Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-18 / 214. (3027.) szám

towctMac&arHIhlap 7 1932 szeptember 18, rajsámap.------WnMWWBTggí öt milliós csalást lepleztek le a brünni dohány íőierahatnál Brüinn, szeptember 17. A brünni dobányfő- lera kainál nagyszabású csalást lepleztek le. A pénzügyminisztérium utasítására a brünni rendőrség csütörtök este indította meg a vizs­gálatot,, amely még nincsen befejezve, azon­ban máris több személyt letartóztattak. Az eddig elsikkasztott összeget ötmillió koroná­ra becsülik. A brünni do'hányfőlerakat Brünn városának és vidékének 380 trafikját látja el dohányáruval. A főlerakat évi forgalma 80 millió koronát tesz ki. Az előírások szerint a főlerakat a dohányjövedéknél úgy vásárolt dohányárut, hogy az árát a rendelt áru ki­adása előtt meg kellett fizetnie. A fizetés postai befizetőlap utján történt és a befizetési lapot a számlával együtt mindig be kellett mutatni a dohányjövedéki hivatalnak. Ennek bemutatása alapján adták ki az árut. Ezt az egyszerű ellenőrzést több ember játszotta ki olyképpen, hogy meghamisították a befize- téli lapok vevényét. Hogy mennyi ideje ma­nipuláltak ezzel a csalási ötlettel, ezt a vizs­gálat fogja megállapítani. A csalása csak hosszabb nyomozás után jöttek rá. mert többizben nagyobb összegek elvesztőről érkeztek jelentések, ezek termé­szetesen a hamisított vevényekben szereplő összegek voltak. A pénzügyminisztériumba ugyanis nem folytak be a bejelentett össze­gek, jóllehet a brünni dohányjövedéki hivatal avizálta a pénzt és a vevényeket is mellékel­te. Amikor megállapítást nyert, hogy a pénz­összegek nem a postán vesztek el, felülvizs­gálták a vevényeket és megállapították, hogy azok hamisak. A vizsgálat nagy apparátussal folyik. — Vér-, bőr- és idegbajosok a természe­tes „Ferenc József4 keserű vizet, mint igen jó bél tisztit ószert eredményesen használják. Az orvosi tudomány legjelentékenyebb kép­viselői írják, hogy a Ferenc József viz hatá­sával minden tekintetben meg vannak elé­gedve. A Ferenc József kesorüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszerüzle- tékben kapható­nana Prága fizet: Beszkid megy? Ruszinszkó ellenzékíeskedö kormányzóját Hrabárral akarják fölvál­tatni a kormánykörök — Ungvár polgármesteri székébe Marki kerülne Ungvár, szeptember 16. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) Az ungvári polgármesteri 6zék körüli harc még mindig tart. Se a cseh agrárok, se a szociáldemokraták nem engedik magukat a másik által háttérbe szorítani. A cseh agrárok jelöltje, Hrabár Konstantin azon­ban jelenleg is nyeregben van, mivel a polgár­mesterjelöltség körüli harcok következtében — dacára a megválasztott uj képviselőtestületnek és tanácsnak — még mindig a régi képviselőtestület, tanács és elnökség működik, amelynek polgármestere tehát még mindig Hra­bár Konstantin. A kormány egy éve töri a fejét, hogy miként oldja meg ezt az ungvári gordiusi csomót, mert mégis csak rossz fényt vet a kormánykoalíció­ban uralkodó állapotokra, hogy éppen a kor­mány legyen az oka annak, amiért Ungváron alapjában véve törvényellenes állapot uralko­dik a városházán. Úgy látszik azonban, hogy a kormánykoalí­ciónak a véletlen jön segítségére, hogy a kér­dés a kormánypártok berkeiben közmegelége­désre megoldható legyen. Az történt ugyanis, hogy Beszkid Antal dr. kormányzó, aki éveken át hatáskör nélkül vi­seli magas hivatalát, hívei unszolására akcióba kezdett és memorandumot szerkesztett, amely­ben a kormánytól Ruszinszkó autonómiájának életbeléptetését követeli. Ez a lépése érthető megütközést keltett a kormánykoalícióban, amely eddig ie csak azért tartotta a. kormányzót pozíciójában, mert sem­mit sem követelt s megelégedett magas címé­vel, viszont a kormány a külföld előtt a kor­mányzói szék betöltésével ..dokumentálta44, hogy Ríjszins^kó autonómiáját milyen nagy tiszteletben tartja. Mivel azonban Beszkid kormányzó az utóbbi időben kilépett rezerváltságából és „kellemet­len44 akcióba fogott, a kormány szabadulni sze­retne tőle. Miként jó forrásból értesülünk, Prága már meg is találta a módját, hogy úgy a kormány­zó-kérdést. mint az ungvári polgármesterség problémáját a koalíció összes pártjainak meg­elégedésére megoldja. Hír szerint a kormány Beszkid dr. kormányzót nyuga­lomba küldené s helyét Hrabár Konstantin jelenlegi ungvári polgármester foglalná el, míg a szociáldemokraták aspirációi úgy nyer­nének kielégítést, hogy az ungvári polgár- mesteri székbe Marki Adolf dr. birósági ta­nácsos, jelenlegi szociáldemokrata polgár­mesterhelyettes kerülne. Marki dr. mint polgármesterhelyettes már igen sokat foglalkoztatta a közvéleményt, azért várható megbízatását vegyes érzelmekkel fo­gadják. gB——— II á ru modern Irta: Csathó Kálmán Laci öcsémet, mint modern ifjút, nem ér­dekli semmi egyéb, csak a sport. Ezért aztán nem is lehet csodálkozni rajta, ha sejtelme sincs róla, hogy Tolstoj irta-e Karenin Annát, vagy Karenin Anna ToIstojt. Ez neki teljesen mindegy, valamint az is, hogy a Király- Ezinfoáz és a Magyar Királyi Operaház közt mi a különbség. Olyan mindegy, mint az, hogy a viziió és az orrszarvú egyugyanazon állatcsaládhoz tartozik-e vagy sem. Ez kívül esik a sportok érdekkörén, iehát az övén is. Ezzel szemben pontosan tudja, hogy Re- mecz hány méterre és hány centiméterre dobja a diszkoszt, hogy a vizipólócsapat hány­ra győzött Amsterdamban és hogy Bárány mennyi idő alatt úszta meg a száz métert. Azt azonban, hogy Apafíy Mihály hányban lett fejedelem, vagy hogy mikor kötötték meg a passzarovici békét, ne tudakolja tőle senki, mert ilyen jelentéktelen szamárságokkal ö nem foglalkozik. Elég volt, mikor a múlt ál­lítólagos kultúrájának csőkévé nyéké ppen ilye­nekkel gyötörték szegény fejét az iskolában. Jó, hogy azon már túlesett és most nem kell egyébbel foglalkoznia, mint azzal, hogy a Franzstadt hányra veri az Utét. Vagy hányra kap ki tőle? (Nehogy valami müveletlensége- xnet eláruló tévedést Írjak ide.) Megvallom, mikor ezt meghallottam, azt tudniillik, hogy Laci igy ráadta magát a sportra, nagyon helyeseltem a dolgot.-- Ép testben lakik az ép lélek! — mond­tam és felesleges is az emberek fejét annyi tudománnyal s irodalommal túlterhelni. Sok­kal jobb, ha úszik, evez, vadászik, viv, he- gyetmászik, lovagol és tenniszezik, sőt ha fut, birkózik, boxol, ugrik, diszkoszt, súlyt és gerelyt dob, oélbalő, futballozik és biciklizik, mikor szabadideje van. Ez legjobban megóv­ja kocsmától, kártyától és léha kalandoktól is, amik egészségileg és anyagilag is csak ká­rosak^ míg a sport akármiféle fajtája a lehe­tő legjobb konzerválója az egészségnek is! így vélekedtem Laciról és az sem ingatott meg ebben a meggyőződésemben, .mikormeg- bukott az első alapvizsgán, mégpedig, amint az anyjától hallottam, a futball miatt. Isten bocsássa meg, de olyasmit gondoltam, hogy majdnem okosabb, ha a fiú a labdarúgásra adja magát, mintha a jogtörténetet tanulja, mert ahogy ma állunk, a íutballból még meg­élni is könnyebb, mint a jogtudományból. Ezt azonban bölcsen elhallgattam akkor, de ősz- szel, mikor Laci öcsém másodszor is elhasalt a vizsgán, és pedig az anyja szerint megint „amiatt a fene futball miatt4, nem álltam meg, hogy nyíltan meg ne mondjam: — Hát miért nem engeditek, hogy egészen a sportra adja magát, ha ahhoz van kedve? Nem olyan világot élünk, hogy a diploma biz­tos kenyeret jelentsen és talán boldogabb is lesz Laci, ha abból él meg, amihez kedve van. Ma már az előkelőségi szempontok se számítanak. És egy jó futballistát jobban fi­zetnek, mint egy kúriai bírót! A Laci anyja nagy szemet meresztett: — Nem értelek! Hát hogy éljen meg a fut- ballból? Az legfeljebb csak pénzébe kerül! Mert az nem színház, hogy ingyenjegyet le­hessen szerezni! Most rajtam volt az el csodálkozás sora: —• Nem értena! Hát Laci nem futballozik? — Nem liát! Csak nézi a meccseket s druk­kol a Franzstadtnak! — Hát nem ő maga játszik? — Persze, hogy nem! — Hát milyen sportot üz Laci? Tennisze­zik? — Azt nézni se szereti. Csak a futballt és az atlétikát. De legjobban az úszást és a vizi- pólót. — Atlétikát? — Abból is a futás érdekli legjobban... — Laci fut? — kérdeztem. — Nem fut, — felelte az anyja elpirulva —, mert lúdtalpa van. — Értem! — bólintottam. — Szóval úszik! Ahhoz a lúdtalp nagy segítség lehet! — Nem! Nem úszik!... Úszni nem tud! — Nem tud úszni? Hisz akkor nem is evez­het! — Hát ki mondta, hogy evez? — De hisz a strandra jár! — Sütkérezni meg lubickolni. És .., mit tudom én!... Talán kurizálni! Kezdtem Lacit egyszerre egészen más szín­ben látni, de egy kicsit magam is megijedtem a képtől s szerettem volna megcáfol tat ni, amit gondoltam. — Mondd csak, kérlek! Hát ha se nem evez, se nem úszik, se nem futballozik, se nem fut, se nem tenniszezik, hát akkor mi­féle sportember? Van egyáltalában sport, amit müvei? — Dehogy van! — fakadt ki az anyja — Semmi! Csak a motorkerékpározás, de azt is csak arra használja, hogy Isten tudja, miféle nőket kocsiztat rajta. Mindig attól félek, egy­szer előáll vele, hogy elvesz egy olyat, aki hátul ül... Nem akartam az anyját keseríteni, hát el­hallgattam, amit mondani szerettem volna, de alig vártam az alkalmat, hogy találkoz­zam Lacival. — No! Fráter! Hát mi újság? — kérdez­tem. — Még mindig nem gyógyultál ki ebből a hülye sportőrületből? Gúnyos mosollyal nézett rám: — Hát abból nem is fogok! — felelte. — A sport a legszebb dolog a világon! Ezt ma már tudja mindenki! Nem ügy van, mint bá­tyámék idejében! Hála Istennek! — Persze! Persze! — feleltem. — Aztán mit tudsz te? Milyen sportot? — Tőlem lósportot és vadászatot kivéve tessék kérdezni akármit. Valamennyi a kis- ujjamban van! — Tudsz úszni? Meghökkenve nézett rám: — Én? ... Én nem, de... — De Bárány, — feleltem, — ötvennyolc vagy hány alatt úszik százat. És ez Bárány­nak, ha nem erőlteti meg magát, jót is tesz bizonyosan!... Hát vívni tudsz-e? — De nem arról van szó, bátyám kérem, hogy én... — Hanem, hogy Petschauer!... Értem! De ha téged pofonütnek, Petsöhauer fog helyet­ted megverekedni?... De várj csak!... He­gyet szoktál mászni? Vállat vont: — A hegymászás nem sport! — Nem sport? Miért? Amiért az Olimpiá- szon nem rendeznek belőle versenyt? ... Hát jó! Felelj akkor nekem arra, hogy mi jó van abban rád és a hozzád hasonlókra nézve, hogy mások sportolnak, ti pedig nézitek és szániontartjáíok az eredményeket? Mi edzi ebben a ti testeteket? Mi tesz jót az egész- ségteknek? Az, hogy a fejeteket rekordada­tokkal tömitek tele? Hogy a szellemi táplá­lékotok, ami irodalmat, művészetet, tudo­mányt kiszorít a koponyátokból egy csomó sportembernek a neve és eredménye? És egyéb semmi! Fölényes arcot vágott és azt mondta: — Bocsásson meg, bátyám, de manapság már nem lehet a sportról igy beszélni. Ez ósdi felfogás és... Dühbe jöttem, bevallom. Nagyot ütöttem az asztalra: — De a teremtésit! Ezt a szamár frázist ne fújd nekem! Az én generációm evezett, vadászott, vívott, tenniszezett és aki tehette, lovagolt is. Legnagyobb részünk ma is csi­nálja még. amire ideje és pénze van. Igaz, hogy azzal, hogy más ezekben a sportokban milyen rekordot ér el, édes keveset törőd­tünk és törődünk, mert a sport a mi szá­munkra csak testi felüdülést jelentett és nem szellemi táplálékot! A ti számotokra viszont ezt jelenti. Ha magatok sportolnátok, abból még kisülhetne valami jó, mert legalább hasz­nálna az egészségieknek. De a ti generáció­tokból sem sportol több. mint a mienkből, csak a füstje nagyobb a dolognak, mert a többiek más szellemi élvezet hijján sportki- bickedésben lelik gyönyörűségüket. Arról még lehet vitatkozni, hogy mi hasznosabb: Shakespearet nézni, vagy futballt játszani. De ha a futballt is csak nézem, ha csak szellemi élvezetnek tekintem, akkor már mégis csak Shakespeare-nek kell adnom az előnyt! Ezen vitatkozni se lehet! Vagy lehet? Felelj! Laci vállat vont és szomorúan sóhajtva né­zett rám. Láttam, hogy sajnál, mert azt meg kell neki adni. hogy iószivü gyerek. Sokáig nem felelt, maid azt mondta: — Bajos erről beszélni nekünk, bátyám! Az, amit mondani tetszik, tőlünk már olyan messze van. hogy nem is érijük! Azzal kivett a zsebéből egy sportújságot és belemerült az olvasásba. Nem tudtam eldön­teni, hogy sportol-e. vagy szellemi táplálékot vesz magához, hát nem mertem zavarni. In­kább elmentem úszni, mint maradi vén sza­már, aki nem tudja felfogni a sport jelentő­ségét. Rsaceearswaa ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ _______Budapesti, IV. Egyetem utca 5____________________ Sz ép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az Erzsébet'pince a főváros legszebb sörözője, — revier rendszer, Ölesó polgári árak! Figyelmes IttszoSsálás! Remarp: ___________ ll iaiiliiii I * | I » t | \ Kellemes 3 m]É JUjBl'meglepetés! __ _______ AtíSKh ^--„ \ Az egész nyáron használat­~ I I ^ lanul feküdt a zseblámpa! OÉÍinO j És mégis: a tokja teljesen szétesett, az elem tönkre- I Hí ment. Egv Pertrix ____________ elemnél ilyesmi nem _ I fordulhat elő, mert az teljesen Ezenkívül felujitó képességű jjlll és tartóssága rendkívüli. dcsókiadása Ke 23‘— f*jgSliCIÍ Portóköltség 3.— utánvételezésnél A „asyisényüek etetne.

Next

/
Thumbnails
Contents