Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-18 / 214. (3027.) szám

MOZAIK Az egy évtizedet meghaladó tapasztalatok után, melyeket a nemzetközi konferenciák lefolyásából menthetünk, egyáltalán nem nehéz a most folyó vagy még megtartandó hasonló tanácskozások grafikonját előne megrajzolni. Nagyhangúi, de azért semmit­mondó, minden komoly kötelezettségválla­lást elhárító kijelentések a világ vezető po­litikusai részéről, melyekből a meggyőződés ereje hiányzik és amelyek rendszerint el­lenkeznek az illetők meggyőződésével- Alig­ha lehet mással, mint a megoldandó nagy problémákkal szemben jelentkező tehetet­lenséggel és félelemmel megmagyarázni azt a magatartást, amely Genfiben és a Genf ál­tal életrehiivott nemzetközi tanácskozásokon megnyilvánul. A 'különleges előnyökhöz ju­tott győzők ravaszságának viaskodáea ez a legyőzőitek korlátoltságával, akiknek az ál­lag feljfegy vérzett ellenfeleikkel szemben Vannak elpusztithatatlan, minden támadás ellen védelmet nyújtó fedezékeik, de ame­lyeket ezek úgy látszik valamilyen érthetet­len okiból nem óhajtanak igénybe venni Kétségbevonhatatlan tény, hogy a nép- szövetség mai formájában hatalmi csopor­tok érdekeit képviseli s igy működése neon teremtheti meg azokat a gyümölcsöket, me­lyek a nemzetek közötti ellentétek végleges kiküszöböléséhez vezethetnének. A komoly kérdésekhez Genfiben hozzá sem mernek nyúlni s ezért ha már semmiféle más kive­zető utat találni nem tudnak, legjobb eset­ben kompromisszumokat keresnek. így történhetett, hogy a sikertelenségbe fulladt leszerelési konferencia papiron ál­landó permanenciáiban van, de ez az állan­dó munkásság a szuronyok számát egyetlen eggyel sem fogja csökkenteni. A népszövet­ség szeptember 26-ára kitűzött tanácskozása növidéletűnek Ígérkezik, mert a megoldha­tatlannak látszó nagy kérdések tárgyalását már eleve kikapcsolták. A gazdasági kérdé­seket külön bizottságok tárgyalják, a dél­amerikai államok konfliktusával és a Lyt- ton-bizottság jelentésével aligha mernek foglalkozni- Fel fogják venni a népszövetség tagjai közé Argentínát, Törökországot és Irakot és meg fogják választani a népszö­vetségi tanács három uj tagját, ami aligha éri meg a költséget, amibe kerüL Az európai politika legégetőbb kérdései, a néimet-franda ellentét végleges kiküszö­bölése 6 ezzel a leszerelés és a nemzetközi gazdasági együttműködés megteremtése to­vábbra is csupán jámbor óhaj alakjában fognak a népek lelkében élni. S ez nem is lehet másképp mindaddig, amig a legyőaöt- tek tehetetlenségükben az érdekeik ellen irányuló erkölcstelen aknamunkához rész­vételükkel segédkezet nyújtanak. Beigazolódott az, hogy ötvenihét vagy leg­közelebb már hatvan állaim érdekeit lehe­tetlenség összeegyeztetni. Azok a múltból átvett elvek, melyek a kereskedelmi politi­kában ezelőtt a hosszú időre, kevesebb szá­mú állam között létesített megállapodások alapjául szolgáltak, idejüket múlták és ma már csak akadályai az észszerű megállapo­dások nak. A földrajzilag egymásra utalt államok megállapodásait a legtöbb kedvezmény el­vére való hivatkozással meghiúsítják olya­nok, akiknek forgalma az illető állaimmal teljesen jelenféktelen• A nemzetközi mun­kát nem hatja át a komoly akarat szelleme, s ez az oka a munka sikertelenségének­A Stresában Közép, és Keleteurópa gaz­irta: TARJÁN ÖDÖN dasági együttmüködéise érdekéiben folyó ta­nácskozások is a népszövetség hagyományos szellemében folynak. A pesszimizmus, mely­nek e lap hasábjain a konferencia megnyi­tása előtt kifejezést adtunk, tökéletesen be­igazolódott A felmerült tervek egyáltalán nem mondhatók reálisaknak. Sem a gabo­naárak revalorizációját megteremteni óhaj­tó franda terv, sem Olaszországnak az ag­rárállamok felsegélyezésére az összes álla­mok bevonásával megteremtendő segély - I alajpja, sem a német elgondolás nem fog megvalósulni, mert egyik sem épül fel jó­zan érdekeken. Végre tisztába kell jönnie a világnak azzal, hogy a politikát az érdek irányítja. A közép- és keleteurópai államok gazdasági talpraállitása lehet nagyon szép és az illetők szempontjából fontos feladat, de a nagyhatalmakat csak oly mértékben érdekli, amennyiben hitelezői minőségük Herriot óriási sikert aratott a francia parlamentben A konverziós törvényjavaslatot csaknem egyhangúan elfogadták — Külpolitikai vita Pária, szeptember 17. A kamara ma reggel öt órakor 540 szavazattal 48 ellenében elfogadta a járadékkonverzió törvényjavaslatát A javaslat ellen egyedül a kommunisták és a jobb-pártok néhány disszideuse szavazott. Herriot tehát terve számára megkapta a kívánt túlnyomó többsé­get. A vita rendkívül nyugodtan ég tárgyilago­san folyt le. A szocialisták szónoka Vincent Auriol volt míg León Blum egyáltalában nem emelkedni szólásra. Vincent Auriol, a szocia­listák pénzügyi szakértője, a szavazástól való tartózkodást ajánlotta, mert véleménye szerint a konverzió tisztán kapitalista rendszabály, amely nem érdekelheti a szocialista tömegeket. A szocialista párt azonban ez alkalommal nem hallgatta meg vezérét, hanem a konverzió mel­lett szavazott. A középpártok szónoka, a rend­kívül mérsékelt Barety nemzetgazdász volt, mig Flandin volt pénzügyminiszter megelége­dett azzal, hogy rámutasson arra, hogy a kon­verzió törvényjavaslata néhány apró részlettől eltekintve megegyezik azzal a javaslattal, ame­lyet egy évvel ezelőtt nyújtott be a parlament­be s amelyet a kamara csak azért nem fogadott el, mert időközben nagyarányú dezertálás tör­tént a kormánypártból. Ezek után GermajLn Martin pénzügyminisz­ter és Herriot miniszterelnök szerepe nem volt nehéz. A pénzügyminiszter tisztán tech­nikai érveket hozott elő és rámutatott arra, hogy a francia bankokban ma körülbelül 94 milliárd értékű készpénz van 9 a francia vá­rosok és iparvállalatok mégis kérj tefenek a külföldről kölcsönöket kérni, mert a belföldi kamatláb nagyon magas. A konverzió ezen a lehetetlen állapoton azonnal segíteni fog. — Herriot rövid beszédében elmondotta, hogy mint Lyon polgármestere régóta végrehajtot­ta a városi kölesönök konverzióját, a konver­zió kötelesség, mert csak általa lehet a bél­és külföldi kereskedelmi életet újjáéleszteni. A miniszterelnök ezenkívül az ország haza,Jó­ságára is appellál. A szenátus szombaton délután fél négy óra­kor foglalkozott a konverziós törvényjavaslat­tal és a kamaránál is simábban elfogadta azt. Ezzel a rendkívüli francia parlamenti ülés­szak véget ért és a kamarát november 8-ig, az őszi szesszió megkezdéséig elnapolták. A miniszterelnök expozéja Páris, szeptember 17. A rövid francia parla­menti ülésszak nem érhetett véget külpoliti­kai vita nélkül. A németországi események, a német katonai követelések oly nagy szenzá­ciót keltettek a parlamentben és olyan heves vitatkozásra adtak okot, hogy a kormány kénytelen volt nyilatkozni a helyzetről. A ka­mara külpolitikai bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen Herriot jelentést tett a nem­zetközi helyzetről. A vita alig fél órát vett igénybe. A miniszterelnök nyilatkozott Fran­ciaország állásfoglalásáról a katonai egyen­rangúság kérdésében. Fölvilágosította a bi­zottság tagjait a Londonnal folytatott diplo­máciai tárgyalásokról és a birodalmi kor­mány legujabb rendszabályairól, amellyel is­mét vétett a versiaillesi szerződés ellen. Az uj páncélos megépítésének kérdését is szóvátet- te. A külpolitikai bizottságban Fribourg kép­viselő, aki a közelmúltban hivatalos tanul­mányutat végzett Középeurópában és tárgyalt a kancellárral és a német hadügyminiszter­rel, beszámolt tapasztalatairól. MacDonald előkonferendával kívánja megmenteni a lefegyverzési konferenciát A németek szeptember 21-én nem mennek Genfbe — Az engedékeny antant — Elhalasztják a lefegyverzési bizottság tárgyalásait? Paris, szeptember 17. Az Echo de Paris érte­sülése szerint francia diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel varnak egy uj angol diplo­máciai előretörést, amely a közeli napokban j esedékes. Az angol kormány régóta érezteti, hogy nagyarányú tervvel foglalkozik és Grandi londoni olasz nagykövet az angol tervekkel kapcsolatban máris Rómába utazott jelentésté­tel végett. A küszöbönálló angol demars célja állítólag az, hogy a hatalmak Németországot rábírják a lefegyverzési konferencián való rész­vételre. Mint ismeretes, a birodalom levelet in­tézett az illetékes genfi fórumokhoz, amelyben hangsúlyozta, hogy a lefegyverzési konferencia főbizottságának szeptember 21-én kezdődő ta­nácskozásain nem szándékozik részt venni, ám­bár visszavonulása nem desinteressement-t, csu­pán tüntetést jelent Az angol kormány javasol­ni fogja, hogy Németországnak a lefegyverzési konferencián adják meg a teljes egyenjogúsá­got, természetesen csak azzal a feltétellel, ha ezt nem fogja kihasználni fegyverkezésre. Vi­szont a volt győztes hatalmak kötelezik magu­kat, hogy ugyanolyan mértékben leszerelnek, mint Németország és Anglia. Ugyanakkor azon­ban a londoni kormány tiltakozik a „Braun- schweig“ nevű uj páncélos cirkáló építése ellen, mert éppen Anglia és Amerika volt az, amely­nek kívánságára a Brüning-kormány annakide­jén elejtette a cirkáló megépítésének terveit. Az „előkonferencia*' London, szeptember 17. A Daily Telegraph értesülése szerint az angol kormány még a lefegyverzési konferencia főbizottságának összeülése előtt előkonferenciát akar össze- hivni, amely elintézné a német—francia el­lentétet és rábírná a birodalmat, hogy mégis résztvegyen a tanácskozásokon. Ennek a kon­ferenciának az a célja továbbá, hogy a volt antanthatalmak megfelelő nyilatkozatot te­gyenek a német igények kielégítésére. Ez a nyilatkozat kifejezné, hogy a konferencia lé­nyeges leszerelést határozna el a nemet és a volt szövetségesek fegyverkezési állományá­nak összeegyeztetése érdekében, továbbá Né­metország egyenrangúsági követeléseit inte­gráns részként beillesztené az okvetlenül meghozandó lefegyverzési konvencióba. Elhalasztás? Genf, szeptember 17. A Journal de Geneve londoni tudósítója szerint MacDonald a szep­tember 21-én összeülő lefegyverzési tanácsko­zások elhalasztására törekszik, hogy időt nyerjen az előzetes konferencia megtartására és Németország kibékitésére. A tervezett elő­zetes konferencián MacDonald elnökölne és Anglián kiviil Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Japán és az Egyesült Államok venne rajta részt. Angol illetékesek szerint a lefegyverzési konferencia sikere en­nek az előzetes konferenciának a sikerétől függ. gggr Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül i MAI SZÁMUNK a KÉPES HÉTTEL 23 SUMt Ára a Korona (3027) szám » Vasárnap • 1932 szeptember 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, /l SzLoVenSzkÓÍ és TTLSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. «. .* • *7* ~ Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlk.Q.1 TXCLplLCLpJCL Telefon: 34184. Ejfyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents