Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-30 / 197. (3010.) szám

'PmCLAÍ*/ V>AfífcAR'H ÍRLAP

1932 augusztus 30, kedd.

HBBBWBWB ja——HBMI

orra

bao,. a lehető legfui'esá'bban jár el ebben a tekki- tetben, mert ezidén például a helyi telepesek 30 holdas birtokaik után egyenként 8—9 holdnyi és iiettelheini sfomotori maradckbirtokos 210 holdas birtokára 25 holdnyi dohányültetésre kaptak engedélyt, ezzel szem ben a magyar gazdák és földbirtokosok többsiáz holdas birtokaikon is alig tudnak 2—3 holdnyi engedélyhez jutni.

Mdo'k oMs nincs, mert a ddhán Vhe vált ók diszkre- cieiujiis jegn, hogy kinek adják az engedélyeket. Igaz, hogy újabban a dohónyteimielésben csinosén Bök köszönet, mert a dohány beváltási árat rendszerint lefoglalják adóba ós a gazda pénzt sem kap kézhez dohányáért így járt tavaly sok bodrogközi gazda, de legalább annyi haszna volt, hogy az adóhivatali békén hagyta egyideig. A mai időkben ez is nagy előny.

Nagy iehangolteágot keltett tavaly a gazdák körében az is, hogy a dohánybeváltó az addigi nyolc •korona helyett hét-három koronás árban váltotta be a legjobb minőségű dohány kilóját, — indokolás BÓÍfcüi.

— Közel nyolc mázsa gyönyörű dohányom volt t— fakadt ki egy gazda, amikor ez szóba került — b azt hittem, hogy ez egy kicsit kihúz a bajból, ötezer kpróna körüli összeget reméltem érte s> a.ng kaptam kétezret. Egy szomrzédfalusi gazda is hasonlóan. járt és dühéiben egy doronggal fejbeütötte a dohánybeváltó tisztet. A gazdát bevitték a kó- terba, a hivatalnokait pedig a kórházba. De másnap öt koronájává! vették be a dohányt.

: Értelmes, okos, intelligens gazda, akivel beszélek, típusa az éles eszű, józan, becsületes, magyar parasztnak, öröm diskurálni vele. Szomorúan mondja:

Ma olyan néma ez a falu, mintha kezdene ki- fhaini; Korcsmába sem járnak az emberek, nem iszik éenki, mert minős miből. A legények sem csinálnak már mulatságot, mert sokba kerül az engedély meg a cigány. Néhány legény megtanult muzsikálni, ki hegedűn, ki harmonikán és vasárnaponként, ha kedvük szottyan, ©Imázs ikálgatnák, éltáncolgafnak valamelyik csűrben, ital nélkül. Legalább verekedések nincsenek errefele tavaly óta, —- fejezi be csendesen a beszélgetést.

1 így élnek ma a valamikor vidámabb bodrogközi és tiszaháti magyar falvak pénz nélkül, kedv nélkül, nóta nélkül, — egyre ijesztőbb szegénységben.!

KELEMBÉRI SÁNDOR, j

LEGÚJABB SPORTj

A kassai CsSK iíjju&ági és kezdő tsszóversenye

Kassa, augusztus 29.

A kassai CsSK úszószakosztálya vasárnap rendezte meg ifjúsági és kezdő versenyét a katonai uszodában. — A versenynek gyönyörű idő kedvezett és a fiatal u^zók meetingjét szépszámú publikum nézte végig. — A verseny igazi propaganda volt, mert minden számban népes mezőnyök indultak és a 10—14 éves gyermekek között bizony nem egy tehetséget lehetett megfigyelni, akik szakértő irányítása mellett, rövid idő alatt nagy eredményeket tudnának elérni. — Eredmények:

50 ni gyors ifjúsági: 1. Fábián (CsSK) 37.8

mp, 2. Litaesy (KAC) 38.8 mp, 3. Kiss (KAC) 39 mp. — 6 induló.

SS*/., m gyors, gyermekeknek (fiú): 1. Rich- ter (KAC) 26.6 mp!, 2. Vas (KSC) 28.1 mp, 3. C'suzdy .(CsSK) 28.2 mp. — 10 induló.

50 m mell, diákoknak: 1. Dlabola (CsSK) 49.1 mp, 2. Varga (KAC) 51. mp, 3. Csink (ÍKAC) 53 mp. — 5 induló.

50 m gyors, diákoknak: 1. Herditzky (KSC) 40;4 mp, 2. Brozs (CsSK) 41.1 mp, 3. Antos (KSC) 45 mp. — 5 induló.

100 m mell junior: 1. Hlobil (CsSK) 1.31.4 mp. Nagyon jó idő. 2. Bolena (CsSK) 1.39.2 mp, 3. Schwartz (KAC) 1.43 mp. — 6 induló.

50 m gyors, leányoknak: 1. Gombos E. (KAC)

39.4 mp, 2. Polli K. (KSC) 42.4 mp, 3. Müller J. (KAC) 43 mp. — 6 induló.

33^/s m gyermekek, kezdő (leány): 1. Geiger (KAC) 33.5 mp, 2. Kornhauser (KAC) 35 mp, 3. Schaffer (KAC) 36 mp. — 6 induló.

3373 m hát diákoknak (fiú): 1. Mayer (CsSK) 32.7 mp, 2. Jaechkó (KAC) 33.2 mp, 3. Csink (KAC) 4U.2 mp.

3X337s m gyorsstaféta, gyermekeknek: 1.

KAC 1,43.9 mp, 2. CsSK 1.47.1, 3. KSC 1.50 mp.

3X3373 m mellstaféta szenioroknak: 1. KAC,

2. CsSK.

Műugrás, bemutatóban résztvett Szabó József. Kcpecska dr., Fieles, Miessnikov, Pobl. — A nagyszerű gyakorlatokat a közönség lelkesen megtapsolta. — A kitűnő Szabó József (KAC) irányítása mellett olyan kiváló miiug- rógárda van most Kassán amilyen azelőtt soha nem volt.

Vizipoló mérkőzések: CsSK Kassa—Kassai

SC 4:0 (2:0). Biró: Bdaesa János. — A nagyobb tudású csapat, biztos győzelme. A KSC együttesében a csatárok gólképtelenek voltak. A gólokat Bradá-ce (3) és Novonty dobta.

KA.C komb.—KAC komb2. 3:2 (3:1). Bíró: Márkus. — Érdekes, mérkőzés, mely alatt .váltakoztak a jó akciók. Mindkét csapatban a fiatalok mutattak jó játékot. A gólokat: A) csapatét Kemény, Chladek, Bodon, illetve Balassa, Bondra dobta.

Gyilkosság cg személyvonaton

Budapest közelében a vonaton egy tápiószecsői gazdálkodó szó~ váltás közben agyonlőtt egy nagykátai fiatalembert — A gyilkos felesége, hogy megvédje férjét az utasok dühe elől, vitriolt

fecskendezett rájuk

Budapest, augusztus 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Véres gyilkosság történt ma reggel a Budapest közelében lévő Gyömro állomáson. A békéscsaba—budapesti személyvonat egyik harmadik osztályán Lipták János tápiószecsői 28 éves gazda összeszólalkozott Szegedi Jenő nagykátai fiatalemberrel. A szóváltásba beleavatkozott Lipták felesége is. A veszekedést dulakodás követte, majd Lipták revolvert rántott elő és kétszer beleíőtt Szegedibe, akit a golyók a fején és mellén találtak, úgyhogy a szerencsétlen ember nyomban meghalt.

Az utasok rávetették magukat Liptákra, mire Liptákné vitriolos üveget rántott elő és azzal fecskendezett az utasokra, akik közül többen égési sebeket szenvedtek. A vonatot megállították és az utasok segítségére érkező csendőrök csak nagynehezen tudták megfékezni a dühöngő gyilkost és a merénylő asszonyt

Lipták János elmondotta, hogy Szegedi udvarolt a feleségének és tettét féltékenységből követte el. Már régebben fülébe jutott, hogy Szegedi meg akarja őt ölni és ezért hordott magánál állandóan revolvert. A gyilkos Lipták János minden valószínűség szerint statáriális biróság elé kerül.

Iliiül dini államok m’úümMűm

sgyik tipliéitii! tekifllem a megess?ezést iiiipesi és Prága kozott

R csehszlovák külügyminiszter beszélgetése a budapesti „Újság*' felelés szerkesztőjével

Prága, augusztus 29. Ágai Béla, a budapesti „Újság" felelős szerkesztője és kiadója hosszabb interjú keretében megszól altatja Benes csehszlovák külügyminisztert lapja vasárnapi .s-zámában. A párbeszéd formájában leadott s Prágában készült interjú elején Benes általában a világgazdasági válságról beszélt s tagadta azt,, mintha titkos diplomácia ma is létezne. A csehszlovák-magyar viszonyra térve át Benes külügyminiszter a kő vetkező két m o ndot ta:

— 1921-ben veti szerencsém első ízben találkozni magyar urakkal Bruckbam. Ott részletesen megbeszéltük edgoudoillásoimal a magyar-csehszlovák viszonyról. Az akkor kifejtett elgondolásomon a hosszú tizenkét év alatt nemi változtattam sémimét. Pillanatnyi hangúk^ áBozások vagy elkedveile- nedesek nem zavarnak engem. Állom ma is azt, amit akkor m uraknak mondtam.

(A beszélgetés további részeit mi is párbeszéd alakjában adjuk):-Agai: Igen ám, csehogy a magyar közvélemény előtt a kérdés megoldásának nemcsak gazdasági, hanem politikai háttere is van.

Benes: A mostani sürgősen megoldásra váiró gazdasági kérdések nézetem szerint kell, hogy háttérbe szorítsák a politikai kérdéseket. Elsősorban gazdaságilag jöjjünk rendbe. Minden nemzetben becsülöm és tisztelem a nemzeti érzést, de elvárom, hogy ez a tisztelet kölcsönös legyen.

Megegyezés, ahol győző és győztes van, elképzelhetetlen. Csak az az alku életképes, melyet mindkét fél méltányos belátás alapján köt.

Agai: A dunai államok konföderációját hogyan képzeli miniszter ur?

Benes: A Tardieu-féle gondolat csak keret, melyben nekünk, kik a Dunai államok együttműködését akarjuk, tartalmat és életet kell önteni. Ma Lausamne után természetesen más eshetőségek felett is rendseikezünk. Nézetem szerint a dunai államoknak elsősorban egymással kellene tisztába jönniük és csak akkor keriilllhet a sor ennek a keretnek a kibővítésére.

Ágai: A Csehszlováia és Magyarország között megszakadt kereskedelempolitikai szerződések éppenséggel nem fekszenek abba a vonalba, amely a köaépeurópai államok gazdasági megegyezésre vezet.

Benes; Sajnálom, hogy mindeddig nem sikerült megszüntetni azokat az érdekellentéteket, amelyek a két állam közötti kereskedelmi szerződések megszakítására vezettek. Az áruforgalomnak a szerződ és néillküli állapot következtében mindkét államban beállott csökkenése mindkét félre nézve igen hátrányos.

Pedig ez a kél állam kell, hogy kiegészítse egymást. Az utóbbi időben sokat foglalkoztam azzal, miképpen volna lehetséges, hogy Csehszlovákia és Magyarország között, dacára annak, hogy tényleges kereskedelmi szerződés nem létezik, az árucserét ismét felújítsuk. Etekintetben néhány magyar honfitársától oly kezdeményezéseket kaptam, melyeket gondos megfontolás után megvalósítani szeretnék.

Reméltem, hogy akad majd mód a mostani állapot m^szüntetésére, melynél Magyar- ország gazdasági termékei Csehszlovákiából, Magyarország egyik legrégibb és legfontosabb piacáról, majdnem teljesen ki vaunak zárva.

Részünkről minden alkalmat meg fogunk ragadni, hogy bebizonyítsuk, mennyire távol áll Csehszlovákiától a magyar gazdasági élet szükségállapotát, a sízerződésnélküli állapot alkalmával életbeléptéiéit vámintézkedések fenntartásával még kiélezni. Készséggel hozzájárulunk ahhoz, hogy a magyar mezőgazdasági szükségállapotot bizonyos, a két ország között létesítendő árucserével lehetőleg enyhítsük.

Ezt a célt szolgálja egy külön szindikátus felállítása, mely a mezőgazdasági termékeket van hivatva behozni.

Természetesen a mi mezőgazdaságunk állapotát is tekintetbe kell venni, mert- a mi gazdáink is nagy nehézségekkel küzdenek. Az összes országok gazdasági érdekei ma annyira össze vannak forrva egymással, hogy minden ország szenved a szomszéd gazdasági krízisétől. Minden remény megvan arra, hogy részünkről már a Igközelebbi időben olyan intézkedéseket foganatosithatunk, amelyekkel elérjük azt, hogy az utóbbi időben a két ország között annyira összezsugorodott áruforgalmat ismét fölélénkátsük, úgyhogy az emlekedő tendenciát mulasson. Az említett szindikátus már a legközelebbi időben megkezdi működését.

Agai: A Magyarországgal magakadt kereskedelemi szerződések vagy a lausannei konferencia lefolyása nem zavarják elgondolását?

Benes: Nem. Nem is akarom, hogy ez a bszélgetés aktualitásoktól függjön.

Az én elgondolásom 1921-ből származik és nézetem azóta nem változott, azt nem befolyásolhatja esetleges múló akadály.

A gondolat valamikor megérik és valóra válik. A Dunai Államok együttműködése egyik főpillérének tekintem a megegyezést Budapest és Prága között.

Ágai: A gazdasági eredményeken kívül nem vár-e mégis politikai előnyöket is a dunai államok együttműködésétől?

Benes: őszintén szólva, igen. Nagvomis sokat. Politikai elgondolásom másik fő céliránya az úgynevezett kisnemzetek helyzetének megszilárdítása Európában. Most igy elszakadta^ külön-külön, sőt gyakran egymás ellen a kis nemzetek Európa gazdasági s politikai irányításában alig jutnak szóhoz. A nagyihatalmak irányítják a nagypolitikát és amint egyik- vagy másik tervük kívánja, csoportosítják maguk körül a kis nemzeteket.

Milyen más volna a helyzet, hogyha a J nagyhataJlUnak mellett a kis nemzetek egységes frontja felfejlődnék.

Vájjon nem nyerne-e sok politikai kérdés más megoldást, ha a nagyhatalmakkal együtt a kis nemzetek egysége, mint egyenrangú

tárgyaló fél ülne le a zöldasztalhoz? És főleg fontos volna, ha a nagyhatalmaknak csak saját bajaikat kellene egymással elintézni és nem még a kis nemzetek bajaival is törődni. Ilyen viszonyok között mennyivel könnyebb volna reájuk nézve a mostani politikai és gazdasági krízisből kilábolni és egész Európában egy állandó jobb atmoszféráit teremteni? Ez egyaránt hasznos volna úgy a nagy, mint a kisnemzetieknek. Ezért is tartom nagyfontossá gonak a kis nemzetek összefogását.

Búcsúzóul Benes a következőket mondotta:

— Néhány hónap előtt pár óráira Budapesten voltam inkognitóban. Gyönyörű város. Talán eljövök még, egyszer, de akkoT már

nem — inkognitóban.

Páiyáxati hirdetmény

a prágai, iirüniii űa íuagiar

menza ketiv^zményai iránt az 1932-33 iskoiai év !. isiében

Mindazon szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai, brünni és pozsonyi főiskolákon végzik és az 1932—33. iskolai évben díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket az alábbiak tekintetbevételével nyújtsák be a Társadalmi Nagybizottság elnökségéihez. És pedig, akik a kedvezményt a prágai menzán kérik, eziránti kérvényüket ajánlott levélben küldjék be Törköly József ár. nemzetgyűlési képviselő címére, Rimaszombatba, Rím. Sobotára, akik pedig ugyanezeket a brünni és pozsonyi menzán kérik, azok kérvényüket a Nagybizottság elnökségéhez címezve, JanSon Jenő tanár, B ralis tava-Pozsony, Safarik-tér 4. I. 6. címre továbbítsák.

I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket:

I. a kérelmező vezeték és keresztnevét; 2- az egyetem; 3. a fakultás teljes megnevezését; 4. az immatrikuláció kelte; 5. hányadik félévre iratkozik; 6. állandó lakhely; 7. illetőség; 8. vallás; 9. teljes születési dátum; 10- esetleges élvezett ösztöndíj vagy más segély;

11. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja; 12. a tandíjmentesség kelte és száma; 13. ifjúsági tagság igazolása.

II. Díjtalan vagy féláru kedvezményben csak azon szegénysorsu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akiit a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes el őhalad ást tudnak igazolni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hivatalos másolatban melléklendők:

i. oly szegénységi-vagyontalansági bizonyítvány. amilyet a főiskola a t and i jelenged és iránti kérvényekhez megkövetel; o. tanulmányi előmenetelt igazoló iratok (az elsőéveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány.

A díjtalan vagy fél árukedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek tanulmányi előmenetelük alpján tandijelengedésre igényük van.

Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottsági határozat közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcimzett válaszboríték csatolandó.

A kérvények beküldési határideje 1932 'szeptember 8. Az ezentúl beérkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni, illetve a bizottság indokolás nélkül is redukálja az igényeket.

Az esetleg megadott kedvezmény az Í9S2— 33. tanév első szemeszterére érvényes, másra át nem ruházható és a menza bizottság határozatával bármikor meg is vonható. Grosschmid Géza dr. Törköly József dr.

a menzabizottság a menzabizottság

elnöke. társelnöke.

Janson Jenő előadó.

— A komáromi népkonyhát már szeptember 15-én fel akarják állítani. Komáromi tudósítónk jelenti: A városi képviselőtestület

pénzügyi bizottsága legutóbbi ülésén a 40 százalékos községi pótlékoknak a 1 őrléséit kívánták, amennyiben az országos hivatalnak ezt az intézkedését sérelmesnek találja a város. Szó került a munkanélküliség kérdéséről is, amennyiben ezt egy frakció pótadó kivetésével akarja enyhíteni. Ezt azonban a bizottság nem tartja megoldhatónak, mert a város közönségére eddig is nagy teher hárul s a városnak most is négymillió korona adóhátraléka van kint. A város népjóléti intézményeinek megindításával már az 1933. évi költségvetést terheli. Ez a két intézmény: a népkonyha és a gyermekek napközi otthona s javasolni fogják az előbbit szeptember

15-én, az utóbbit 1-én megnyitni.

Ó