Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-31 / 173. (2986.) szám
1932 Jaüu8 31, vasárnap 11 xolI^ipÍasz GYŐZELEM!... GYŐZELEM!... A modem sport hőstettei — Az idegek teljes megfeszítése és tebirhatattan akarat szükséges a győzelem kivívásához Az olimpiai játékok küszöbén vagyunk. A sport iránt érdeklődő közönség — és ma már a sportok hallatlan népszerűségének korában ott tartunk, hogy a müveit emberiség nyolcvan százaléka érdeklődik a sport iránt — hallatlan izgalmak között várja az Amerikáiból érkező .híreket. A világ legjelesebb atlétái vonultak fel nemzetük színeinek képviseletében, hogy megszerezzék a győzelmet. Mert minden küzdelemnek célja a győzelem és minden versenyző a győzelem akarásával áll ki a küzdelemre. Évok szorgalmas gyakorlata, a testi képességék ökonomikus fejlesztése, célszerű és sportszerű életmód, folytonos megfigyelés és tanulás teszik az előkészület útját, a győzelem kivívásához azonban nemcsak ez a gondos előkészület szükséges, hanem az akaraterőnek a verseny tartama alatt való hallatlan koncentrálása. A német sportirodalomban, az elmúlt napokban egy rendkívül érdekes eportkönyv jelent meg, amelyet nemcsak sportemberek, hanem laikusok is a legnagyobb élvezettel forgathatnak. Két kiváló német Szakirónak, Gün- ter Mamioknak és Sergius Saxnak szerkesztésében, müncheni Oldenbourg kiadásában jelent meg ez a számtalan fényképfelvétellel illusztrált munka, amelyben kiváló szakírók dolgozták fel a sport egyes ágait. A tárgyalási mód azonban egységes és ezt a könyv elme Írja elő. „A győzelem!" (Dér Síeg) Ez a sportibeli küzdelemnek a lényege, a könyv tehát a győzelem kivívására fekteti a fősulyt és minden sportágban külön-külön elmondja, hogy miiképpen vívták ki a győzelmet. Olyanok ezek a leírások, mint különálló izgalmas ri- iportok, a könyv pedig tulajdonképpen egy képekkel gazdagon illusztrált tényregény, amely a modern sport nagy küzdelmeit örökíti meg. A ddadóicég engedélyével néhány izgalmas győzelem kivivásának történetét elmondjuk olvasóinknak. Nurmi legnagyobb hőstette Nurmi feledhetetlen győzelmei közöt egyszer olyan teljesítményt hajtott végre, amely csaknem az emberi elképzelő képesség határán túl van, nemcsak a saját testét győzte le, hanem legyőzte a természetet is. 1924-ben történt ez, a párisi olimpiai stadionban. Beállott az egészen rendkívüli hőség, a ,yma- rathon-hőség“ éppen három nappal az olimpiai játékok bezárása előtt. Az első tükneleg nap még elviselhető volt, mert a föld még nem volt „előkészítve14, de már a következő napon, a versenyek utolsóelőtti napján a hőmérséklet hallatlan volt. Páris gőzölgőit, Páris izzott, Páris forrt. A házak lángoló melegséget -lövőitek, az aszfalt égett, a nap pedig könyörtelenül újabb és újabb gyújtó sugárkévéket lövőit. Parisra és környékére kérlelhetetlenül borult a felhő és árnyék-nélküli izzó kék égboltozat. Ezen a napon futották Colombes-ben a 10 kilométeres mezei futást, a legtragikusabb futás, amelyet a spór-ttörté- néleín ismer. Negyven áttremrozott futó állott a starthoz, akik közül mindegyik nem egy jóval hosszabb távolságot eredményesen futott már még. — Csupán tizenöten tértek a stadionba vissza és ezek közül csupán tizenegy ért célba. A pálya csatamezőhöz hasonlított. A nap sugarai le- nyilazták a versenyzőket. Közben a stadionban ülő nézők, akik más versenyszámokban gyönyörködtek, hallottak jelentéseket a pályáról, olyanokat, aminőket vártak és megszoktak. Wide vezetett Nurmi és Ritola előtt és azután Nurmi Ritola és Wide előtt, majd hosszú ideig semmi jelentés és aztán egyszerre csak itt van Nurmi. Ez az „Übermenech11, kétíségtelenül minden idők legnagyobb futója, befutott a maga biztos stílusával, egész testében izzad tan, dé nyugodtan és meg nem viéelve, mintha ez a verseny nem lett volna valami különös teljesítmény. A többiéken lehetett lemérni, hogy mit jelentett Nürminak ez a győzelme! Nurmi még megtette a stadionban a maga körét, lefótografálták, amikór végre megjelent a második versenyző, Ritola. Olyan bágyadtan, mint ahogy ezt a futóászkétát idáig senki sem látta. Ahogy a célba ért, nyomban leült, ami szintén teljesen szokatlan volt nála. Azután pedig nem jött Wide. Ez volt az első meglepetés. Amerika következett két futóval. A negyedik ember még nem volt célban, amikor az első borzalmas jelenet rázta meg a nézők idegeit. Egy spanyol futott be, Audia volt, ahelyett hogy balra fordult volna, jobbra akart fordulni. Helyes irányba igazították, de újból és újból a helytelen irányba fordult és most vették észre, hogy a versenyző napszurás miatt nincs eszméleténél, ezért fel akarták tartóztatni, de ő ellenállott, majd összeesett, de újból felemelkedett és félig még fekve körben vonszolta magát, mig végre felemelték és elvitték. Sokan estek össze. A célegyenesben egy francia hullott el, a cél mögött a szívós angol Har- per roskadt össze. Finnország bajnoksága Nurmi és Ritola elsősége ellenére késhegyen állott, A harmadik finn nem tudott befutni. Már hat futó bennvolt, már -beért a hetedik is, végre a nyolcadik újból finn volt, de sem Rastas, sem Sippolá, sem Bergh, hanem Laimahtainen. De mi történt? Harminc méterrel a cél előtt Laimahtainen megfordult és visszafelé fut, majd ismét megfordul, a cél felé igyekezik, újból megfordul és vissza, öt is elkábitotta a borzalmas napsütés. De csak „könnyebben" zavarodott meg. Ott áll a pályán, kétségbeesetten, nem tud tájékozódni. Nem tudja, merre van a cél. Nincs egy tiszta gondolata. Kiabálnak rá, mutogatnak neki, végre ébredezni kezd az eszmélete és lassan, vontatottan besétál a célba. És ott künn a pályán fekszenek az elesettek. Wide, a svéd mester, aki beszállítása után még félóra múlva is delirál és amikor magához tér, hosszú ideig hány, a hosszú Sipiila és Rastas és a többiek. A legsúlyosabb a svéd Turesson állapota, akit a kórházban egy teljes hétig kell ápolni. Ez volt a colombesi napcsata, az 1924. olimpiájának borzalmas mezei futása, a sport történetének rémületlapja, Nurmi karrierjének legnehezebb állomása, a harmadik olimpiai győzelem. 500 méterrel nyerte ezt a borzalmas versenyt Ritola előtt, ezer méterrel a többi előtt és ő volt a legfrissebb. A legborzalmasabb naptűzés sem meTitette ki a távfutásnak ez-t a legnagyobb héroszát. A három mester csatája A párisi olimpiászon volt. Start-kommandó: Attention-prét! Lövés és megindul a négyszázas úszás mezőnye. Arne Borg elhatározta, hogy elveszi Weisz- müllertől a győzelmet és revansot vesz „Boy" Charltonon az 1500 méterért. Arne és Johnny nekiirámodnak, csakúgy ,poraik" a viz. 29 másodperc az első pályahossz, 64.2 rnp. a 100 méter. Fej fej mellett, helyesebben hát-hát mellett feküsznek. Weissmüller és Arne Borg, a két legjobb példája a vizben való magas testállásnak. Johnny most hozzáad, lábaival dolgozik, Borg krauija hosszról hosszra enged, messze mögöttük f-urja a vizet Tarzanként Oharlton. Weissmüller a 200-nál 2.23-mal fordul elsőnek. Úgy látszik, az ügy el van intézve. Borg máskép gondolkozik ... Mint egy őrült iramodik neki, Johnny mellé krauloz és egy félméter előnyt szerez. A 250- nél már Borg vezet, a 300-nál 3:45.5 idővel negyedméterrel van az amerikai előtt. A nézők visszafojtott léíekzettel figyelik ezt a gigantikus küzdelmet, de a két szem már nem is elegendő. „Tarzan" Charlton nem sprinter. Időt enged magának, azonban idejében ott van. És most már tényleg a legfőbb ideje. A 300-as fordulónál az ausztráliai hat-hét méterrel fekszik hátrább, most felhuzódik. Húzása nem lesz gyorsabb, lábcsapása sem látszik, erőltetettebbnek, továbbra is puhán úszik tova, de ezek a hatalmas karok most minden erőt beleadnak. Az óriásnak óriási idegei vannak. A másik kettő gyengül és ő' most feszit. Johnny most elmegy Borg mellett, csak egész kicsivel van előtte, inkább centiméterrel mint deciméterrel lehet kifejezni a távolságot, de már a nézők látják, hogy a svédnek már nincs erőtartaléka, mindent beleadott. Az utolsó forduló. Charlton még három méterrel fekszik hátul. Most Johny felhuzódik, teste teljes egészében mint a hajófedélzet a viz szine felé fekszik, a szó szoros értelmében a viz felett repül, az utolsó 25 métert úgy szeli át, mint a viz színén sikló csónak. Addig Borg még csak együtt akart vele maradni, most azonban csak az övéig, majd a lábáig lát, azután csupán a lábak nyomán örvénylő viz mutatja, hol van ellenfele. Vége van! Fáradt, szeretné abbahagyni az egészet, alig tudja emelni a karját. Ekkor jobbra pillant. Mi az? Amikor Charlton utoljára megfigyelte, az ausztráliai még messze volt mögötte, most jön a nyomába, mint a torpedónaszád. Weissmüller az utolsó hosszat nagyszerűen ússza, Charlton azonban még egy gondolattal gyorsabb. Arne Borgba visszatér az öntudat. Ha már nem győzhet 400-on, jó, legyen! De még az ausztráliain se vegyen revánsot? Düh lepi el és minden energiáját még egyszer megfeszíti. Az utolsó három métert három húzással győzi le, egy és negyed méterrel van Johnny mögött, 1 méterrel ér be Boy előtt. Nehezen száll fel az amerikai, még nehezebben a svéd. Alig állanak a lábukon és Borg valóban összeesik. Később elmondta, hogy nem tua visszaemlékezni arra, ami a következő másfél óraiban történt. Oharlton ott állott mellettük, nevetve. Ha a verseny 500 méteres, akkor fényesen nyert volna. Johnny ideje 5:04.2, u>j világrekord. Ma már egy negyedperccel előbb vagyunk. (Egyik legközelebbi számunkban ismertetjük még az amszterdami magyar-német vizi- póló-csapát és Gaudini olasz vívó olimpiai győzelmét, hogy ezekkel a szemelvényekkel hívjuk fel olvasóközönségünk figyelmét a kitűnő spnrtkönyvre, amely 4.80 márka napi árfolyamán eportszerkesztősé <r ü nk utján is megrendelhető.) Mz indulás elölt... Prága, július 30. A nehéz gazdasági válsággal küzdő és az elvek ádáz harcát élő nagyvilág küzdelmes életében ma olyan esemény kezdődik, amely 14 napra feledésbe borit minden bút és bajt, amely az emberiség figyelmét Kalifornia gyönyörű fővárosa: Los Angeles felé irányítja, ahol ma délután kezdődik meg a népek sportolóinak nagy csatája: a X. olimpiász. A ragyogó kék ég alatt épült hatalmas stadion kapujára immáron felrepült az öt karikás lobogó és melléje sorakozott 50 nemzet szinpompás zászlaja. „Los Angeles királyi fogadtatást készít elő a népek sportolóinak", hirdeti az olimpiász kapuján a büszke felírás és tényleg a 2000, a világ minden részéből összegyűlt válogatott sportember nem mindennapi élményben részesül majd két heti kaliforniai tartózkodása alatt. Bizonyos, hogy ezek a kiválogatott sportmanek olyan teljesítménnyel fogják meghálálni országuknak, népüknek és szövetségeiknek páratlan élménnyel járó kiküldetésüket, hogy a jubiláris olimpiász eredményei minden tekintetben felülmúlják majd az eddigi olimpiai játékok sikereit. Mi, akik számtalan ezer mérföldre és mintegy 10 órai időszámitásbeli különbségre fogjuk lesni a táviró- és a telefonjelentéseket a nemzetek nagy sportküzdelméről, elsősorban is azokra a sportolókra gondolunk, akik szivünkhöz és lelkűnkhöz a legközelebb állanak. Mert hiszen az olimpiász mindennapos versenyei egyformán érdekelnek kicsit, nagyot, szegényt, gazdagot és az országok valamennyi nemzetét. Ez alkalommal Szloven- szkónak is érdekeltsége van Los Angelesben és tudjuk, hogy a hétfői éjszaka Zsolnán is több embernek nem hoz álmot a szemére, amikor Engel Bandi a legjobb sprinterekkel méri össze erejét. Bizonyos, hogy Csehszlovákia összes postásai a táviró mellett fognak vasárnap este ülni, hogy elsőnek kaphassák meg kiváló szak társuknak: a prágai Doudának biztosra vett sulydobó világbajnokságát. És vájjon a magyar sziveknek mit fog hozni a X. olimpiász? Megismétlődik-e majd újra vizi- polóban az „amszterdami csapás", megnyerik-e a magyarok újra a vivás bajnokságait és olimpiai bajnokságot nyer-e majd a legkomolyabb sportember: Bárány István dr., akinek elsőségét a titokzatos „sárga" veszedelem fenyegeti. Mindezek olyan kérdések, amelyekre hamarosan feleletet kap majd az a feszült érdeklődés, amely az egész olimpiai versenyeket kisérni fogja. A Prágai Magyar Hírlap, amely — Isten segítségével és olvasóinak ragaszkodó szere- tete jóvoltából — immár a harmadik olim- piászról fog beszámolót tartani, tudatában van a losangelesi eredmények iránti érdeklődés nagy jelentőségének. Éppen ezért lapunk olimpiai hírszolgálatát a legtökéletesebben igyekeztünk kiépíteni. Az olimpiász eseményeinek minden fázisát a legjobb külföldi sajtóiroda kábeljelentései és budapesti szerkesztőségünk speciális tudósításai révén szakszerű feldolgozásban és színes riportozásban közöljük olvasóinkkal, arra törekedvén, hogy az amerikai és a középeurópai időszámítás különbségének hátrányát kiküszöbölve az eseményeket elsőkézben, minél gyorsabban és frissebben továbbítsuk Szlovenszkóra. Reméljük és bizunk benne, hogy olvasóinknak sok örömöt szerezhetünk a magyar olimpikonok sikeres szereplésével és minden nap büszkeséggel jegyezhetünk fel olyan eredményeket, amelyek a szivünkhöz és lelkűnkhöz fognak szólni. Ebben a reményben és hitben nyitjuk meg hasábjainkat a X. olimpiász eseményeinek: két hét sok szép és bizonyára felejthetetlen élményt hozó történéseinek. JELLINEK FERENC. Izgalmas vita az olimpiászon: ki vezesse a német-magyar vizip óló-mérkőzést Az amerikai lapok egyöntetű megállapítása: Magyarország vizipóló-csapata a favorit Los Angelesben Los Angeles, juiius 30- A magyar úszó- ée vizl- poló expedíció ma miár Los Angelesben gondol vissza a felejthetetlen meleg észak amerikai vendéglátásra és fogadtatásra. Amint Komjády Béla, a csapat vezetője megjegyezte, a fogadtatás a szó legszorosabb értelmében „meleg volt“ mert éppen akkor, amikor megérkeztek a magyar vizipolózok, kitört az amerikai kánikula. Nemcsak a kint lévő amerikai magyarok halmozták el honfitársaikat a szeretet számtalan jelével, hanem az amerikaiak is. akik mindjárt felismerték a magyarokban a klasszis sportembereket. Nagy sikere volt az amerikai városokban a „Magyar Vizipoló Sport" cimü füzetnek is, amely a sporton keresztül ügyes idegenforgalmi propagandának bizonyult. Az amerikaiak valósággal szétkapkodták a csinos füzetet. Tetszett a magyar expedíciónak, hogy a városok polgármesterei beálltak a sport propagandistái közé és szorgalmasan szolgálják az olimpiász ügyét. Amig azonban az olimpiai nagyüzem reklámhadjárata kitünően sikerült — a jegyek legnagyobb részét már eladták, — addig az északamerikai vizipolómérkőzésekre kevés néző jött ki. Ezt azzal magyarázzák, hogy7 Északamerikát még nem hódította meg a vizipólósport. Az amerikai sport vezetői azonban erősen dolgoznak, hogy a vizipólósport is minél népszerűbb legyen New- yorktól San Franciscoig. Ferreris, az amerikai atlétikai szövetség főtitkára, aki főrendezője a vizi- pólócsepat amerikai túrájának, az adott körülmények között meg volt elégedve a vizipólómérkőzé- sek látogatottságával. Ferrerienek az a reménye és ezt Donáth Leóval, a MUSz kintlévő elnökségi tagjával is közölte, hogy a magyar vizipólócsapat megnyeri Los Angelesben a világbajnokságot és azután a túra második szakaszán már mindenhol telt házak lesznek. Az amerikai lapok a magyar vizipólózók eddigi szereplése alapján egyöntetűen a miagyar vizipólócsapatot jelentik ki az olimpiai favoritnak. Los Angelesiben egyébként a különböző versenyek sorsolásai keltenek valóban nagy izgalmakat. Most tanácskoznak azon, hogy a már eredtileg összeállított úszó- és vizipóló programot — hogyan változtassák meg. A vizipóló mérkőzések-sorsolását is most ejtik meg. Máris izgalmas csata keletkezett a magyar és a német kiküldöttek között a Sorsolással és a biró- küldéssel kapcsolatban. A helyzet ugyanis az, hogy reális számítás szerint tényleg a magyar és a német vizipóló csapatnak kell bekerülnie az olimpiász döntőjébe. Igen sok függ a sorsolástól . A legutóbbi amsterdami olimpiászon a magyar csapat utóljára került össze a németekkel. És a finist a németek jobban bírták ... A magyarok azért „drukkolnak", hogy7 a németeket az elsők között „kapják meg.“ A lég-
