Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-10 / 155. (2968.) szám

MOZAIK Lau&amneban az idő lényegesen leegyszerűsí­tette a megoldásra váró problémáikat és min­den látszólagos huzakodás ellenére is közelebb hozta egymáshoz a szemben álló feleket. A jó­vátétel csillagászati számjegyei igénytelen há- romimilliárdra olvadtak le. A jóvátétel! kérdés meghalt, a vita már csak a végtisztesség meg­adásának módjáról folyt. A francia közvélemény az utóbbi hónapok­ban várakozáson felül törődött bele a megmá- sithatatlaniba. Herriot helyzete ennek dacára sem könnyű. A be nem hajtható jóvátételekről való lemondás a ezöveteégközi adósságok ren­dezése nélkül nagy politikai felelősséggel jár. A francia kormány helyzete egyáltalán nem mond­ható biztosnak, mint ahogy a törvényhozás többségének magatartása a megkötendő egyez­mény ratifikálásánál meglepetéseket is hozhat. Németország ragaszkodik a végleges rende­zéshez. A birodalom szempontjából a három - mil'liárd összeg elfogadása és törlesztése még a három éves moratórium után is jelentős teher­tétel. A fizetendő annuitás 160—200 millió már­ka évi összege elviselhető volna. Ha azonban tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a jóvátételek fejében fizetett összegeket Német­ország külföldi kölcsönökből fedezte, s hogy ez a német közgazdaság részére azzal a következ­ménnyel járt, hogy az öt és fél százalékos Young-köícsön helyett 8—12 százalékos kölcsö­nöket vállalt magára a magángazdaság, más­kép fest a helyzet. Az eredmény, hogy a ka­matteher a külföldi adósságok után évi kétmil­liárd körül fog mozogni. A Papen-kormány • tulajdoniképpen Hinden- burg elnök kormánya. A nemzeti koncentráció kabinetjének nevezi magát, de csak julius 31-e után fog elválni, hogy-mely pártok álnak mö­götte. Egyelőre csak a birodalmi elnök tekin­télye támasztja alá. Ezért kétszeresen nehéz volt az elhatározásokért Lausanneban a felelős­séget vállalnia. A lausámnei eredmények az emberiség számlá­ra csak akkor lesznek áldásthozók, hogyha meg­szilárdítják a termelés fenntartásához elenged­hetetlenül szükséges bizalmat. A hátsó ajtókkal operáló felek nem fogják a tőke rendkívül ér­zékeny szeizmográfját megtéveszteni. Tagadhatatlan, hogy ilyen kísérletek is felme­rültele a jóvátételi kérdés megoldása körül. Köz­üzemi és nagy iparvállalati részesedések áten­gedése a hitelező hatalmak számára, többször felvetődött a birodalom részéről vállalandó kö­telezettségek fejében. Az ilyen megoldásnak azonban mindég megmaradna a kellemetlen utó­ize az adósoknál, akik csak végső kényszer ese­tén volnának kaphatók ilyen megoldásra. A felbomlás állapotában levő közgazdaság már nem alkalmas befolyásos magánérdekeltségek mohó nyerészkedési vágyának kielégítésére. Akadályozná minden ilyen kísérlet a győzők és legyőzőitek közötti különbségek végleges meg­szüntetését. Az államok s a magángazdaság tőketartozá­sainak és a kamatláb mérséklésének kérdése a leginkább megvitatott kérdések közé tartoznak. Anglia csak a napokban hajtotta végre a tör­ténelem legnagyobb ilyenfajta műveletét, ami­dőn kétmilliárd névértékű ötszázalékos hadi- kölesönt három és félszázalékosra alakított át, Az a változás, amely a tőketartozás vissza­fizetése és a kamat mérséklésének lehetősége tekintetében rövid idő alatt a közvéleményben beállott, élénken igazolja, miképpen válnak rendkívüli viszonyok között ma még fölháboro- dással visszautasított lehetőségek holnapra tár­gyalásra érett kérdésekké. Az ortodox kapitalisták is kénytelenek be­látni, hogy a termelés jövedelmezőségét nem lehet papirfopmulákkal biztosítani, s hogy ez a jövedelmezőség a termelés mérvének és a vál­lalt terheknek egyaránt függvénye. Az a ka­matteher, melyet a termelés állandóan elbír, az úgynevezett természetes kamat, három és fél és hat százalék között mozgott a háboruelőtti Európában. A nyugati és északi államokban va­lamivel kevesebb, Közép- és Keleteurópában Irta: TARJÁN ÖDÖN valamivel magasabb volt a bankhitelek után felszámított kamat. A háború utáni időkben a kamatláb 12, sőt 15 százalékig emelkedett. Az államadósságok kamatai gok esetben megközelí­tették a 9—10 százalékot. A magántőke Német­országban is ennél lényegesebben nagyobb ka­mattétellel volt kénytelen megbirkózni. A ter­mészetes kamatot meghaladó kamatban már tulajdonképpen benofoglaltatik a hitelnek koc­kázat elleni biztosítása. A legkomolyabb német közgazdasági körökben számolnak a tőketarto­zás és a kamat leszállításának lehetőségével. A hitelező, aki éveken keresztüli megkapta a koc­kázatért járó magas kamatot, tulajdonképpen tőkéje nagy részének is birtokába jutott. A kérdés rendezése nem egyszerű, de szük­séges. A tőke aránylagos értéke az árak esésé­vel amúgy is lényegesen emelkedett. Az arányo­sításnál mutatkozó veszteség tulajdonképpen csak a képzelt nyereségnek részbeni elvesztése. * A kevésbeszédü Trapl pénzügyminiezyter nyi­latkozott terveiről, melyek nem nagyon bizta­tók. Nemcsak azért, mert a folyó évi költségve­tés megszavazása óta a törvényhozás ég a gaz­dasági miniszterek tanácsa alig foglalkozik más­sal, mint a költségvetés különösen bevételi ré­szének szakadatlan módosításával. Hanem mert a pénzügyminiszter programjá­nak van egy nagyon bizonytalan elŐfÖltétele. Bevallása szerint javaslatai csak akkor fogják elérni céljukat, hogyha a gazdasági helyzetben nem fog további leromlás bekövetkezni. A dol­gok mai állása mellett erre nem sok a kilátás. Még a jónak Ígérkező termés sem befolyásol­hatja számottevően a munkanélküliséget. Az el­szegényedés olyan méreteket öltött, hogy sem a mezőgazdaság, sem az ipari munkásság vá­sárlóereje nem izmosodhat meg máról-holnapra. A nemzeti jövedelem lecsökkenése mellett teljesen elhibázóttnak látszik az adóemelések­kel való kisérletezés. A módszerek pedig, ame­lyeket az adóbehajtásoknál alkalmaznak, még jobban lerontják az amugyig gyönge lábon álló Vége a nagy konferenciának HiWWBBaM BninrWHIlHTWIWirWriinnfHWHHilWIIWIIIiB—M—WB—HUMBMBBl—jUSM^WMi— Szombat délelőtt aláírták a lausannei megállapodást MacDonald megrázó erejű záróbeszédé — „Békesség a jóakaratul embereknek" - A hatás Parisban és Washingtonban LAUSANNE, julius 9. A Idusán­ne-t szerződést ma délelőtt tíz órakor aláírták A ceremónia Lausünné, julius 9. A B^au Rivtage szállo­da nagy üléstermében, ahol három héttel ez­előtt megnyitották a jóvátételi konferenciát, ponto/san ma délelőtt tiz órakor megkezdő­dött a sikeresen befejeződött konferencia ünnepélyes záróülése. A niagy patíkóalaku aszta] mellett a hatalmak ugyanolyan sór- rendben foglaltak helyet, mint a megnyitó- iiiésien. A tanácskozási asztal körül hagy iv­HERRlüi francia miniszterelnök ben rengeteg vendég és újságíró állt. Az asz­tal főhelyén MacDo-niaíd, az elnök ül, jobbra tőle a francia, balra az angol éis szemben a német delegátusok. A konferencia megnyi­tását jelentő három kalapács üté s után Mac- Donold Sir John Simon angol külügyminisz­ternek adja át a szót, aki Nagybritaunia nevé­ben nyilatkozó,tót olvas föl. Ez a nyilatkozat a junius 16-iki nyilatkozatra vonatkozik, 1 amely — mint ismeretes — a jóvátételi probléma végleges megoldásáig moratófrbu- miot határoz el. Az angol nyilatkozat most ki­fejezésre juttatja, hogy a moratórium mind­addig érvényben marad, aimig a ma aláírandó szerződést a hatalmak sorra ratifikálták és az életbelép. Ugyanilyen nyilatkozatot tett Germain Martin francia és Mosconi olasz pénzügyminiszter. MacDomald jegyzőkönyvbe véteti a nyilat­kozatokat, majd kijelenti: — Elérkezett a pillanat, hogy aláírjuk a szerződéseket. A patkóalaku asztal előtt a tereim közepén kis asztalka állt, amely mellett máskor a tol­mácsok foglaltak helyet. Ezen az asztalkán fekszenek a megállapodások szövegei és eh­hez lépnek sorra a delegátusok, hogy aláirá- sukfcal ellássák az okiratokat. Elsőnek Mac- Dcniald, az elnök ir alá, majd Renkin, Bel­gium agg miniszterelnöke s a készenlétben tartott arany tollal a többi delegátus. A ce­remónia hosszabb ideig tart, mivel minden ország nevében több delegátus szignál. Az öt meghívó hatalom ábécé sorrendben járul az asztalkához, majd az angol domíniumok és Lengyelország végzik el a munkát s végül a német delegáció a következő sorrendben: el­sőnek a kancellár, utána a külügyminiszter, majd a pénzügyminiszter és a gazdasági mi­niszter. Az okiratokat az aláíróknak Sir Mau- rice Ha.nkey, a konferencia főtitkára nyújtja át. Ezz-el az aláírási ceremónia véget ért. A szerződést Lausanne városa arauypecsétje díszíti, amelyet Autóimé Bovard aranyműves készített 1525-ben, amikor megpecsételték vele Bern, Freiburg és Lauis'anne városok békéjét. Az aláírás után MacDoináld közölte, hogy a nem német jóvátételi kérdéseket elintéző bizottság élére Theunis belga miniszter kerül, a közép- és keleteurópai kérdést elintéző bi­zottság élére Georges Bonnet francia minisz­ter. A konferencia a bejelentést tudomásul vette, majd az elnök közölte, hogy a világ­gazdasági és pénzügyi konferenciára vonatko­zóan a kormányok későbbre tartják fönn a döntést. KacDonald beste! Hosszabb szünet után a lárma elcsitult és MacDomald angol miniszterelnök elmondja megrázó erejű záróbeszédét. MacDonald PAPÉN német kancellár agyondolgozott és fáradt arcán ott ragyog a megelégedés félreismerhetetlen mosolya, amikor Lausanne város történelmének idé­zésével kezdi mondanivalóját. Lausanne, Freiburg és Bern sokáig harcban állottak, mig végre 1525-ben ebben a városban a bé­ke és a jó szomszédság érdekében megpecsé­telték a békét, amelyet négyszáz évig tartot­tak. MacDonald utalt a jó szomszédság sze­rencsés következményeire és kifejtette, hogy a Lausanneba most összegyűlt nagynépek között ugyanilyen békére van szükség. A megállapodás megtörtént. A munka nehéz volt, mert az emberek semmit nem temetnek el nehezebben, mint az emlékeket. Az angol miniszterelnök kissé teaírális. de mindig telt és melegen hangzó hangján bele­kiáltotta a terembe: „Életeket áldozunk, pénzt áldozunk, mindent föláldozunk, csak nem az emlékeket, de moist mégis az a fel­adatunk, hogy az öreg bűnös emlékeket vég­leg eltemessük!“ (Folytatás a 3. oldal t. hasábján) £2pT Ne Soyftdja el a lapot a melőnyomásu 3 oldalas kéjies melléklet nélkül m •V/'V Mfll ajBM « KÉPES HÉTTÉ. 28 OLDAL Hwk H i) n un i innirnim— i mmmmmbimm—ír* .nsj 'vmmrm n ^155. (2968) szám ■ Vasárnap • 1932 juiiusio j Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi eS rUSZlTlSzkÓi ellenzéki pártok 11. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. . *7* ^ Prága 11., Panská ulice 12. III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKCLl nQ.pllCLpjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRflHfl 1

Next

/
Thumbnails
Contents