Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-10 / 181. (2994.) szám

<V&PL<iPá-l v HI KÍiÁk£ 19&2. Auguszta* 10, szerda. Szükségrendelel a rendkívüli bíróságokról és a büntetőrendelkezések szigorításáról zsenitek azon kijelentése, hogy a telepítés­nél azért vették figyelembe a történelmi or­szágokból származó földművesek áttedopi ké­sét, hogy az ittecni lakosság népsűrűségét ömöljék, legfeljebb érv lehet a szlovákok­kal szeműben, akiket mellőzni látszottak, de velünk, magyarokkal szombon gyenge ön- beismerés. Felesleges minden kertelő ezé. minden szellemes okoskodás, a telepítések necnzet- rpollMkaii célt szolgáltak: benyomulni a szlo- venszkói magyar etnikumba, megbontani a néprajzi térkép egységes színét, megbízható megfigyelőket és határőröket állítani a meg­bízhatatlannak tartott miagyar lakosság közé. Á földreformot itgy lelhetett , „megjátszani" a magyarlakta területen, hogy a nagybirtoko­sok földjét lefoglalták, de nem osztották fel a magyar földművesek között., hanem tele­peseknek és csehszlovák marad ékblrtoko­soknak juttatták, a magyar földművesség pedig bérletbe kapott itt-ott néhány holdat, hogy a „flöldoezító" kormánypártok kortes- céljai is kielégülést nyerjenek. Ezzel kapcsolatiban nem lesz érdektelen, ha Vozsen ilek beszámolójának adatai alap­ján végigszaladunk az egyes járásokon és képét adjuk a telepítések mai állagának. Könnyű lesz megfigyelni, hogy a telepítés súlypontja mindenütt a magyar többségű já­rásokra esik és figyelemmel van a határvi­dékre. Uigvér védekezni fog az ukrán emigránsok letelepülése ellen Ungvár, augusztus 9. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) Ungvár lakosságának ro­hamos szaporodása gondolkodóba ejtetette a város őslakosságát, mert a bevándoroltak egymásra szerzik meg az illetőséget s ezizel sok esetben anyagi terhet rónak a városra­Ez dz aggodalom különösen az Oroszor­szágból és Ukrajnából Ruszinszkóba mene­kült emigránsokkal szemiben jogosult, akik tíz évi ittlakás után a község kötelékébe va­ló felvételüket kérik <t ezzel illetőséget nyer­őnek, majd — betegség esetén — kórházi ápo­lásra, sőt közsegélyre szorulnak s ezzel a városi pénztárt alaposan megterhelik. Aa idegeneknek tömeges beszivárgása el­leni védekezésül már régebben beadvány- szerű javaslat érkezett az ungvári1 városi ta­nácshoz, ez azonban eddig nem került tár­gyalás alá A felesleges terheket jelentő le­település ellen való védekezés ugyanis le­hetséges, mi vel az 1886- évi XXII. t. c., mely a községekről szól, ma is érvényben van, annak 9 paragrafusa alapján joga van bár­mely városinak és községnek mindazoknak letelepülését megakadályozni, akiknek a ne­vezett városiban, vagy községiben való letele­pülése nem kívánatos. Ungvár városa azonban^ ezzel a törvény- adta jogával hosszabb ideje nem élvén a vá­ros vezetőségének egyáltalán tudomása sin­csen a város területén hatósági engedély nélküli települtek számáról, erkölcsi és megélhetési viszonyairól és hovátartozandó- ságukról. Ennek aztán az a következménye, hogy az engedély nélkül letelepültek községi illetőségének nem ismerése folytán tetemes ée illetőségi községükre át nem hárítható, gyógy- és egyéb segély költség fizetésének kötelezettsége szakad a városra s emellett a települtek hosszabb ittartózkodás után jo­got nyernek az itteni illetőségre anélkül, hogy a község kötelékébe való felvételnél felvételi dijat kellene fizetniük s ezzel a várois közjövedelmeihez hozzá kellene já­rulni ok. Pontosan meg sem állapítható, hogy hány ezer koronájába kerül évente Ungvár nak az engedély nélkül letelepülteknek gyógy- és egyéb közsegélyezési költsége, de az se szá­mítható ki, hogy még mennyi fogja ezután terheini, mert az Ungvárról kórházba kerülő betegek kilencvenkilenc százalékának ille­tőségi ügye még rendezés alatt áll. Ugyancsak nagy terhet ró é6 még fog róni az egyes városokra és községekre az 1932. évi 236 sz. törvény alapján a szegények Sza­jnára kiszolgáltatni köteles gyógyszerek költségszámlája is. Különösen nagy összegre rúg ez a nagyobb városoknál, mint például Ungvárnál- Mert ma már nemcsak kifejezet­ten a közsegélyre szorultak veszik igénybe az ingyen-gyógyszert, hanem a vagyontalan iparos- és kereskedő családok, a kórházból kikerülő idegen gyengélkedők, a munkanél­küliek és magánosok is erősen megszaporod­va kopogtatnak a városi egészségügyi osz­tály ajtaján. Mindezektől beteg, gyógyulni vágyó egyénekről lévén szó — a gyógyszer (Tudósítás eleje az í. oldalon) Berlin, augusztus 9. A birodalmi kormány ma délben dönt a két tervbevett szükségr&n- deiet kiadásáréi, amelyeknek célja a lakos­ságot védelemben részesíteni a politikai erő­szakosságokkal szemben. Az egyik szükség­rend ele tét a birodalmi kormány adja ki s eb­ben a rendkívüli bírósági felállításáról ren­delkezik, míg a másik szükségrendelet a bi­rodalmi elnök aláírását viseli és a büntető- rendelkezések megszigorítását tartalmazza. Az első szükségrendelet értelmében rendkí­vüli bíróságokat állítanak fel, d® nem az or­szág egész területén, hanem csak a legin­kább megbolygatott részeiben, Berlinben, Keletporoszországban, Sziléziában, Sobles­wig-H olsíeinben és valószínűleg Braun- sohweigban is. A rendkívüli bíróságok gyor­sított eljárással tártgyainak és Ítélkeznek. Az előzetes vizsgálat elmarad, az államügyész a nyomozás befejezése után rögtön vádat emel és vádibeszédét élőszóval mondja el a rend­kívüli biráság előtt. A bíróság Ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, lehetőséget nyújt azonban a rendelet a peT revíziójára va.gy ujraf elvé telére. A biin tetőre ndelkezések szi­gorításáról szóló szükségrer?,delet széles ha­táskörrel ruházza fel a rendkívüli bíróságot, különösen a halálbüntetés kiszabása terén. Míg mostanáig a büntetőtörvénykönyv alap­ján csak gyilkosságért vagy pedig robban ó­Stettin, augusztus 9. A mára virradó éj­szakán a Voiksboleu szociáldemokrata kiadó­vállalat háza ellen bombamerényletet kö­vettek el. A robbanás következtében a há­romemeletes palota ablakai betörtek, a nagy uccui kirakatüvegek is Szilánkokká zúzód­tak, sőt az explozió a szomszédos házak ab­lakait is betörte. A merénylők állítólag auto­mobilon érkeztek az épület elé és dinajmit- homibát hajítottak a kirakatba, amelyet elő­zőleg kövekkel bezúztak- A rendőrség meg­állapítása szerint a bombamerénylet boSz- szabb előkészület után tervszerűen történt és valószínűleg nemzeti szocialisták miivé. Berlin, augusztus 9. A választásokat 'követő Burgfrieden még alig ért véget Németországiban, a politikai élet zaj- Lása máris megindult. A német főváros lapjai .nap-nap után közük azoknak az újabb, meg tuja'blb tárgyalásoknak a hirét, amelyeket Papén kancellár és Schleidher hadügyminiszter foly­tat a nemzeti szocialista párt vezetőivel. A kormányihoz közel álló lapok többömben is meg­cáfolták ugyan, hogy ilyen konkrét tárgyalá­sok folytak volna, azonban a mai helyzetben nagyon tág fogalom az, hogy mit nevezünk konkrét tárgyalásnak és mit nem. A tárgyalá­sok föltétlenül megindultak és egy-két. nap óta a kancelláron és Bracht poroszországi főbizto­son keresztül immár permanensen folynak is, mégpedig egyelőre meglehetősen gyors ütem­ben. Papén kancellár és Schleidher hadügymi­niszter már a múlt hét végén fölajánlotta Hit­lernek, hogy néhány alvezérével vegyen részt kiszolgáltatása még abban az esetiben sem tagadható meg., miikor előre látható, hogy annak értékét az illetőségi község — éippen az illetőségi megállapításának lehetetlen volta miatt — nem fogja megtéríteni. Mindezeknek az indokoknak alapján úgy a magyar ellenzéki pártok, mint általában az őslakosság követelni fogja Ungivár városától, hogy szerezzen érvényt a fent említett tör­vénycikknek és készít fessen pontos nyilván­tartást az engedély nélkül lete képűitekről, hogy a községi kötelékbe való felvételük esetén kérésüket elüt ásíthassa', illetve már eleve megvonhassa tőlük azt a jogot, hogy Ungvár területén letelepedhessenek. Aktuálissá teszi ezt. az ügyet, az is, hogy a „Ruskiij Vistnik" c. orosz lapban „Treuga Del" címen cikksorozat jelent meg, melyben a cikkiré az összes őslakés ruszinokat (oro-. anyaggal elkövetett törvénybe ütköző bűncse­lekményért lehetett halálos Ítéletet kiszabni, addig a jövőben a rendkívüli bíróságok halál­lal büntethetik a hazaárulást, gyújtogatást, a bomjbaon erényieteket, árvizek előidézését, vasúti pályatest megró ngállását, a magánosok életét veszélyeztető erőszakosságokat, lázadás esetében pedig a csoportosulást és a hatósági közegekkel való szem beszállást. Rladókészültségben a barlínl rendőrség Berlin, augusztus 9- Az utóbbi napok szá­mos terror-cselekedetének és .erőszakossá­gának hatása alatt a berlini közbiztonsági hatóságok fokozottabb biztonsági intézkedé­seket léptettek életibe. Tegnap este óta riad ékes zül tsé gb ©in állt a berlini rendőrség egész legénysége, ima délelőtt rövid időre felfüggesztették a fokozott készültséget, de valószínűleg már •este újból parancsot adnak rá Ez a közbiz­tonsági rendelkezés hivatalos információk szerint nem hozható összefüggésbe azokkal a gyakorlatokkal, amelyeket az utóbbi na­pokban a nemzeti szocialisták rohamoszta- gai folytattak Berlin közelében. 1 nemzeti szocialistáknak Is Isit a bombákböl... Hiirsc'hbexg, augusztus 9. Hétfőn éjszaka 12 órakor a városi kultúrpalota ellen isme­retlen tettes bombamerényletet követett el. A bomba óriási detonációval robbant fel s felverte álmából a környék lakosságát A robbanás nagy kárt tett az épületben, abla­kokat. ajtókat összenomibolta s a berendezés egy részét is megsemmisítette. A kultúrpa­lota egyesületi helyisége volt a nemzeti szo­cialistáknak, akik azonban hétfőn este neon tartották meg összejövetelüket az uj kormányban, amely a nemzeti szocialis­ták tölbb fontos követelését végrehajtaná, — azonban a nemzeti szocialista vezér ezt az aján­latot visszautasitotta. A nemzeti szocialisták Berlinben tartózkodó vezető tagjai egyértel­műen kijelentették e sorok írója előtt, hogy Hitler összes alvezéreinek megtiltotta, hogy a mostani Papen-kormárnnyal további tár­gyalásokat folytassanak és kijelentette, hogy a jövő politikai alakulása terén ő csak egy lehetőséget ismer, éspedig azt, hogy mint a legnagyobb német párt vezére személyesen ő veszi át a kormány vezetését. A nemzeti szocialista párt négy legfőbb irányi- tója: Hitler, Strasser, Göhring és Röhm köz­vetlenül a választások előtt vezetői értekezle­tet tartottak, és a hírek szerint már akkor meg­állapodtak abban', hogy amennyiben mozgal­muk a Reidhetag-választáeon a várt arányok­ban előretör, akkor többé semmiféle koalíciós ’ szokat) és az ukrán orientációjú őslakos sztá­rokat egyesülésre szólítja fel, a bevándor- lott és irredenta elveket valló ukránok el­len, követelve ezeknek az idegen és felfor­gató elemeknek hazájukba való visszaküldé­sét, illetve kitoloncolását. A R. V. cikke óriási feltűnést keleti, mert ezzel a lap nyilvánosan hadat, üzent mind­azoknak, akik Ukrajnából Ruszinszkóba be­vándoroltak, itt állást szereztek, foglalkozás­hoz jutottak s ezzel elveszik az őslakos ruszi­nok szája elől elöl a .megélhetés kenyerét. Mi sem természetesebb, hogy a nagy be- ( folyásra szert tevő bevándorlót! ukránok óriási erőfeszítéseket tesznek a R. V. akció­jának ellensúlyozására és megakadályozá­sára, a fejleményeknek azonban nem igen tudnak már gát'at vetni. Bombamerénylek a Stefiül sigciSIdesnok- rata kiadóvállalat palotája állási A nemzeti szocialisták szerint Hitler két héten belül Németország kancellária Imi Hitler kisebbségi kormányát a centrum támogatni fogta, de semmiféle koalíció nem lehetséges! — irürás állítólag hosz- szabb id§re elhagyja Németországot A Prágai Magyar Hírlap berlini munkatársától ... és a revolvergolyókból KÖinigsberg, augusztus 9. Keletporoszor-- szág különböző helyiségeiben tegnap is foly­tatódtak a politikai merényletek, amelyek­nek azonban nem volt halottija, vagy súlyos eébesültje. Lyck város polgármestere a rend­őrség mellé polgárőrséget szervezett, amely éjszaka közbiztonsági szolgálatot teljesít. Landsbergbon tegnap egy Siedlea* nevű nemzeti szocialista és egy földbirtokos el­len, aiki szintén a Hitier-párt tagja, revol­verei merényletet követtek el. Breslau, augusztus 9. Az utóbbi hetekben sorozatosan megismétlődő bomba- és kézi­gránátos merényleteknek tegnap Sziléziában is halálos áldozata akadt, a véletlen azon­ban úgy hozta magával, hogy nem a megtámadott, hanem támadója esett áldozatául a bombamerényletnek. Reichenbadhiban történt ez az eset, ahol egy nemzeti szocialista kézigránátot dobott a helyi szociáldemokrata lap szerkesztőjére, a gránát azonban rosszul volt tempirozva, idő előtt expflodált és elhajítóját darabokra tépte. Tegnap éjszaka a felsősziléziai ipari körlet­ben több kézigránátos merénylet történt. Behr gleiwitzi kommunista képviselőtestü­leti tagnak lakásálba kézigránátot dobtak, amely azonban csak anyagiakban tett kárt. A szomszédos Hindenburgban két kézi grá­nátos merénylet történt, az egyiknek cél­pontja egy Herzka nevű zsidó kereskedő üzlete volt, amelyet felgyújtott a gránát, a tűzoltóság azonban eloltotta a veszedelmes tűzet. Körülbelül ugyanebben az időpontban a nemzetközi munkásaegély hindenburgi egyesületének ablákán is bombát hajítot­tak be, amely azonban nem tett nagyobb kárt. Rendkívüli intézkedések Berlin, augusztus 9. A rendkívüli bírás­kodásiról készült két szükségrend eletet ma este fogják publikálni A birodalmi kormány tehát nem várja meg Hindenburg elnök Ber­linbe érkezését, mint aa eredeti terve volt, hanem az utóbbi napok eseményeinek hatá­sa alatt a birodahná elnök távollétiében bo­csátja ká a két rend ekeket megoldódba nem meuncfc hete, ^fiadban mfexíeo kormányaiakuiáot tehetetlenné) tesenek, ha a birodalmi elnök nem Hittemek, ajánlani föl a kancellári széket Ezek a hírek nagyjában már egy bét óta tart­ják magukat Berliniben, azonban idáig mindenki azt hitte, hogy Hitler részéről itt ceak presztízs­kérdésről van szó. Az kétségtelen ugyanis, (hogy az alkotmányosság szabályai szerint Hin- denburgnak Hitler számára kell legelőször fölr ajánlania a kancellárságot, mint a legnagyobb párt vezérének, azonban eddig úgy volt, hogy Hitler ezt a megbízatást el fogja bántani ma­gától. Hindenburg elnök állítólag azt akarta, hogy teljesen pártoktól független kormány ala­kuljon meg és igy mostanáig az a hír is erősen tartotta magát, hogy Gregor Strasser, Konstan­tin Hierl és Ériek ki fognak lépni a nemzeti szocialista pártból és úgy lesznek 'birodalmi mi­niszterek. E szép elgondolás szerint a kecske ás jóllakott volna ée a káposzta is megmaradt volna: létrejött volna a pár tón kívüli kormány, amelynek mégis hitlerista tagjai lettek volna. Idáig e lehetőség valóban komolyan az előtér­ben volt, most azonban mindez egy csapásra megváltozott. Legkomolyabb forrásból vett ér­tesülésünk szerint Hitler Adolf kijelentette, hogy ilyen termé­szetellenes megoldásba nem megy bele, mert összes elveit látná összeomolni azzal, ha há­rom alvezére kilépne a nemzeti szocialista pártból csak azért, hogy miniszter lehessen. A legutóbbi napok eseményei amellett bebizo- nyitották, hogy a hitlerista választók türelme már fogytán van és ha a politikai életben ha­marosan gyökeres változás nem áll be, akkor a müncheni Barna Ház nem tud többé ura ma.- radni tázennégymillió hívének. A választások óta lezajlott események most azután odáig érlelték a helyzetet, hogy most már majdnem teljesen bizonyossá vált: az a le­hetőség, hogy az államhatalom pártoktól füg­getlen kormányt tudjon alakítani, — megdőlt. Ezen túlmenően az is bebizonyosodott, hogy a rendőrség Németország területén a legszi­gorúbb rendszabályok mellett sem tudja megakadályozni a nap-nap után megismétlő­dő politikai gyilkosságokat és bombame­rényieteket. A fegyveres erő nem képes egyszerre küzdeni a jobb- és baloldali szél­sőség ellen, a helyzet tehát odáig éri, hogy a legnagyobb forrongó tábort, a nemzeti szo­cialistákat most már csak úgy lehet iecsende- siteni, ha Hitler kerül a birodalmi kormány elére. A nemzeti szocialista lapok két nap éta egyértelműen azt írják, hogy Hitler Adolf kormánya egy héten belül megalakul és az Angriff legutóbb hosszú proklamációt közölt, amely arra szólítja fel a nemzeti szo­cialista híveket, hogy kövessék Hitler intéz­2

Next

/
Thumbnails
Contents