Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-30 / 197. (3010.) szám

1932 apgwsEtas 30, kedd. 5 Eckhardi Tibor! választották meg Mezficsátoa MmiMmsk Budapest, augusztus 29. (Budaipesti ezer- fcesatőeégiink telefon jelentése.) A niezé- e&dti időközi választás, amely vasárnap folyt le, nz ellenzéki jelölt győzelméről végződött. Eckhardt Tibor független kis­gazdapárti jelölt 2082, Purgly Elemér föld­művelésügyi miniszter, az egységes párt je­lölje 1986 szavazatot kapott és igy 96 szó­többséggel Eckhardt Tibor lett a mezőcsáti kerület képviselője. A szavazásra jogosul­tak több mint 90 százaléka leszavazott. A hétfőd reggeli lapok értesülése szerint a kormánypárt megpetioionálja a mezőesáti választást azzal az indokolással, hogy Eck- hardt a választás alatt is mindvégig a kerü­letben tartózkodott. Az egységes párt de­magógiával vádolja meg Eckhard tékát, akiknek részéről a választókerületben oly féktelen hangulatkeltés folyt, hogy a púid­ban már előre látták, hogy a választók egy része meg fog inogni és áldozatául esik a jelszavas politikának. Borbély Maczky Emil főispán egyébként a választás után kijelentette, hogy benyújt­ja lemondását, mert — amint kijelentette — kétségbe van esvo, ha arra gondol, hogy mát csinál majd azzal a szerencsétlen nép­pel, ha az adónemfiz été s. adósságéi engedés és már hasonló Ígéretek kábulatából a való életre fog ébredni. Nandzsaria feafdréa minden csente! Moszkva, augusztus 29. A szovjet kiül ügyi miépbiztossága közzétette a mandzsut-iái kor­mány és a szovjet orosz fokomul közötti jegy- ziékváltás szövegét. A mandzsumi külügymi­nisztérium jegyzéke felpanaszolja, hogy a szovjet csapatai többiaben átlépték Mandzsú­ria határát és őrszemeket, valamint drótaka- dályokat állítottak föd Mandzsúria területén. A szovjet főkonzul visszautasította ezeket az állításokat, mint amelyek hamis információk­ból erednek. Megállapította, hogy Mandzsú­ria határán évek óta semmiféle határ incidens nem történt. Magyarország már átverte a SfOisMngentáli 20.000 vagon szlovenszkői fél Prága, augusztus 29. Az A-Zet Pondelni jelenti: A Csehszlovákia és Magyarország között múlt év szeptemberéiben kötött egyezmény szerint Magyarország húszezer vagon fát, Csehszlovákia viszont 29.000 da­rab sertést volt kötetes átvenni. A Magyar- országra szóló fáik on-tin gens a legrövidebb időn belül ki lesz merítve, már csak 300 vagon fa szállítása van hátra. Ez okozza a főképpen a szlovenszkói faipar válságát, mert Sztovenszkó és Pedkarpatszká Rusz fűrésztelepein és fater a Irataiban még vagy 20-000 vagon fa fekszik és nem talál piacot Épp ezért a fakereskedők további kompen­zációs üzleteket sürgetnek s szorgalmazzák a hazai vasutakon való olcsóbb .szállítási té­teteket is. flr Ottawa! I®üf®r®icia msiáilapedlsal az angol minisztertanács elüt London, augusztus 29. Az angol miniszter­tanács szombati ülésén megbeszélésre került az ottawai konferencia tárgyalási anyaga is. Megállapították, hogy az ottawai vámiszerző- dósek nem igényelnek parlamenti jóváha­gyást, kivéve az újonnan bevezetett vámokat és a dominiumoik számára biztosított prefe­renciákat, amelyekről a kormány törvényjavaslatot terjeszt az al­sóház elé. Minthogy a kérdés parlamentáris elintézése hosszabb időt venne igénybe, a kormány pe­dig súlyt helyez arra, hogy az ottawai meg­állapodások minél előbb túlessenek a ratifi­káción, szóiba került az angol alsóház idöelőtti ösz­szehivása. A minisztertanács nem hozott határozatot, hanem a döntést Mac-Donald miniszterelnökre bízta. Fivvelemreméltó, hogy az ottawai de­legáció jelentését a kormány egyhangú he­lyesléssel vette tudomásul. Atjechim első lett a pasadénak nemzet- kézi sakkpefsenyesí Pasadena {Kalifornia), augusztus 29. Az itt megtartott sakkverseuyen az első dijat Alje- ohin világbajnok nyerte, a második pedig az amerikai Kashdaa lett. A bodrogközi fold hetven százaléka a cseh bankok kezére kerül, ha ezek a súlyos krí­zisben nem kapják vissza kihelyezett tőkéjüket A kölcsönüzletek „befagyása" legsúlyosabban a Hypotecná Bankát érinti — A homonnai betegsegélyző gyakori árverései — Kormánypárti agitátorok mint a nyomorúság vámszedői A Prágai Magyar Hírlap kiküldött manhaíársáíóí ív. Kelctszlovenszkó, augusztus vége. A Bodrogköznek a rozsdakataszrófán kívül egyéb fájdalmai is vannak. Olyan fájdalmak, ami­ken egy kis jóakarattal könnyen lehelne segí­teni, ha ez a jóakarat megvolna a kormányzati kö­rök részéről. Pedig a bodrogközi magyarság sze­líd és béketürő nép, amely m-ég mai elkeseredésé­ben sem ragadtatja magút erőszakos cselekedetek­re, lojális, kitűnő adófizető volt addig, amíg a rászakadt elemi csapások nem .renditelték meg létalapjaiban. Olyan nép ez. amely érdemes volna a kormányzati 'körök legteljesebb jóindulatára. Ehelyett az a helyzet, hogy fontos és a lakosság létérdekeit jelentő kérdésekben a kormánylénye- zők részéről alig talál jóakaratra, sót: gyakran visszaélnek a jóhiszeműségével. Az utóbbival fő­ként a kormánypártok táborához tartozó politi­kai kalandorok próbálkoznak, rendszerint egy-egy választás előtt, most már, persze, nem sok ered­ménnyel, mert a nép ráébredt az átlilátsaó kor­tesfogások valódi értékére és nem hisz többé az időnként felbukkanó politikai kalandoroknak. 1 beszédei és nyilatkozatai ellenére is elé rv érv ük azt | a gazdát, amelyik nem tud vagy nem akar M- ! zetni. • A bodrogközi gazdák, persze, hatalmas károkat szenvednek a nyolc év óta Ígért kanális hiánya miatt, annyira, hogy voltak esztendők amikor a kérdéses területen nem tudtak szénát kas-zálni. És a kanálist mégsem épitik föl, annak ellenére, hogy az ánmentesilési adót a háboruelőtti járulék tizenhatszorosára emelték. A telekvásárlás másik jellemző példáját újabban egyes tanítók szolgáltatják a Bodrogközben. Amióta Dérer. Iván az iskola ügyi miniszter, azóta a ta­nítók egy része, — lehet, hogy felsőbb intésre, de lehet, hogy csak ma gánszo egálomból, — a Bodrog­köziben is föloeapott szociáldemokratának és t-üz- zel-vassai igyekszik uj híveket toborozni a gazdák körében. A rozsdákataszlrófa nagyon a malmukra hajtotta a vizet, mert most azzal agitálnak a vég­letekig leszegényedett gazdák körében, hogy öt százalékos kölcsönöket szereznek a résziikre, ha belépnek a szociáldemokrata pártba. Ez az átlátszó lélekvásárlás Kuhaxik királyhelymeci tanfelügyelő vezetésével folyik s a gazdák közül sokan, közöttük hatvan—nyolcvan holdas nagyobb gazdák is, bedültek ezeknek a lehetetlen Ígére­teknek és sorra lvelépnck a szociáldemokrata pártba. Dehogy meggyőződésből, hiszen jóformán nem Í6 tudják, mi az a szociáldemokrácia és hogy Marx és Engels valahaikor a viliágon voltaik, hanem csak azért, mert elbódultak az olcsó kölcsönök masz­lagjától és nyomorúságukban mennek utána, mint boldkóros a te'ehold után. Hogy azután egy év múlva csalódott keserűséggel fogják otthagyni a pártot mert a mai viszonyok között a szociálde­mokraták sem tudnak kölcsönöket szerezni a ré­szükre, az holtbizonyoe. Ilyen ..csekélységek" azon­ban hozzátartoznak a nyomorúság vámezedőinek a lélektanához, akiknek pillanatnyilag csak az a fontos, hogy minél több hwet tereljenek a min­denható Dóre-r miniszter karámjába és a tejfelt, bokros érdemeik jutalmául, a maguk részére szed­jék le. Az a szándék azonban, hogy komolyan segítsenek is a bajbajutott gazdákon, bizonyára olyan mesz- sze áll tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől. A Boí sí letten százaléka a :i . ' e: A vízlevezető banális min! kortesesxfeSz A legjellemzőbb példája a kormánypárti poli­tikai kalandorok próbálkozásainak az a csúnya já­ték melyet egy régen szükséges transzverzális bodrogközi vízlevezető csatorna építésével űznek évek óta. A Bodrogköz ármentesitéeét ugyanis az álliamfordulat előtt a Tisza-szabályozási Társulat végezte, amely megfelelő csatornákat épittelett az árterületeken és annak vizét a Tiszába vezette. A bét főbanális Récéé és Bereczki községeknél tor­kollott a Tiszába, ahol megfelelő szivattyútelepek nyomták át a vizet a kanálisokból a folyóba. Az álttamfordulat után azonban ezek a szivattyútele­pek magyar területen maradtak s úgy látszik, a magyar hatóságok nem rendelkeztek megfelelő fe­dezettel a szivattyúk állandó üzemlbentartására, s a két főkanálls vizlevezetésében zavarok állottak be. Ezért szükségesnek mutatkozott egy uj transz­verzális csatorna építése a Bodrogközön, amely a felgyújtott vizet a Tisza helyett a Bodrogba vezet­né, természetesen egy megfelelő szivattyútelep se­gítségével. Nyolc éve ígérik már ennek a rendkívül fontos csatornának a megépítését, amely Szomotor mellett torkolna a Bodrogba, de az ígéret eddig csak ígéret maradt. Mindössze annnyi történt, hogy eddig minden választás előtt bizottság járta be a kérdéses területeket néhány kormánypárti agitátor kíséretében, sőt: néhányszor ki is ka­rózták már a csatorna irányát, a választások után azonban minden elaludt s alszik most is, talán — a legközelebbi választásig. A lakosság termiészeitesen átlátott ezen a bizofctsá- gtosdiival gaimiroaott csúnya és felelőtlen játékon ée most már legfeljebb csak mosolyog rajta, amint WTrnrriTrr-"r'-iiwiiw'-vmri“i',tri ttttthimti 'mriiTi'-n-TT —fn'ir-"ii — Székelési zavarok, bélgörcs, puffadteág, gyomorszédülés, izgalmi állapotok, szív ide­gesség. félelemérzés, bódultság ée általános rosozullét esetén a természetes „Ferenc Jószei“ keserüviz a gyomor és bélcsatorna tartalmát gyorsan és fájdalom nélkül kiüríti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megköny- nyebtb ülést szerez. Korunk legkiválóbb or­vosai a Ferenc József vizet úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes ered­ménnyel alkalmazzák. A FERENCZ JÓZSEF keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban, és füszerüzletekibem kapható. azt a tavalyi választások alkalmával is tette. — Mondanunk sem keflil, hogy elsősorban az agrárok csinálják a bodrogközi falvakkal ezeket a csúnya, sorozatos felülteté­seket és helyenként annyira lejáratták magukat, hogy a nép nagyrésze hallani sem akar többé az agrárokról. Hiába járja Selmec szenátor és Stunda képviselő néha betekhesszat ezt vidéket és hiába vág ki a nagy .,népbarát" Stunda valóságos izgató beszéde­ket az adóhivatalok és a végrehajtók ellen, amint azt, például a perbenyiki gazdák mesélik, nem sok i célt ér véle, mert a ezóbanforgó kanális máig sem épült meg és as adóhivatalok Stunda „ellenzéki"* Annak, hogy milyen nagy lett mára a bodrog­közi szegénység, a legjobb bizonyítéka az, hogy a gazdáik még a lelkűket is eladnák annak, aki kölcsönt tudna szerezni a számukra. Pedig nincs is már nagyon mire kölcsönt venni, mert a gaz­dák legnagyobb része fülig el van adósodva még a múlt esztendőkből. Hozzávetőleges statisztika sze­rint a bankadósságok nagysága a Bodrogközben is elérte a mai földérték hetven százalékát és súlyosbítja a helyzetet, hogy a gazdák legna­gyobb része képtelen ma a kölcsönök törlesztésére. Hozzátartozik a dologihoz, hogy a hitelező bankok legnagyobbrészt cseh bankok, akik néha még po­litikailag is kihasználják a magyar gazdák függő­ségét és szorítják őket minden téren, hiszen a banktőke sosem volt szentimentális. Röviden: a bodrogközi magyar földek hetven százaléka lé­nyegileg a cseh bankok liezén van, s ezek a mai viszonyok között bármikor rátehetik kezüket ezekre a földekre. A legrosszabbul járt a hitelező bankok közül a Hypotecsná Banka, amely a 8—9000 koronás bod­rogközi földárak idején a földárak egybarm ad ré­széig nyújtott amortizációs kölcsönöket a gazdák­nak. A föld ára azóta lezuhant 2—3000 koronára, tehát sok esetiben kevesebbre, amennyi a be táb­lázott kölcsönök névértéke. Nehezen képzelhető el, hogy a gazda a mai körülmények között tör­leszteni tudja ezeket a kölcsönöket, ami tulajdon­képpen földjeinek a visszavásárlásával egyenlő, vi­szont a Hypotecsná Banka is zsákuccába került, mert ha a törlesztések elmaradása esetén árve- ■reltetni akarna, nehezen találna ma vevőt a föl­dekre és ha találna is, a mai földárak mellett sok esetben miég a kihelyezett tőkéje sem térülne meg. De nemcsak' a földek, hanem a házak, főként a városi házak nagyrésze is ilyen súlyosan meg van terhelve. Egy királyhelmeci gazda, aki egyébként iparosmester is, mondotta a következőket: — Szép kis vagyont gyűjtöttem az államfordulat előtt és most ott állóik, hogy a legutóbb 180.000 korona kölcsönt kértem a Hypotecsná Bankétól. Pedig józanul élek és hajnaltól estig robotolok a családommal együtt. A mai viszonyokat nem le­het sokáig bírni és az adókulcs is olyan, hegy nemsokára mindnyájan tönkremegyünk. És ez a helyzet végig az egész Bodrogközön. Ér­demes volna összeállítani nemcsak itt, de egész Szlovenszkón a magyar birtokosok földjét terhelő bankjárandóságok statisztikáját, ez mutatná a leg- világosabban, hogyan csúszik ki a ‘föld napról- napra jobban Szlovenszkószerte a magyar gazdák lába alól. Az a föld, amely az éle tűket jelenti. A betegsegélyző mint a bodrsgkSzi gazdák réme Az egyik legnagyobb panasz, melyről kis- és nagy-gazda egyforma elkeseredéssel beszélt Bod­rogközön, a homonnai betegsegélyző könyörtelen­sége, amely rosszabb, szerintük, minden adóhiva­talnál, mert a legcsekélyebb tartozásra is azonnal végrehajtást vezet el-lenük és potom pénzért kó­tyavetyéld él jószágaikat. A nmi körülmények kö­zött természetesen senkisem birja fizetni ponto­san a járulékokat, úgyhogy tömegesen vannak a Bodrogközben betegsegély- zői foglalások, árverések, melyekre rendszerint magukkal hozzák a vevőket, vagy vevő hiányá­ban a betegsegélyző ügyvédei veszik meg az ár­verésre került jószágot potomáron. Azonkívül mindennapi eset, hogy a betegsegélyző olyan járulékokat követel a gazdáktól, mélyek nem bírnak alappal s ilyenkor a gazdának csak nagy fáradsággal sikerül bebizonyítania igazát, ha sikerül egyáltalán. Tegyük föl, hogy Kis János munkás tavaly nyáron kilépett munkaadóija szol­gálatából, aki szabályszerűen kijelentette, A beteg- eególyző nem vette tudomásul a kijelentést és to­vábbra is kivetette a munkaadóra a kilépett mun­kás utáni járulékot. Ha a munkás más itteni mun-, kaadó szolgálatába lépett, akkor a régi munka­adónak talán sikerül bebizonyítania igazát, de ha történetesen külföldre távozott, álékor hiába a községi bizonyitvány, hiába más igazo-; lás, a betegsegélyző nem akceptálja és végre­hajtja a jogosulatlan járulékkövetelést esetleg még egy évre. Ilyen esetek mindennaposak a Bodrogköziben. Nem­régiben például revíziót tartott a betegsegélyző a gazdáknál visszamenőleg öt esztendőre és a leleszi uradalomra negyedmillió koronát vetett ki járuléktartozás cimén. Természetes, hogy az uradalom sem hagyta any­ujába a dolgot, minden követ megmozgatott és vé­gűi 1 sikerült kiegyeznie 49.000 koronában. Már miaga ez a tény is bizonyltja a követelés alap­talanságát, mert egy igazságos követelés esetén nem szoktak ilyen olcsón kiegyezni. Gazdák mesélték, hogy szívesen alkalmaznának több munkást is nyáron, de nem merik megtenni a betegsegélyző miatt. És sok ilyen gazda van, aki inkább maga dolgozik többet, de nem mer elegendő munkást tartani, hogy ne gyűljön meg a baja a betegségéiyzővel. Ahelyett tehát, hogy a homonnai betegsegélyző megfelelően szolgálná szo­ciális céljait, kim életlenségével odáig mérgesítette az amúgy is katasztrofális helyzetet, hogy munkásokat üt el a keresetüktől és fokozza a munkanélküliséget. Helyénvaló volna, ha a félügyeleti hatóságok fe­lülvizsgálnák végre a homonnai betegsegélyző ügy­menetét, mert a bodrogközi gazdák panaszai neon az elsők és jód emlékszünk még arra a tiltakozó gyűlésre, melyet a nyár elején Szcbránoon tartot­tak a betegsegélyző túlkapásai ellen. Az „igazságos" doftá&jfiseváSsök Természetes, hogy még a mai szomorú helyzet­ben is volnának eszközök, amikkel a hatóságok egy kis jóakarattal segíteni tudnának a gazdák nagyrészén. Ilyen segítség volna a dohánytermelés nagyobbmérvü engedélyezése, vagy legalább: a meglévő kontingens igazságos elosztása a dohánytermelők között Egy egészséges gazdasági üzemvezetésnek egyik alapkövetelménye ugyanis, hogy különféle s lehe­tőleg ipart növényeket is termeljen a gazda, me­lyek jövedelmezőségük tekintetében kiegyenlítik egymást, vagyis: ha az. egyik növény valamelyik esztenódben nem üt be. a másik kiegyenlítse azt a veszteséget. Ilyen kiegyenlítő szerepe volna a Bodrogközben a dinnyének és a dohánynak, melyek magas termelési költségeik elleniére még mindig jövedelmeznek annyit, hogy érdemes foglalkozni termesztésükkel. A dinnnyetermelést ezért inten­ziven űzik a bodrogközi gazdák s nagyon jó diny- nyét termelnek és termelnének nagyobb mérték­ben dohányt is, ha a jövedéki hatóságok engedélyt adnának erre, vagy legalább a meglévő évi kon­tingenst igazságosabban osztanák el a gazdák kö­zött. A magytárkányi dohánybeváltó hivatal azon-

Next

/
Thumbnails
Contents