Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-11 / 208. (3021.) szám

19^2szepteir^or 11, y&8árna>p. t>ra:gai-A^g^ar-htrlm> 7 Slávik újból megígérte az állampolgársági kérdés „elintézését" Kassa, szeptember 10. (Kassai szerkesztősé­günktől.) Slávik György dr. belügyminiszter •— amint tegnapi számunkban már jelentettük — a 'kassai sajtókiállitás alkalmából, mint a (kiállítás fővédnöke, csütörtökön és pénteken Kassán tartózkodott. A miniszter az egyik kas­sai lap munkatársa előtt nyilatkozatot tett a készülő állampolgársági törvényről s más kér­désekről. Többek között a következőket mon­dotta: — Az uj állampolgársági törvény készülőben van. Ezt a fontos kérdést, amely a csehszlovák belpolitika egyik legnagyobb problémája, az uj törvény gyökeresen kívánja rendezni 6 elejét akarja venni végre a sorozatos anomáliáknak Arról folynak a tárgyalások, hogy unifikációs. törvény formájában rendeztessék az állampol­gárság kérdése. Az unifikációs törvény magábaölelné, egye­sítené úgy az illetőségi, mint az állampolgár- sági kérdést. Az uj állampolgársági törvényjavaslat szövegé­nek nyilvánosságrahozatalát egyelőre még meg nem oldott kérdések hátráltatják. Annyit azon­ban már most kijelenthetek, hogy az állampolgárság megadása továbbra is a minisztérium szuverén joga lesz, sőt. ígéretet is tehetek: az ügyeket olyan libe­rálisan intézzük, hogy rövidesen nem lesz, nemhogy állampolgár- sági ügy, de állampolgársági kérdés, sőt kér­vény sem lesz. — Sajnos, nagy elfoglaltságom miatt még nem jutottam hozzá, hogy a javaslatot és ira­tokat áttanulmányozzam, csak információkra szoritkozbatom. Ezek azonban autentikusak és meg lehetnek róla győződve, hogy a törvény liberális szelleme mindenkit ki fog elégíteni. A népszámlálási eredmények késedelmes publikálásával kapcsolatban a miniszter az alábbiakat mondotta: — A késedelmes publikálás mögött nem szabad politikumot sejteni. A statisztikai hi­vatal ugyan nem tartozik az én hatásköröm­be, erről a mindenkit érdeklő kérdésről pon­tosan informálva vagyok és figyelemmel is kisérem. A statisztikai hivatal sorrend sze­rint dolgozik. Az elsőnek sorrakerülő adatok annyi munkát adtak, hogy csak most készül­hettek el velük. A hivatal még mindig dolgo­'•zik a népszámlálás eredményein. Informá­cióm szerint már az utolsó anyagokon dolgoz­nak s ezek feldolgozása után, legkésőbb ez év decemberében, nyilvános­ságra kerülnek az eredmények. Végül kijelentette Slávik miniszter, hogy a bel­ügyminiszteri székből való távozásáról ter­jesztett birek nem egyebek a szokásos nyári kacsáknál és nincsen szándékában sem Budapestre, sem Parisba menni követnek. Nem vonul vissza a belpolitikától s ezzel kapcsolatban cáfolta az őszre bejósolt kormányrekoustrukció hírét is, amely szerinte még fel sem merült a koalí­ció berkeiben. Elismerte aigyau, hogy a koa­lícióban „kisebb nézeteltérések1* folytán ki­élesedett a helyzet, de megindultak már a tárgyalások az ellentétek áthidalására. A világszerte párját ritkító koldusbál helyett megrendítő koldus-öngyilkosság fejezte be az egykori hírneves óhegyi búcsút Az öreg koldus a világ és a saját során elkeseredve az autó kerekei alatt fejezte be életét A gazdasági nyomorúság és a jótékonyság filléreinek kimaradása egyedülálló érdekességtől fosztotta meg Ohegy községet — Tizenegy csűr égett le egy Nagykapos melletti faluban. Kassai S'zerkesz.tőségüiik telefonálja: A nagykaposi járásban levő Viszek a közéégben teg­nap hatalmas tűz pusztított, amely 18 csűrt, 20 aez- tag szalmát és több kazal takarmányt hamvasztott el. A falu lakosságának nagy része a nagykaposi vásáron volt, amikor a tűz kiütött az egyik gazda csiirjében. Mire a környékbelii tűzoltóság meg­érkezett., már a gazdasági épületek jórésze lángok­ban állott. A tűzoltóknak emberfeletti munkával si­került a tüzet lokalizálni, de a kár meghaladja a 200 ezer koronát, aminek csak jelentéktelen része térül meg biztosítás révén A csendőrség azonnal vizsgálatot indított a tűz keletkezésének kideríté­sére s rövid nyomozás után őrizetbe vette Szlivko- vits Mária falubeli asszonyt, aki rövid vallatás után beismerte, hogy bosszúból ő gyújtotta fel a csűrt. Bekísérték a járásbíróság fogházába. — Tegnap kora hajnalban kigyulladt Nagyka poson Ficza Já­nos gazdálkodó háza s mire a tűzoltóság kivonult, a ház porig leégett. A ceendőrségnek az a gyanúja, hegy gyújtogatás történt, ezért a vizsgálatot ebben az irányban megindította. EVROPA HALL PALAIS „FÉNIX“, PRÁGA, Václavské nám 62. Egyetlen bar Európában orgonával Eredeti borok negyedliterenként Besztercebánya, szeptember 10. (Saját tudósí­tónktól.) A Sturec-hágó lábánál fekvő óhegy köz­ség közelében a napokban megdöbbentő öngyil­kossági tragédiának voltak szemtanúi egy eze­rnél vau tó utasai. Szlivka János, egy Szentandrás községben öreg koldus megvárta a meredek országúton, amig az utasokkal zsúfolt autó a közelébe ér, s az utolsó pillanatban az autó kerekei elé vetette magát. A soífőrnek már nem maradt ideje fé­kezni s az autó különben is megallithatatlanul gördült a lejtős országúton halálra gázolva a szerencsétlen öreg koldust, aki csszeroncsolt tagokkal, véresen maradt az ut porában. Ruhájának rongy-foszlányai között megtalálták személyazonossági papírjait., pénz azonban nem volt nála egy fillér sem. Nem volt nehéz megál­lapítani, hogy a szerencsétlen rokkant öregember nyomorában követte el az öngyilkosságot. Tragédiájának hátterében érdekes momentumok húzódnak meg, amelyek rendkívül jellemzően vi­lágítanak be a gazdasági válság alatt senyvedő szlovén szkod vidék életébe. Óhegy község évtizedek éta híres bucsaijáró hely volt, öreg templomát sok ezer bucsns láto­gatta. Messzi vidékekről százával jöttek a falusi szekerek, napokig táboroztak a templom körül és a búcsúé ok víg mulatozása, — amely népi szo­kás szerint a templomi ájtatosságot. követte, — mindig nagy eseménye volt ennek a vidéknek. A bucsusok tízezreivel együtt a koldusok szá­zai is összesereglettek, a félkarú, féllábu, vak, púpos, nyomorék emberek ellepték a templom környékét és jó időkben az egész évre valót megkeresték a jószivü adományokból. A híres bucsaijáró helyen érdekes koldusezokás alakult ki. A búcsú után a koldusok összegyűltek az egyik óhegyi korcsmában, egy napra elfelejtették nyomorúságukat, koldus-voltukat, bevonultak az ivószobába és erre a napra az övék volt a világ, beleértve a két-három szál cigány által szolgáltatott zenét, italt és a sok jó ennivalót, amit a korcsmáros tett az asztalra. Ez a korcsmáros volt különben az óhegyi búcsú koldusa erejének pénzbe vált ója is, nála váltották papírpénzre az öS'Szekoldult nikkel, réz és ezüst- pénzeket. Ezen a napon, a koldus bál napján az országutak toprongyos kéregetői megköve­Remarque: Ni a Mimi láiiT olcsó kiadása Ke 23 — telték, hogy a vendéglős épp olyan illemtudóan szolgálja ki őket, mint bármelyik más fizető vendégét. A nappali mulatozás után este betoppantak a cd- gányzenészek és muzsikájukra táncra perdültek a koldusok. Kísérteties látvány volt a féllábu, félkarú vagy kar nélküli, púpos és béna emberek szomorú mulatsága, amely azonban csak a szemlélőnek volt szomorú, mig az ugrándozó és kurjongató koldusok egy pár órára minden bajukat elfelej­tették és vígan merítettek az életnek ama örö­Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tiszteit Előfizetőinket, akik az előfizetési dijial hátralékban vannak, vagy esedékes elő­fizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a szám­lázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz jut­tatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. ff. Kiadóhivatala. meiből, amelyeknek forrása különben el volt előlük zárva. A régi békeidőkben keletkezett ez a sajátságos intézmény: az óhegyi koldusnuulatság, amely párját ritkította az egész világon. A gazdasági válság véget vetett a szép időknek, az óhegyi búcsúra már nem jártak tízezrével a bucsusok, s aki mégis elment, az legfeljebb, ha filléreket vetett oda a kéregető koldusoknak, így történt azután, hogy ez évben elmaradt a nevezetes koldusbál. Nem volt pénz, a jótékonyság bőségszaruja be­zárult, nem tolt a koldusoknak se cigányra, se élelemre, de még az útiköltségre se. Nagy szeren­csével dicsekedhetett, aki két-három koronát össze tudott szedni a legapróbb váltópénzekből. Szliva János is egyike volt az óhegyi búcsú közismert alakjainak, ö is részt vett egy pár koldusbálon, most azonban hiába vánszorgott el az óhegyi búcsúra, üres zsebbel kellett volna hazafelé indulnia. Nem is mert útnak indulni, elbúcsúzott társaitól és visszamaradt Óhegyen. Pénteken délelőtt kiment a község határába, le­ült az országút szélére és halálraszántan várta az első autót. Amikor messziről meghallotta az autó motorjának berregését, fölállott az ut széléről és így várta be a mind közelebb érkező személyautót, hogy azután az utolsó szempillantásban, amikor a kocsit amúgy sem lehetne megállítani, odavesse ma­gát a kerekek alá. Az óhegyi koldusbál tehát a gazdasági nyomorú­ság következtében elmaradt és helyette egy öreg koldus megrendítő öngyilkossága fejezte be az egykor nagyhírű búcsút. Ruszinszkói fáért — magyar vetőmagot R podkarpatszkaruszi országos hivatal és országos választ­mány küldöttsége vetőmagsegélyt kér Prágában Munkács, szeptember 10. (Munkácsi tudósitónk távirati jelentése.) Ruszinszkó négy búzatermelő járásának legalább 260 vagon a vetőmagszükség­lete búzában. A katasztrofális rozsdapusztitás kö­vetkeztében a tulnyomórészben magyarlakta já­rások mezőgazdasága alkalmas vetőmag nélkül maradt. Az illetékes hatósági közegek — főleg pártjainknak a helyzetet föltáró jelentései alap­ján — belátták, hogy a négy járás mezőgazdáit állami vetőmagsegélyben kell részesíteni. Az országos hivatal és az országos választmány megbízottai most Prágába utaztak, hogy a vető­magnak használandó búza beszerzésének módoza­taira nézve kormányintézkedéseket eszközöljenek ki. Ez elsősorban vetőmagbehozatalra és a beho­zandó vetőmag vámmentességére vonatkozna. A küldöttség a vetőmagsegélyezés céljára állami tá­mogatást és hitelfedezetet kér. A földművelési szakértők megállapítása szerint a ruszinszkói bú­zatermő talajon és az ottani klimatikus körül­mények közt egyedül a szlovenszkói és magyar- országi búza alkalmas vetésre, a romániai és ju­goszláv búza semmi esetre. A szlovenszkói búza ára Podkarpatszka Ruszban körülbelül 160 korona volna, ami azonban olyan ár, hogy a katasztrófa- sujtotta gazdák anyagi ereje meg nem bírná. Ezért most abban az irányban indultak meg a tárgyalások, nem lehetne-e olcsóbb magyarországi búzát kapni vetőmagnak éspedig úgy. hogy a ve­tőmagbehozatalt rekompenzációs árucsere kereté­ben bonyolítanák le. Azt fogják kérni a kormánytól, hogy a ruszin­szkói vetőmagsegély céljaira vámmentesen bocsás­son be magyar búzát, amelynek ára igy legföl­jebb 105 koronára rúgna, a csehszlovák köztársa­ság pedig a magyar búzáért ruszinszkói fával fi­zetne. A búzáért megállapítandó fakor.tingénst esetleg a Latorica részvénytársaság szállítaná. A magánkereskedelem protekciós tényezői már­is mindent elkövetnek oly irányban, hogy az üz­let lebonyolítását ők kapják meg de a termény- nagykereskedőknek és nagymalmosoknak az áru­cserekontingens lebonyolításába való fölvétele — éppen a tavalyi vetőmagbehozatalnál tapasztalt rendellenességek miatt — nem valószínű. Podkar­patszka Rusz közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint az országos hivatal és az országos választ­mány prágai akciója elé. j 11 jó szolga t tesz |/it tartósságot biztosit. || ^HLER mpiH A nagyigényuek elemet

Next

/
Thumbnails
Contents