Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-10 / 181. (2994.) szám

Csehszlovák telepek a szlovenszk6i magyar etnikumban Irta: JAROSS ANDOR L „A född reform nálunk Csehszlovákiában slsősonban nemzeti feladat", mondta Masa- ryk Tamás még a földreform végrehajtása ílőtit egy nála járó küldőttség vezetőjének, izét a évek teltek el, a földreform törvényét, nelyet még a forradalmi nemzetgyűlés sza­vazott meg, 1922—1930-ig legalább is mező­gazdasági részéiben végrehajtóLták. A köztár­sság elnöke nemcsak a maga nézetét fe- ezte kiv, mikor a földreformot nemzeti f-ela- tatnak: minősítette, hatnem kifejezésre jut­atta atz összes csehszlovák pártok azonos lézetét. A köztársaság államalkotó többségi árijai törvényhozási után akarták kiragadni . történelmi országokiban a német, Szioven- zkéban pedig a ma,gyár kézből a föld tulaj- iont. Az államalkotó többség vagyonilag kart gyarapodni elsősorban. A meggazdagodás vágyán túl a nemzeti ovin izmus is célt tűzött maga elé, a földre- onm végrehajtása kettős cél szolgálatát tette éhetővé: gyarapítani mesterségesen a cseh- zlovák vagyont és korrigálni a kisebbség- akta területeken az etnográfiai térképet Ízt az utőbíbi célt szolgálták a telepítések s a maradékbirtokok. Jelen tanulmányban z előbbeniek szlovensZkói jelentőségével, zoknak eddig végrehajtott mértékével ki- ánok tény ismertet és céljából foglalkozni. A szlovénszkói telepesek a legutóbbi idő­én újból a közérdeklődés centrumába ké­ül tek. A legutóbbi évek gazdasági nehéz- égei, a földművelés soha nem gondolt de­rűje nk furája a piros cserép tetős telepek dióit a szegénység olyan fokára süllyesz- dte, hogy a legutóbbi időben ezek a mi’n- lállampolgárek egy gyűlésen jöttek össze, hol elkeseredetten tiltakoztak azon szerep Ben, melyet ők hazaifiságból vállaltak és mely szerep betöltésében őket az állam, espektive annak többi lakói tekintélyes nyagiakkal istápoüták. A segítség azonban íind nem volt elég, mert a sok befektetés íimdent felemésztett és ma nagyon kérdé- es, hogy a nekik szánt nemzeti feladatot be )gtják-e tudni tölteni. A magyar nemzeti iselblbség érdeklődéssel nézi ezt a küzdel- íet: a telepesek tiszta magyarlakta terü­lteken ékelődték ■ a régi falvak közé, ke- yerük a közös magyar kenyérből vált le, lint ahogy földjük is a magyarlakba róna gy-egy fájdalmas vesztesége A régi, sokszor lég mindig nád-, vagy szalma tetős falvak épe és az uj telepesek kő- és téglaházad őz ott mély szakadék tátong. A magyar föld épe érzi, hogy az ő terhére, az ő jogos élet- rdekednek félretolásával akar az uj hatalom őrténelmet csinálni. A közös agrársors mel- 3 ti és ellenére nem érezhet közösségeit és rdekazonosságot velük. Pusztulásuk, elsze- ényedésük az ólétigazság logikáján kérész­ül nézve szinte természetesnek tűnik fel Vozsenilek János dr. az állami földhivatal inöke folyó év júniusában adta ki össze fog- aió jelentését a földreform mai állásáról zlovenszkóban, melyben többek között a elépítések kérdésével foglalkozva kijelenti, ogy a telepítések tulajdonképpen köagaz- asági felismerésből fakadtak, miiután a sta- ifeztika szerint Csehország népsűrűsége négyzetkilométerenként 128 ember, Morva- nszág és Sziléziában pedig 125, addig Szlo- enszkéban mindössze G1 és Kárpátalján eak 4fi- Szerinte tehát célirányos volt a történelmi országok sűrűbben lakott terüle­téről a gyérebben lakott Szlovenszkóra tele­peseket hozni, hogy imigy a különbség némi­leg enyhít tessék. A telepítések szükségessé­gének ilyen megokolása uj és meglepő. A tájékozatlan külföldi talán el fogja hinni, mig fel nem világosítják, de a belföldön ál­lamnyelven megjelenő kiadásban az őszin­teség ezen hiánya már valósággal menekü­lés az erkölcsi felelősség alól. A tiszta kép érdek éhen nézzük át figyelemmel a telepí­téseknél szerepet játszó magyar többségű, vagy tekintélyes magyar százalékkal bíró járások népsürüségi statisztikáját Nyugatról keletre menve: Népsűrűség A magya r lakos­egy Dkm.-re: ságszámaránya: Soimorjai járás 62 87% Dunaszerdáhelyi j. 61 94 % Galántai járás 102 87% Vágsebyei járás 111 52% Komáromi járás 83 92% Ógyallai járás 64 84% Érsekujvári járás 126 37% Verebélyi járás 70 30% Párkányi járás 72 93% Z&elizi járás 67 92% Lévai járás 70 26% Korponai járás 44 32% Kékkői járás 42 33% Losonci járás 60 43% Feledi járás 47 95% Tornaijai járás 50 94% Királythelimeci járás 70 72% Nagy kap ősi járás 62- 68% (Az arányszám az 1921. évi népszámlálás adataiból van véve, mintán az 1930. évi adóitokat miég nem publikálták.) Felsorolt járások területén a lakosság ősz- szes száma 743,282, a terület pedig összesem 9190 négyzetkilométert teszt ki, a népsűrű­ség átlaga 80- Nem kiván bővebb fejtegetést, hogy a telepítéseket Szlovensakó éppen leg­sűrűbben lakóit területén hajtották végre, ■mert a magyarság a földművelésre legin­kább alkalmas síkságon és lankás dombvi­déken lakik és a földreform végrehajtásával kapcsolatban a pártpolitika célja a csehszlo­vák nyelvhatár kitolása volt dél felé a Duna irányába. Kétségek eloszlatása érdekében emliteim még meg, hogy a legritkább nép­sűrűséget feltüntető korponai, kékkői és fe­ledi járások területén összefüggő hegyvidé­kek vannak s ez az oka a ritkább lakosság­nak. A kisebb magyar arány számot felmu­tató járások — mi.nt Érsekújvár, Venebély, Léva, Korpona, Kékkő, Losonc, — térülőién a telepítések kizárólag magyar lakosságú köz­ségek határában létesültek, mig a szlovák községekben a lefoglalásra kerülő földeket felosztották a helybeli lakosság között. Vo­ü német birodalmi kormány életb@lépteti a rendkívüli bíróságokról és a halálbisü- tetés kiterjesztéséről széli szukségrendeieteieft Papén és Schleicher fontos miniszteri tárcákat szán a nemzeti szocialistáknak - Scütieiciter tábornok szenzációs nyilatkozata Németországnak a lefegyverzés kérdésében elfoglalt álláspontjáról — Bombamerényietek szociáldemokraták, kommunisták, zsidó kereskedők és nemzeti szocialisták ellen - RiadókészüSt- ségbe helyezték a berlini rendőrségei Berlin, augusztus 9. A német politikának !két nagy eseménye van, az egyik a régebben bejelentett szükségrend eletek kibocsátása, ame­lyek rendkívüli bíróságok fölállítását rendelik el, a másik von Schleicher tábornoknak nyilat­kozata a leszerelés és a némtet egyenjogúság kérdésében. Mig az első eseménynek a német bérpolitikában van rendkívüli jelentősége, ad­dig von Schleicher tábornok nyilatkozata kül­politikai szempontból bir elsőrendű fontosság­gal. A tábornok a Newyork Times munkatársa előtt fejtette ki véleményét, leszögezve minde­nekelőtt, hogy ami az ő személyét és nézetét illeti, elutasít mindenféle katonai diktatúrát. Az állam egyetlen hatalmi eszköze a politika­mentes hadsereg, amely fölött a nép többségé­nek akaratából a birodalom elnökének van rendelkezési joga. Az elfajtilt pártharcok okát a tábornok a versaiílesi szerződésben látja, amely aláásta az állam tekintélyét. „Ezeket a pártokat — úgymond — csali abban az esetben tudjuk ismét alárendelni az államnak, ha a né­met kormány be tudja bizonyítani népe előtt, hogy ugyanazokat a jogokat bírja, amelyekkel a világ más államai rendelkeznek. E pillanat­ban sem a bed-, sem a külpolitikának nincs fon­tosabb kérdése, mint a német nép egyenlő" jo- I gainak elismertetése. A kormány el van szán­va, hogy ezt a kérdést a legközelebbi jövőben megoldja/4 Elmondotta a továbbiakban a tábornok, hogy a német külpolitika tengelyében jelenleg a le­szerelés kérdése áll. Genfben hat hónapon át (tanácskoztak az államok, végül határozatot hoztak, amely sem a lefegyverzést nem viszi előre, sem a nemzetek egyenjogúságát nem ismerte el. A német követelést tehát nem ho~ tnioráltáik, holott ennek a konferenciának csak akkor lehet értéke, ha egyenlő jogokkal ren­delkező tárgyalófelek szabad elhatározásukból árják alá a határozatokat. A német nép 13 esz­tendeje várja, hogy megillető jogát elismerjék. Tovább már nem várhat. Képviselőit mindaddig nem fogja kiküldeni Centbe, amíg az egyenjogúság kérdését a német felfogás szellemében meg nem oldották E tekintetben nincs véleményeltérés a német pártok között és egyetlen német kormány sem fog aláimi olyan leszerelési konvenciót, amely nem fog­lalja magában Németország teljes egyenjo­gusitását. Az a körülmény — mondotta —, hogy Német­ország az egyetlen nagyhatalom, amely nem képes a saját nemzeti biztonságáról gondos­kodni, erkölcstelen és megalázó állapotot te­remt, amelyet mi tovább nem tűrünk. Csak két eshetőség van: vagy egyformán alkalmazzák minden hata­lomra a versaiílesi szerződés lefegyverzési rendelkezéseit, vagy pedig elismerik Német­országnak azt a jogát, hogy saját nemz'íxi biztonsága érdekében kiépítse a véderőt. Nem akarunk mi fegyverkezési versenyt, nem akarunk hatszázezerfőnyi békehadsereget, mint például Franciaország és még kevésbé alkarunk a nagy tengeri hatalmakkal versenyezni. Minden leszerelési javaslatot örömmel üdvöz­lünk, de követeljük az egyenlő jogokat, a biztonságot és a szabadságot a német nép számára is. Schleicher tábornok a következőkiben sor­ra veszi az egyes államok fegyverkezési büd­zséit és megállapítja, hogy Franciaország és szövetségesei négymMláárdot költenek a fegy­verkezésre, hatszor annyit, amennyit Németor­szág egész katonai költségvetése kitesz. Óvatos puhatolózás Hitler felé Berlin, augusztus 9- A Centi-ügynökség úgy tudja, hogy a birodalmi kormány átszer­vezésével kapcsolatos tervek egyelőre még csak a nemhivatalos puhatolózásnál tartanaik. A tulajdonképpeni tárgyalásokat a birodal­mi elnök megérkezése után fogják megkez­deni. Hindenburg elnök Berlinbe érkezését holnapra várják. A belpolitikai helyzetről von Papén kancellár, a külpolitikai helyzet­ről a német külügyminiszter fog referálni az elnöknek. Egyelőre nincs tervbe véve széle­sebb körű politikai tárgyalás. Hindenburg elnök tehát más híresztelésekkel szemben az első napokban nem fog tárgyalni az egyes politikai pártok vezéreivel. Ezek a tárgyalások von Papén kancellárra várnak, akinek a beavatottak szerint elhatá­rozott szándéka, hogy a jelenlegi kormány törzsét megtartja, tehát nem uj kormány ala­kítására törekszik, hanem csak a réginek az újjászervezésére. Ha tárgyalásai eredmény­nyel járnak, úgy megteszi előterjesztését Hindenburg elnöknek, aki azután kinevezi a rekonstruált kormány uj minisztereit. A bi­rodalmi elnök és a kancellár irányelve to­vábbra is a következő: megtartani a mostani kormány hivatalnok- jellegét. Majdnem bizonyosra veszik, hogy a nemzeti szocialisták is helyet foglalnak az újjászerve­zett kormányban, de nem alárendelt, jelen­téktelen tárcákat kapnak, mint azt egy anged lap írja, hanem sokkal inkább az a törekvés, hogy felelős pozíciókba ke­rüljenek és ilyenmódon bevonják őket a kormányzással járó felelősség viselésébe. Paris, augusztus 9. A párisi sajtó a német kormán yalaki fással kapcsolatban akutnak tartja a kérdést, hogy Hitler kombinációba 'kerülhet-e a birodal­mi kancellár helyére, avagy sem. A Havas-ügynökség berlini irodája kilátás- teljesnek tartja Hitler kancellárjelöltségét, más informátorok viszont teljesen kizártnak tekintik, hogy von Papén átadja helyét. Her- riot lapja, az Éré Nouvelle helytelennek ta­lálja von Schleiohert tábornoknak ama takti­káját, hogy a nemzeti szocialistákat bevonja a kormányba felelősségteljes pozíciókba. (Folytatás a 2, oldal 2. hasábján) Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 K6; külföldre: évente 450, ^4 SzloVCTlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok II. emelet — Telefon: 30311, - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. .. .» r Prága II., Panská ulice 12. 111 emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKQl nQ.pilQ.pjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ké. _______________________________ SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRflHR

Next

/
Thumbnails
Contents