Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-05 / 177. (2990.) szám

1932- aragrisgtu3 5, péntek. ^RAGMA\A&tAR-MlRLAr> s. o. s. Irta: TÖRKÖLY JÓZSEF dr. nemzetgyűlési képviseld i IV Azt hiszem, az előző cikkíben közölt pél­dáiból megértlheti minden gondolkodó fő, hegy mily óriási fontosságai ée sürgősen ren­dezendő kérdés a földteher rendezés kérdé­se. Természetesen soík-sokféle eset merül­het fél a praxisban:,, s igy az mind le nem példázható. Lehetnek vegyes esetek is, ahol a kérdés fele része magánegyezség alapján, fele része pedig kényszerkonverzió útiján lesz elintézve. Magánegyezség esetén egész más megoldások is lehetségesek- Magán- egyezség hiányában a FQB-nek joga van olyan konverziót is elrendelni, hogy a II. osztályú hitelezők 10 évig nem kapják meg a fél százalékos törlesztési részletet, hanem a FÉMOSZ a III. osztály 2-ik alosztályába tartozó utójelzálog törlesztésére fordítja, úgyhogy a III. osztály 2-ik alosztályába tar­tozó követelés után az adós által fizetendő 2 százalék törlesztéssel együtt az utójelzálog legfeljebb 18 év alatt le tör lesz tőd ik. Ily esetiben a Il ik osztályú hitelező nem nyer kötvénnyel kielégítést, csak könyvkövetelés­ként Íródik javára a FÉMOSZ-nél a követe ‘lés 3 és fél százalék kamat és fél százalék törlesztési részlet mellett, amely utóbbinak fizetése 10 évre fölfüggesztet ik. A földteher- rendezési kötvénnyel ekkor a II. osztályú hitelező követelése, ha az I. alosztályba tar­tozik, egyáltalában nem, ha a 2-ik alosztály­ba tartozik, 10 év múltán kap kötvénykielé- gitést, ha a 3-ik alosztályba tartozik, akkor 50 százalékig kap ugyan kötvény-kielégítést, de az 50 százalékig jóváírt követelésnél vissza lesz tartva 10 évig a tőketörlesztési részlet. Ilyen rendezés elrendelését a FOB attól teszi függővé, hogy az adós vagy csa­ládtagja a 66—84 százalékig terjedő terhek erejéig 20 éves életbiztosítást köt, amelynél a kedvezményes a FÉMOSZ és ahol a bizto­sítási dij felét az állam viseli, és az adós által fizetendő fél biztosítási dijat a FÉMOSZ kényszervégrehajtás utján hajthatja be. Ha a II. osztályú hitelezők mind hajlandók a magánegyezségre, akkor asák a követelé­sük féllösszege után lehet 10 évre a tőketör­lesztést felfüggeszteni. Ha a II. osztályú hi­telezők közül egyes hitelező etllenzi a ma­gánegyezséget, akkor ezzel szemben az egész követelés után függésztödik fel a tör­lesztés, a többinek pedig 50 százaléka után. A II. osztályú hitelezőknek a 10 éves tőke­törlesztés felfüggesztése miatt támadt vesz­teségét az állam a tiz év elmúlásával 50 szá­zalékban kifizeti, illetve megtériti, 50 szá­zalékban pedig megtériti a FÉMOSZ akkor, amikor az adós életbiztosítási kötvénye alapján a biztosított összeg mint kedvezmé­nyezettnek kifizettetik. A FÉMOSZ a bizto­sítási összegből az államnak az általa a II. osztályú hitelezőnek javára kifizetett megté­rítési összeget és az állam az általa kifize­tett biztosítási dijakat szintén megtéríti. A biztosítási összegből ezen térítések bevoná­sa után fennmaradó összeget elsősorban a III. osztály 2-ik alosztályába tartozó köve­teli s ha még marad, a III. osztály 1. alosz­tályába tartozó hitelező részére fizeti tör­lesztésként. A végből, hogy az életbiztosítás olcsó le­gyen és olcsó mezőgazdasági biztosítások áll­janak a mezőigazdák rendelkezésére (állat­biztosítás, jég- és egyéb kárbiztosi tások a lüzbiztositások kivételével), a FÉMOSZ kü­lön biztosítási osztály állít fel. Magánegyezség hiányában és különösen akkor, ha az adós jelzálogos és nem jelzá­logos tartozásai nem férnek bele a terhe­lési határba, joga van a FOB-nak az adós ingatlanának egyrészére a parcellázást el­rendelni, ha a megmaradt ingatlan megter- helési határába a parcellázási tiszta bevétel­nek a hitelezők követelése egy részének ki­elégítésére való fordítása után kielégítetle­nül maradt követelései beleilleszthetők A parcellázás elrendeléséhez azonban mindig kell az adós kifejezett beleegyezése. A FOB a parcellázást a FÉMOSZ-el önköltségi áron hajtattja végre. Szóba jöhet még az adótartozások kérdé­se! Az 1932- január elseje előtti időkből származó állami egyenes adók és községi pótadóik, valamint a törvényes elsőbbséggel nem biró illetékkövetelések a teherrende- zési eljárásba bevonandók. Ezek a közadó­tartozások a FÉMOSZ könyveiben történő jóváírás utján elégi temetők ki­Megemlítendő még, hogy a teherrende- zést a lehetőség határán belül bélyeg- és illetékmentesen és a legkisebb költséggel kell törleszteni. A földteherrendezési törvény kerettör­vény kell, hogy legyen és a végrehajtó ha­talomnak adott felhatalmazás alapján biz­tosítandó végrehajtási rendeletnek kell azt a szükséges és megfelelő rendelkezésekkel a való élethez simuló tartalommal kitölteni. így el kell rendelni azt is, hogy az adóhivata­lok vagy a pénzügyigazgatóságok a FOB elő­terjesztésére kötelesek a teherrendezé6i eljárás­ba bevont adózóknak megengedni, hogy a te- herrendezési eljárásba be nem vont együttesen kezelt adóhátralékoknak évi 6 százalékos kése­delmi kamat mellett 3 éven át — ha pedig a tartozás 3 évinél régibb, annyi éven át, ahány évi előírásnak a hátralék megfelel — egyenlő összegű havi, negyedévi, kivételes esetekben félévi részletekben törleszthessék. Az általam elgondolt megoldási tervezet ke­resztül vihető !Kell hozzá törvény ég végrehaj­tási rendelet! Kell, hogy a községek jóléti szö­vetsége megalakuljon és akkor a községek sza­nálása és fejlesztési programjának keresztülvi­tele érdekében felveendő községi kölcsönből lefizetődik a FÉMOSZ-nál való és a községekre nézve kötelező üzletrész-jegyzés. A járások kötelező üzletrész-jegyzését a Nemzeti Bank finanszírozza, úgy, hogy a járásoknak 20 év alatt visszafizethető 4 százalékos kölcsönt a járási összvagyon lekötése és állami garancia mellett. A Nemzeti Bank a kölcsön 33 szá­zaléka erejéig törvényes felhatalmazás alap­ján uj bankjegyet bocsáthat ki, mivel a járási összvagyon lekötése legelébb is háromszoros fedezetet nyújt. A FÉMOSZ üzletrész-tőkemini­mum 1200 millió lenne, ebből 300 milliót jegyez­ne az állam és 100 milliót az ország és 800 mil­liót a járások és a községek. Az 1200 millióból egyharmadrész, 400 millió a földteherrendezés céljaira fordittatnék és igy a FÉMOSZ rendel­kezhetne 400 millióval, a föleit, zálogleveles akció révén kb. 200 millióval, a földteherrende­zési kötvény kibocsátása révén kb. 800 millió­val, a könyvkövetelések jóváírása révén hitel­lel kb. 600 millióval, összesen tehát minimum 2 milliárddal, amellyel a földteherrendezés va­lószínűleg keresztülvihető, altkor, ha a hitelezők magánegvességére is kalkulál, amikor nem kell külön kiegyenlitési összegről, illetve eszközről gondoskodnia. Az esetleges kifogás lehet az, hogy terve­zetemben kén ysze rá t a l a ki tás, Ikénysoerikon- verzió is alkalmazva van, s hogy a kényszer beleütközik a szabadságba és a magánjo­gokba! Ez elerőt lened ik akikor, ha meggon­doljuk, hogy a kivételes gazdasági helyzet kivételes eszközök alkalmazását megengedi, mert a végszükség esete van jelen, vagy cse­lekedni, vagy meghalni. De hát ha a hitele­zőire még magasabb adót vet az állam, ez nem veszi el a hitelező kamatjövedelmének egy részéi? De a hitelező választhat! És ha a magánegyezséget választja, akkor a kény- szerkonverzió számba se jöhet. A legfőbb argumentum azonban az, hogy a kényszer konverzió a köz érdekében történik, melyért a hitelező is tartozik áldozatot hozni. És ha sok adós pusztul el, akkor sok hitelező is pusziul el- Végiére is nemcsak az adós, de a hitelező érdeke is szem előtt van tartva, amikor követelését biztos és jó követeléssé emelik és ha föld teher rendezési zálogleve­leire és kötvényeire 20-tól 30 százalékig lom­barddall friss bankjegyet szerezhet, amelyet újból elhelyezhet, tehát a mezőgazdasági élet megálló vérkeringését újból megindíthatja. Jól járnak a municipiumok is, mert a romlás eltűnik és a virágzás lép helyébe. A FÉMOSZ ig jól jár, mint altruista intézmény, mert egyszer és mindenkorra kap a földteherrendezésért a fe­lektől kb. 25 milliót és a földteherrendezési záloglevelekkel és kötvényekkel rendezett, to­pábbá a jóváírt könyvkövetelósekkel rendezett követelések után évi 0.5 százalékot, ami kb. 10 milliónak felel meg. Az ország és az állam haszna pedig egy gazdasági javulásban uj tő­keképződésekben, az adóalanyok teherbiróké- pességének az emelkedésében és uj teherbíró alanyok létesülésében óriási. Az én megoldási tervezőiem voltaképp egy belföldi kölcsön igénybevételét jelenti, úgy azonban, hogy az immobil nemzeti vagyont mint fedezetet hivatásához juttatja és az adó­emelésnek szükségtelenné vált és magángaz­daságot szétromboló eszközét kiszorítja a használatból! Ez a belső kölcsön a magángaz­daságok alátámasztásával óriási szociális eredményt hoz létre, akkor, ha arra gondo­lunk, hogy a magángazdaságok alátámasztá­sa sok-sok ezer megszűnt munkaalkalom fel- ujulását és uj munkaalkalmak születését je­lenti! Csökkenti a munkanélküliséget és megállítja a népsorvasztő elszegényedést. A riasztó földeladósodásnak sürgősen vé­get kell vetni. A megoldást meg kell találni, mert a pusztulás réme már mint ólálkodó halál az országok előtt áll. A halálra pedig nem lehet virágzó életet alapítani. És nem gonosztevő-© az, aki szülőföldjét pusztulni hagyja akkor, amikor tudja, hogy van segít­ség? Én félreverem a harangot! És a kétség- beesés elszántságával kongatom: Emberek, végszükség van, fogjunk össze! Mentsük meg országunkat, szülőföldünket, nemzetünket!! (Vége.) üssseliiwiiüg a magyar képviseloházat Sikerrel járt az ellenzéki képviselek akciója Budapest, augusztus 4- (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A független kis­gazdapártnak a parlament összehívására irá­nyuló akciója sikerrel járt, amennyiben meg­szerezték az összehíváshoz szükséges aláirá- soikat. Az ellenzéki képviselők ma délelőtt átnyújtották a képviselőház összehívását ké­rő ivet, amit ötvennégy képviselő irt alá. Az elnök tiz napom belül kötele® a Házat összehívni. Az összehívást Giaál Gfasz­ton, a független kisgazdapárt elnöke a politi­kai és gazdasági élet minden vonatkozására kiterjedő hosszabb beszédben fogja a képvi­selőház ülésén megindokolni. Budapest, augusztus 4. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőká- zat augusztus 12-re összehívták. A kormány ma este az egységes párt értekezletén ismerteti a 'külkereskedelmi megegyezésket és álláspontját a Ház összehívása ügyében. Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési dij ai hátralékban vannak, vagy esedékes elő­fizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a szám­lázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz jut­tatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. H. Kiadóhivatala. Botira és Paraguay hajlandó a kentttus békés eisimiSására Az angol kormány interveniált a bolíviai kormánynál — A nép- szövetség megkapta a két ellenfél békülékeny hangú válaszát London, augusztus 4. A külügyi hivatal közlés© szerint La Paz és Aussunciom angol ügyvivői utasítást kaptak, hogy közöljék a bolíviai és paTaguay kormánnyal, hogy az angol kormány a legnyomatékosabban kí­vánja a népszövetségi elnök békítő akciójá­nak legmesszebbmenő támogatását. A bo­líviai kormány tegnap már válaszolt is a népszövetség elnökének és közölte, hogy Bo­lívia nincs ellene a békés megoldásnak, és reméli is, hogy a Paraguayval felmerült né­zeteltérések békés utón is elintézhetök. Londonba tegnap Géniből sürgöny érkezett, amelynek tartalma arról ad számot, hogy Paraguay a népszövetségnek adott válaszá­ban bejelentette készségét arra, hogy a konfliktust arbitrázseljárás utján elsimítsák. W a s h i g t o n, augusztus 4. Abban a re­ményben, hogy az utolsó pillanatban sikerül Bolívia és Paraguay háborúját megakadá­lyozni, 19 amerikai állam demarsot intézett a két kormányhoz, kijelentve, hogy egyik állam fennhatóságát sem ismerik el olyan területekre, amelyet az fegyverrel hódított meg. Azí a javaslatot teszik, hogy a két kor­mány vesse magát alá a döntőbírósági eljá­rásnak. Elmarad a Zeppelin délamerikai útja Friedrichshafen, augusztus 4. A Zeppelin küszöbön álló délameirikai uitja a Bolívia és Paraguay közöli kitört konfliktus « a vár­ható politikai zavarok miatt egyelőre elma­rad s valószínűleg .október táján kerül sor reá* iütefpailáciő az iskola- és nemzetmüvelődésügyi miniszterhez a beregszászi állami reálgimnáziumban elhelyezett internátus kitelepítése tárgyában. Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai. Miniszter Ur! A beregszászi állami reálgimná­ziumnak két tagozata van: magyar é6 ruszin. A magyar tagozatnak 450 növendéke volt a most lezárt tanévben, míg a ruszinnak 149. A ruszin tagozat növendékei közül csak 47 beregszászi, a többi 1C8 vidéki, még pedig Kárpátalja legtávolabbi részeiről való s túlnyomó részben a ruszin reál­gimnáziummal bíró Huszton, a ruszinság kulturális központján keresztüli jönnek ebbe a szinmagyar vidéken létesített iskolába. Ennek a minden tényleges kulturszükséglet nél­kül életrehivott intézetnek a fenálilását csak a bu­sás szubvenciókkal támogatott internátus fentartása teszi lehetővé, mert csak igy biztosítható növen­dék ebbe az amúgy is nagyon néptelen iskolába. A messzi földről toborzott diákotk internátusa a két iskola befogadására csak nehezen képes reál­gimnázium épületében terpeszkedik, lefoglalva abban 8 helyiséget és ezzel kényszeríti az ifjúság egyik csoportját az előadások délutáni látogatására. Az in te rná tusnak az iskola épületében való el­helyezése pedagógiai okokon kívül a jóizlés szem­pontjából is jogosan kifogásolható. Egyrészt, mert az épületet kellemetlen konyha6zag tölti meg, más­részt, mert a gyöngélkedő bennlakók többnyire a 6zünpercek alatt egészen lenge öltözékben szalad­gálnak a folyosókon megbotránkoztatva ezzel a koedukáció kétes előnyeit élvező leánynövendéke­ket. De az említett két tényező mellett még más, igen nyomósán latba eső körülmény is ellene szól az internátus nem éppen szerencsés elhelyezésé­nek. Nevezetesen: az iskola építéséhez szükséges telket Beregszász városa adta 1899-ben oly fölté­tellel, hogy azon nyolc osztályos gimnázium be­fogadására alkalmas iskola épül, amely kizárólag csak tanítás céljaira lesz használható. Ezt a kikötést az akkori vallás- és közoktatásügyi minisztérium elfogadta és mindenkor respektálta is. Emellett bizonyít az a tény, hogy a már 1906 bán megalakult Magyar Internátus Egyesület nem tudott az inter­nátus céljaira helyet kapni a gimnázium épületé­ben. A város a telekadományozásnál tett említett kikötését bontó feltétellel vette a szerződésbe, annak megszegése tehát bontó ok, amely maga után vonhatja az adományozás visszavonását és ez azt eredményezne, hogy a reálgimnázium hajlékát vesz­tené. Hogy ez a nem kívánatos fordulat be ne kö­vetkezzék, kérdjük a Miniszter Urat: hajlandó-e a beregszászi állami reálgimnázium épületében elhelyezett internátus azonnali kitele­pítésére nézve intézkedni, hogy ezzel orvosoltassék a pedagógiai sérelem és megszüntessék a szerző­désszegés magánjogi sérelme; ha pedig nem intézkedne, úgy hajlandó e viselni ódiumát annak a könnyen bekövetkezhető kultür- botránynak, hogy Beregszász városa port indit a szerződés felbontása kánt és kérni fogja az iskola- épület átadását. Prága, 1932 julius 21. (Aláírások.) 3 .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents