Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-31 / 173. (2986.) szám
12 nagyobb vita a körül folyik, hogy ki vezesse le a német-magyar vizipóló mérkőzést. A magyar vizipóló csapatnak mindegy, hogy ki lesz a biró, csak korrekten lássa el a tisztét. A németek is ugyanezt az álláspontot hangoztatták, közben azonban úgy Komjády, mint Bírni,e»r nevekkel igyekezett előjönni. Rademacher, az egykori mell úszó világrekorder, aki most a német viadpólócsapat kapusa és kapitánya, érthetetlen okokból az angol Hodgsont ajánlotta, aki már nem egy mérkőzésen bizonyította be, hogy jobban ért a sörös kancsó kezeléséhez, minit a vizipóló bíráskodásihoz. Rademacher indítványának azonban egyelőre az a nagy hátránya, hogy Hodgson még meg sem érkezett Los Angelesbe. Úgy látszik azonban, hogy Hodgson el ee megy Los Angelesbe, a rossz nyelvek szerint azért, mert a száraz Amerikában nem hódolhat kedvteléseinek. A biróválasztási vitában Komjády Béla a belga Delahaye bíráskodása mellett kardoskodik. A belga vizipóló-biró igen sokszor vezette a magyar vizipólócsapat mérkőzéseit és a működésével nemcsak mi, hanem az ellenfelek is mindig meg voltak elégedve. A németek egyelőre idegenkednek Komjády indítványától és jelenleg még nincs megegyezés a német—magyar mérkőzés biráiára vonatkozóan. Abban az esetben, ha a német és a magyar kiküldöttek nem tudnak megegyezni, akkor az uszóver- senyek nemzetközi zsűrije, illetve a nemzetközi uszószövetség vezetősége jelöli ki a meccs biráját. Nurmi nem indulhat Los Angeles, julius 30. A nemzetközi atlétikai szövetség tegnap délután tartott értekezletén foglalkozott Nurmi nevezésével, amelyet hosz- szabb vita után visszautasított. A finnek mindent elkövettek, hogy Nurmi diszkvalifikációja visszavonassék, de mivel nem tudták elérni követelésüket, maguk javasolták, hogy az ügy tárgyalása a nemzetközi szövetség augusztus 8. gyűléséig halasztassák el. Ezzel a Nurmi- ügy le is került a napirendről. A finnek kijelentették, hogy eddigi álláspontjukkal ellentétben, mégis indulnak az olimpiászon. Ezután a szövetség több világrekordot hitelesített, köztük a magyar Darányi kétkezes suly- dobó világrekordját, 28.60 métert (ebből a jobbkézzel 15.43, balkézzel 13.24. Az atlétikai versenyek technikai sorsolása az eddigi nevezések alapján megtörtént Eszerint a 100 és 200 méteres síkfutásban 7—7 előfutam lesz, a 400 méteresben 6, a 800 méteresben 3, az 1500 méteren szintén 3 előfutam, mig az 5000 méteren csupán kettő. — A 110 és 400 méteres gátfutásban 3—3 előfutam, a 3000 méteres akadályversenyben, a 4X100 és 4X400 méteres stafétában 2—2 előfutam lesz. A távolugrásban két elődöntőt bonyolítanak le. Utolsó sporthírek az olimpikonokró Los Angeles, julius 30. A magyar résztvevőkről már jobb híreket közölhetünk. Remecz, a magyarok legnagyobb reménysége még mindig a tengeri betegség következményeit nyögi. .Madarásznak torka fáj és így nem trenírozhat. — Bácsalmássy és Do- iiogán kitünően érzik magukat és igen jó kondícióban van a három modern dekatloni&ta. Pillér György még mindig náthás, de már lázmentes, Tu- nyoghy könyöksérülése is javul. — Igen biztató a hölgyvivők kondíciója. Bogén Erna határozottan favoritként indul. Dany Babát is sokan az elsők között tippelik. A csehszlovák olimpikonok közül Douda kitűnő formában van és ha a vasárnapi versenyen nem kap lámpalázat, küzdelme az elsőségért közte és ■'etbon között grandiózus lesz. — Engel tréningben 10.5 mp-et ért el, mig Heksch a hivatalos maratho- ni távot 2:42 óra alatt futotta Le tréningben. — A csehszlovák birkózók az amerikaiak cseh származású trénere, Otopilik keze alatt dolgoznak. Az egyes nemzetek között baráti körök támadtok. A csehszlovák olimpikonok a dánokkal és az amerikaiakkal kö’ötitek barátságot, míg a magyarok és a németek közös tréninget tartanak. * Kankovszky Artúrt, a Magyar ökölvívó Szövetség ügyvezető alelnökét a nemzetközi boxszöveteég .■a angol Barker helyébe főtitkárrá választotta. * Az olimp'ai serleget az 1932. évre Svájcnak adták a torna terén elért érdemeiért. * A futballtornának az oliirpiá-zra való reaktivitása mellett kardoskodik Los Angelesben Rímet, a FIFA elnöke. Nem lehetetlen, hogy az 1936. év: olimpiászon újra programba veszik a futballt. JBlifc m% eséíyefc? Szombaton délután 2 órakor (amerikai időszámítás szerint) Morgan Taylor ünnepélyéé esküjével megnyílik a X., los-angelesi olim- piász. A felvonulások négy órát vesznek igényije, amely után az auditóriumban megindulnak a súlyemelés selejtező mérkőzései. Csobszlo- ákiát ez a verseny már közvetlenül érinti :3sen 1cdia és Skobla indulása révén. A két cseh i-.ijnokuak helyezési reményei vannak. Vasárnap délután és este folytatják a súlyemelést. Vasárnap két órakor kezdődnek meg ■\ tör vívó. s versenyei, amelyen a magyar esa- •j;it n :i indul. Ez a szám a franciák és az ola- * -«vk i• .'-..r, v,— _ a■» cUéVka ckő száma a 'KWGAlMAfikARHtBI.AP |1^2juUu881^jr^jn^k Népies időjóslás Irta: Bmbrózy Géza (Nyíregyháza) Ha két egymásra nézve ismeretlen ember egy időre kénytelen beszélgetésbe elegyedni, mindegyikük egy pillanat alatt seregszemlét tart közlésre érdemes gondolatai felett, a másik pillanatban csüggedten megállapítja, hogy ezek a gondolatok mind nem igen érdeklik a másikat; végül megszólal: „Borzasztó meleg van már megint" mire á másik helyesei és a beszélgetés belezökken egy olyan kátyúba, amelyből aligha lehet kilendíteni. A témám tehát látszólag a legutolsó, amelyhez az ember csak a legnagyobb szorultságában nyúl, a legunalmasabb, amelyről csak azért beszélünk, hogy gondolathiányunkat szavakkal pótoljuk. Ez azonban csak látszólag van igy. Az időjárás változása a legősibb idők óta az emberiség érdeklődésének egyik fontos tárgya. A pogányok istenei, mint tudjuk, egy-egy természeti erő megtestesítői. A nap istene minden népnél a jóság, az áldás tulajdonságaival volt felruházva. A villámlás, a mennydörgés az istenek haragját jelentette. A római mythos szerint Aeolus egy üreges barlangban tartotta bezárva a szeleket, amelyek ott egymással küzdöttek és harcoltak. Ha azonban megszurta Aeolus dárdájával a barlang oldalát, akkor utat engedett egy bizonyos szélnek, amely aztán természetének megfelelő erővel és hőmérséklettel elárasztotta a földet. És ma, a technika korszakában, amikor lehetőleg függetleníteni akarjuk magunkat a természeti erők hatásától, helyesebben, amikor a természeti erőket mindinkább megfékezni é6 céljainknak megfelelően kihasználni próbáljuk, lényegtelen-e vájjon bármely emberre nézve is az időjárás változása? Eltekintve a divat kinövéseitől, vájjon nincs ránk befolyással a jó és rossz időjárás? Nemceak munkánkat befolyásolja, de még kedélyünket és hangulatunkat is. Nem csoda tehát, ha az emberiség állandóan figyelemmel kisérte az idők folyását és próbált benne valamilyen szabályszerűséget megállapítani. Ezek a próbálkozások legtöbbször kudarcot vallottak, mert hiszen az időjárás annyira szeszélyes, hogy a szeszélyes embert szokták hozzá hasonlítani. Az1 egyes népek a talált, szabályszerűségeket közmondás-szerű formába öntötték, csakhogy kevesebb sikerük volt velük, mint a közmondásokkal, mert az időjárás ritkán ismétli meg önmagát. Már 150 éve naponta feljegyzik az uralkodó időt, de még nem sikerült olyan szabályt találni, amely mindig 'beválna. A földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal és hajózással foglalkozó emberek már 400 méteres gátfutás lesz, ahol az olasz Facelli, a svéd Peterson, a német Notböck, az amerikai Taylor és az ir Tisdall a legesélyesebb versenyzők. — A magasugrás az amerikaiak első győzelmét fogja hozni. Spitz, Oedel, Spenzer és Howard a 'bajnokság favoritjai. — Igen éjde- kes lesz a sulydobás-versenye, ahol az ismét formábajött csehszlovák Douda valószínűleg komoly ellenfele lesz az amerikai Sextannak és Bríxnek. A küzdelemben tevékeny részt fog venni a német Hirsohfeld, a lengyel Heljasz, az észt Viiding és remélhetőleg a magyar Darányi is. _ A 100 méteres síkfutás előfutamaiban az amerikaiak és németek párviadalából valószínűleg a legjobbak kerülnek a középfutamokba. A csehszlovák Engel szerencsével 'bejuthat a középfutamba. — A 800 méteres síkfutásban az amerikai Genung, az angol Hampson, a francia Sera Martin és Keller, valamint a német Peltzer döntőbe való jutása esedékes. Középeurópai atléta nem indul ezen a távon. — A gerelyvetés hozza majd a finnek első győzelmét. Favorit M. Járvinnen, aki mellett Sipilá, Pentilla jutnak helyezéshez. Ezek helyét azonban a német Weimann veszélyezteti. CSimpiai napiár JÚLIUS 81, VASÁRNAP: 13 ó. Súlyemelés. 13 „ Vívás, tő rosti pat. Atlétika. 14 „ 400 m. gátfutás sel 14 „ Magasugrás. 14 „ Sulydobá6. 14 „ 30 p. 100 m. síkfutás sel. 15 ,, 30 ., 800 m. síkfutás ef. 16 „ 100 m. síkfutás ef. 16 ,, 30 ,, 400 m. gátfutás ef. 17 „ gerelyvetés (h) 17 „ 10.000 m. sikfuiás. 19 „ Súlyemelés. AUGUSZTUS 1, HÉTFŐ: 9 ó. Vívás, tőrcsapat. 13 „ Vívás, tőrcsapat. 14 „ Atlétika. 14 „ 100 m. síkfutás kf. 14 „ Kalapácsvetés. 14 „ 30 p. 100 m. síkfutás d. 15 ,, -100 m. gátfutás d. 15 „ 15 „ 100 m. síkfutás (h) sel. 16 „ 800 m síkfutás kf. 16 „ 30 „ 100 m. síkfutás (h) kf. * 16 ., 45 ,, 3000 m. akadály ef. 19 „ 30 „ Kerékpár. Gyephokki. ... •( . ■ csak azért is különös gondot fordítottak az időjárás megfigyelésére, mert ez nagy mértékben befolyásolja foglalkozásukat. Éppen ezért sokat találunk köztük olyat, aki kitűnő időjós. Ez különösen a pásztorokra áll, akiknek alkalmuk van arra, hogy az eget nézzék, e szélirányt figyeljék és következtetéseket vonjanak belőle. Ez az oka annak, hogy a nép ajkán annyi időjárási szabály él. Újabb időben összegyűjtötték ezeket a szabályokat, egyrészt azért, mert a népiélek tanulmányozására ezzel bőséges anyagot nyertek, másrészt azért, mert kitűnt, hogy ezek a szabályok gyakran beváltak. A magyar népnek körülbelül 600 ilyen szabálya van, amelyeknek egy része egészen jól használható. A népies időjőslási szabályok közül igen sok úgyszólván közszájon forog. A tájékozatlan közönség tehát méltán felteheti azt a kérdést, hogy melyeket fogadja el helyeseknek, melyeket nem. Erre a kérdésre óhajtok megfelelni, persze nem hiánytalanul, hanem csak nagy vonásokban. Ki fogom választani á sok közül azokat, amelyeket leggyakrabban alkalmazunk és igyekszem megmagyarázni, hogy melyik mennyit ér. Itt vannak először is az általános érvényűek, vagyis azok, amelyek télen-nyáron egyaránt használhatók. Ilyen: Ha a füst felszáll, jó idő lesz, ha szétterül, eső várható. Ez egyike a leghasználhatóbb szabályoknak. A füst ugyanis könnyebb valamivel a száraz levegőnél, jó idő esetén a levegő száraz, a füst tehát mint könyebb, felemelkedik benne. Viszont esős idő közeledtével a levegőben sok a pára és emiatt könnyebbé lesz. A füst most ugyanolyan nehéz és emiatt szétterül. A füst más szempontból is igen jó időjós, mert megmutatja a szélirányt. Viszont tudjuk azt, hogy az északi és keleti szél nem hozhat magával e6Őt, miért szárazföld felől fuj, tehát jő idővel jár. Éppen ellenkező következménye van a déli, délnyugati és nyugati szeleknek, mert tengerek felől jönnek. A füst tehát a városban is megmutatja a pontos szélirányt, ahol az ucoák kitérítik a szeleket eredeti irányukból. Ugyanezt a szerepet a felbők is betölthetik. Erre vonatkozik a következő eredetien megfogalmazott mondás: Ha a Jelleg haza megy, kiderül. A ,hazamegy" itt nyugatot jelent, mert onnan is szoktak a felhők jönni s ugyanakkor keleti szél fuj. A köd szintén jó időjós. Csakhogy éppen ellenkezőképpen viselkedik mint a füst. A mondás ugyanis azt tartja hogy leszálló köd tiszta időt, emelkedő esőt jelent. Ennek a magyarázata a következő: Ott, ahol esős idő van beköszöntőben, a levegő a sok pára miatt könnyű, tehát hajlandóságot mutat a felemelkedésre. A környezet szárazabb és nehezebb levegője is kényszeríti erre, mert mindenünnen odatódml és felemeli azt. Ha köd van, a levegővel az is felemelkedik. A felemelkedés azonban munkát jelent. Ennek egy részét ugyan vállalja a környező levegő, másik részét saját magának kell szolgáltatnia. A munkaképesség benne meleg alakjában van felhalmozva, természetes tehát, hogy emelkedés közben lehűl. A hideg levegő viszont nem képes annyi párát magában tartani, mint a meleg, a páratartalom egy része tehát csep- pekké sűrűsödik és hamarosan megindul az eső. A reggeli köd tehát rendszerint esős napot jelent. Ha a köd felett süt a nap, a levegőben pedig csak hidegsége miatt keletkezett a köd, akkor ez addig fekszik a tájon, áruig a nap sugarai fel nem melegítik a levegőt, amely igy több párát képes magába fogadni, vagyis a köd eloszlik. Amint látjuk, a levegő páratartalma változó. Jó idő esetén kisebb, eső közeledtével nagyobb- Nem csoda tehát, hogy eső előtt lerakódik a pára hideg kövekre, északi fekvésű falra, a só pedig nedves lesz tőle. Igaza van tehát a népnek, ha azt mondja: Ha a kövek, falak izzadnak, eső lesz. Ugyancsak e sok párával lehet megmagyarázni a holdudvart is, amelyből mindenki rossz időt jósol. Leheljünk az ablakra s nézzük meg ezen keresztül a napot. Ugy-e annak is udvara van? Ez egy bonyolult fénytani jelenség, amelynek a magyarázatával adósnak kell maradnom. Elég annyit tudnunk, hogy a levegő bő párája okozza, amiből azonban nem következik bizonyosan, hogy másnap eső lesz. A sok pára a levegő minden tulajdonságát megváltoztatja, fénytörést okoz s emiatt a távoli tárgyak nagyoknak és közelfekvőknek látszanak; messziről jövő hangok erősebben hallatszanak. Ezek a jelek esős idők előhírnökei szoktak lenni. Jó hasznát lehet venni a következő szabálynak, különösen nyáron: Ha a hajnali hermát le nem száll, eső lesz délután és: Ha sok a harmat, szép idő várható. Harmat ugyanis osak hűvös, derült éjszaka után keletkezik, ami állandó szép időnek a jele. Eső előtt fülledt, enyhe, borult az idő, ilyenkor harmat nem keletkezhet.. Ide tartozik még a következő mondás is: Hideg éjjel. 6zép idő. Köszvényes, reumás és operált emberek érzik a rossz időt, amennyiben fájdalmat éreznek beteg testrészeikben. Ennek az okát eddig még nem sikerült pontosan kikutatni. Valószínűleg a légköri' elektromosságnak van ebben szerepe. A két jelen-1 ség közti kapcsolatot nem lehet letagadni, mert i hiszen a rossz idő megérzése különben 6em a beteg ember privilégiuma, megérzik azt az állatok is. Erre vallanak e következő mondások: Ha a tyúkok hamar elülnek, jó idő lesz ha még napnyugta után is kapargálnak, és elülni nem akarnak, eső lesz. Vagy: Ha a fecske alant repül, eső lesz. Végül: Veréb s baromfi, ha porban fürdik, légy és szúnyog. ha tartósan csip. eső lesz. Ezek mind olyan szabályok, amelyek, — mint láttuk, — a helyes megfigyelés termékei, tudomá- \ nyosan igazolt értékük van. Bízvást használhatjuk ; éket, amikor a közeledő időt meg akarjuk állapi-1 tani. Ne kívánjuk azonban tőlük azt, hogy mindig beváljanak. Aki csak ezekre támaszkodva biztosra állítja pld. az eső bekövetkezését, az ki van téve csalódásoknak. Váratlanul olyan változások következhetnek be, amelyeket még a hivatott meteorológus sem láthat előre; nem képzelhetjük tehát magunkról, hogy abszolúte megbi zható időjósok lehetünk. Az ezután még szóba kerülő népies mondások értékben messze hátra maradnak a már említettek mögött. Sokan például a csillagok fényéből jóso’ nak, azt, mondván: Csillagos éjszaka után jó idő lesz. Ennek a szabálynak csak annyiban van értéke, hogy a derült éjjelek száma sokkal nagyobb, min a derült nappaloké, s a hűvös derült éj a szép idő velejárója szokott lenni. Idetartozik még: A hold fogyasztja a felhőket. Alig van jelentősége az időjóslásban, a szivárványnak. Ez csak akkor keletkezik, ha az eső ■■ naptól távolodik, a nap eléggé alacsonyan áll, s?, ég pedig hamar kiderül ezen a részen. Igen sok körülmény összejátszásé szükséges tehát a szivar vány keletkezéséhez. Leginkább alkonyati zivatar után látható, ami azonban nem jelenti azt, hogy éjjel újabb zivatar ki nem törhet. Vannak mond '; sok, amelyek már meglévő időt jósolnak. Ilyenek: Másodvirágzás hosszú Ő6Z. Ha télen a varjak nagy csoportban repülnek, hideg lesz. Ilyenkor ugyan A már hideg van, nem pedig lesz. Az idő jóslásban szerepe van még az alkony pii uak is. Azt mondják ugyanis: Ha a nap tisztán nyugszik, a jé időt várhatunk, felhőbe megy le a nap, eső lesz. Alkonypir rossz idő. Ezeknek a magyarázata a következő: A fizika azt tanítja, hogy a nap sugaraiban a szivárvány minden szino összekeverve jut a szemünkbe. A fehér fény tehá! kevert fény. A levegőben lévő por és pára a napfénynek akadályt gördít útjába, egyrészét szétszór .ja. Különösen a zöld, kék és ibolyaszinü sugarak szóródnak minden irányban. Ezek a szétszórt suga rak adják az ég kék 6zinét. Ha már most a nap közel van a nyugati látóhatárhoz, akkor sugarai szinte súrolják a földet, vagyis sokkal szennyező 1- tebb levegőben teszik meg Útjukat, mint napközben. A szétszóródás tehát sokkal inkább érvényesül. A szemünkbe ennélfogva javarészt vörös és sárga sugarak érkeznek a napból. Ha nyugati szól van, ha párás az idő, akkor ez fokozottabb mértékben észlelhető, mánt különben. Ezt a jelenséget azonban télen a köd is előidézi, amely a 'látóhatár alját borítja. Ilyenkor másnap is szép idő lehet, annak ellenére, hogy az alkonypir a leggyönyörűbb színeiben pompázik. Ez a szabály tehát már nem nagyon megbízható, bekövetkezésének valószínűsége körülbelül 60 százalékos. Az ilyen bekövetkezési valószínűség azonban már nagyon kevés értékű, mert hiszen ez majdnem ezt jelenti, hogy vagy jó idő lesz vagy rossz. Vannak azonban még ezeknél is értéktelenebb mondások ifi. Ezeket osak kuriózumképen említem: Almos vagyok, eső lesz Viszket a szemem, eső lesz. Amilyen idő van pénteken, olyan ven vasárnap. Szombaton kisüt a nap, vasárnap eláll a szél. A kutató ember, különösen a gazdaember azdn bán nem elégedett meg olyan jóslatokkal, amelyek néhány órára, legfeljebb egy napra érvényesek. Rá nézve nagy fontosságai bír az, vájjon milyen lesz a termés, miit várhat a jövő évtől? Nem csoda tehát, hogy a népies szabályok legnagyobb része hosszú időre, hónapokra, sőt évekre igyekszik az időjárást megállapítani. Ezeknek az értéke vajmi kevés. Egyik legnagyobb hibájuk az, hogy meghatározott dátumhoz kötötték, és akik használják, szószerint értelmezik. A Gyertyaszentelő Boldogasszony és Mátyás napnak, a Fagyosszenteknek és Medárdnak az időjárás alakulásához nincs semmi köze; tény azonban az. hogy az e napok körül uralkodó időjárás következtetnünk enged későbbi évszakok várható időjárására. Messze vezetne, ha e dolgok magyarázatára kitérnek. Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy ezek a szabályok egyáltalában nem megbízhatók. Ez természetes is. Hiszen a meteorológus nak minden műszer és rengeteg tapasztalat áll rendelkezésére, mégis csak 24 órára tudja az időt előre megjósolni és azt is csak 84 százalék erejéig. Hogy kívánhattunk többet ezektől a szabályoktól? Az előbb mondottak kellő értékükre szállítják le a naptárak Sirius-féle időjóslásait is. Sinusnak, akit családi nevén Vargának hívnak, ez egy jó mellék- keresete lehet, de tudománya még a kétes értékű népies mondásokat sem közelíti meg. A hosszabb időre jósló szabályok között is van azonban néhány olyan amellyel érdemes részletesen foglalkozni. Ilyenek: Hosszú őszre kemény tél jön. Ami ősszel esőnek le nem hull, lehull télen hónak. Sok hó, teli magtár. Jelentésük a következő: Aránylag minden évben ugyanannyi csapadék hull a földre. Az egyik évszak csapadékbősógót kiegyenlíti a másik csapadékhiánya. Ugyanez áll a hőmérsékletre is, bár éppen a múlt évi hideg ősz után bekövetkezett kemény tél cáfolni látszik e szabályt. A sok hó, teb mögtár abban leli magyarázatát, hogy a vastag hótakaró elolvadás után bőséges nedvességhez juttatja a talajt. A bevetett mag csírázása hamar megindul, a fiatal növény bő táplálékhoz jutva szépen fejlődik és jobban ellen állhat a később esetleg bekövetkező szárazságnak. A téli hótakaró azonkívül még meg is védi az őszi vetést a kifagyástól. összefoglalva a mondottakat, azt látjuk, hogy a 600 szabály közül alig egynéhány használható és ezek sem abszolút érvényűek Pedig mennyi megfigyelésbe, mennyi szellemi munkába került, mig ezek a szabályok a primitív emberek közkincsí-w lettek. S ma, a tudományos felfedezések korában, még mindig nem tartunk olt, hogy az időjárást legalább nehány órára 100 százalékos biztonsággal tudjuk megjósolni. Vájjon mikor jutunk el odáig, ahol a Sinusok már most képzelik magukat? Azt hiszem, hogy igen sokára.
