Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-11 / 182. (2995.) szám
1938. augusztus 11, csütörtök. ^t^GAI-A\\ofevR-HlKtv’g> 5 „1951 maratfékbirtokos közűi 1350 agrárpárt! vezér" A berlini Germania és a prágai Právo Lidu szerint az agrárpárt százmilliós állami szanálást akar kieszközölni a maradékbirtokosoknak — A maradékbirtokosok Stanek és Hodzsa számára miniszteri tárcát követeinek Prága, augusztus 10. A szociáldemokrata Veőemik Práva Lidu mai száma „A legna- gyobíbstilü párt'korupció" cimen idézi a berlini Germania cikkét, amely a csehszlovák mara- dékbirtokosok politikai előtöréséről szél. — A cseh jobboldal, melyet ma főleg a eseti agrárpárt radikális szárnya vezet — mondja egyebek közt az idézett német cikk — szeretné fölbontani koaliciés kapcsait a szociáldemokra- tákkaL A csehszlovákiai jobboldali kurzus bevezetését célzó kísérletek motívumai hasonlók, mint Németországban, Németországban ezt a porosz nagybirtokosok érdekei kívánták, Csehszlovákiában a hatalomhoz elsősorban a ma radékbirtokosok tolonganak, akik a földreform alapján, azaz az állam és a német birtokosok terhére meggazdagodtak. Az újdonsült maradékbirtokos földibárók, akik azt hitték, hogy a föld birása már magában véve örök időkre szélé gazdagságot jelent, a saját alkalmatlan voltuk és a gazdasági válság következtében a tönk szélére jutottak. Most azt kívánják, hogy az állam százmilliós kölcsönnel mentse meg őket. Bizonyos körök még az infláció gondolatával is játszadoznak. Ilyenformán ugyanis a földjük megmaradna 6 adósságaikat néhány skatulya gyufa értékével fizethetnék ki. A maradó kibír tokos földbárók alkotják az agrárpárt jobbszárnyát. Állítólag az 1951 maradékbirtokos közül 1350^en a cseh agrárpárt vezetői és tagjai. 3ogy az agrárpárt jobbszárnya mily nagy befolyással bir, arról azok az események tanúskodnak, amelyek a parlament ülésezésének dőelőtti befejezésére vezettek. Az európai de- nokráciák elvei szerint a koalíciós lojalitás ki- nondott megsértése a kormány lemondására >8 a parlamenti többség szétbomlására kellene, logy vezessen. De ez nem történt meg, mert a kzocia,listák nem merték eddig levonni az egyetlen helyes konzekvenciát: az uj válaszáét. Ellenkezőleg, a 'köztársasági elnök mögé rajták, aki kijelentette, hogy a jelen pillanaton a választás fölösleges volna. Az agrárok adikalizmusa tehát nem érte el célját. De már na hangoztatják, hogy a parlament nem fogja túlélni az 1933-as esztendőt iz agrárpártiak azt ajánlják, hogy most, ami- :or Németország, Franciaország és Anglia vá- asztott, helyes volna Csehszlovákiában is el- endelni a választásokat. A Veéemi'k Práva Lidu ehhez még hozzáfűzi, .ogy az agrárpárt főigyekezete arra irányul, ogy a szocialistákat olyan törvények elfoga- ására bírja Tá, amelyek egy adandó választás lkaimával mennél népszerűtlenebbé tennék a zotcialista pártokat. Ez az aggodalom azonban már kissé későn elent.kezik. Az agrárok ugyanis már régen leíratták a szocialistákat, akik ezt önmaguk is athatósan elősegítették. Egyedüli vigaszuk sak az lehet, hogy viszont az agrárok is éppen gy lejárták magukat. A szociáldemokratákat különben nincs sok jogcímük arra, hogy z 1350 maradék'birtokost az agrárpártnak szelére hányják, mert hisz a többi 601 maradékbirtokos listáján elsősorban a cseh szociáldemokrata pártban szereplő nevek hozzátartozóit fogjuk találni, i ma-radékbirtokok megteremtésében egyfor- la felelősséget viseltek s ezért a maradéklbix- nkosok bűneiért egyenlően fognak fizetni Egyben igaza van a szocialista lapnak. Ab- an, hogy az agrárpárt maradókbirtokos-szárnya valóban erős aktivitást fejt ki j hatalmi pozíciók megrohamozására készül, tanek és Hodzsa lázasan járja a szlovenszkói grárpártá szervezeteket, hogy az őszi kor- lányTekonstrukcióhoz megnyerjék erőteljes imogatásukat s ennek révén a maradékbirtokosok szárnya két miniszteri tárcához jusson. Az egyik miniszterjelöltjük Stanek, a másik Hodzsa. Az első Udrzsal, az utóbbi pedig Slávik pozíciójára pályázik, em ragaszkodnak pontosan ehhez, vagy ahoz a tárcához, de föltétlenül igényt tartanak ét bársonyszékre. A maradékbirtokosoktól ezetett szárny persze e két hatalmi pozíción ivül, elsősorban a m a r a dé kbi rí okok sürgős szanálását akarja kierőszakolni. Hodzsáék Szlovenszkó-járásának van még *y második oka. Szlovenszkó ínséges falvaiban mélységes benyomást keltett az, hogy két ellenzéki őslakospártunk az elemi csapások első hírére rögtön sikra szállt megsegítésük érdekében. Böhm Rudolf szenátor elsőnek irányította rá a kormánytényezők figyelmét a csapások méreteire és sürgette, követelte a gyors segélyt z agrárok, akiknek nem a magyar falvak egsegitóse, hanem a maradékbirtokosok és depesek szanálása az első gondjuk, a magyar •követelések láttán kénytelen-kelletlen {almásra határozták magukat s a magyar követeléseket és kezdeményezéseket egyszerűen elplagizálják és a maguk érdemének tüntetik föl. így tették a vetőmagoszt ássál, igv cselekedtek minden ellenzéki követeléssel. Átvették a követelést, a választók előtt korteskedtek vele, de csak azért, hogy a választók háta mögött, Prágában éppen ők legyenek e követelések teljesítésén ok föelgánicsolói. Most is megkéstek a mentéssel, de legalább utólag mozgósítják egész kortes- aipgarátusukat. Azonban a kortesjárásnak a magyar falu népe már jól ismeri az értékét. Olyan az agrárpárt sürgősködő ellenzéke, mint a cirkuszi bohóc tüsténkedő buzgalma: mindenütt segítséget miméi, de valójában csak lá- batlankodik. iiagsrar kommunista emigránsok véres tüntetést rendeztek a brüsszeli magyar követségen Brüsszel, augusztus 10. Ma délben egy csoport magyar kommunista emigráns benyomult a brüsszeli magyar követség épületébe, ahol tüntetést rendeztek, majd összetörték a bútorokat. A követség tisztviselői szemibeszáUtak velük és kézi tusára került a sor. Egyik tisztviselő a koponyáján, egy hivatalszolga pedig a karján sérült meg. A rendőrség, amely időközben megérkezett, négy kommunista emigránst tartóztatott le. Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be helljen szüntetnünk. A P. M. fi. Kiadóhivalaía* Végig a Gölnic és a lodva völgyén: a haldokló gazdaság és ínség völgyében Nltsdi Andor képviseld körútja a Szepesség legszomorubb vidékein — „Ha megkötnék a kereskedelmi szerződést... “ Akikről az erdő gondoskodik A „Szepesség kinc9eskamrájáit“, ezt az egykor oly virágzó területet a kormánypártok elhibázott gazdasági poütikáija olyan Ínség völgyévé változtatta, amelynél szomorúbb képet már csak Ruszinszkó ínséges vidéke nyújthat. Gölnic völgyének virágzó bányaipara megszűnt, fája az erdőn rothad, áruinak nincs piaca, szorgalmas munkásai munkanélküliekké lettek. A hajdan jómódú •lakosság aggódva és félve várja a telet, amikor máraz erdei gyümölcs sem nyújt nekik élelmet Ennek a józan és munkás népnek annál nagyobb a keserűsége, mert tudja, hogy lehetne rajta segíteni, ismeri a módját, hogyan lehetne újra munkához juttatni, tudja, hogy a szomszéd Magyarországgal való kereskedelmi •szerződés megkötése, a vasúti tarifa átszámítása és leszállítása és más, a gazdasági szükségletekkel számoló gazdasági politika enyhítené az ínséget és nyomort. De a nép már elvesztette hitét a centralista kormánypártok jó szándékában. A szepesi német párt gölnievölgyi helyi csoportjainak jelentései arra késztették a párt vezérét, Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselőt, hogy személyesen állapítsa meg a Gölnic és Bodva völgyének gazdasági nyomorát, meggyőződjék a lakosság hangulatáról, hogy parlamenti tevékenysége során nyomatékkai követelhesse az ottani nyomor enyhítését. Poprádról autón indulva mér a kisóczi bánya drótkötélpályájának két éve kifordítva lógó kocsijai jelezték a gazdasági halál útját. Iglót elhagyva az autó az üres tárnák, kihalt bányáik és gyomverte gyárépületek között halad Merény feié. Merény, ez a valamikor jómódú forgalmas kis bányavároska volt a körút első állomása. Három bányatelep, egy szerszámgyár, két nagy fűrész nyújtott a városnak és vidékének keresetet és megélhetést, ma csendes mind a hat vállalat, munkásai elbocsátva, a kereset megszűnt. Közel egymillió koronáit fizetett ki báronként ez a hat vállalat, ennek egyharmadánál jóval több maradt a városban és éltette a virágzó ipart és kereskedelmet. Ma a munkás nem keres, az iparosnak nincs rendelője, a kereskedőnek nem akad vevője. A község minden tőle telhetőt elkövetett ugyan, hogy inségmunkával any- nyira-amennyire enyhítse a nyomort, de ma már nem bírja, a gazdag község, amelynek állandóan milliói voltak készpénzben, ott tart, hogy kölcsön felvételén kell gondoskodnia. Mint minden gönievölgyi községnek, Me- rénynek is bő jövedelme volt az erdejéből, most a Iára kürt versenytárgyalások eredmény- telem ek, vevő feléjük sem néz. Szomorú, nagyon szomorú a kép, amit a szepesi német párt összegyűlt helyi választmánya rajzol a képviselő elé. Levertség, rezignáltság az emberek szavában, de mindegyik fölsóhazt: Ha megkötnék a kereskedelmi szerződést, újra megindulna az élet. A régi jólétet ugyan ez nem tudná már visz- szahozni, de legalább a fának volna keletje, a munkásnak és fuvarosnak volna keresete, legalább a nyomor enyhülne. A városka evangélikus lelkésze elvezeti a képviselőt és kíséretét egy munkanélküli bányakovács lakására. Otthon találjuk a családot. A rozoga, egyszobás ház előtt — amelyért a munkás havi 30 koronás bért fizet — öt kis gyermek játszik. Az asszony éppen az ebédet, a „bányászételt" főzi, a vízben főtt burgonyás tésztát, véletlenül valóságos ünnepi lakomához értünk, mert heten Irént három nap csak főtt burgonyára futja. A szülőkön meglátszik az ínség és a nélkülözés, azonban mind az öt kis gyermek szegényesen, de rendesen van öltözve és a viszonyokhoz képest jól táplálva. Háziorvosától kérjen tanácsot és csak az esetben keresse fel a Csizi jód-bróm fürdőt. Olcsó pausál árak! Fürdőigazgatóság, Ciz-kúpele. Ai erdő egyelőre gondoskodik róluk. Akad gomba, eTdei gyümölcs, akad takarmány az egyetlen kecskének. De mi lesz télén, írókor már biikkmukkot sem lehet majd szedni, amely pedig itt már bevonult az emberi élelmiszerek közé. A havi 20 koronás segély, amit az állam fizet a közönség révén, lakbérre sém telik, hát még egy hattagú csábiul ellátására. Rendes munkanélküli segélyéket a genti rendszer alapján alig 10 ember kap Merény- ben, mert nem voltaik tagjai szakszervezetnek és aki volt is, annalk a segély ezévi ideje már rég letelt. Mikor híre jött, hogy megindul a vöröskő— margitfalvi vasul építése, gyalog kerekedtek fel néhányan és hegyen-völgyön ál igyekeztek munkát szerezni, de bizony csalódottan tértek vissza: számukra nem akadt munka. Még egyelőre csendes a panasz, nincs még hangos zokszó, az emberek türelmesek, csak munkát kérnek, legyen az akármilyen, csak annyit tudjanak megkeresni, hogy családjuk ne éhezzék. Ezek az emberek még nem kommunisták. Még remélnek és várnak, de meddig bírják? Érben Alajos (Pozsony). (Folytatjuk.) — Egv spanyol halászbárka katasztrófája. Vágóiból jelentik: Egy spanyol halászbárka a part közelében léket kapott, elsüllyedt és huszonkét főnyi legénységét magával vitte a tenger fenekére- Egy norvég gőzös érkezett először a szerencsétlenség színhelyére, de már csak a bárka két matrózát tudta megmenteni, akik egy gerendába kapaszkodva tartották fenn magukat a víz színén. Termés jelentések mindenfelől. A kanadai prer ip r ovi ne iákban az utolsó három héten a tavaszi buzavetések sokat szenvedtek a szárazság miatt. Nemsokára már megkezdődik az aratás. A takarmánygabonák is sokat szenvedtek, mig a rozs kilátásai jobbak, mint várták. Privát becslések szerint Kanada búzatermése 430 millió bushelre (117 millió q) tehető az előző 470 millió busheles becsléssel (128 millióq) szemben. Manitoba tartományiban igen jó eredményt várnak, mig Albertéban és Sascatschowanban kevésbé jót, azonban még mindig jelentékenyen többet, mint ta/valy. — Argentínában a folytonos esőzések nagyban akadályozzák a tengeri törését és a minőség is sokat szenvedett a nedvesség miatt. — A porosz statisztikai hivatal most adta ki második becslését ez évben a jiulius végi, augusztus elejei állapotnak meg- felelőleg. A búza hozamát 32,510.000 méter- mázsára becsük és pedig az őszi búzáét 27 millió 900.000 métermázsára, a tavasziét pedig 4,610.000 métermázsára. A múlt évi végleges becsléssel szemben ez 6,400.000 métermázsa pluszt jelent, őszi rozsból 60,850.000 métermázsára becsük a termést a múlt évi 49,290.000 métermázsával szemben. Az ösz- szes kenyér magvakból tehát körülbelül 18 millió méter mázsával nagyobb hozamot várnak, mint tavaly volt. Ugyancsak javultak" a kilátások, illetve a becslések az árpára, zabra is, noha a porosz földművelésügyi minisztérium szakértőinek véleménye szerint júliusban a helyzet rosszabbodott. Rövidesen megjelenik az egész német birodalomra kiterjedő becslés és akkor ki fog tűnni, hogy a porosz felvétel megállja-e a helyét. — Francia jelentés szerint a buzahozam északon nagyon jó, Közép-Franciaországban jó, délnyugaton változó, Dél-Franciaországban pedig kedvezőtlen. Magánbecslések szerint az idei francia búzatermés 98 millió métermázsára tehető, ami bőven fedezi az ország szükségletét. Zabból ellenben csak mérsékelt eredményt várnak. — Lengyelországban az üszög katasztrofális kárt okozott a búzában. Egyes kerületekben a búzatermés 80 százaléka megsemmisült és számos helyen még vetőmag sem marad. — Az orosz távirati ügynökség jelentése szerint a Szovjetunióban a mai napig 30.5 miliió hektár területen váltak le a gabonát, amely a bevetett területnek 36.5 százalékát képezi. Az aratás a múlt évhez viszonyítva lassan folyik, amennyiben a fentjelzett szám 8.5 millió hektárral kisebb, mint tavaly volt ugyanezen időben. Az ötéves tervhez képes a tervezőnek a/lig 45 százalékát érték el a gaobn a beszolgáltatásban. — Olaszországban még nem nyert számszerű megállapítást az idei buzaeredmény. Piacra csak nagyon kevés uj búza került még. — Romániában a csépiési eredmények úgy minőségileg, mint mennyiségileg nagyon gyengék és búzából nincsen exportra kilátás.
