Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-21 / 190. (3003.) szám
1988 anggsztus 21, vasárnap. s SEIPEL után SCHOBER Váratlanul meghalt Schober dr., az osztrák-német vámunió osztrák külügyminisztere A badeni szanatóriumban szivszélhiidés végzett Schober dr.-ral — Bécs rendőrigazgatója háromszor volt kancellárja az osztrák köztársaságnak — Az osztrák politikai élet izgalmai siettették a betegszivii exkancellár halálát hiusulása után Schober nem adta be azonnal lemondását s megvárta, mig francia nyomás alatt megalázó körülmények között kellett távoznia a ktülügyminiszbériumíbóil. Ezt a rereséget Schober nem tudta kiheverni. A keresztény szocialista Reidhsiposit főképpen a rendőrség elnökét dicséri az edhiunyt- ban g megállapítja, hogy Schoberre még tiagy szerep várt volna Ausztria irányításában. Bécs, augusztus 20. Tegnap este tíz órakor a badeni Guttenbrunn szanatóriumban szívroham következtében 58 éves korában hirtelen elhunyt Johann Schober dr. volt osztrák kancellár, a bécsi rendőrigazgatóság elnöke. AI koraesti órákban Schober exkancellár még vendégeket fogadott a szanatórium kertjében, kedélyesen eldiskurált velük, majd amikor tiz óra felé járt az idő, elbúcsúzott vendégeitől és lefekvésre készülődött. Eközben érte utói a szivszélhüdés, amely szempillantás alatt véglett vele. Soholber exkancellár, aki az államfordulat után vezető politikusa lett az osztrák köztársaságnak, hossza-bb idő óta betegeskedett s főleg a politikai élet eseményeinek izgalma súlyosbította szívbaját. A legutóbbi napokban is erősen nyugtalanította a lausannei kölcsönszerződés sorsa. Ellenzője volt nemzeti meggyőződésből a lausannei jegyzőkönyv elfogadásának és a végzetessé vált izgalom emésztő lázában figyelte az osztrák politika porondján folyó nagy összecsapást. Halála hlrteletiül, de nem váratlanul következett be, mert köztudomású volt, hogy az exkancellár állapota rendkívül súlyos. Hetekkel ezelőtt majdnem végzetes szívrohamon esett át s az orvosok már akkor figyelmeztették családját, hogy Schober dr. állapota változatlanul súlyos maradt a szívroham lezajlása után is és életbenmaradásához nincsen sok remény. Betegsége régibb 'keletű volt, de 1927-ben vált akut veszedelemmé. Az emlékezetes júliusi zavargások a bécsi rendőrség elnöki székében találták. A rendőrség véráldozatok árán fojtotta el a kommunista fölkelést g a vérontásért a sajtó egy része Schober dr.-t tette felelőssé. Amugylö gyönge szivét elővették ezek a támadások, majd hozzájárultak állapotának rosz- szabbod ásóihoz az osztrák—német vámunió izgalmas fejleményei, amelyek úgyszólván kipreparálták Schober dr. szivét az elkövetkezendő közeli halálra. Az exkancellár halálának híre percek múlva eljutott Bécsbe, a parlamentbe is, ahol a még ottartózkodó képviselők megrendüléssel fogadták a fájdalmas gyászhirt. Schober dr. három kancellársága Az elhunyt osztrák államférfiu 1874 november 14-én született a felsőausztriai Berg községben. Jogi tanulmányait Bécsiben végezte, azután a 'bécsi rendőrigazgatÓ6ág szolgálatába lépett. A tehetséges tisztviselő gyorsan haladt a.ranglétrán fölfelé és a háború alatt rendőrtanácsos! minőségben vezette a bécsi rendőrség politikai osztályát. Amikor a béo&i rendőrelnököt, Gayert a Hus- sarek-kormányba belügyminiszternek nevezték ki, Schober dr., aki időközben udvari tanácsos lett, átvette a bécsi rendőrigazgatóság vezetését. ő állott a rendőrigazgatóság élén az 1918 novemberében kitört forradalom idején, ő gondoskodott a császári család biztonságáról és szolgálataiért Károly császár és király utolsó uralkodói ténykedése gyanánt a Ferenc József-renddel tüntette ki. A megalakult osztrák köztársaság három nagy pártjának: a keresztényszocialista, szociáldemokrata és nagynémet pártnak a kívánságára Schober a forradalom után is elnöke maradt a bécsi rendőrségnek s az osztrák forradalmi kormány 1918 november 30-án formális kinevezéssel erősítette meg állásában. Fontos föladatokat végzett az állam rendjének és biztonságának. megóvása érdekében, igy például 1919 áprilisában és júliusában két kommunista fölkelést fojtott el, amelyek véres összeütközések közepette játszódtak l>e Bécs uocáin. 1921 júniusában Mayer 'keresztényszocialista kancellár visszalépett s a pártok bizalmából ekkor Schober került az állam élére, mint egy semleges hivatalnokkormány miniszterelnöke s egyben külügyminisztere is. Első kancellárságának idejében kebelezte be Ausztria NyugatmagyarországoK Schober és Csehszlovákia 1921 decemberében Schober ellátogatott Csehszlovákiába és Lanában fölkereste Masa- ryk elnököt, akivel december 16-án megkötötte az osztrák—csehszlovák szerződést. A nagynémetek pártja hevesen ellenezte Schober külpolitikai koncepcióját és a csehszlovák orientáció miatt 1922 januárjában kivonta képviselőit a kormányból. Erre Schober is lemondásra kényszerült, de másodszor is megbízást kapott a kormányalakításra. A második Schober-kabinettJben a kancellár a külügyminiszteri tárca helyett a belügyminisztérium vezetését vette át és megtartotta május 30-ig, amikor át kellett helyét adnia Ignác Seipel dr.-nak, a keresztény- szocialista párt vezérének. Schober dr. kormányának demissziója után visszatért a bécsi rendőrigazgatóság élére. Sz'emélye 1927 júliusában került ismét az érdeklődés középpontjába. A véres júliusi események előjátéka és inditóoka a schattendorfi terv volt, amely kommunista fölkelést váltott ki és a kommunisták, mint még emlékezetes, fölgyujtották az igazságügyi palotát. A rendőrség Schober vezérlete alatt fegyverrel fojtotta el a fölkelést, Bécs uccáin patakokban folyt a vér, amiért a fölkelés likvidálása után Schober elnököt tette felelőssé a szociáldemokrata párt. A szociáldemokraták kíméletlen harcot indítottak a rendőrelnök ellen, akit Seitz szociáldemokrata polgármester fölszólított, hogy távozzon állásából, minthogy Bécs lakossága megvonta tőle bizalmát. E támadások hatása alatt Schober be is nyújtotta lemondását, de a Seipel-kormány elutasította a nyugdíjaztatási kérelmet s elismerését és háláját fejezte ki Schobernek a rendőrség élén teljesített szolgálataiért. Schober harmadik kancellársága Két évvel ezután az osztrák belpolitikában nagy nehézségek támadtak és amikor a Stre- ruwitz-kormány 1929 szeptemberében megbukott, » Schober harmadszor is a kancellári székbe került, újból mint egy hivatalnokkormány vezetője. Harmadik kancellársága alatt Schober dr. csehszlovák mintára megváltoztatta az osztrák köztársaság alkotmányát, amelynek leglényegesebb módosítása a szövetségi elnök hatáskörének kiterjesztésében állott. 1930 májusában, amikor úgy a szociáldemokraták, mint a szélsőjobboldaliak lázas tempóban fegyverkeztek és Ausztriában a polgárháború réme kísértett, Schober dr. vette kezébe a lakosság lefegyverzését. Akciója nem volt hosszuéletü, kormányát megbuktatták, helyébe Vaugoin nemzetvédelmi miniszter lépett, aki kormányába bevonta az osztrák Heimwehr két vezetőjét: Starhemberget és Huebert. Ez a kisebbségi kormány föloi&zlatta a nemzeti tanácsot és októberben uj választást tartott. A választásokon a nagynémetek é6 a Landbund szövetségre léptek, megalkották a Schober-blokkot, amelynek első jelöltje Schober dr. exkancellár volt. Az idők és körülmények változása hozta magár val, hogy mig Schobert az államfordulat után a reakció előharcosának kiáltották ki és még 1927-ben is reakciósnak bélyegezték a baloldali pártok, addig három évvel későbben a demokrácia pártjait vezette harcra Vaugoin és Star- hemberg ellen. A választásokon kudarcot vallott a szélsőjobboldal, megalakult az Ender-kormány, amelynek külügyminisztere és kancellárhelyettese Schober lett. Az osztrák-német vámunió terve Schober dr. kezdettől fogva híve volt Ausztria csatlakozásának Németországhoz, de a józan mérséklet politikáját követte és a csatlakozás 'kérdését három első kancellárságának ideje alatt nem engedte tovább vinni az elvi megvitatásnál. Külügyminisztersége alatt azonban elérkezettnek látta az időt az első pozitív lépés megtételére. Az osztrák külügyminisztériumban elkészültek az osztrák—német vámunió tervei, Schober külügyminiszter Berlinbe utazott és érintkezésbe lépett Curtius akkori német külügyminiszterrel. Hazatérése után elsietve nyilvánosságra hozták a vámunió tervét, amely egész Európában a legnagyobb emóciót váltotta ki. A terv a hágai döntőbíróság elé került, amely egy szavazatnyi többséggel kimondotta, hogy a vámunió beleütközik az 1922. évi genfi jegyzőkönyv rendelkezéseibe. Scbo- berre az elsietett vámunióakciónak súlyos következményei lettek. Franciaországban hitelét veszítette, mondjuk úgy, hogy „kegyvesztett* lett és amikor Ausztria gazdasági kényszerűségből kölcsön5 ért folyamodott a franciákhoz, Schobernek távoznia kellett a külügyminisztériumból. Ez év januárjában köszönt le Schober s újból visszatért a rendőrigaz,gatóeág élére. Utolsó miniszterségének idejében Schobert a bécsi egyetem diszdoktorává avatták. Ausztria gyásza A kiváló osztrák államférfin halála gyászba borította Ausztriát. Hogy milyen fájdalmas csípést jelent az osztrák politika szempontjából Schober hirtelen elhalálozása, azt megmutatja a sajtó búcsúja a volt kancellártól!. A Wilener Neueste Nachrichten megírja, hogy Schober beteg szivét LauSanne törte meg. A lap nagy német férfiúnak nevezi az elhunytat. Az A rbei tér-Zeitung kiemeli, hogy Schober a vámunió tervével magára vonta Franciaország gyűlöl elét. Hibáztatja, hogy a vámunió tervének mlegNagy adomány fölött rendelkezett: össze tudta békiiteni a haragosokat. Munkaereje a legutolsó időkig töretlennek látszott. Ausztria történelmének lapjain neve előkelő helyen fog az utókorra maradni. Ravatala mellett egész Ausztria gyászol- A Neue Freie Presse azt írja, hogy Schobert nem a túlfeszített munka merítette ki, hanem a sok politikai támadás és az ezekkel járó izgalom. Szive felmondta a szolgálatot, mieirt nem biirtta, awv kát a Sebeket, amelyeket a politikai ellenfelek nyilai ütöttek rajta. Bécs, augusztus 20. Dolfuss dr. osztrák kan-1 cellár az özvegyhez küldött nészvéttáviratá- ban Ausztria egyik legmarkánsabb alakjának mondja Schober djr.-t, aki a közijó érdekében, nagy sikerrel dólgo* zott- Ender dr., Vorarlberg tartományi főnöke, volt kancellár, aki a vámunió kormányának miniszterelnöke volt, megható ezai* vakkal mond búcsút Schober dr.-nak, Egykori munkatársának: „Közéleti szereplésé* vei sok szenvedést vett magára, hallatlanul érzékeny emiber volt s ráadásul olyan politikai viszonyok között kellett kifejtenie tevékenységét, amelyek elviselhetetlen sebe* két ejtettek az önérzetes férfiú érzékenységén. Straiffner nagynéniét képviselő volt Rdho- ber dr.-nak egyik utolsó látogatója, add tegnap délután még órákat töltött az exkamoetl- lár társaságában. Nagyon gyengének és törődöttnek találta Schobert, aki azonban szellemi energiáit még mindig össze tudta fogni és élénk érdeklődéssel figyelte a parlament eseményeit. Kifejezte azt a szándékát, hogy 14 nap múlva elhagyja a szanatóriumot, üdülésre megy szülőfalujába, majd visszatér a politika frontjára. Szavaiból kivehető volt, hogy legszívesebben abbahagyná a politikai küzdelmet, de úgy érezte, hogy még nagy feladatok várnak reá. Schober halála megoldotta a kormányválságot Bécs, augusztus 20. Schober dr. hirtelen elhalálozásának megrendítő, horderejében szinte a tragikomikummal határos következményei vannak: Schober halála megmenteni látszik a Dolfuss-kormányt, amelynek biztosítja a nemzeti tanácsban az egy szavazatnyi többséget. Ez az egy szavazat életet jelent a mai osztrák kormány szempontjából, amely Vinzl képviselő megbetegedése következtében válságos helyzetbe jutott. A kormány ugyanis a nemzeti tanácsban egyetlen szavazatnyi többséget tudott csak szerezni a lausannei jegyzőkönyvnek. Vinzl képviselő betegsége és lemondása mandátumáról maga után vonta utódjának, Schauer-Sohoberlech- nek, a Landbund képviselőjének a parlamentbe való bekerülését. Schauer-Schoberlech viszont nyílt ellensége a lausannei jegyzőkönyvnek, úgy hogy az ő szavazatával 81:81 arányban végződhetett volna a nemzeti tanács szavazása, ez az arány pedig megakadályozta volna a lausannei jegyzőkönyv ratifikálását. Schober elhalálozásának következtében ® helyzet megváltozott, mert a Schober-blokk listáján az utána következő képviselőjelölt, Grabenhoffer híve a lausannei kölcsönszerződésnek s általa a kormány újból biztosítja egy szavazatnyi többségét. Schober tehát halálával akaratlanul is elősegítette a lansaa- nei jegyzőkönyv ratifikálását, amit pedig utolsó leheletéig ellenzett. A sors különös szeszélye, hogy — ellenkező értelemben — hasonló következményei voltak a másik nagy osztrák államférfiu Seipel dr. halálának, amely a lausannei jegyzőkönyv első szavazása idejében történt. Seipel dr. szavazata hiányzott volna a Dolfuss-kor- mánynak, halála után két órával azonban már a keresztényszooialista párt padsoraiban volt utódja, akinek egyetlen szavazata eldöntötte a lausannei jegyzőkönyvnek az első olvasásban való elfogadását, A szövetségi tanács elveti a lausannei jegyzőkönyvet Becs, augusztus 20. Mint az előrelátható volt, az osztrák szövetségi tanács rövid vita után 27 szavazattal 22 szavazat ellenében elvetette a lausannei jegyzőkönyvet, amely visszakerült a nemzeti tanács elé. A temetés Bécs, augusztus 20. Scihober dr. temetésének és a gyászünnepségnek időpontját, kedd délután két órára tűzték ki. Miklas szövetségi elnök Straiffner dr.-nak, a nemzeti gazdasági blokk vezérének küldött kondoleáló levelében kifejezi részvétét Sdho* bér dr. elhalálozása fölött és rendkívül meleg szavakkal méltatja az elhunytnak hazája érdekében kifejtett tevékenységét. (Folytatás a 5. ofdal U hasábján) SIRKOVEKEll mindent kr^raerobexi éj* kknidberul •gyári órorx tóllitiMjBORíí( KÖIPARG^ÁRT£LEPE> BAM9tULBYSI«mi
