Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-03 / 151. (2964.) szám
kiekre támaszkodva fognak az isteni igazságért küzdeni. A kisebbséginek tehát joga van követelni az egyházaktól, hogy azonos erkölcsi tényezőnek tekintsék, mint akár az uralkodó nemzetet, vagy akár egy nemzet államba tömörült szervezetét. Ez a distinkció kell, hogy független legyen számbeli súlytól s csak bizonyos külső ismérvtől legyen levezethető. iaross radikalizmust kíván A kisebbségi konferencia utolsó napján Ja- ross Andor többek között a következőkben szögezte le a magyar kisebbségek álláspontját a konferencia munkájával szemben: *— A helyzet, amelyben ma az egész világ, de különösen Európa és főleg Középeurópa van, mikor látjuk, hogy a gazdasági világkrizis aknái az eddigi rendet aláfurják, mikor valami csodálatos „deus ex madhiná“-tól várjuk a változást kiváltó tetteket, nálunk, a nemzeti kisebbségeknél reményeket ébresztett. Látnunk kell, hogy — amig a gazdasági prosperitás ideje tombolt —• a társadalmi rend stabilitása elnyelte a panaszíhangokat. Ma divat panaszhangokat hallatni, de divat kezd lenni azokat meg is hallgatni. A nemzeti kisebbségek kongresszusa „.jó fiu“ volt eddig az európai koncertben. Azt hiszem azonban, eljön az idő, amikor a kongresszusnak is radikálisabb álláspontra kell helyezkednie. •... Elméleti viták tömkelegéből nem kérnek ma már a kisebbségi sorsban élő népek, hanem lendületes irányítást és az egész világ figyelmét fölhivó szavak elhangzását várják. —- Nekünk most gondoskodnunk kell, hogy az európai nemzeti kisebbségek testvéri bizalmát időkhöz mért határozatokkal szerezzük meg és az európai kormányok figyelmét fölhívjuk, hogy gondoskodni kén árról, bőgjRoosevelt legyőzte Smithet A demokrata pártkonveni viharos választóQiése líewyork, július 2. A demokrata pártkonvent csikágói folytatólagos választó-ülésén Roosevelt elérte az elnökjelöltséghez megkövetelt kétharmad többséget. Roosevelt megválasztása röviddel azután következett be, hogy az éjszakáttvirrasztó delegátusok a negyedik menetben gyűltek össze. Roosevelt győzelmét Kaliforniának és Texasnak átpártolása döntötte el, mert a két állam idáig Garnert támogatta. Amikor Kalifornia Roosevelthez pártolt é3 ezzel a győzelem biztosítva volt, a buszezernyi hallgatóság körében óriási tombolás támadt, amibe sziszegés és fütyülés keveredett. A karzat szimpátiáját Smith-tel szemben fejezte ki és ezért volt a heves Roose- velbellenes megnyilatkozás. A szavazás eredménye Roosevelt nagy többségét hozta, aki 945 szavazatot kapott Smith 190 szavazatával szemben. Qiszeült Síién alkotmányozó gyűlés® —' A nemzetnek mint erkölcsi tényezőnek az áU^unok fölé való emelése megköveteli, hogy az egyházak és azok szereplői minden olyan politikai mozgalomtól távol maradjanak, melyek közvetlenül vagy közvetve valamely nemzet vagy nemzeti kisebbség nemzeti jogainak csorbítását célozzák. — A nemzeti kisöblű égek egyenlő elbánás elvének alapján megkövetelik, hogy az egyházak mindenütt gondoskodjanak híveiknek a nemzeti nyelvvel egyező nyelven való lelki vezetéséről. — A nemzeti kisebbségek csak ott állhatnak az egyházi erkölcsi s anyagi javak védelmezői mellé a politikai pártok támadásaival szemben, ahol az egyházak képviselői egyben a kisebbségi jogoknak is védelmezői. — A nemzeti kisebbségek szükségesnek tartják, hogy ahol a földrajzi helyzet ezt megengedi és a nemzeti kisebbségek egységes nyelvterületen élnek, önálló egyhá?kormányzati kerületek állíttassanak fel külön az illető kisebbségek részére. minél kevesebben legyenek Európában olyanok, akik helyzetükkel elégedetlenek. A kongresszus helyzetjelentésének kiegészítése Bécs, július 2. A kisebbségi kongresszus pénteki ülésén könyvet osztottak szét a kongresz- szue tagjai között, amelynek ez a címe: „Az utódállamokbeli magyar nemzeti kisebbségek helyzetjelentésének kiegészitése.“ A röpirat felöleli az 1931. év tavaszától 1932-ig terjedő időszakot. Külön tárgyalja az egyes utódát lantokban élő magyarság helyzetét. Megállapítja, hogy Jugoszláviában az állampárt listáján csupán egyetlen magyart jelöltek a képviseleházba, mig a szenátusban a magyar kisebbségnek egyáltalán nincs képviselője. A romániai viszonyokkal foglalkozva a röpirat rámutat arra, hogy a Jorga-kormány a magyar renegátokat tolta előtérbe. Az iskolák terén előnyös változtatásokat ígért, de a meghozott törvény oÍvnia volt, hogy a magyar párt képviselői azt kér-, ték, hogy inkább hagyják a régit érvényben. Az állásuktól - megfosztott magyar ■ tisztviselők nyugdijukat sem kapják meg. A kisebbségi egyházak lelkészei Jorga egész kormányzása alatt csak két hónapig kaptak fizetést. Ami Csehszlovákiát illeti, a röpirat szerint a csehszlovák kormánykoalieió az iskolaügy terén nem teljesítette a magyarok egyetlen kívánságát sem,. tovább fokozódott az a törekvés, hogy á magyar tannyelvű' felekezeti iskolákat, szlovákokká alakítsák át. BécS, juliius 2. At emrőpai nemzeti kisebbségek bécsi kongresszusa részletesen foglalkozott az egyházak, az államok és a kisebbségek viszonyával i«. A tárgysorozat e pontjához (hozzászólt Jatross Andor tartománygyülési képviselő, a szlovén szkói magyarság egyik delegátusa is, akinek nagy tetszéssel fogadott beszédéiből idézzük a következő rézleteket: i—■■< A történelem igazolja, hogy a vallásháborúk hosszú harcai után és különösen a liberalizmus előretörésével a szabad vallásgyakorlat majdnem mindenütt szoros összeköttetésben a népek és nemzetek nyelvével a nemzeti kultúrák fenntartója és istápolója lett A nemaedü kisebbségi jogok harctérületén nem egyszer találkoztunk azzal a megál- lapalással, hogy a nemzeti kisebbségi jognak is el kell jutnia arra a gyakorlati magaslatra, ahol a szabad ral láegyakorlat joga áll. A hasonlat is önként adódott, mikor nem egyszer hallhattuk azt az utópista izü jóslatot, hogy eljön az az idő, amikor a nemzeti kérdés elveszti elválasztó, ellentétet kiváltó jelentőségét, mint ahogy az egymással harcban álló vallások és egyházaik is lassan leszereltek és az egyházhoz való tartozás megszűnt egyben földi sorsot determináló tényező lenni. <— Az 1926. évi Géniben tartott kisebbségi kongresszuson Sőhiemann dr. ateOtnök mondta nagyon találóan, mikor a nyelvjogok szabályozásáról volt Ba5 és határozati javaslatában ehhez a mondathoz űrt- Minden nemzeti kisebbségnek meg van a joga ahhoz, hogy vallási téren saját anyanyelvét használhassa, — Tisztelt Uraim, azt. hiszem, hogy egyetértenek velem abban, hogy megállapítsam: kulturszégyen, hogy ezt a követelményt egyáltalán fe! kell állítanunk. — Az a tény, hogy az idei kongresszus ezt a iáigyat is programjába vette, igazolja azok előtt is, lakik a kisebbségi, életet valahonnan egy páholyból (szemlélik, hogy ez a kultunszégyen Európában igenis fennáll és igy jogos és helyénvaló, hogy a kongresszus vele foglalkozzon és egységes állásfoglalással dokumentálja, hogy az európai nemzeti kisebbségek elérkezettnek látják az időt arra, hogy az elnemzetlenités láncszemeinek feloldását célzó munkájukban a különféle egyházak szorító tendenciája ellen is felemeljék tiltakozó szavukat. Kétségtelen tény, hogy a világháború befejezése óta e tekintetben határozott rosszabbodás észlelhető. A kis államokra tagolt Közép- és Keleteurópa mai államjogi helyzete, mely a régi monarchiák bizonyos tekintetben hipernacionális uralmát váltotta fel konzekvens nacionalista uralomra, az egyházakra is kiterjeszti befolyását. Ez a céltudatos nacionalizmus, mely a békeszerződések kisebbségjogokat biztosító pontjait csak puszta formalitásnak tekinti, amely csápjait kinyújtja a gazdasági élet mikroorganizmusáig és a kisebbségi élet gyökérszálait rágja, nem riad meg egy pillanatra sem, hogy a szellemi élet integráns befolyásolóit, az egyházakat is ennek a munkának a jármába fogja. Ezt a munkát könnyűvé teszi egyes államokban az államvallás, az államegyház privilegizált helyzete, ahol valamely vallásfelekezet á történelmi fejlődés folyamán egyben hordozójává vált a nemzeti kul- turgondolatnak. mint pl. Romániában és Jugoszláviában a pravoszláv egyház. — Felesleges kidomborítani azt a fontos szerepet, melyet az egyházak a népek és nemzetek életében továbbra is játszanak. Az a materialista hullám, mely a világháború előtt hadat üzent a vallási életnek, mely az egyházak tekintélyének lerombolásával igyekezett a keresztény erkölcs helyébe puszta polgári erkölcsi ideált alkotni, megtorpant a világháború vérözöne után. Minden lélektani megérzéssel ellentétben uj erőre kapott a vallási életbe való elmélyülés, újból megteltek a templomok és a vallástalan tanok irtó hadjárata szemben találta magát az uj hivők seregével. Azok a támadások, mélyek egyes államokban az egyházakat értek, nem az egyházaknak ártottak, hanem az államok tekintélyét csorbították Állam és egyház — A nemzeti állam gondolata olyan földrajzi és néprajzi viszonyok közt, melyek sokféle nemzeti önt,udatu nép megbékélt, megegyezésén alapuló együttélést feltételezik, oly kísérlet, mely nagy befektetést igényel. Az- egyházak viszonya az államhoz itt eszkö- z-ül kínálkozik, az egyhazak úgyszólván mindenütt, Közép- és Keleteurópában az állam által dzubvencionáltaii fejtik ki tevékenységükéi. A recept tehát önként kínálkozik: a kor-' mányzati támogatás mértéke függ attól, milyen mértékben igyekszik az egyház a mindenkori kormány céljait előmozdítani. — Az egyházak kézéiben sok kultunfaklor van. Ott vannak az iskolák, a különféle hit- bnzgalmi egyesületek, olvasókörök, esetleg magasabb tanintézetek, papnöveldék, ott vannak a templomok szószékei, melyeken keresztül minden vasárnap döntően érintkez- hetik a néppel a hitszónok. A nemzeti állam gondolatától megrészegült politikai tényezők nyomása állandósul, hogy ezek az egyházi intézmények beleilleszkedjenek az uralkodó politikai programba. Közép- és Keleteurópa nem egy államában veszeti el egy-egy kisebbségi tannyelvű felekezeti iskola, vagy szűnt meg a kisebbségi nyelven elhangzó is- tendicsőités, nem az egyház elvi eladására, ha* nem az egyházat ott képviselő lelkész érdekelt gyengeségén. Egyház és nemzet _ A vallás és földi organizációi: az egyházak az ember lelkiségének az őrei s ott vaunak velünk a bölcsőtől a sírig. Nélkülük az emberi élet kiszakított lap lenne, melynek sem forrása, sem végcélja nem illeszkedne bele az élet-folyam végtelen áramlásába, értelmét. pedig alig tudnék megtalálni. A vallás és keretre, az egyház a mi életünk integráns része, mellyel a modern állam is számol, akár szabályozva van törvényesen a viszony egyházak és állam között, akár pedig szabályozatlan. Mi nemzeti kisebbségek követeljük elsősorban a százszázalékos emberi élet jogokat. Ezen életjogoknak integráns részét képezi a szabad vall ásgyakorlat és ennek formája, a szabad egyházi szervezkedés. A hitélet lelkisége azonban szoros korrelativában van a lelkiséget megnyilatkoztató gondolattal és annak közlésével: az élőszóval. Az élőszó szabadsága az önálló nyelvhasználat, mely a — Akinek a gyomra fáj, bélmüíklődése megrekedt, mája megnagyobbodott, étvágya nincsen, emésztése elgyengül, nyelve fehéressárga, annak naponta egy pohár természetes „Ferenc Józsefi keserüviz rendbehoaza az emésztését és jó közérzetet teremt. Kórházi bizonyitiványak elismerik, hogy a „Ferenc 'Józ&«f“ -vi.z biztos és kellemes hatása kövét kéz télben állandó használatra rendkívül alkalmas. A „Ferenc József44 keserüviz gyógyszertárakban,, drogériákban és füszerüzletekben kapható. nemzeti nyelvben nyer kiteljesedést, a nemzeti nyelv pedig elválaszthatatlan ama történelmi folyamattól, amely az egynyelvüeket egy kul túr közösségbe kényszeriti. A kultur- közösség tudata pedig a nemzeti gondoláiban nyer gyakorlati formát. így kapcsolódik bele az egyházak hitéleti szerepe a nemzeti kulturközö&ség eszméjébe s igy kell, hogy minden egyház, mely igazán súlyt helyez a lelkieket kormányzó hatalomra, egyben a nemzeti kulturközös- ség ügyét is felkarolja. Az egyház más siku szervezet, mint a nemzet, de ez a két sík sohasem metszheti egymást. Mindkettő bizonyos mértékben lelki hatalom, melyeknek harmóniája az örökfét- be plántált véges emberi élet egyensúlyát jelenti. Ezt a,z egyensúlyt biztosítani nem az államok, hanem az egyházak és nemzetek hivatottak. Az egyház előtt egy nemzeti kisebbség, épp úgy nemzet kell, hogy legyen, akár egy uralkodó, államalkotó. Az államok az ellentétes síkok, melyeknek a lelki hatalomhoz nincsen közük. Az egyházak akkor fogják hivatásukat ismét igazán teljesíteni, ha függetlenül az állami hatalmaktól tényleg újból csak a 1-elLondon, julius 2. Az uj sziámi alkotmányozó gyűlés pénteken ült össze elsőizben. A gyűlés megnyitása alkalmával fölolvasták a király levelét. A királyi leirat teljes hozzájárulást fejez ki a parlament megalakításához. A forradalom előtti kormány minden tagját, köztük az öt királyi herceget, a király visszalépésre kény- szeritette. A néppárt megkeresésére a király a királyi család minden tagjához fölhívást intézett ,amely szerint tilos az uj kormányformával szemben való minden ellenzéki állásfoglalás. Valamennyi német polgári párt tiltakozik a provokáltok ellen Prága, julius 2. A duxi véres esemény hatása alatt hétfőn valamennyi német politikai párt tiltakozó népgyülést tart Böhmisch-Leipá- ban. A népgyülésen tiltakozni fognak — a program szerint — „a cseh tábor felelőtlen elemeinek állandó provokációja ellen44. A hétfői tiltakozó népgyülésen, mint egy német kőnyomatos jelenti, nemcsak az ellenzéki német polgári pár, Magyarország legnagyobb és legolvasottabb hétfői újságja a Hétfői Napló Csehszlovákiába bejár. Ára Ke 1.20*— Mindenhol kapható ’ tok, hanem a német agrárius pártok is részt fognak venni. Monstre tüntető gyűlés Pozsonyban a szigorú adóbehajtások miatt Pozsony, julius 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szlovenszkói kereskedői és iparosszervezetek munkaközössége hétfőn délelőtt tiz órakor az adóvekszaturák elleni tiltakozásképpen tüntető nagygyűlést hívott össze Pozsonyban. Úgy tervezték, hogy a tüntetés alatt zárva lesznek az üzletek és műhelyek. A főjegyzői hivatal azonban a közérdekre való hivatkozással az üzletek és műhelyek bezárását nem engedélyezte. A tüntet őgyülést ennek ellenére megtartják és a munkaközösség fölkéri a ^kereskedőket és az iparosokat, hogy a hétfői monstregyűlésen teljes számban jelenjenek meg. 1932 julius 3, vasárnap. 3 Járass Andor a kisebbségi konferencián vázolta az egyházak feladatát a nemzeti kisebbségekkel szemben Az egyházak a nép nyelvéért és kultúrájáért - Támogatniok kell a kisebbségek ügyét — Közös munkát!
