Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-21 / 190. (3003.) szám

2 <PM<M-MAGÍ^-mreLÁI» 1932 augusztus 21, Tasárnap. Több százezer magyar vett részt a Szent Jobb diadalmenetén Hagyományos pompával tolyiak le a budapesti Szent István-napi ünnep­ségek — Közel százezer külföldi és vidéki érkezett a magyar fővárosba pességé, de egyben hitelképessége is nagy­mértékben csökkent. Az amerikai verseny, ha a beszerzések meghaladnák a tényleges (szükségletet, megnehezítené a nrunlkanél­küli ség likvidálását. Soniary tanulmányában foglalkozik a vál­ságnak még várható jelenségeivel, a hitelvál­sággal, az államnak a magántulajdon szem­pontjából aggályos rendszabályaival, a vi­lággazdasági kapcsolatok leépítésével és ar­ra a természetes következtetésre jut, hogy az autárk-iára való törekvés csak szükséges rossz, melyen minél előbb túl kell esni. Tisztán gazdasági szempontból és elsősor­ban a termelés szempontjából Somary sze­rint már elértük a mélypontot. Az árak sok esetben már a háború előtti színvonal alá sülyedtek, a termelés veszteséges, ami szükségképpen a termelés megszorítását eredményezi. A nyersanyagbeszerzés koc­kázata csökkent, a gyárak készletei cseké­lyek, a bevásárlásnál a fizetési feltételek kedvezőek. A nyersanyagok meginduló ár­emelkedése fokozza a vásárlási kedvet és éppen ez az, ami a válság szempontjából fordulópontot jelent. Kedvező jelenség, hogy külföldön óriási 'tőkék hevernek jórészt kamatozatlanul és ■várnak kedvező kihelyezési alkalmakra, persze az utóbbi években szerzett tapasz­talatok után csak akkor, ha az újabb vesz­teségek veszélye már nem fenyeget. Amidőn a porosz 6 és fél százalékos államkölcsön 17 százalékon, Berlin város kölcsöne 16 szá­zalékon, az 5 és fél százalékos Young-köl- csön 31 százalékon áll, a nemzetközi tőke tetemes árfolyamveszteségeket kénytelen ugyan elkönyvelni, habár az ilyen alacso­nyan jegyzett papírok jövedelmezősége sok­szor £ 40 százalékot is eléri. A nagy jövedel­mezőség viszont vásárlásokra csábíthatja a tőkét, különösen, ha nem kell újabb meg le petésektől tartania. A válság megszüntetésének elengedhetet­len előfeltételeként a lefegyverzést és az államháztartások egyensúlyának helyreállí­tását jelöli meg Somary, természetesnek tartván a jóvátételek és mindennemű politi­kai tartozások megszüntetését. Szerinte a legnagyobb baj az, hogy a hitelezők és adó­sok közötti mai állapot tisztára hazugságon épült fel. Az államközi és magánkötelezett­ségeket reálisan “kell értékelni • s a - vesztesé­geket le kell Írni, mert enélkül a bizalmat helyreállítani nem lehet. Németországra vo­natkozólag Somary 50 százalékos kulcsot ta­lálna elfogadhatónak. Elitéli a moratóriu­mokat, melyeknek életbeléptetése csak ott indokolt, ahol kilátás van a fizetések újbóli ■sdBnHBBnBnnDBSBniBHHnKnmEim Budapest, augusztus 20. (Budapesti szer­kesztőségünk teleifonjelentése.) Budapest és egész Magyarország bensőséges fénnyel iin- nepe!lite meg ezidén is Szent István napját. Már a kora hajnali órákban zenés ébresztők járták végig a fővárost. Nagyszerű idő ked­vezett a Szent István napi ünnepségnek. A? egyházi, politikai és társadalmi előkelő­ségek már reggel nyolc órakor gyülekez­tek a Várban, hogy résztvegyenek a Szent Jobb-körmenetben. A külföldiek a Várban lévő erkélyeken és ablakokban külön helyet kaptak a pompás körmenet megszemlélésére. A körmenetet ez évben is Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás vezette és részt- vett a körmenetben Horthy Miklós korn liny- zó is. Felvonultak a körmenetben népvise­letben a vidéki csoportok, az amerikai ma­gyarok és olaszok csoportjai is. A koronázó főtemplomban az ünnepi nagymisét Serédi felvételére. A moratórium tulajdonképpen fizetésképtelenség, amelynek kifejezője a kötött devizagazdálkodás. Az önámitás sú­lyosbítja a válság következményei t és meg­nehezíti későbbi időpontban a szükséges hi­telek megszerzését. Somary szerint az egyetlen mód a biza­lom helyreállitására a valóság feltárása, az árfolyamok esése által már elszenvedett veszteségeknek tudomásulvétele és a köte­lezettségek konszolidálása, a termelés ré­szére elviselhető kamat,, ahol másképpen nem megy, az állam részleges jótállása mellett. Mindennek a kiindu'lópontja a biztonság és a bizalom megteremtése és főként az ál­lam pénzügyeinek rendbehozatala. Ahol a közterheket a leggyorsabban fogják csök­kenteni, ahol az élelmiszerek, a lakbérek, fizetések, a munkabérek és a kész gyártmá­nyok árai a leggyorsabban fognak csökken­ni, ott fog először megszűnni a gazdasági válság. így fest a világgazdasági helyzet az össze­bíboros hercegprímás pontifikálta és Osi- szárik János címzetes püspök, njeglratal- iriazott miniszter mondotta a szentbeszédet. Ezenkívül a Szent lstván-szobor előtt és a Kapisztrán-téren tábori misék voltak, ame­lyeket Nemes Antal püspök és Hász István tábori püspök celebrált. Mintegy százezer vidéki és külföldi érkezett Szent István- napjára Budapestre és az uceákon több száz­ezer néző állott sorfalat a körmenet felvo­nulása ailatt. A körmenet a szokott pompá­ban, teljes rendben folyt le. Délben a Szent Jobbot a várkápolnába vitték, ahol köz­szemlére tették ki. Délben 12 órától 1 óráig térzene volt az Országház-téren éis ünnepélyes zenés őrség­váltás az Országzászló előtt. Délután külön­böző hangversenyek, népünnepségeik voltak a Gellérthegyen, a Tattersaíban, a Város­ligetben s a Népligetben. A Nemzeti Szin­függéseket nagyvonalúan áttekintő pénzem­ber megítélése szerint. Közép- és Kelet-Európa mai helyzetéiben a válság megszüntetésének előfeltételei csak nehezen teljesíthetők és igy a világválság enyhülésének következményei is csak el­késve fogják ezekben az államokban hatá­sukat éreztetni­A békeszerződések a gazdaságilag egy­másra utalt államok közé olyan válaszfala­kat emeltek, amelyek megakadályozzák az észszerű termelést és árucserét, de egyben okozói annak a bizonytalanságnak és bizal­matlanságinak, amelynek megszüntetése nél­kül a külföldi tőke támogatását megnyerni nem lehet. Közép- és Kelet-Európa kisálla­mai mai tagoltságukban gazdasági szem­pontból életképtelenek, viszont a fenntartás nélküli megbékélésnek, mely a szoros gaz­dasági együttműködés nélkülözhetetlen elő­feltétele, akadályai a békeszerződések, me­lyek az újra megteremtendő gazdasági egységeket szétrombolták és az egymásra utalt népeket egymással szembe állították. házban este 600 tagú panaszt® ríntársulat „Gyöngyös bokréta44 címen harminc magyar falu népviseletét és táncait mutatja be. Este 10 órakor az ünnepségeket nagyszabású tű­zijáték rekeszti be, amely az idén nemcsak a Gellérthegy tetején ’Jesz, hanem a budai Dumapartiba is kiterjed. A Szent István-nap Prágában Prága, augusztus 20. A prágai magyar királyi követség ma, Szent István-napján a máltai lovag­rend templomában ünnepélyes szentmisét .monda­tott. A szentmisét a lovagrend prágai apátja fényes pepi segédlettel celebrálta. A templomban a magyar királyi követség tagjai Ghiczy Jenő követőégi ta­nácsossal az élükön teljes számban vettek részt és nagyszámban jöttek el a prágai magyar kolónia tagjai is. A művészi vegyes karral kisórt ünnepé­lyes nagymisét a magyar Himnusz fejezte be. ' 0* .... ' ' ­Am íg másutt reménykedve várják a gaz­dasági fellendülés hajnalhasadását, addig Európa szivében a népek képtelenek a nemzetközi bizalom megszerzése szempont­jaiból kívánatos előfeltételeket megteremte­ni. A gazdasági újjáépít és két talp köve, t. L a nagy fogyasztó és termelő terület megalkotása és a nemzetközi bizalom meg­szilárdítása, csak az érdekelt népek együtt­működésiéből lesz kiformálható. Ez azonban csak akkor fog megszületni, ha a népek az egymással szerűben elkövetett jogtalanságo­kat jóváteszik­Mi már évekkel ezelőtt felismertük a gaz­dasági válság okait és várható következ­ményeit. Ma már az általunk hirdetett igaz­ságok, melyeket Prágában irredenta törek­véseknek bélyegeztek, gyökeret vertek a világ közvéleményében és azt igazolják; hogy nem Benes, hanem mi járunk a helyes utón, melynek a nehezebbik felén már tűi* vagyunk. Még egy kis erő és kitartás és az események fejlődése megérieli szenvedé­seink gyümölcsét. mm A TÚLSÓ PARTRÓL FANTASZTIKUS REOÉNY ina: palAstry harcéul (41) Mit jelent ez, nem tudta az első pillanatban; honnan eredt, mi sugallta? Mi az a könyv? Hol van az a hetedik polc? Sejtelme sem volt mind­erről! És mégis valami azt súgta neki, hogy meg kell lennie annak a könyvnek a hetedik polcon. Ez ,a gondolat mégis elevenen élni kezdett benne, amióta e könyv létezésének tudata elő- ugrott agyvelejének ama cellájából, amelyben ez az emlék elsüllyedten szunnyadt e percig. Egyre élénkebben emlékezett erre a könyvre. Ez az a könyv, amellyel Dorner Frank külö­nös vitáját folytatta a pusztulásába rohanó vo­nat fülkéjében. Ki is volt ez a Dorner Frank? Élt csakugyan és szerepet játszott az ő életé­ben? Ha igen, mikor volt ez és mily körülmények között? Ebben, vagy egy másik életben? Vagy csak hallott róla? Az is lehet, hogy va­lamely rég elfelejtett olvasmányában élt." Nem is lényeges ez most. Fontos csak egy: az a könyv a hetedik polcon. Ez a könyv, amelynek itt kell lennie valahol, — vonzotta, mint a mágnes és parancsolt vele, mint valami erőszakos kényszerképzet. Szinte azt mondhatnánk, hogy az alvajárók ellenőrizhetetlen ösztöne irányította, amikor el­indult a homályos szobában. Egyenest a szoba hátsó részébe ment s a jobb sarok felé. S egyáltalában nem csodálkozott azon, hogy ott, a sarokban megtalálta a bársony kárpit mögött az emeletre vivő csigalépcsőt, amelyről érezte, hogy ott kell lennie. — Én jártam itten! — szólalt meg benne hangtalanul ismét a sejtés, amelynek riadója rohamra vitte a titkok vára ellen. Elindult a lépcsőkön. Otthoniasau haladt föl rajtuk s amikor fölért a folyosóra s közbon egy régi élményének színei bomlottak ki a feledés színtelen síkjából, mint ahogy a gyerekek le- huzóképei tűnnek elő, ha lemálla-sztják föliile a papirréteget, amely födte addig. Egy magyar diáktársa beszélte el neki medi­kus korában, egy régi család babonáktól és terheltségtől mentes, józanlátásu és egészséges idegrendszerü sarja azt a történetet, amelyre most hirtelenül emlékezni kezdett. A magyar diák távoli hazájában kirándulást tett a máramarosi Kárpátokban. A hegyek közt bolyongva, túljutott a határon s egy kis galí­ciai faluba tévedt. Belenyugodott, hogy itt majd vezetőt bérel, aki hazakalauzolja. A kis lengyel faluiban sajátságos élményen ment át. Ez a falu környékének hegyeivel, a szántó­földeken elszórt sziklákkal nagyon ismerős volt neki. Pedig sohasem járt ott. A legmegdöbbentőbb meglepetést azonban a falu temploma okozta neki. Ezt a kérgükben meghagyott fatönkökből összerótt épületet kis­sé oroszosba hajló stilusu tornyával s kapuja előtt a temetőkért domboldalából ferdén növő és a portikus elé sötét árnyékot vető hársfával, amely egy sisakos fejhez hasonlított, — mint rég látott, de nagyon kedves ismerőst üdvö­zölte. ... Pedig sohasem járt itten ... Évekkel később kezébe került családjának monográfiája, amelyből megállapította, hogy famíliájának hét nemzedék előtti ősei egy ösz- szeeskíivésbe keveredve, a király ^megtorló ha­ragja elől elmenekültek az országból és nyolc­van éven át ebben a kis lengyel faluban ették a száműzetés keserű kenyerét. Annak a száműzött ősnek egy atomja élt őbenne? Egy atom, amely e bizarr és festői kis templom és a sisakos fejhez hasonló öreg hárs­fa láttára emlékezni kezdett a párszáz év előtti dolgokra. így volna most ő is ezzel a Fhönjx-villával, amelyben sohasem járt s amelynek helyi viszo­nyait mégis oly jól ismerte. De jól ismerte-e csakugyan? A kert felőli oldalon üvegfalú és veranda- szerű folyosó mindenesetre ösmerős volt neki. De mi van ebben? Millió kerti házban millió ilyen egymásra hasonló folyosó van. Alden profes*szor most valósággal vizsgának Hasznos tudni , hogy Schmidthauer természetes Igmándi keserüvizében a természetnek hatalmas gyógyító ereje érvényesül. Utasítás minden palackhoz mellékelve! - Kapható mindenütt! vetette alá magát. — Ha jártam itten, ha nem, egy álom bonyo- , lult utjain tévelygek, akkor ez az ajtó... ez a második itt balra a laboratóriumba vezet. S ha csakugyan az a laboratórium ez, amelyet sejtek , benn, úgy ajtajának zárva kell lenni. Keze remegett, amikor a kilincsre tette s ez a gondolat villant meg benne olyan hirtelen, mint ahogy a nyomozó rendőrtiszt teszi föl a bűnöst zavarba ejteni akaró keresztkérdéseit: — Ha zárva van, ki őrzi a kulcsot? S ekkor, valami fölujuló, messzi és primitív emlék késztette arra, hogy fönnhangon és eilla- bizálva mondja ki, — mintha valami elfelejtett s a közömbös ködből most hirtelen előlépő régi Ismerőst utánozna: — A sü ... két... An ... tál... nál! íme egy emlékmorzsa. Nem is az, hanem egy picinyke mag, amelyből pillanatok alatt kinőhet és terebélybe borulhat a Megismerés- fája. Úgy, mint a narancsmagból a hindu fakirok sötét művészetének varázslatában. Ám a következő percben a csalódás dere for­rázta le: Megnyomta ugyanis a kilincset és az — engedett. Ez ajtó tehát nem abba a laboratóriumba visz, amelyet sejtett mögötte. Annak ugyanis be kell zárva lennie, mert titkokat őriz és kulcsát a süket Antal őrzi. Micsoda titkokat? Honnan tudja, hogy titkokat őriz? Nem merte kinyitni az ajtót. Habozva állott az előtt, majd a folyosó üveg­falára tévedt tekintete. Ez üvegfal mögött egy térés park rügybo- borüló fái látszottak. Elől konturosan kirajzol­va, hátrább elmosódott s összeolvadó színfol­tokként festve az alkonyati ég fellhöcsipkéjü kárpitjára. Szembe kell néznie ezzel a kerttel és be kell szívnia gyantás tavaszi illatát. — És minek e szemüveg? — jutott egyszerre az eszébe. Alkonyat van s a leáldozni térő nap a felhők ikoDosztáza mögötti elvonultságában végzi cst.i istentiszteletét... Fénye nem árthat neki, aki annyira sóvárogja a világosságot... Alkonyat van... Vagy korai virradat? IJgv érezte most, hogy hajnal dereng és mindjárt az elinduló élet friss világossága derül mindenre,

Next

/
Thumbnails
Contents