Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-11 / 182. (2995.) szám

i vsaasm-TAAG^^HiiaaK 1931. augusztus 11, c&ütőrtok. Beszámoló a kassai katolikus íeányillusági hétről Kassa, augusztus lt). A katolikus Jeónyifjuség életében nagy jelentőséggel bir a* e bét, melyet a kassai Szociális Testvérek a ieányifjusági mozga­lomnak kiépítése és erőteljesebbé tétele érdekében rendeztek Kassán juilius 20-tól 28-ig. Az értékes előadásokon nemcsak a kassai katolikus leányok vettek nagyszámmal részt, de érkeztek hallgatók a közeli és távoli vidékről is, akik Szlovenszkő és Kárpátalja városait és katolikus leánytá rsadalmót. illetőleg az egyes egyesületeket képviselték. így képviselve volt-- Érsekújvár. Prága, Rozsnyó, Guta, Ungvár, Munkács, Beregszász, Tornaija, Nyitra. A messze vidékről érkezett leányok és e kassaiak nagy szeretettel s régi ismerősökként; üdvözölték egymást e ez érkezés napján egymás iránt megnyil­vánuló őszinte szeretxst tette az egész hetet benső­ségessé s főzte össze a messze vidéken fekvő váro­sok leányait szoros testvéri kapcsolatba A minden tekintetben nagyjelentőségű és alap­vető Ieányifjusági hét julius 20-án, szerdán este ünnepélyes Veni Sanote-vai kezdődött, melyet Csárszky József kassai püspök tartott a Szociális Testvérek kápolnájában. Az ünnepélyes Veni Sanctem nemcsak az előadások hallgatói vettek részt, hanem megjelentek azon a kassai hölgytérsa dalom és a katolikus egyesületek vezető egyénisé­gei, az Urak kongregációjának, valamint a Pro- hászka Körnek tagjai is. Csárszky József püspök az oltárnál mondott ünnepélyes szavaival nyitotta meg a katolikus leány ifj uságnak ezt a szép meg­mozdulását. Beszédében hangsúlyozta, hogy ma mily nagy szükség van a katolikus leányifjuság öntuda­tos egyesületi életére, kifejtette, hogy az elkövet­kező hét nem a tömegek, hanem a választottak hete s hogy az itt összegyűlt egyesületi vezetőkre hárul majd az a feladat, hogy az itt hallottakat odahaza az egyesület keretén belül gyümölosöztessék és valóra is váltsák. A tulajdonképpeni komoly munka másnap kez­dődött. A résztvevők naponta négy előadásában (délelőtt kettő és délután kettő) részesültek. Az előadások zömét, és gerincét a katolikus leányifju- sági mozgalommal és az egyesületi élettel kap­csolatos témák tették. Ezeket az előadásokat Farkas Éva dr. és Schalkház Sára szociális testvérek tartották, akik hosszú idő óta foglalkoznál-: a kato­likus leány ifjúsággal és a leányifjuság problémái­val. Farkas Éva dr. testvér először a katolikus Ieányifjusági mozgalomról beszólt nagy általános­ságban, majd ismertette a külföldi, különösen a belga J. 0. C. mozgalmat. További előadásaiban a modern katolikus leánytipusról, az egyesületi élet 'betegségeiről, a munkaterv fontosságáról be­szélt Utolsó előadását a hivatásról tartotta s rész­letesen kitért a hivatás három fajtájára: a munka- beli-kenyérkereeeti, családanyái és szerzetesi hi­vatásra. SehaikMj ára testvér előadásai ugyan­csak szoros kapcsolatban voltaik az egyesületi élet­tel: a katolikus leányklubok hármas célja, alap­szabály, ügyrend, törvények, az egyesületi élet technikája és hasonló tárgyú előadásaival az egye­sületi életben tevékenyen résztvevőknek adott praktikus útmutatást. A katolikus Ieányifjusági hét rendezősége mé­lyen átérezie azt, hogy a mai katolikus ifjúság nem lehet közömbös korunk egyik legégetőbb problémájával: a szociális kérdésekkel szemben s ezért a programba több szociális tárgyú előadást iktattak. Pieiífer Miklós dr. kanonok „A katolikus szociális e-lvek“ össze,foglaló cím alatt három elő­adásban foglalkozott a pápai enciklikákkal, külö­nösen a tavaly kibocsátott Quadragesiimo Annoval. Bár három előadás ilyen hatalmas tárgyú enciklika ismertetésére kevésnek látszik, Pfeiffer Miklósnak mégis sikerült a Quadragesimo Arin óról a hall­gatóknak tiszta képet nyújtani. Spesz Sándor dr. teológiai tanár, a kassai leányklub egyházi tanács­adója ugyancsak három szociális témájú előadást tartott: a társadalom fejlődéséről, a mai leány­ifjuság szociális kötelességeiről és az összefogó munka jelentőségéről. Különösen két utóbbi elő­adása váltott ki nagy visszhangot a hallgatókban, mikor részletesebben kitért a leányok s általában a nők szociális és antiszociális tulajdonságaira. Az égjük legszebb és a lelkeket legjobban az egy­házhoz kapcsoló katolikus megmozdulásról: a liturgikus mozgalomról Bartha Béla hitoktató tar­tott két előadást. Előadásaiban rámutatott arra, hogy milyen végtelen kincseket tár fel a hívőknek a liturgia s hogy a hivek öntudatos liturgikus belekapcsolórlása a pap munkájába milyen óriási erőforrást jelenít mindkettőjük számára. Balassa József né, a kassai Hölgykongregáció prefekitája (.Barátság és barátkozác" címen tartott értékes előadást rámutatva az igaz, őszinte barátság ér­tékeire s a felületes barátkozás veszedelmeire. Az utolsó előadást Schalkház Sára testvér tartotta, aki befejező előadásában visszapillantott az egész ■héten elhangzott előadásokra, összefoglalta az elő­adásokban kapott értékeket e lelkesítő szavaival arra kérte a hallgatókat, hogy hazatérve lelkese­déssel és kitartással, szeretettel és áldozatossággal álljanak ibeie a katolikus Ieányifjusági mozgalom­ba s építsék ki — ahol még nincs — ennek a moz­galomnak helyenkénti szerveit. Végűd Pfeiffer Miklós dr. zárószavai következtek, aki a leányok elkövetkező munkájához kitartást 6 a jó Isten áldását kívánta. Ezután a jelenlevők a kápolnába vonultak, ahol ünnepélyes Te Deumot énekeltek, hálát adva ez Úristennek a kapott lelki kincsekért. A katolikus Ieányifjusági hétről való beszámoló végére hagytuk az, amivel kezdeni kellett volna: ez a hét nem pusztán a tanulás és oktatás, hanem a lelki megujutás hete ifi volt. A résztvevők közö­A szülők akciót kezdenek az ungvári magyar gimnáziumért Augusztus 14-ére hívta őket össze az előkészítő bizottság- Már szeptemberben meg akarják nyittatni az első magyar osztályt UngvAr, augusztus 9. (Ruszkwzfkdá szer­ke&zU5ség4nkiől.) Megirta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a ruszinszkói cseth tanári kar azon pedagógiai álláspontjára, mely szerint a magyar tanulóifjúság csak hátráltatja a cseh gimnázium cseh anyanyelvű növendékeit az előrehaladásban, az ungvári magyar társada­lom megmozdult és egyöntetűen amellett van, hogy a csehszlovák kormány állítsa viasza az ungvári volt magyar 'gimnáziumot. A mozgalom szombaton délután határozott formát öltött, amennyiben az összes ungvári ma gyár társadalmi egyesületek, valamint a magyar kulturális egyesületek, körök és az egyházak vezetői értekezletre gyűltek össze az ungvári Kaszinó kistermében, hogy a ma­gyar gimnázium visszaállitásáért kezdett; ak­ció további részleteit megbeszéljék. Az érte­kezleten képvisel tette magát a főváros is Gaair István polgármesterrel. Az ülést Székely Jó­zsef, az ungvári Társaskör (Kaszinó) ügyve­zető elnöke nyitotta meg, mig az ügy eddigi fejleményeit WelSmann Mihály, a Podkarpat- ska Ruszi Közművelődési Szövetség magyar ügyvezetője ismertette. Állta Iá nos véleményként, alakult ki, hogy az idő és a helyzet megérett arra, hogy a ma­gyar tanulói®juság részére lehetővé tegyék, (hogy a jelenlegi cseh gimnázium kebelében felállítandó magyar tannyelvű párhuzamos osztályokban végezhesse el tanulmányait. Ez az újítás semmi különösebb nehézséggel nem jár, fölös kiadásokat nem okoz az államnak, ment a cseh gimnázium a- és b-osztályokból áll. A tanulók száma nem módosulna lénye­gesen, csak épp az egyik osztály magyar osztállyá lenne átszervezendő 9 ez esetben úgy a tanterem (kérdése, mint a gimnázium­nál jelenleg alkalmazásban lévő magyar ta­nárok ügye is elintézést nyerne. Az értékedet ezután felkérte WaJlmann Mi­hály ügyvezetőt, Köszörű Károly pártszövet- ségi főtitkárt és Ráicz Pál lapszerkesztőt a szükséges memorandum elkészi'téiséie, majd elhatározta, hogy a* ungvári és vidéki irpgyiar szülőiket, kik­nek gimnáziumba. Írandó gyermekeik van­nak, a/ugnssfcu® 14-ére, vasárnapra az ung­vári Kassaxió nagytermében tartandó szülői értekezletre hívja össze, hegy az előkészítő bizottság akcióját jóváhagyják és maguk is kifejezési adjanak ebbeli kívánságaiknak. Az értekezlet annak a reményének adott ki­fejezést, hogy sikerülni fog a magyar gimná­zium első osztályát párhuzamos osztályként a cseh gimnáziumban már ez évi szeptember elsején megnyitni. Hearst, Amerika mjságlejedelme kastélyok övezte grandiózus „kunyhóban**uralkodik Zebrák, kenguruk, bölények, Európából átplántált misiörténelmi emlékek és udvarié vendégsereg veszik állandóan körül Newyork, augusztus. Hearst, az amerikai ujeágkirály egjúke az Egye­sült Államok legtöbbet emlegetett, bár nem leg­népszerűbb alakjainak. Egy-két év előtt Európában is sokat emlegették egy nagyobbeaabásu aktafopáe- eal kapcsolatban, amely óriási port vert fel a világsajtóban. A párisi Quai d’Oraayról, a francia külügyminiisztériiimi helyiségéből Heanst párisi tudósítója egy francia újságíró és egy külügjrmi- msztériumi tisztviselő segítségével ellopatoít vala­mi nagy horderejű titkos diplomáciai aktát és nyilvánosságra hozta lapjában. Az alantas bűntet­teseket megbüntették, de Hearsinak hajaszáda sem görbült meg. Még csak az Önérzetén sem esett csorba. A franciák első felháborodásukban (kitil­tották Franciaország területéről, de Heanst hatal­masabbnak bizonyult mindenkinél és akadáljdalanul autózik a párisi bouleyardokon és szívja Kavanna- szivarjadt a Ritzben. HEARST KINCSESBÁNYÁJA: A „SÁRGA" SAJTÓ Ez az incidens fogalmat ad egyúttal Heanst új­ságírói módszereiről. A fontos dokumentum köz­lésével senkinek sem tett jó szolgálatot, sőt ki­fejezetten rossz szolgálatot tett minden érdekelt állammal:, elsősorban Amerikának. De az újság- király nem a közérdeket, hanem csak a példány- számot tartja szem előtt: mindent kiad, ami növeli a példányezámát. Számtalan napilapját Ameriká­sen végezték reggeli és esti imájukat. Minden reg­gel félórás elmélkedésben volt részük, melyeket Bartiha Béla hitoktató tartott. A mindennap szent­misén közösen ministráltak s a hallgatók nagy- része naponta járult a szentáldozáshoz. S ezek a komoly, sidenciiimos lelki elmélyülésben töltött reggelek adták meg az egész hétnek azt a leliki- gyakorlatos jellegét, melynek gyönyörű emlékét bizonyára minden résztvevő féltetten őrzi. Az előadások után levő szabadidőben a hallga­tók a várost tekintették meg. A körülveaetós és magyarázás nehéz feladatát Borosa Kálmán dr., a város idegenforgalmi irodájának vezetője vállalta is végezte nagy körültekintéssel és hozzáértéssel. A hét utolsó napján a résztvevők testületileg tisztelegtek Cársky József püspöknél, ahol, Estók Anci (Ungvár) néhány keresetlen, meleg szóval megköszönte a püspök atyai jóindulatát és szerete- tét. Öáreky püspök a leányokat a további telkes munkára buzdítva, főpásztori áldását adta mind- annyiukra. Ugyancsak testületileg zarándokoltak el a résztvevők Kassa nagy szociális püspökének Fischer Colbrie Ágoston dr. 6drjáJhoz is s kegyele­tük jeléül fehér székiücsokrőt helyeztek a sírra. Végül néliány szóval meg kel emlékeznünk arról a barátságos uzsonnadélutánról is. melyet a kassai leányok rendeztek a vidékied: tiszteletére és meg­bán összefoglaló néven sárga sajtónak nevezik, érni nem túlságosan megtisztelő jelző. Legneveze­tesebb köztük a Newyonk American, amely főképp azzal szórakoztatja a közönséget, hogy kiteregeti a közszereplő amerikaiak kincs családi ügyeit. A Heamt-lapok üzleti vonatkozásairól le sokat regél­nek Amerikáiban ... Annyi bizonyos, hogy Hearet megtalálja számításait. Oly fantasztikus fényűzést fejt ki, aminő miég az Egyesült Államokban is szokatlan és a humor iránt meglehetősen érzéket­len amerikai közönségei is mosolyra készteti. A FPJSKÓI NAGYHERCEGSÉG San Simeon mellett, nem messze San Franciszkó- tól birtokot vásárolt, amelynek pontos értékét senki, meg maga a gazdája sem tudja. Ez a birtok nagyobb, mint egy régi nőmet nagyhercegség; nyolcvan kilométer hosszúságban, kétszáznegyven- ezer acre területen e tengerparttól a hegyvidékig terjed: A birtok közepén áll a Oasa Grande, ami szószer int nagy kunyhót jelent. Csakugyan, impo­záns kunyhó. Egész seireg (kisebb kastély veszi körül, ezekben a vendégek laknak. A Casa Gran- deben Hearet annyi műkincset halmozott fel, hogy bármely nagy európai múzeummal felveszi a ver­senyt. De a rengeteg műkincs nem fért el a kaliforniai kastélyban; más szállásokról kellett gondoskodni számukra. A newyorki Rivertide űrivé egyik fel­veindégeléisére. Az uzsonna után vig nótaszó mel­lett, barátságos beszélgetés és tréfás társasjátékok mellett késő estig maradit együtt a vidám leány- társaság. A hét közbeeső vasárnapján a szádellői völgybe tettek kirándulást, majd onnan vissza­felé indulva meglátogatták Péchyné Bartóky Má­riát, a Nagyasszony szerkesztőjét és nagy szeretet­ted-, tiszteletiéi köszöntötték. A katolikus Ieányifjusági hét az első nagyobb- szabásu megmozdulása volt a szloventszkói és ru- szinszkói magyar (katolikus Ieányifjusági mozgalom­nak. Több mint nagyven katolikus leány találkozott kilenc különböző városból s az együtt töltött hét alatt az előadások meghallgatásán kívül. 6ok ko­moly megbeszélést folytattak a mozgalommal és a katolikus leányklubokka! kapcsolatban a több aktuális, a leányifjuságot érdeklő kérdést vitattak meg. Az eredmény: nemcsak a leányok lelkesedése, nemcsak a következő egyesületi életre elkészített munkatér vek, hanem az egymás megismerése, az egymáshoz való tartozón dóság felismerése s a leá­nyok komoly és felelősségteljes elhatározása: a jövőben még intenzivebben, még fokozottabban, még nagyobb áldozatoseággal r-észtvenni a katoli­kus Ieányifjusági mozgalomban s minden ezzel kapcsolatos munkában! (Oculus.) hőkarcolójában hat emeletet bérelt ki, hogy a fölösleget elhelyezze. A hat emeletből négyet csi­nált, a termeket teljesen áiseabta, hogy az európai kastélyokból átszállított csodálatos mennyezeteket felrakják és felállit/tassa a gótikus kandal ókat, amelyeknek nincs párja a földkerekségen. De Európában is vannak kastélyai. Legnevezetesebb a Saint Domt-kastély Walesben. Nemrég tizen­nyolcadik századbeli francia kastélyt vásárölt Long Ielandbam, Newyork kapujában. HEARST HAZA SZÁLLÍTJA AZ EURÓPAI MŰVELTSÉG ŐSEIT? Mikor beköltözött a San Simeond ranchba, nyolc­van teherautó cipelte oda a kincseket. Van hat gobelinje, amelyeknek darabja átlag kétszázezer dollárba került. A Casa Grande szalónjai mellett minden eltörpül, de a közönséges vendégszobák sem megvetendőek. Ha Hearet vendégül látja rendőri, vagy színházi riporterét, az Richedieu bí­boros ágyában alszik, s miikor ébred, Goya-képet pillant meg az átellenes falon. Az asztalon vázák­ban rózsák illatoznak és a vázák darabja tízezer dollárba került. Van ezenkívül Hearetnak még néhány kastélya, de ezek még egyelőre — romokban hevernek. — Persze nem rendetlen- po etikus romokban, hanem kövenkint és téglámként gondosan megszámozva és 'becsomagolva és nem Isten szabad ege alatt, ha­nem valamelyik óriási newyorki raktárban. Egy régi angol ház egyelőre ládákban várja, hogy össze­rakják és bemutassák az amerikai közönségnek. Hearsl ur ebben a pillanatban még nem tudja, hol vásárol hozzá birtokot. Hasonló jövő elé néz egy andoduziai mórstilü palota- Az utóbbi érdekes kalandokon ment keresztül, amíg Amerikába érke­zett. A spanyol patrióták nagyon felháborodtak, hogy egyik történelmi nevezetességüket egyszerű­en felnyaOáhodjál:, hajóra rakjál: és Amerikába szállítják. Sürgősen törvényt követeltek az effajta merényletek ellen. A törvényt meg is szavazták, de Hearet sietett, a palota háromnegyed részét lebontották, becsomagolták és elszállították, mire a törvényjavaslat a madridi parlament elé került. Ezekután a spanyolok nem tehettek mást, mint azt mondták neki, vigye él a maradékot is. A SZIGORÚAN FEGYELMEZETT VENDÉG- KOSZORÚ A ranch látogatói külön vonaton érkeznek, majd automobilon vágtatnak át a parkon, ahol zebrák, gorillák, kenguruk futkároznak el méllettűk. A bölény kivesző állatfaj, a legkevesebb áilatkeitme'k van belőle, annyira, hogy ez összes élő példányokat számon tartják. Az ismert bölények fele San Si­meonban tartózkodik, Hearst ur birtokán. A ven­dégek az egzotikus autóul után megérkeznek az elvarázsolt dombra, ahol már palotákba szállásod- ják őket. Mint látjuk, Hearst meglehetősen eklek­tikus ízlésű, nem igen válogat a különböző stiSuíok ■között, A vendégszobák állandóan zsúfolva van­nak, akár egy nagy hotelben, A vendégei: száma nyolcvan-száz körül mozog. Állandóan ott tainyáz a „nagyvezérkor" néhány tagja: a Hearsttlapok szer­kesztői és vezető riporterei, néhány liberális nagy­tőkés, akiknek nem derogál a bizonytalan hirü. ujságikirály társasága és nagy csomó filmszínész, akik a közeli Hollywoodiból rándukiak oda és a szellemet és nagyvilágiságot képviselik. A vendégek élete szigorú fegyelemnek, kemény diszciplínának nem alávetve. A diszciplínának sok finom, szu'btilis szabálya van. de 0 legfontosabbak a következők: 1. A szobában alkoholt fogyasztani tilos. 2. Minden este korán kell gyülekezni a nagy haliban. A készenlétre azért van szükség, hogy az egész társaság jelen legyen a házigazda meg­érkezésénél, akit kitörő örömujjongással kell fogadni. 3. Hearst. ur jelenlétében a halálra célzást tenni tilos. Ebhez a három szabályhoz, amelyet szigorúan be keld tartani, még egy járul, amely nem kötelező, de illik alkalmazkodni hozzá. A házigazda szenve­délyesen szereti a mozit. Minden este bevesz egy filmet, altató helyett. Ilyenkor asszisztálni kell a nogyur szórakozásánál. Különben teljes a szabad­ság: mindenki lovagolhat, úszhat, kártyázhat és adhat kedve szerint. Hearst az év nagy részét itt tölti, de állandó munkában. Egész telefonhálózata van, amelynek segítségével minden intézményével érintkezhetik, szikratávírón továbbíthat ja gondola­tait a világűrbe. Állítólag a pari: különböző festői rekvizitumai: a sziklák, hidak, barlangok titkos telefonállomásokat rejtegetnek. A vendégek, mind a százan, kórusban hízelegnek a házigazdának, aki tűnődve néz maga elé és lapjai példányszámának emelésére gondol. — Coudenhovc-Kalergi is nemzetközi kongresz- szust hiv össze. Béosből jelentik: A „Paneuropa" cinra kpiiidÓFító jelenti: Európa politikai, gazda­sági ég kulturális jövőjének közvetlen veszedelme Coudeühove -Katergá grófot arra az elhatározásra bírta, hogy Baseibe Európa-kongresszust hívjon össze. Ez a kongresszus 1932 október 1-től 5-ig fog lefolyni, célja pedig az lesz, hogy az európai tömö­rülés konkrét problémáit megoldásra vigye. A kon­gresszus élén nemzetközi bizottság áll, amelyben tizennégy nemzetnek több mint ölt ven vezető sze­mélyisége foglal helyet. — Cukrászsegéd lett Korányi magyar pénz­ügyminiszter leánya. Budapesti szerkesztősé­günk telefonálja: Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter Blanka, leánya a Várban lévő Ruszwurm-cukrászdában a cukrászok és mézes­kalácsok ipartestülotének vizsgáztató bizott­sága. előtt a cukrászsegédi vizsgát ma kitünte­téssel letette. 4 BiRiT¥Ái P AS1T1LI A ^\ ^_________________________a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja.

Next

/
Thumbnails
Contents