hogy külpolitikai kérdésekben feltétlenül fegyelmezettek tudnak maradni. Az ellenzék lapjai nem ellenzik a kormány merev elutasítását ée igyekszenek megértem a Foreign Office álláspontját. Az egyébként mindig ellenzéki News Chronicle nyomatékkai megállapítja., hogy az angol jegyzék lényegéiben helyes. A szerződéseket minden körülmény között be kell tartani. Egyébként a lapok az angol jegyzéket olyan dokumentumnak tartják, amely alkalmas a németek meggyőzésére 6 igy remény van arra, hogy Berlin megváltoztatja elhatározását é6 mégis részt vesz a lefegyverzési konferencián. A News Chronicle szerint e cél elérése érdekében Németországnak bizonyos garanciákat kellett volna adni. A Times ugyancsak szélesen foglalkozik az angol válaszjegyzékkel. A terhes kérdésre (a lap a német követeléseket érti), energikus választ kellett adni. A diplomáciai iniciativát nem szabad Németországnak átengedni. A többi kormány megteszi a kellő javaslatokat arra, hogy Németország presztízsét ne érje csorba, de túlozni nem szabad. A harmadik német hadihajó építésének elrendelése a jelenlegi német kormány temperamentumának újabb kitörését jelenti s e túlzó temperamentummal szemben nagyfokú óvatosságra van szükség. Praktikus kiutként a Times fölemlíti, hogy a szerdán Géniben találkozó miniszterek döntsenek abban a kérdésben, vájjon hajlandók-e megváltoztatni a versaillesi szerződés lefegyverzési javaslatait és helyébe egy uj lefegyverzési konvenciót iktatnak be. Herriot szerdán utazik Genfbe Pária, szeptember 19. Herriot miniszterelnök és Paul Boncour hadügyminiszter genfi elutazásukat néhány nappal előbbre helyezték, úgyhogy mindketten már szerdán a népszövetség városába érkeznek, ahol részt vesznek a lefegyverzési konferencia választmányának előkészítő munkálataiban. Herriot miniszterelnök a kamara külügyi bizottságában szombaton délután beszédet monBudaipest, szeptember 19. (Budaipesti szerkesztőségiünk telefonijelentése.) Gratz Gusztáv dr. magyarországi képviselő, volt külügyminiszter a hétfői Reggelnek nyilatkozott prágai tárgyalásairól, amelyeket a csehszlovák külügyminiszterrel folytatott Magyarország és Csehszlovákia közötti áru- csereegyezmény megkötése tárgyában. Gratz mai nyilatkozatában kijelenti, hogy tárgyalásai alapján az a véleménye, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter őszintén kívánja, hogy a két ország között az árucsere ismét normális kereteket öltsön. Most Stockholm, szeptemlber 19. A második kamara tegnap lezajlott választásának ideiglenes eredménye a következő: Konzervatív párt 563.742 szavazat (1928-ban 692.434), parasztpárt 351.055 (263.501), liberálisok 40-859 (70.820), szabadgondolkozó néppárt 247.092 (303.995), szociáldemokraták 1 millió 013.176 (873.931), svéd kommunisták 130.882 (151.567), nemzetközi kommunisták 73-508, nemzeti szocialisták 14.845. A konzervatívok 58 mandátumot kaptak (vesztedott a külpolitikai helyzetről. Rendkívül élesen állást foglalt Németország ellen és tiltakozott a tervezett négyhatalmi konferencia ellen is, amely a német egyenjogúsági kívánságot lett volna hivatva elintézni. Herriot kijelentette^ hogy nem a magánbeszélgetések embere és nem akarja képviselni a kishatalmakat, mert ez utóbbiaknak joguk van arra, hogy közvetx lenül résztvegyenek a tárgyalásokban. A min niszterelnök szerint általánosan ismert tény, hogy Németország hónapok óta újra fegyverben zik. Több ízben figyelmeztette már erre a tény-t re a német kormányt. Herriot azt állítja, hogy többek között ismer egy helyet a birodalomé bán, ahol újra megkezdődött a tengeralattjárók periszkópjainak épitése. Franciaország soha, de soha nem egyezik bele a német kívánságokba, amelyek lehetetlenek. Szükség esetén a francia kormány hajlandó közzétenni a Quai d‘Orsay okiratgyüjteményét, amely a német fegyverke-i zésről szók Amerika Anglia oldalán Newyork, szeptember 19. A német fegyn verkezé6i jegyzékre adott angol válasz Amerikában nem keltett meglepetést, mert mindenki tadta, hogy Anglia a lefegyverzési kérdésben támogatni fogja Franciaországot. Az angol ál- lamdepartement magáévá teszi az angol közfelfogást. Mellon és Reed szenátor londoni tanácskozásai valószínűleg hozzájárultak az angol jegyzék szövegének kidolgozásához. Neurath elutazott Berlinből Berlin, szeptember 19. A német kormány egyn előre nem akar Írásban válaszolni az angol jegyzékre. A genfi tanácskozások megkezdése előtt ez úgyis lehetetlen volna. Neurath külügyminiszter már ma elutazott Genfbe, de mielőtt a népszövetség városába érkezik, előbb’ egy-két napra megáll Délnémetországban. tárgyaltunk — úgymond — a múltkorihoz hasonló újabb árucsereszerződés megkötéséről, de sokkal nagyobb terjedelemben. Erre mindkét fél részéről megvan a hajlandóság. Az én szerepem csupán előkészítő természetű s Benes külügyminiszter ur kívánságára a külügyminisztérium gazdasági osztályán hosszabb tanácskozásaim voltak, amelyeket hétfőn folytatunk. Benyomásom az, hogy a kereskedelmi forgalom elég jelentős keretek között hamarosan megindulhat a két ország között. ség 15), a parasztpárt 36 mandátumot (nyereség 9), a liberálisok 4, a szabadgondolkozó néppárt 8 (veszteség 8), a szociáldemokraták 104 (nyereség 14), a svéd kommunisták 6 (veszteség 2), a nemzetközi kommunistáik 2 mandátumot. Stockholm, szeptember 19. Hamrin kormánya a mai koronatanácson beadta lemondását a királynak. A király a lemondást elfogadta. Újabb csehszlovák-magyar árucsereszerződés elfikészitésin tárgyal Gratz Benessel! Szociáldemokrata győzelem a svéd választásokon Gyengültek a kommunisták - A kormány lemondott JBT \ XI- évf. 215. (3028) szám ■ Kedd ■ 1932 szeptember 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- . ,. , Szerkesztőség: Prágall. Panská ulfce 12. évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, SZlOVeTlSzkÓi €S rUSZlTlSzkÓi ellenzéki öártök 1L emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. . .» . “ Prága II. Panská ulice 12. 111. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több pOLltlKCLl nCLpiLCLpJCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kő. SÜRG^HYCIM: HÍRLAP, PRAHA