Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-13 / 184. (2997.) szám
Amerika löliételekei szab Európának Hoover: Gazdasági kompenzációk nélkül szó sem lehet a háborús adósságok csökkentéséről Az Egyesült Államok elnökének nagyhorderejű nyilatkozata Amerika áliáspontiárőS „A világkrizist Európa politikája idézte elő, amelyet megmérgeztek az elhibázott békeszerződések" — Világszerte csökkenteni kell a katonai kiadásokat! Amerika nyíltabb és szabadabb európai piacot követel Diadalmas végakkord (d.) Prága, augusztus 12. Az öt karika jegyében az öt világrész legkiválóbb sportembereit nemes vetélkedésre fölsorakoztató világolimpiáez, amely napról-napra Los Angeles fölé irányította a sportidealizmus iránt érzékkel'bíró milliók figyelmét, diadalmas akkordokkal ér véget. A sportolimpiász csupa diadaleseményekkel volt teli, az emberi teljesítmények diadalát jelentik azok az uj világrekordok, amelyek úgyszólván minden nap tanúságot tettek a sport uj lendületéről, a testkultúra állandó fejlődéséről. Szinte minden óra uj rekordot kozott 6 a rekord-eső fölötti öröm az egész emberiséget egy ideális érzésbe olvasztotta: abba a tudatba, hogy az élteljesit- jnények az egész emberi testkultúra büszkeségét jelentik. A rekord-aratás bősége azt mu- ,tatja, hogy a sportágakszabta korlátok közt is vannak lehetőségek a továbbfejlődésre, nincs stagnálás a testkultúrában! Az olimpiász dia- dalhirei örömmel töltötték el nemcsak a sport rajongóit, de általában mindenkit, akinek érzéke van a küzdő akarat éspedig az önzetlenül küzdő akarat megbecsülése iránt. A humánum diadalérzete kísérte az élteljesitményeket, az olimpiász a humánum iránti tömegérzék nagyszerű fejlesztője voilt. De az egyetemes emberi együttérzésen kívül & nemzeti vetélkedés számára is a legnemesebb teret szolgáltatta. A nemzeti öntudat magában is fölemelő érzés, mert fölemelő tudat az, hogy mi egyének nem vagyunk egyedül, hanem még vagy 10 millió más ember is ugyanazokkal a szavakkal szól, ugyanazon a nyelven gondolkozik, ugyanazon lelki arccal bir, mint mimagunk, de az egyes nemzetek színeiben való sportküzdelemnek, a nemzeti sziliek győzelméért való erőkifejtésnek az egyéni akaraton túlmenő-feszítő ereje is van, megkettőzi az egyén erejét. A játékos, önzetlen vetélkedés a nemzeti, a kollektivum számára szimbólummá válik: a nemzeti küzdés szimbólumává. Ezért van az, hogy a különben jámbor játékok résztvevőit a sportrajongók szinte a nemzeti hősöknek járó lelkesedéssel figyelik és becézik. A nemzeti együttérzés célpontjaivá lesznek, mert a jelképes nemzeti küzdés élharcosai a nemzetközi vetélkedésben. Ezért az olimpiász a tömegekben a nemzeti együttérzésnek is erőteljes ápolója volt. Bennünket, csehszlovákiai magyarokat két nemzet sport&zereplése érdekelt legközelebbről]: azé a nemzeté, amellyel egy államban élünk és azé, amellyel nyelviben és kultúrában egy nemzet vagyunk. S úgy a csehek, mint a magyarok becsülettel megálltak helyüket a vi- lágkonkurrenciában. Szempohtkunkból érdekes* volt az, hogy a világolimp.iásznak már az első napja hozta a csehszlovák szinek diadalát, egy cseh atléta világbajnokságát, viszont az .utolsó nap csupa magyar világbajnoksággal zárult. A magyar színekért küzdő fiukat úgyszólván az utolsó percekig balszerencse kisérte, az egyéni számokban a balszerencsén 'kívül a sportszerűtlen konkurrerucia is, de a viszontagságok végén mégis megjött a diadal, a legklasszikusabb tornaszámokban egyéni világbajnokság s három kollektív győzelem: három csapatbajnokság. KüTönösen a két magyar „nemzeti" sportunk sikere: a vivócsapat és az uszóicsapat győzelmei jelentenek fölemelő diadalérzést. A magyar uszócsapat bebizonyította, hogy a Duna vize kit-ünő iskolája a magyar úszásnak és a Duna mentén, de egész Európában nincs nemzet, amelynek fiai megbirkózhatnának a magyar úszók tudásával Ó6 a világon nincs csapat, amely megállhatna a magyar uszócsapat kollektív tudásával és győzniakarásával szemben. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy mig a magyar uszósport a pólóvilágbajnokság megszerzésével elérte fejlődésének legmagasabb fokát, a zenitet, adidig a másik magyar sport, a kardvívás újból beigazolta, hogy a magyar vivó- sport világhegemóniája úgy egyéni, mint kollektív teljesítményei tekintetéiben megdönthetetlen és elérhetetlen. A magyar csapat már három oümpiászon diadalmasan megvédte a magyar kard világhírét s egyéni teljesítmények Washington, augusztus 12. Hoover elnök tegnap beszédet mondott a republikánus párt vezetősége előtt érintve a belpolitika és a külpolitika legfontosabb kérdéseit Bár nagyon óvatos formában, de azért sejteni engedte, hogy a háborús adósságok kérdésében mostanáig elfoglalt intrantzigens álláspontjából engedni hajlandó. Utalt arra, hogy mint a múltban, most is ellene van a háborús adósságok törlésének, de elképzelhetőnek tart egy olyan fordulatot, amely az adós államokat a leszerelés utján Amerikával szembeni kötelezettségeiknek bizonyos könnyítése felé vezeti. Ezen túlmenően is lehetségesnek tartja a háborús adósságok terheinek csökkentését, de csakis abban az esetben, ha az adósok kézzel fogható kompenzációk nyújtásával teszik lehetővé az Egyesült Államok engedékenységét. Hoover elnök rögtön meg is mondta, mit ért ezek alatt a kézzel fogható kompenzációk alatt: nyíltabb és szabadabb európai piacot az amerikai mezőgazdaság és ipar termékei számára. Ha az amerikai termelés produktumainak az eddiginél jobb felvevő piacot sikerül szerezni, akkor az elakadt gazdasági élet is újabb lendületet nyer, az általános nyomorúságot növekvő jólét váltja fel. Ebben a szituációban aztán Amerika komolyan foglalkozhat azokkal a javaslatokkal, amelyeket az adós államok a háborús adósságok rendezése kérdésében terjesztettek elő. Bizonyos azonban, hogy a háború költséged a háborús adósságok egyszerű áthúzásával nem háríthatok át az amerikai népre. Beszédének további folyamán Hoover elnök rátért a prohibioiós törvény fenntartásának vagy elvetésének kérdésére, amelyben azt a nézetet vallja, hogy a döntés jogát az egyes államokra kell ruházni. A továbbiakban ismét külpolitikai kérdéseket fejtegetett. Megállapította, hogy Amerika megfelelő fenntartásokkal csatlakozott csak a világdöntőbiróság intézményéhez és hogy vezető szerepe volt abban a munkálkodásban, amellyel a KeHog-paktumot a béke hatékony eszközévé építtették ki. Ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy Amerika sohaterén már az első olimpiász óta s-orra igazolják •a magyar kardvivók világfölén vüket. Adoma, d’e jellemző adoma az, hogy amikor az első magyar kardvivó világbajnokot megkérdezték, .magyarázza meg a titkát, miért tudnak a magyar vivők oly nagyszerűen vívni, a magyar vívó annyit mondott, hogy a magyarok ezer év óta trenírozzák a vivást. Minden magyar hálával tekint azokra a sportférfiakra, akik a magyar faj értékes tu'lajsem fog elismerni olyan területgyarapodást, amely a békepaktum megsértésével jött létre. Nagy figyelmet keltett az elnök ama kijelentése, hogy az amerikai gazdaság érdekeit továbbra is védővámokkal kívánja megvédeni más népek „tisztességtelen" versenyével szemben. Ezután gazdaságpolitikai kérdésekről referált, hangoztatta az államháztartási egyensúly biztosításának szükségét, mint amely előfeltétele az általános szanálásnak. Szerinte a gazdaság világkrizisót nagyrészben Európa hibás politikája idézte elő- Ennek paposán rámutat a politikai labilitás ama mérgezett forrásaira, amelyek a békeszerződésekből fakadtak. Az 1931. évi európai pénzügyi krízis súlyosan érintett ' Amerikát is. Hoover elnök hajlandó a vilá g gazdasági helyreállításán közreműködni, ezt a szándékát már akkor bebizonyította, araikor Németországot megmentette a teljes csődtől. A gazdasági újjáéledés legfontosabb előfeltétele, hogy a világ katonai kiadásait legalább olyan arányban szállítsák le, hogy egy esztendőben egymilliárd dollárnál többet ne költsenek fegyverkezésre. Végül közölte Hoover elnök, hogy Amerika résztvesz a világgazdasági konferencián. „Ha majd átvergődünk a krízis sülét éjszakáján...“ Newyork, augusztus 12- Hoover elnök megnyilatkozását, amely egyúttal bevezetéséül szolgál a republikánus párt elnökválasztása kampányának a sajtó általában nagy államférfim szónoklatnak nevezi és elismeréssel állapítja meg, hogy Hoover eltalálta az őszinteségnek és a becsületes politikai meggyőződésnek azt a hangját, amelynek mindig a legnagyobb hatása szokott lenni Amerika népeire. Európa különösen az elnüík vámpolitikai fejtegetéseire, valamint a háborús adósságok kérdésében kifejtett álláspontjára figyelt fel, az amerikai nyilvánosság figyelme viszont donságainak, a küzdeni akarásnak és az erőfeszítésnek ilyen szép vizsgáját tették le a nemzetek versenyében és a magyar névnek az egész világon megbecsülést szereztek. Sokkal nagyobbat, mint amilyet hasonló számerejü más nemzetek fia.i értek el. A magyar úszás és a magyar kardvívás diadala valóban nem egyének győzelme volt, hanem egy kollektív teljesítmény és kollektív magyar siker. Minden magyar ember osztatlan öröme és büszkesége. főképpen a prohiibiciós törvény kérdésére összpontosul. A lapok dicsérőleig említik meg, hogy Hoover elnök az utóbbi négy esztendő nehéz küzdelmeiben is megőrizte idealizmusát és a demokrácia elvébe, vetett hitét. Bár a körülmények kellőképpen indokolták volna, Hoover 9ohaee>m folyamodott diktáto- ri hatalomhoz. De nem rendült meg bizalma a gazdasági élet tartalékainak kimeríthetetlenségében sem, aminthogy továbbra is rendületlenül hisz Amerika népének szociális felelősségtudatában és a gazdasági bajokkal bátran szembenéző elszánt akaratában. Hoover szónoklatát az amerikai közvélemény nem politikai védöb eszednek tekinti, hanem egy snlyos megpróbáltatások között szilárdan álló szabad nép Magna Chartájának. Szónoklatának befejezése különösen megragadta a közvéleményt, mert Hoover kifejezést adott törhetetlen reményének éspedig a következő szavakkal: „És ha majd kitűnik, hogy az én közreműködésem is segítségére volt köztársaságunknak abban, hogy átvergődjön a krízis sötét éjszakáján, ha az én hivatali időm alatt törnék át az éjszaka leplét a jobb idők hajnalhasadásának sugarai, akkor, úgy érzem, elvégeztem munkámat és jó munkát végeztem. Nagyobb tisztesség és jutalom senkinek sem lehet osztályrésze." Nagy megértésre és méltánylásra talált Hoover elnök külpolitikai koncepciója és célkitűzése is: „Az én külpolitikámat mindig az a vágy irányította, hogy megerősitsem a világbé- ke alapjait. A világnak békére van szüksége és igazságosságra. Fáx*adtságot nem ismerve minden erőmmel keresni fogom továbbra is azt az utat, amely a világot elvezeti oda. ahol a jog győzedelmeskedik az erőszak felett, az ész a szenvedély felett és ahol az emberek azzal a nyugodt tudattal hozhatnak majd gyermeket a világra, hogy azok nem a háborúk áldozatai lesznek, hanem a béke magasabb eszményét fogják szolgálni." Még egy mondatot ragadnak ki Hoover prog- rambesaédéből, amelyben szintén a bizakodás és az optimizmus jeleit látnák. Hoover kijelentette, hogy Jl Ha: RáDIÓHELLÉKLET (2997) szám ■ Szombat ■ 1932 augusztus 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőig: Prága ll„ P á n s k á ulice 12. “Thívo^VS A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok "■ —«• - w*- 303,,. - ki^oi* félévre 226, negyedévre 114, navonta 38 Ké. . ^ Prága 11„ Panská ulice 12. Ili emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon : 34184. Ejfyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. P R A H A
