Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-21 / 190. (3003.) szám
A történelem nem iamer gazdaságii válságot, melyet méreteiben és kihatásában a maival összehasonlithatnánik. Az idősaakon- kint megismétlődő válságok, melyek a termelés és fogyasztás egyensúlyának megzavarásából keletkeznek, azzal a tulajdonsággal bírnak, hogy magukban hordják a javulás csiráit. A dekonjunktúrával jár a termelés csökkenése, a készletek apadása addig a pontig, amelynél a kereslet ismét lebetö- véteszi az árak emelését és a termelés újabb megindítását. A napjainkban uralkodó válság a tisztára gazdasági okokon kívül politikai okokra is visszavezethető, mélyek miatt a tisztán gazdasági módszerek alkalmazása a válság megoldására nem látszik elégségesnek. A politikai és szociális okok voltak eddig a válság megoldásának legfontosabb akadályai- A békeszerződések —1 amint azt ma már általánosan elismerik — gazdasági térié tették át a háború színterét. A kivihetetlennek bizonyult politikai fizetségek a gazdaságii élet legelemibb szabályait sértették meg, emellett politikai okokból legsajátosabb gazdasági érdekeiket áldozták fel az egyes államok csak azért, hogy szomszédjuknak valamiképpen ne használjanak. Amíg Európa és vele a világ egy tekintélyes része haszontalan konferenciákkal tölti el idejét, mélyeken a szereplők legfőbb törekvése az oly magatartás tanúsítása, mely- lyel a többieket valódi szándékaik felél megtéveszthetik, addig az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban állami pénzzel és irányítással óriási kísérlet indult meg a válság leküzdésére- Hi'telinfláció, mely két milliárd dollár uj pénzzel, az erre a célra létesített Reoonstruction Fináncé Corporation által négy milliárdra becsült uj hitelekkel a newyorki tőzsdén a papírok árfolyamának felhajtásával próbálkozik. Az eredmény az árfolyamok emelkedésében alig egy hónap alatt 30—200 százalék. A hausse a nyersanyagokra és a mező- gazdasági terményekre is átterjedt és a búza, gyapot és egyéb cikkek árában jut kifejezésre. Hogy ennek az óriási kísérletnek mi lesz a vége, megteremtődnek-e általa a fellendülésnek ma még teljesen hiányzó gazdasági előfeltételei, melyeknek a növekvő keresletben kell jelentkezniük, vagy pedig kialszik a görögtüz és nyomában újabb céltalanul elszenvedett veszteségek fognak az újjáépítés elé gátat emelni, az attól függ, mennyire merik a bizalmatlanság leküzdése érdekében a nemzetközi politikában az ámítás és hazudó zás eddig alkalmazott módszereit a valóság feltárásával helyettesíteni. Amiként a gazdasági válság következményei az egyes államokban azoknak tőkeereje, a külföldtől való függőség és belpolitikájának az államháztartásra gyakorolt befolyása szerint különbözőképpen jelentkeznek, úgy a válság leküzdésének kilátása- is az egyes államok viszonyai szerint egymástól lényegesen különbözők. Az államok egy tekintélyes része eljátszotta hitelét és semmiképp sem tudja a termelés megindításához szükséges kölcsönöket megszerezni, bár a pénzbőség éppen a gazdasági élet stagnálása következtében néhány államban egészen rendkívüli. Már pedig a nemzetközi hitel- szervezeteknek újbóli kiépítése nélkül nem gondolhatunk a válság megszüntetésére. Ez a legsúlyosabb és a legnehezebben leküzdhető akadály. A hitelképesség nagyon lassú fejlődés eredménye, de a bizalmatlanság azt egy pillanat alatt megszünteti. A hitelképesség újbóli visszatérése attól függ, hogy a tekében bővelkedő államok a hitelt igénylő megbízhatóságát miképpen ítélik meg. Mert tőke az újjáépítésihez bőségesen volna. Franciaország maga elég erős ahhoz, hogy egész Európát talpra álitsa, hogy ha erre azok az előfeltételek, amelyeket Franciaország biztonsága és a kistőkések bizalma megkövetel, megvolnának. Ettől persze ez- idő szerint még messze vagyunk. Mindazonáltal mutatkoznak jelenségek, amelyekből a világválság megszűnésére következtethetünk. A válság a nyersanyagtermelő államokban kezdődött és csak később jutott el hozzánk. A javulásnak is ott kell megkezdődnie és hatása csak később fog az ipari államokban mutatkozni. Hogy Középés Kelet-Európábán mikor és mily mértékben fog a javulás bekövetkezni, a,z jórészben attól is függi, hogy az érdekelt államok milyen mértékben tudják a maguk számára biztosítani a tőkekihelyezésre váró piacok bizalmát. A kibontakozás előfeltételeinek tárgyilagos megítélése szempontjából különös érdeklődésre tarthat számot Félix Somary zürichi bankárnak most megjelent tanulmánya, akt minit a semleges Svájc polgára úgy politikai, mint gazdasági szempontból i<s teljesen elfogulatlanul szólhat az idevágó kérdésekről. Súlyt ad megnyilatkozásának az a körülmény, hogy már 1931 tavaszán négy olyan körülményt jelölt meg a javulás előfeltételeikén!!, melyek azóta mind bekövetkeztek. Ezek: az olasz bankok átszervezése, a német nagybankok összeomlása és szanálása, Anglia letérése az aranyalapról és a Kreuger-konszern összeomlása. Somary jóslata bekövetkezett, indokolt tehát az érdeklődés Somary véleménye iránt, vájjon most már elérkezettnek látja-e az időt a javulásra és hogy milyen előfeltételeket kell még szerinte politikai és gazdasági téren megteremteni, hogy az emberiség újólag a gazdasági konszolidáció útjára léphessen. Somary néhány hét előtt megjelent tanulmányában megjósolja Hoover elnöknek a szövetségköza adósságokról most nyilvánosságra került álláspontját. A ridegen számi tó üzletember természetesnek találja, hogy az Unió csak akkor hajlandó az adósságok törlésébe beleegyezni, ha az adós államok az 1922—26 év között Amerikától átvett nyersanyagokat most megállapítandó árakon, bizonyos számú esztendőre lekötnék. Ez az amerikai termelő részére egyenlő volna a minimális áraknak biztosításával, me- lyek megalapozhatnák a termelést. A vásárló államokban az igy behozott áru, ameny- nyiben ez belföldön is előállítható, versenyt fog jelenteni a hon', termelés szempontjából. Ez az elgondolás egyébként is csak azokban az államokban valósítható meg, amelyek a behozandó áruk értékét saját kivitelükkel vagy fizetés" mérlegük aktívumával fedezni tudják. A többiek csak hitelbe vásárolhatnának. Hoover is, Somary ás figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy Európa egy nagy része annyira elszegényedett, hogy élet színvonalának leszállításával vásárlókéSiovieteresiorsiás valamennyi keletázsiai kérdésben megegyezett Japánnal? A megegyezés híre óriási feltűnést és nyugtalanságot keltett Amerikában - A szovjet állítólag rekompenzációk ellenében elismeri az uj Mandzsúriát — Megindultak a tárgyalások Japán és a mandzsuriai kormány között Washington, augusztus 20- A United Press óriási szenzációként ható híradást röpít viliággá Japán és Szovjeltoroszország megegyezéséről, ami különö'Sein Amerika számítását keresztezi. A híradást a világsajtó fenntartással fogadja, az amerikai sajtó pedig nem titkolja, hogy az Egyesült Államok diplomáciai köreiben ez a kipattan- tott Szenzáció nagy feltűnést és nem kisebb nyugtalanságot keltett. A United Press értesülése szerint Japán és Szovjetoroszország megegyeztek a Kelet-Ázsiát érintő valamennyi vitás kérdésiben. A megegyezés feltételei: Oroszország elismeri a mandzsuriai államot és elismerését Japán hasonló értelmű népszövetségi bejelentése ultán fogja nyilvánosságra hozni. Ellenszolgáltatásképpen Japán elismeri Oroszországnak a kelet- kinai vasúti vonalhoz való jogát és biztosítja a szovjetkereskedelem érdekeit Mandzsúriában és Mongóliában. Kötelezi magát ezenkívül Japán arra is, hogy a mandzsuriai orosz határ közelében katonai műveletéit a lehetőséghez képest korlátozni fogja. Diplomáciai körökben ngy vélik, hogy a megegyezés nagy mértékben megerősíti Japán pozícióját Kínában és Mandzsúriában. Amerikában annál nagyobb meglepetésként hatott a hír, mert az utóbbi időben nyilvánvaló jelei mutatkoztak Amerika Szovjetoroszország felé való orientációjának, sőt a tárgyalások egyebek szerint már olyan előrehaladott stádiumban voltak, hogy Amerika megszabta a szovjet elismerésének árát. Állítólag az volt Amerika kikötése, hogy a szovjet ismerje el a cári Oroszország amerikai adósságainak egy részét. Ennek ellenében Amerika hajlandó volt felvenni a diplomáciai kapcsolatot és kimélyiteni a kereskedelmi összeköttetést. A japán-orosz megegyezés után nagyon kérdésessé válik, hogy az Egyesült Államok külpolitikája folytatja-e ezt a szovjetoroszburát politikát. London, augusztus 20. Tokiói jelentés szerint Japán szeptember elején hivatalosan bejelenti a mandzsu állam elismerését, Muto japán tábornok szombaton Mukdenbe utazott, hogy a mandzsu kormánnyal közvetlen tárgyalásokat kezdjen egy államközi szerződés megkötéséről- A szerződés feltételei: Mandzsúria katonai védelme Japán feladata lesz' és a mandzsuriai vasutak a délmandzsuriai vasúti társaság fennhatósága alá kerülnek. A japánok Mandzsúriában nem fognak területenkívüliséget élvezni, de jogaikat és érdekeiket uj szerződésekkel fogják szabályozni. Washington, augusztus 20. Debuchi japán követ Tokióba vaűió elutazása, előtt egy bizalmas beszélgetés folyamán kijelentette, hogy tapasztalása szerint Japánnak és az Egyesült Államoknak a mandzsuriai kérdésben való felfogása között nincsen áthidalhatatlan szakadék. Az óceán túlsó oldalán megkerült az eltűnt óceánrepülő Sikerrel járt Mollison ausztráliai pilóta vállalkozása Newyork, augusztus 20. Mollison ausztráliai pilóta, Árny Johnsonnak, a világhírű pilótanő- nek a férje Angliából indulva szerencsésen átrepülte az óceánt és St. Johns közelében 12 óra 50 perckor simán leszállóit. Mollison óceánrepülése nem folyt le minden izgalom nélkül, mert — mint tegnap jelentettük, — mintegy tiz órán át nem adott élet jelt magáról. Amerika földjére való megérkezése után nyomban részletes táviratot küldött Angliába és az angol sajtó ma reggel hasábokon át méltatja a kitűnő pilóta nagy tettét. Az óceánrepülés részben kedvező időben ment végbe, az óceán felett kitűnő volt az időjárás, Amerika közelében azonban erős ellenszéllel és köddel kellett küzdenie Mollisonnak. Amikor St. Johns felé ért, már nemcsak testi ereje volt fogytán, hanem a tüzelőanyag hiánya is leszállásra kényszeritette. Mollison az elemekkel vívott harcában annyira kimerült, hogy feladta ama eredeti tervét, hogy Newyorkba érkezése után nyomban visszarepül Európába. Mint sürgönyében elmondta,- óceánrepülő útjában az utolsó ötszáz mérföldön olyan álmosság vett rajta erőt, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudott ébren maradni. Megérkezése után első dolga volt telefonon felhívni feleségét, Amy Johnson pilótanőt, akivel közölte, hogy útja kitünően sikerült, ámbár az utolsó szakaszban nagy köddel kellett küzdenie. Megkérte feleségét, hogy az első gőzössel jöjjön Newyorkba. ahol várni fog reá és esetleg együtt repülnek vissza Európába. Ne fogadja el a lapéi a mélynyouBása § oldalas képes melléklet nélkül Hfll SZÁMUNK A KÉPES HÉTTtl 28 OLDtl ^ Ura a korén Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. í:,? 7\“ érnte450' A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok ll, emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. /•#•/• ^ Prága 11, Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlK.CH nCLpltCipjCl Telefon: 34184. Egyes szám ára 1,20 Kő, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHA A VÁLSÁG VÉGE? Irta: TARJÁN ÖDÖN
