Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-14 / 185. (2998.) szám

MOZAIK A .politikai bűvészkedés napja leáldozóban ívan. Sok komédiás, aki a bohócsapkát eldobva, a véfi-efclen kegyéből államférfim szerephez ju­tott, maga is bízni kezdett elhivatottságában, s Sgy ideig azt képzelte, hogy tényleg irányítja a világ soTát. Ezeknek konjunktúrája azonban tosak látszatkonjunktura volt, amelyet épp úgy félreismertek, mint a világháború befejezését követő gazdasági föllendülés okait és várható tartamát. Emii Ludwig Bismarckról írott könyvében a ivaskanceMár menesztését egy nagy sziklatömb eltávolításával hasonltja össze, amelynek él mozdítása után rögtön felszínre kerültek a fér­gek, amelyeket eltakart. Akik a nagy háború befejezésekor a győzelem mámorában beleka­paszkodtak a világtörténelem kerekébe, hogy az útjukban álló sziklatömböket eLhengeritsók, mámorukban nem látták meg a férgeket. Töké­leteset akartak teremteni, ami már azért sem sikerülhetett, mert az értelem helyett érzel­meik, azok közfii is a legalacsonyabbak, a gyű­lölet és bosszú irányították cselekedeteiket. Az eredmény immár teljesen kibontakozott. Az igazságnak a hamis próféták által beígért iuj világrendje helyett a teljes káosz, a népek együttműködése helyett a még meglévő kap­csolatok meglazulása, gazdasági leromlás, s a civilizáció pusztulása, egyelőre még nem egy­forma mértékben, de azért kivétel nélkül, a föld valamennyi államában. A mentési kísérletek megindultak. A nagyok a fenyegető vihar elől visszavonultak fedezé­keikbe, amelyeket nem hajlandók a gyöngéb­bekkel megosztani. A Brit-Világbirodalom a föld egy negyedrészére kiterjedő gazdasági egységet akar megteremteni, amelynek helyes megszervezése által függetleníteni kívánja né­peinek jólétét a föld egyéb államaitól. Az Egye­sült Államok hatalmas erőfeszítéseket tesznek a konjunktúra föllenditése érdekében. Orosz­ország szívós kitartással küzd és vállalja en­nek fejében a szenvedéseket, jobb jövőjéért. Franciaország, Hollandia és Belgium nagy gyar­matbirtokaikra és tetemes nemzeti vagyonukra támaszkodva remélik, hogy dacolni tudnak az elemekkel. Jóllehet a tapasztalatok mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a modern gazdasá­gi élet szövevényes szerkezetében egy-egy szál megbontásával már meg lehet zavarni az egész organizmust. Hatalmas és-aránylag gazdag államok kísér­letei, amelyek az elzárkózás által kívánják ja­vaikat megmenteni, épp úgy sikertelenek ma­radtak, mint ahogy az ember hiába védekezik a levegő által terjesztett bacillusok fertőzése ellen. Teljesen reménytelen a kisállamok helyzete, amelyek gazdasági és pénzügyi okokból nem állandósíthatják eddig hirdetett legfontosabb célkitűzéseiket. A szuverénitás nem maradhat tabu, miért a népek nem tudnak belőle kenyeret sütni. Demokrácia, parlamentarizmus, legalább átmenetileg, a lomtárba fognak kerülni. Beiga­zolódott. világszerte Hegel megállapítása: „A nép a nemzetnek az a része, amely nem tudja, hogy mit akar.“ Ma ezek vannak többségben, s az ő bizalmukból intézik a világ sorát * Európa negyvenmilliónyi kisebbsége egészen különleges helyzetben kénytelen szemlélni a világ folyását. A kisebbségek akaratuk ellenére részesei egy olyan közösségnek, amelyre nem gyakorolhatnak befolyást. Nem érezhetnek őszintén rokonszenvet azokkal a politikai erő- tényezőkkel, akikben sorsuk deklaeszálóit lát­ják,‘de az ellenfeleik által elkövetett hibák rá­juk is kihatnak, következményeit viselni kény­telenek. Politikai ellenfeleink Szerencs ©csillagának el- homályosulását visszatartott lélegzettel figyel­jük, s ha tőle jövőnk jobbrafordulását várjuk is, nem szabadulhatunk a gondtól, hogy az előt­Berlin, augusztus 13. A politikai tanácsko­zások ma délelőtt folytatódtak. A nemzeti szocialista párt vezére, Hitler, aki reggel visszaérkezett Berlinbe, először Sehleicher hadügyminisztert kereste fel, akivel pár nap­pal ezelőtt, amikor Sehleicher tábornok a kormány megbízásából fordult hozzá, egy- izben már megbeszélést folytatott. Hitler ki­jelentette a hadügyminiszter előtt, hogy kö­veteli birodalmi kancellárrá való kinevezését, amennyiben pedig ez nem történne meg, úgy pártja a legélesebb harcot kezdi meg a biro­dalmi kormány ellen. Hitler követelésével szembeállította Sehleicher tábornok a biro­dalmi elnök elgondolását, amely szerint Né­metország élén továbbra is egy elnöki kor­mánynak kell maradnia, amely mentes min­den kötöttségtől. Utalt a hadügyminiszter ar­ra is, hogy az állam tekintélyét a mostani helyzetben fölébe kell helyezni a pártérde­keknek és pártköveteléseknek. E megbeszélés után Hitler felkereste Papén birodalmi kancellárt, s tanácskozásukon résztvett Frick nemzeti szocialista képviselő és Planck államtitkár is. Eszmecseréjük hosszú ideig tartott, követelések és ellenkö­vetelések cikkáztak a levegőben, anélkül, hogy a megértés és megegyezés alapját meg­találták volna. A kancellár mindenben ragaszkodik Hin- denburg elnök kívánságához, prezidiális kor­mányt akar alakítani, meghívja a nemzeti szocialista pártot, amelynek a belügyminisz­teri és a kancellárhelyettesi tárcán kivül még két más helyet is biztosit a kormányban. A vita során Papén kancellár felhívta a Hit- lerék figyelmét arra is, hogy az elnöki kor­mányban való részvételük esetén biztosítva tönk lévő ut még sok szenvedést rejt magiban. Ilyen érzelmekkel fogadjuk Csehszlovákia külügyminiszterének a minisztertanács előtt megtartott beszámolóját, amely rövid két hét távlatában is megmutatja összeomló koncepció­jának romhalmazát. Mikor már mindenki tisz­tában van Lausanne és a leszerelési konferen­cia kudarcával, ő még, egyéb hiján, ezekbe a szalmaszálakba kapaszkodott. Beszámolójának alaphangja sötét. Véleménye szerint ősszel ne­héz föladatokat kell megoldani és Csehszlovák kia a békeszerződések aláírása óta most éli át legsulyosaibb időszakát. A belső konszolidációt jelöli meg Benes a legfőbb föladatnak. Mintha konszolidációt máról-holnapra, parancsszóval elő lőhetne varázsolni. A konszolidáció álapja az egyformán gondolkodó és érző, azonos cé­lokra törekvő polgárok áldozatkészsége. Váj­jon tett-e a külügyminiszter eddig komoly erő­feszítéseket ennek a konszolidációnak a megte­remtésére. Volt-e -bátorsága fölvilágosítani el­fogultságtól elvakult fajtestvéreit arról, hogy lesz számukra a porosz kormányzásban va­ló részvétel is, ámbár a birodalmi elnöknek e tekintetben is az a véleménye, hogy a ve­zető pozíciókat nem engednék át egyoldalú pártembereknek és Poroszországban sem le­het pártdiktaturáról, hanem csupán a nem­zeti szocialista párt kormányzási közremű­ködéséről szó. Hindenbura álláspontja: Papén kancellár Hitlerrel való beszélgeté­séről tüstént beszámolt a birodalmi elnöknek, aki úgy döntött, hogy a nemzeti szocialista párt vezérét még ma délután fogadni fogja és megmagyarázza neki azokat az intenció­kat, amelyek a birodalmi kormány megala­kításánál vezetik. Két lehetőség áll egy­mással szemben: Papen-kormány, amelyben Strasser nemzeti szocialista a kancellár he­lyettese és kívüle még több nemzeti szocia­lista kapna miniszteri tárcát. Ez Hindenburg elnök elgondolása, amellyel szemben áll a nemzeti szocialisták követelése: kancellári kinevezést Hitlernek, s a miniszteri tárcák többségét a nemzeti szocialista pártnak. Hindiéubujg birodalmi elnököt az utóbbi napok eredménytelen tárgyalásai meggyőz­ték arról, hogy a# ide-oda tárgyalgatással nem lehet egyhamar célt érni. Az az elhatá­rozása, hogy délután kihallgatáson fogadja Hitlert, ezzel azonban be is fejezi mostani tanácskozásait és visszatér Neudekbe. Ilyen körülmények között fennáll a lehetőség, hogy a nemzeti szocialisták mégis csak közeledni fognak Hindenburg elnök felfogásához. Ha ez mégsem történne meg, akkor a Papcn-kor- mány a helyén marad s a kormányalakítás' ebben az államban több nép él, amelyeknek egyformán joguk van az élethez, s amelyeknek ragaszkodását és áldozatkészségét igazságos bánásmóddal kell megnyerni, hogy az általa oly kívánatosnak jelzett konszolidációnak meg­hízható támaszai legyenek. Mikor Benes a kisebbségi kérdés megoldásár ra elégségesnek tartotta, hogy a külföld sze­mébe port hintve, megtévessze őket az itteni úgynevezett demokratikus berendezkedések fe­lől, bizonyára megfeledkezett a konszolidáció­ról. A németek kormánytámogatása problemati­kus értékű. A gazdasági élet szülte elégedet­lenség nyomása rövidesen tarthatatlanná teszi a kormányban maradásukat. A gazdasági le­romlással növekedni fog a szélsőségeket hirde­tők tábora. Igaza v>an Benesnek, az ősz nehéz föladatok megoldását fogja kikényszeríteni. A korrupció légkörében kitenyésztett úgyneve­zett demokrata pártok nem lesznek elég erősek ezeknek a föladatoknak a megoldására. Benes problémáját a parlamenten kívül fogják meg­oldani. Természetesen, végleges megoldások­ról nem lehet szó, csupán prolongálnák a prezidiális kormány életét 8 a végleges dön­tés időpontját kitolnák a birodalmi gyűlés megnyitásáig. Ebben az időközben sok min­den történhetik, például a nemzeti szocialis­ták megegyezhetnek a centrummal, előtérbe kerülhet egy koalíciós kormány alakítása és nincsen egészen kizárva, hegy a nemzeti szocialisták, a német nemzeti párt és a cen­trum együttműködése lehetségessé teszi egy többségi parlamenti kormány létrehozását. Hitler az elnöknél Berlin, augusztus 13. A birodalmi elnök az orod-eiti tervtől eltérő lég nem délben, ha­nem délután fogja fogadni Hitleri s ezen a megbeszélésen résztvesz Papén birodalmi kancellár is. Weimar, augusztus 13. A thüringiai kor­mány felfüggesztette a bérlők védelméről széló törvényit, amelynek további fenntartá­sáról vagy hatályon kívül helyezéséről nép­szavazás utján fognak dönteni. Páris, augusztus 13. A szocialista Popu- laire hasábjain Leóm Rluim foglalkozik Gayl német belügyminiszternek az allko'tmány-ün- nepségen mondott beszédével és megállapít­ja, hogy azok az alkotmányreformok, amelye­ket a miniszter tervbe vett, erősen emlékez­tetnek az 1873—75. évi francia alkotmányra, aimelvet a 71-es forradalom után alkottak meg, előkészítéséül egy monarchista restau­rációnak. Folytatás a 2, oldal 2. hasábián) Hindenburg és Papén döntő tárgyalásai Hitlerrel A nemzeti szocialista párt vezére a délelőtti tanácskozásokon köve­telte kancellári kinevezését - Minden más megoldással szemben a legradikálisabb harcot helyezte kilátásba — Utolsó kísérletek a megegyezésre A birodalmi elnök visszautasította Hitler követelését MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDftl Ára a korona TBL jBpjT 1 XI. évf. 185. (2998) szám a Vasárnap ■ 1932 augusztus 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12, ^ havonta 26 Ki; külföldre: é^nte A SzloVCTlSzkÓi és TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok A* emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre Í14, havonta 3S Kfc r Prága 1L, Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Eyyea szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—KC. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHfl írtai T ÁRJÁN ÖDÖN Iga mt untai nii n lír e® gplT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents