Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-10 / 181. (2994.) szám
1Q32. aggraegtna 10, sgarda. t>rx<^Mag^arhtrla& IMIIM—III— III I llllll— ' — m 3 kedéseit, aki hajlandó átvenni a felelősséget Németország sorsáért és most már hamarosan a politikai hatalom birtokából fogja hallatni parancsait. Ezek a jelenségek egyelőre valóban mind azt bizonyítják, hogy megtörtént az, amit pár hónappal ezelőtt még a nemzeti szocialista alve- zérek sem hittek: Hitler eltökélt szándékkal jelentkezett a hatalom átvételéért és kijelentette, hogy elérkezetnek látja, az időt tervei végrehajtására. Hitler megegyezést keres a keresztény szakszervezetekkel Hogy a közeljövő eseményei e téren mit fognak hozni, az természetesen ma még beláthatatlan, — azonban még beláthatatlanabb az, hogy mi történik akkor, ha a birodalmi elnök nem nevezi ki kancellárnak Hitlert. A nemzeti szocialisták és a Papen-kormány között a megegyezés úgyszólván teljesen lehetetlenné vált, Németországban tehát olyan anarchia következne be ebben az esetben, amilyenre még nem volt példa. A nemzeti szocialista vezérek ezért azt mondják, hogy Hitler kancellári megbízatása kilencven százalékig biztos. Ebben az esetben Hitler a Reichswehr, a rendőrség és az S. A. hadsereg felett való hatalom birtokában föltétlenül garantálja a közrendet, — sőt állítólag azt is, hogy kormányát az uj Reichstag nem fogja leszavazni. Hitler mint kancellár állítólag nyomban neki akar fogni legfontosabb szociális programpontjainak megvalósításához, ami azt jelenti, hogy a politikai helyzet ezzel szempillantás alatt megváltozik. A nemzeti szocialista vezér állítólag kijelentette, hogy az uj munkásszervezkedés és munkásvédelmi rendszer alapjává a maga és a centrum keresztény szakszervezeteit akarja megtenni és ezen a téren egyedül és elsősorban Stegerwald támogatására számit. Stegerwald, aki kimondottan munkásvezér, állítólag átveszi a centrumpárt vezetését, miután politikai körökben erősen tartja magát az a hir, hogy Brüning volt kancellár nagyobb külföldi útra indul, s a közeljövőben elhagyja Németországot. A nemzeti szocialisták és a centrum együttesen abszolút többséget jelentenek a Reichstagban, ha tehát Hitler és Stegerwald a legfontosabb szociális kérdésekben megegyeznek, akkor a centrum ugyanolyan „Tolerierungspolitik“-ot fog folytatni az uj Hitler-rezsimmel szemben, mint annak idején a szociáldemokraták Brüning érdekében. Ez a centrummal való megegyezés ugyanis nem terjed a koalíció gondolatáig, mert Hitler állítólag semmiféle koalíciót nem akar kötni. A helyzetnek ezt az alakulását e pillanatban nemcsak a baloldal, hanem a német nemzetiek is nagy aggodalommal látják és igy el lehetünk rá készülve, hogy Hugenberg hamarosan a legélesebb harcot fogja megin- ditani Hitler ellen. A politikai helyzet mindenesetre egyre élesebb fordulatot vesz Németországban és a közeli napok valóban olyan eseményeket hozhatnak. amelyek talán az egész világpolitikában uj fejezetet jelentenek. M. J. dr. A kárpátaljai református egyházkerület nyíri konferenciája Munkács, augusztus 9. (Saját tudósitiónk tói.) A kárpátaljai református egyházikor ülőt ez évi nyári koferenciáját Munkácson tartja. A konferencia hétfőn, augusztus 8-án este kezdődött istentisztelettel, melynek keretében Bertók Béla püspök mondott megnyitóbeszédet s Tor* nyay János biikei lelkész prédikált. Kedden reggel: bibliakörök, majd istentisztelet volt, prédikált Balogh Sándor szinaji lelkész. Utána Szabó Dezső missziói lelkész tartott előadási „JÉbredési mozgalmak" címmel, melyet megbeszélés követett. Délután az ifjúság kérdései tétettek megbeszélés tárgyává s azután ezekkel kapcsolatban beszámolót adtak. Az esti isztentiszteleten Isaák Imre téosői lelkész prédikált. A szerdai program: reggel bibliakörök, istentisztelet, Gyürke István beregujfalusi lelkész prédikációja. Sárkány Lajos dr. előadása: „Mit kivan az Egyház tőlem és mit kívánhatok én az Egyháztól" címmel, majd megbeszélés. Délután a nőszö vétség ügyei, megbeszélés és beszámoló. Este 7 órakor: a konferencia bezárása, Bertók Béla püspök záróbeszéde, istentisztelet, prédikál Király Zoltán kojdanói lelkész, imádkozik: Gáihy Lajos ha- lábori lelkész. — Szeptember 5-én kezdődik a keleteurópai államok gazdasági konferenciája. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Ismeretes, hogy Lauisanneben elhatározták, hogy a keleteurópai államok ügyében gazdasági konferenciát hívnak össze. A konferencia hir szerint szeptember 5-én kezdődik. A hivatalos meghívók még nem mentek szét. Magyarország részéről a szakértőkön kivül Walko külügyminiszter Is résátvesz a tárgyalásokon. Harmincezer hatottja és százhúszezer hajléktalanja vast az árvízkatasztrófának Mandzsúriában Charbin kínai negyede víz alatt áll — A városok és iafvak egész sorát ellepte az áradat Charbin, augusztus 9. Mandzsúriában! óriási árvízkatasztrófa pusztít, amely példátlanul súlyos csapásként érte az o-rSzág lakosságát. A katasztrófa halottainak száma mog- közeM a hajmince-zret. A S-anguri folyó kiöntött hullámai a városok és községek egész sorát elárasztották és teljesen elzárták a külvilágtól. Legalább 120.000 ember maradt hajlék nélkül, az éh halálnak kitéve. Az árvíz miég mindig nincsen lankadóban, a vízállás állandóan növekszik. Charbin kínai negyede úgyszólván teljesen viz alatt áll. A külföldi államok konzulátusai a katasztrófától sújtott lakosság javára gyűjtéseket rendeznek. A kínai kormányválság Pár is, augusztus 9. A Petit Párisién Sanghajból érkezett jelentése arról Számol be, hogy három kínai miniszter csatlakozott Wangsingweyhez, a Írinai kormány lemondott elnökéhez, de bejelentette demisszióját Osangcsuliiang tábornok is, akit a miniszter- elnök az utóbbi időben a leghevesebben támadott. Az északkinai diktatúra kérdése még mindig tisztázatlan. A kínai lapok olyan híreket kolportálnak, hogy a kínai kormány kétszázmillió arany- frankos kölcsönről tárgyal Franciaországgal s a kölcsönügylet perféktuálása céljából már ki is küldte képviselőit Párisba. itassa város katolikusai egy emberként utasították vissza a fost Barna prelátus ellesi indított nemtelen hajszát Az egyházközség négyszázan bépvise'ete te'jes síi ista felvonult ez ériaüann! meghurcolt fipap elé s biztosította törhetetlen szeretőiéről és Kassa, augusztus 9. (Kacsai szerkesztőségünktől.) Az utóbbi időben szokatlan felháborodást keltett Kassa katolikus társadalmában, hogy egy kassai magyarnyelvű hetilap sorozatosan a lég nemtelenebb és legutszélitób hangú támadásokat intézte Tost Barna pápai prelátus, Kassa város római katolikus plébánosa ellen. Ezek az alaptalan, rosszindulatú támadások olyan cselekedetekkel vádolták a közszeretetben álló főpapot, amelyek annak idején széleskörű egyházi és hatósági vizsgálat tárgyát képezték és ez a vizsgálat minden tekintetben a legteljesebb elégtételt szolgáltatta az alaptalanul megvádolt főpapnak, annyira, hogy a nemtelen vádak értellmi szerzői, két magasrangu állami funkcionárius, hivatali állásukkal fizettek a Tost Barna ellen indított gyalázatos hajszáért. Ennek az aktákkal bizonyítható ténynek ellenére az említett kassai hetilap, nyilván bizonyos körök iránti „kegyhajbászástól" és szoilga- lelküségtől vezéreltetve, az utóbbi időben egyre gyakrabban eleveníti föl ezeket a nemtelen vádakat és teszi ezt olyan utszéli módon, mely a kassai katolikus társadalomban, nemzetiségi különbség nélkül, a legmélyebb megbotránkozást váltotta ki. A kassai katolikus egyházközség négyszáz tagból áíló képviselőtestülete vasárnap délben 12 órakor teljes számban megjelent a római katolikus plébánián, hogy Tost Barna prelátus-plébánost a piszkos támadásokkal szemben a legteljesebb szeretődéről és bizalmáról biztosítsa. A „négyszázas bizottság" tagjain kívül nagyszámmal jelentek meg a plébánián az egyház- község más tagjai is és a közel hatszázfőnyi küldöttség élén Po- linszky Béla dr. nyug. tábornok-orvos, a/« egyházközség világi elnöke, magyar nyelven, Murin Károly igazgató-tanító, egyházközségi alelnök és Zsilinszky igazgató-tanító, a szlovák katolikusok klubjának elnöke, pedig szlovákul fejezték ki szereteteket és törhetetlen ragaszkodásukat az alaptalanul meghurcolt főpap iránt, akit azonkívül az egyházközség legteljesebb bizalmáról is biztosítottak. Tost Barna a könnyekig meghatottan, szlovák és magyar nyelven válaszolt a spontán megnyilatkozásokra, válaszában kitért az annak idején lefolyt vizsgálatra, amely a legteljesebb elégtételt hozta meg a részére és azokra a büntetésüket elnyert hivatalos személyekre, akik annak idején ezt a hajszát megindították ellene. Az átlátszó hajsza hátterében a diszkreditá- láson keresztül az a szándék állott, hogy eltávolítsák őt Kassáról, ez azonban nem sikerült és a jövőben sem fog sikerülni azoknak, akik minden áron be szeretnék őt feketíteni. Emelt hangon, tiszta lelkiismeretére és az oltár előtt tett esküjére hivatkozva utasította vissza a nemtelen vádakat és kérte hiveit, hogy a jövőben is őrizzék meg iránta táplált bizalmukat és szeretőtöket, melyet ő a híveiért való fáradhatatlan katolikus munkával fog meghálálni, mint eddig Í6 tette. Krisztust (keresztre feszítették, most pedig az ő szolgáit üldözik, de a támadások megtörnek a .katolikus egyház sziMaszilárd erején, —■ fejezte be. A fölemelő megnyilatkozások után a sókszázfőnyi küldöttség lelkesen megéljenezte a közszeretetben áLlió főpapot és meghatódottan oszlott széjjel. Itt említjük meg, hogy Tost Barna prelátus a sajtópert megindította a nevezett lap és cikkek írója ellen. Az orosz nép tömeges menekülésének megakatiály ozására 20 kilométerét halálzónáf létesít a szöglet a lengne! határ mentén Mi kilométeres földsávrői a lakosságot elüldözik s házaikat felgyújtják Mi orosz-lengyel megnemtámadási szerződés francia visszhangja Paris, augusztus 9. A lengyel—orosz megnemtámadási szerződés, amelynek megkötéséről a napokban jelentek meg az első publikációk, nagy nyugtalanságot váltott ki Romániában, de más európai országok, elsősorban Németország is élénken érdeklődik a lengyel— orosz paktum jelentősége iránt. Románia, mint arról már megemlékeztünk, föflvilágositást kért a lengyel külügyminisztériumból, de a magyarázkodás dacára sem sikerült a román diplomáciai körök aggályait eloszlatni. Újabban a francia lapok is erősen foglalkoznak a lengyel—orosz szerződés hord erejével, s főképpen azt teszik vizsgálat tárgyává, milyen mértékben érinti Németországot ez a megállapodás. A Repuíbüque jólinformált lengyel1 körök véleményét közli, amely úgy hangzik, hogy egy oroszellenes lengyel támadás épp olyan valószínűtlen, mint amilyen valószínűtlen Szovjet- oroszország aggressziv föllépése Lengyelországgal szemben. Arról sem lehet beszélni, (hogy Lengyelországnak belátható időn belül támadó szándékai lennének Németországgal szemben. Egy lengyel—német konfliktus csak olyan formában képzelhető el, hogy ha Oroszország háborút keizdene Lengyelországgal és Berlin elérkezettnek látná az időt, hogy Lengyelországot két tűz közé fogja. A paktum megkötése ezt a lehetőséget is kizárja. A megállapodássá! kapcsolatban fölvetődött a kérdés, hogy Oroszországot nem az a szempont vezette-e, hogy Németországon kivül más országokkal is szorosabb kapcsolatot teremtsen és ezáltal bizonyos miértékben kiszabaduljon az orosznémet viszony kötöttségeiből. Barbár „kínai ffal** Európa és a szovjet „paradicsom" kósótt Varsó, augusztus 9. Lengyei jelentések szerint a szovjethatóságok az orosz—lengyel határ mentén busz-kilométeres határzónát fognak létesíteni, amelyből eltávolítják a lakosságot. A határzóna területéről kiutasítják az ottla- kókat, házaikat és egyéb épületeiket pedig, amennyiben azok nem a határőrség és a cse- ka hajlékául szolgálnak, fölgyujtják, illetve megsemmi sitik. (Az orosz—lengyel határ klb. 1500 kilométer hosszú, s igy a 20 kilométeres „ha'lálztóna" mintegy 80 ezer négyzetkilométernyi területet jelent. Tehát Belgium nagyságának megfelelő területen fogja- kipus-ztitani az életet a moszkvai kormány! Vájjon ez az „alkotás" is az ötéves többtermelési tervihez tartozik?) Ennek az intézkedésnek az intenciója az, hogy az illegális határforgalmat, amely az utóbbi időben a szovjetföldről való tömeges menekülés jellegét öltötte magára, a leghatható- sabb eszközökkel akadályozzák meg. Mostanáig háromszoros katonai kordon állt őrt a határon, egymástól hatkilométeres távolság*- bán fölállítva, de még ilyen szigorú határ el len- őrzés mellett sem sikerült a szökéseket megakadályozni. Nem egy esetben előfordult, hogy a szovjetből menekülő emberek fegyverrel szálltak szembe a határőrséggel és kikény- szeritették maguknak az átvonulást. Lengyel részről a szovjet újabb rendszabályait az Oroszországban uralkodó belpolitikai feszültségre vezetik vissza, amelyről Lengyelországban szenzációs hírek kerültek forgalomba. Ezeket a föl tűnést keltő jelentéseket a varsói kormánylapok is hozzák annak ellenére, hogy a Moszkvával kötött megnemtámadási szerződés aláirása. óta igen óvatos formában foglalkoznak csak a szovjetoroszországi állapotokkal. Tűzharc a Dísztérén csónakos szóvjetfutárokkal Bukarest, augusztus 9. A thiginai román 'határőrség este észrevette, hogy két szovjetfutár akart csónakon átkelni a Dnyesztérén. Megállásra szólították föl őket, mire a meglepett kommunisták revo 1 veriövésekkel válaszoltak. A határőrök viszonozták a tüzet. Az egyik szovjetfutár kibukott a csónakból és eltűnt, a másiknak sikerült visszaevezni szovjetterületre. Csecsemők és gyermekek fürdéséhez csak HELLADA-EXPORT!
