Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-18 / 214. (3027.) szám
2 1932 szeptember 18, vasárnap. qwaiwwweMP nn MMTj-. j;iwuiHiHwnMinatgriayig3rg?ganggaciliBBKWBaaHaMiBiiig^.^tfyjWtltti«RKi3 Gandhi szeptember 20-ikán éhezni kezd n uh 'u whMnjj Mim Bbiat vagy retméniyibeli, még kiépítendő kiereskedeleimpolitikai kilátásaik ezt kívánatossá teszik- A vánhátió áldozatok mértékét egyedül ez szakja meg, ezért volt elhibázott a stre- saii konferenciának az agrárállamok részéről történt előkészítése- A varsói program következetes végrehajtása bizonyára több sikerrel járt. volna Az agrára llam ok koldulni mentek Stresáiba és így nem is remélhetnek egyebet, mint a legjobb esetben egy kis alamizsnát. Angliát Stresa netm érdekli, különiben sincs szabadkeze, mert Ottawában már állást kellett foglalnia. Svájc, Hollandia és Belgium nem hajlandó pénzáldozatokra. A Stresáiból jövő hírek egyre reménytelenebbek, Benes sajtójának optimizmusa megrendült. Az agrárállamok egymás között sem tudnak megegyezni- Bon ne t elnök húzza a tanácskozásokat és igyekszik elsírni tani a fennálló ellentéteket. Miután Olaszország ragaszkodik az összes államok hozzájáruláséihoz, a konferencia eredménytelensége bizonyos. A helyzet egyelőre az, hogy a létesítendő közös alajp összegét nem sikerült ímegállaipitani, éppen úgy eldöntetlen kérdés, hogy az agrárállamok milyen ellenszolgáltatást nyújtsanak a többi államoknak, lehetőleg a legtöbb kedvezmény elvének további fenntartása mellett. Egyelőre még az európai államok tekintélyes része az elvi állásfoglalástól is tartózkodott. A preferenciát búzánál két svájci frankban kívánják száz kilogramonként megállapítani. Ez magában véve igazolja, hogy komoly és a bajok gyökeres orvoslására alkalmas lépésre Stresában nem is gondolnak. A közép- és keleteurópai államok mezőgazdasági termelésének védelmére az ilyen támogatás még akkor sem elegendő, hogyha a megvilósi'tásuak tényleg nem lennének akadályai- A tengerentúli és orosz versennyel szemben kell eme államok mezőgazdaságának megbirkóznia- A birtok- meígoszlás és a termelési előfeltételeknek egyéb adottságai mellett teljesen kizárt dolog, hogy ezt a versenyképességet a ga- bonanemüek termelésénél másképpen, mint vámvédelem utján biztosítani lehessen. Ez- időszerint a tengerentúli államok termelési költsége államok és vidékek szerint a középeurópainak harmada-fele, az oroszországiról nem is szólva, ahol a termelési költRheuma, kösz vény, idegfájdalmak! Az izoanrheuma teljes gyógyítása. Fieöler Fi-. Libochowanbal a következőiket Írja: Hosszú idő óta szenvedtem rheumatikus izom és izületi fájdalmakban. Egy ismerősöm felhívta figyelmemet a Togal-ra, és rövid használat után közölhetem önökkel, hogy az önök Togal- teblettái az én fájdalmamat tökéletesen megszüntették. Ezért mindenkinek a legmelegebben ajánlhatom ezt az szert. — A Togail nemcsak rheumánál vált be kitünően, hanem isdhiás-, hexenschuss-, köszvény-, izületi- és végtagfájdal- maknál, valamint mindennemű ideg és fejfájásnál. Semmi káros mellékhatása nincsen. Közjegyzőileg hitelesített elismerések szerint a Tógád kiváló hatását több mint 6000 orvos, közöttük sok kiváló orvoetanór igazolja. Kérdezze meg orvosát. Egy kísérlet meggyőzi Önt. Minden gyógyszertárban tartják, ha mégis nem kapna, forduljon a fölera- kaitihoz: Brauners Apotbeke zum weissen Löwen, Prag II., Príkopy 12. ség esetleg .az értékesítésnél szerepet sem játszik. A tervezett előny tehát egyáltalán nem kielégi tő. Ha a közép európai államok saját magúikon segíteni akarnak, szakitaniok kell a céltalan, széles alapon folytatott nemzetközi kísérletezéssel. Egymás között kell megkeresniük a gazdasági együttműködés lehetőségeit, ainiikez ma már nem kell több, mint hogy a mai helyzetből az amugyis elkerülhetetlen konzekvenciákat levonják. Egymásra vannak utalva, egymás nélkül megélni nem tudnak, s ezért a józan ész politikája, hogy megtalálják egymást. Taktikázás, ravaszkodás és ámításra szánt hazugságok helyett tölbb felelősségérzetet, s akkor a dolog menni fog. A legnagyobb kérdőjel a nemzetközi politikában a németországi helyzet további alakulása. Nemcsak azért, mert a német kormány a fegyverkezés egyenjogúságának követelésével nagy mértékben hozzájárul a helyzet tisztázásához és ezzel meg akadály ózza a nemzetek szövetségének fentebb ismertetett káros magatartását, hanem mert a német politikai és gazdasági problémák össze sűrítik magukban mindazt, ami Európa legtöbb államában is a közeljövőben megoldásra fog kerülni. A szédületes méretű gazdasági és pénzügyi válság és a munkanélküliség mellett London, szeptember 17. Malaviya, a hindu kongresszuspárt jelenlegi vezetője, fölszólította több millió hívét, hogy vasárnap böjtöljön és imádkozzék Gandhi életéért. Gandhi halálig való böjtölését szeptember 20-án akarja megkezdeni s ezt a napot a hinduk ünnepként fogják tisztelni. Gandhi ott van a parlamentarizmus és a demokrácia válsága. Az események túlnőttek az emberek és intézmények erején, amelyek a határozott és gyors cselekvés kerékkötőjének b ízó nyúlnak. A demokrácia a legtöbb államban kompromittált, mert a közéletben nem a józan ész követelményének, hanem a pártagitáció érvényesülésének nyit tág teret. Németországban a versaillosi szerződés gazdasági következményei hajtották az embereket a szélsőségek felé és a demagógia megásta — legalább egyelőre — a parlamentarizmus sírját. Ahol a páriámén tar izmus csak látszatéletet él, de a törvényhozás munkáját oligarchikus alapon intézik, ott a valóságban nincs is demokrácia és parlamentarizmusAzok az erőfeszítések, amelyek a legutóbbi hetekben a gazdasági válság leküzdése érdekében történtek, mindenütt autóéi tativ alapon jöttek létre. Az Egyesült Államokban Hoover volt a kezdeményező, Németországban Papén. A törvényhozásnak legfeljebb annyi szerepe jutott, hogy az intézkedéseket tudomásul vehette. A német példa ugylátiszik csábit, mert Belgium a termelés fellendítése érdekében hasonló intézkedéseket szándékozik foganatosítani. A Papen-féle terv amugyis problematikus kilátásai persze a belpolitikai helyzet bizonytalansága következtében még jobban gyengültek. Akár meglesznek a birodalmi gyűlési választások, két év óta most már harmadszor, akár Hindenburg elnök tekintélyére támaszkodva viszi -tovább az ügyeket a birodalmi kormány, nagyon kétséges, hogy a helyzet bizonytalansága nem hiúsítja-e meg a pszichológiai hatás kifejlődését, amely nélkül viszont az egész kísérlet továbbra is változatlanul kitart elhatározása mellett. Kijelentette, hogy izgalomra egyáltalán nincs ok, ellenkezőleg mindenkinek örülnie kellene, hogy Isten végre megadja Gandhinak a régóta vágyott alkalmat az elnyomottak érdekében való legnagyobb áldozat meghozatalára. nemcsak eredménytelen marad, hanem még súlyosbítja is a mai helyzetet. Már pedig Papén kancellár sakikhuzása, mely a birodalmi gyűlés feloszlatásában jelentkezett, ebben az esetben aligha fog eredménnyel járni. Hitleréket ugyan kellemetlen helyzetbe hozhatja, mert a választási propagandához szükséges összegeket nem lesz módjukban ily rövid idő alatt másodszor előteremteni, de a kétségbeeséstől r.em fogja visszatartani a munkanélküliek millióit, akiknek kenyérre és biztos munkaalkalmakra volna szükségük. A béke és nyugodt fejlődés szempontjából majdnem mellékes, hogy az elégedetlenek melyik szélsőség táborába fognak sodródni. Németország sorsdöntő elhatározások előtt áll, melyeik nemcsak őt magát, hanem egész Európa jövőjét is közelről érintik. A nemzetközi együttműködés irányát és lehetőségeit nagy mértékben befolyásolni fogja Németország magatartása, de a német példa a többi közép- és keleteurópai állam gazdasági politikájára sem marad hatás nélkül. A parlamentarizmus és demokrácia válsága a gondolkodók és költők birodalmában tanulságul fog szolgálni amaz államok részére, ahol a népmüveltiség alacsonyabb színvonala következtében a müveit nyugattól átvett berendezkedésnek hibái még világosabban műt atkoznak. A háború még korántsem fejeződött be, közélet, közgazdaság és társa-, dalom számos államban ma is a kialakulás forrongó állaootában vannak- Uj formákat kell a megváltozott viszonyoknak kitermelniük, amelyek akkor lesznek jók, ha a nyugodt fejlődést biztosítják az emberiség szamára______________________________-?oa HW BPWBBBPW—BWBMBWBIIIITU—!■! I KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVII.-ik század végéből 0) Mint- mikor a szél végigborzong a százados tölgyek koronáin s megmozdul reá az erdő, úgy mozdult meg a fölkelők tábora is a hírre, hogy közelednek a császáriak. Spankau kassai generális ereszkedett alá ottan. Lovasok nyargaltak onnanfelől a tábor irányába, csaknem a szélben úszva, mialatt repkedve csattogtak a lovak sörényei. Lovaik marján ültek ezek a hegyesfővegü lovasok, a lovaik nyaka fölé dűlve és mig nagy zúgással nőttek és nagyobbodtak, már messziről azt kiáltozták mind: —• Gyön a német!... Gyön a német!... A vészkiáltásra zörögni kezdett mind a húszezer harcos. Fölkelőgyalogok vadukra emelték a nehéz kanócospuskákat, nyeregbevetették magukat a lovasok és mig a Tisza fölött magasan állt a por, nagy kiáltozások és fenyegetőzések közt megindultak. Első csatájukba ereszkedtek a rongyosok. Satnya lován, félig megpörkölt kurta szakádéval legelői hajlongott a sovány és csontos Pika Gáspár s nyomban rikkantott egyet: — Most oszt karózunk! Mert dobogó szívvel reménykedett, hogy legalább hatvan darab bécsi zsoldost vonhat karóba még napszálltáig. Utána rongyosai talpaltak a mezőn, egytől-egyig gyalogláb s széles talpaikkal csapkodtak a porban. Szállt a por s hetyke dalt kezdtek fújni az első csatájukba megindult rongyosok. Jött utánok hadadi Wesselényi Pál, kénye sen ülve meg fényesszőrü sárga lovát & bal öklét a csípejéhez feszitetto elbizakodottságában. Mögötte parasztjai kavargatták lábaikkal a port. S jöttek oldalvást a Dul^k: György és Ger gely s kapitányi három tol! lengett alá a süvegükről ... Hátrább Tulok György tört előre a széles homlokával s mögötte a „Bocekay angyalai következtek, a keserüszáju hajdúk, akik iépten-nyomon azt kiáltozták: _ Halál a császárra! Halál a császárra! S az átkozotf/hirü Tulok György, aki legelői díillőno’öU a. lova hátán, miuden kiáltásnál ra- bódiitott düiiedthomlöku fejével, amiből körülbelül sejthette ki-ki, hogy fenék bemetszett tülkéből német vért fog inni- Még a mai napon. ordított föl a vén Szepessy Pálnatk, hogy megrázta a mennyboltot: — Halál a németre! A hadsorok fölött messzire ellátszott a horgas Majós Ferenc, amint fölemelkedve nyergében nagyot húzott csutorájából s fenekedő kedvében annyit 6zólt hozzá: — Vesztére a németnek! Fegyverek súlyától zörögve indult meg vagy húszezer legénye Szepessy Pálnak, hogy megöljenek végül mindenkit, aki német jött ide a magyarnak keseritésére. Megmozdult a tábor s az emberi talpak és lovak patkótlan patái alatt megdörgött a mező. És a mezőn a Tisza közeli gázlói felé dörgött mind a húszezer fölkelő ... Élre járt, hogy Husszein aga és váradi kontyosai — messzebb jobbról — átkeltek már a folyón, hogy oldalról vágjanak bele Spankauba és gombakalapu németjeibe. És hátrább valamivel töméntelen tollak hullámzottak a- magas süvegeken, meg a lebbentyüs sapkákon. Tudta minden fölkelő, hogy ott jönnek a dühtől elszürkült arcaikkal a vezérek: a kopasz Szu.hay Mátyás, a bánattól eltelt Kende Gábor, a baljós csillagzatu Petrőczy István és legkitartóbb társa, ama nevezetes Ubrisi... És ott kellett lennie valahol a lengőszakállu Szepessy Pálnak is. A Tisza két partján magasan állt a por s e porfelhőből itt is, ott is lövések csattantak. Abban a szempillantásban húszezer ordasa Tokaj fölött alkonyodni próbált, mikor az öreg Ujfalus&y András, meg a fiatal Keczer Gábor fáradtan ereszkedett alá a Bodrog vizének. A nap megállt mégegyszer a Hegyalja ormai fölött és vörösre gyulladt szemmel nézett szét a Bodrogközön. Halottá dúlt, nyomortól kiégett tájakon kocogtak el lovaikkal. Útközben annyit hallottak' valakitől, hogy Keczer Gábor édesatyja, az ősz Keczer András eperjesi patrícius is rég fölcsa- pott a Szepessy Pál legényei közé. És Keczer Gáboriéi vénült apjának sorsát hallván, megin- dultan sóhajtott egy mélyet. Túl a Bodrogon pedig, túl a sás- és nádrengetegen. túl a messzeségen is égigtört porfelleg kergette magamagát a Tisza felől Ujhely felé. Megálltak egy szünetre. Annyit hallottak már, hogy Spankau kassai generális a Tiszának indult Szepessy Pál ellen... Remegő 6zivvel figyeltek mindketten abba az irányba, amerről a porfelhő menekült észak felé. Repült a porfelhő Ujhely irányának. És akkor fölsóhajtott Ujfalussy András: — Veri már a németet Szepessy Pál! S arraforditották lovaik fejét. IV. Egy napról a másra magasan állt a fölkelők csillaga. S a fölkelők legélén maga Szepessy Pál tört Kassa ellen, lengő szakájával, meg a kétmarokra járó kardjával. Keserű ember volt Szepessy Pál, aki talán egyszer sem mosolygott Hasznos tudni , hogy Schmidthauer természetes '■mám: w ni Igmandi keserüvize a gyomor és bélbetegek páratlan gyógyvize (Jiasiíús minden palackhoz meiiékeSve l Haphaió rjíindírtúH • addigi életében. Mert a nemzet miatti gond bu- Sitotta a kemény bujdosót. Most tehát Kassa ellen tört előre. Egy napról a másra maguk alá tepertők a németet s aki csak tehette, szánandó életét rejtegetve futott a bujdosók csattogó kardjai alól. Isten tudná, honnét, honnét nem: de ijesztőn növekedett az ordasok tábora, amelyben soha nem hallott, vad harciénekek zendiiltek meg. Az Alföld süllyedt moosárvilágából a Tiszahá- tig húzódtak föl a rideg’.egények, a Nagyerdő zegzugosaiból ingerült libegőssel özönlöttek elő a kanászok, akiknek minden kondáit kipuszti- tották a kóbor katonák tálkái... Jöttek a vad parasztok és a beregi ruszinok, akik bokáztak örömükben, hogy végül rakásra-gyilkolhatnak minden németet... S a táborban riasztó gyűlölettel lázitottak a császár ellen a fe’ső részekből kipörkölt prédikátorok, kik a világ végének közeledését hirdették a csapatok között... Néhány lobogóhaju sárospataki deák is vadított a táborban, miközben meztelen kardjukat maguk után vonszolták a földön. Jaj volt a németnek! Az ordasok minden lépését jószerencse kísérte. Spankau generálist, ki a tiszai révekig merészkedett a fölkelők ellen, szétverték a folyó két partján s maga a gyűlölt parancsnok is félig megbomlott ésszel menekült vissza Kassa várába, ahol alighogy bevánszorgott volna a kapun, néhány megmaradt lompos katonája utánalihegett még nyomorult állapotban, miközben összevissza kiáltoztak: — Gyónnék a kurucok!... Gyónnék a kurucok! Lélegzeteláliitó hire szállt az ordasoknak. Szájról-szájra adták a zsoldosok és a császári párton levő magyarok, hogy Spankau halott iancknehtjeiből — valahol Vencsellőnél — garmadát raktak az eretnek zendülo’k, miközben egy Tulok György nevű megátalkodott kapitány fölállt a holtgarmada legcsucsára s német vért ivott a kupájából. Majd még nagyobb kazalba hányták az összes császáriakat s máglyát gyújtottak alájuk. Minden német sercegvc lobogott akkor a máglyatüzben. Elállt a szivek verése, olyan hirek kergetődz- tek a kardrakelt urak és parasztok előtt! Mindenekelőtt megrohanták Tokajt. Lovasokkal nyargaltak először Tokaj falai ellen, mikor azonban a császáriak közéjükvertek az ágyukkal, a lovasok szétrebbentek. Ám akkor a talpasok indultak meg a falakra e nehéz ka- nócospuskáikkal tüzeltek az ágyuk ellen. S nekimentek a falaknak süni feketeségben, miközben Szuhay Mátyás fenyegetőuzve vadította őket: folytatjuk.).
