Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-01 / 149. (2962.) szám
A bécsi kisebbségi kongresszus (Tudósítás eleje az l. oldalon) A csütörtöki ülés Bécs, junius 30. (Kiküldött műnk átértsünk telefonjelentése.) A mai ülés, amely az érdemleges tárgyalások kezdetét jelentette, délelőtt 10 órakor ugyancsak a Landíhaus tanácstermében folyt le. Elsőnek Ernst Bővet, a lausannei egyetem tanára emelkedett szólásra. Bővet nem tagja a konferenciának, de mint kitűnő szakértő vállalta a konferencia tárgysorozatán szereplő első pontnak, a kisebbségi szerződések általános kiterjesztéséről szóló tételnek referátumát. Bovetnek, aki kitűnő német nyelven beszélt, három kívánsága van,, amelyek a következők: Senki a kisebbségek közül ne gondoljon csak a saját egyéni haragjára, hanem általános emberi szempontra törekedjék. Szakítson az erőszak eszközeivel és ne tételezzen fel rosszaságot ellenfeleiről, mert azokat gyakran inkább a korlátoltság, mind a rosszindulat vezeti. Sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisebbségi kérdést univerzális. Bővet szociológiai szempontból vizsgálja a kérdést és szerinte a kisállamok azért haragusznak a kisebbségi szerződésekre, mert bosszantja őket, hogy a nagyhatalmak kibújtak a kötelezettség alól ép csak a kisállamok szuverénitása szenvedett e tekintetben csorbát. iVéle-' ;®ye szerint mindaddig nem változtatható iübg a mai helyzet a kisebbségvédelem terén, amíg a mai szellem nem változik meg. Jq lenne kezdetnek a kisebbségi statútumok felállítása. Előadása második részében a kitűnő előadó a nemzet- és az állam közti különbségeket elemezte rés kifejtette azt, hogy a nemzet jobb éé megfelelőbb kifejezés, mint a nép. Ami a nép- szövetséget .illeti, nem a népszövetség -szervezete rossz, hanem határozatainak keresztülvitele nem történik meg. Természetesen a népszövetségnek is fejlődni kell és Bővet hisz az államok feletti állam megvalósításában, amely a kisebbségeknek is autonómiát fog adni. Bővet előadását nagy tapssal fogadták. A délelőtti vita második szónoka Roth dr. képviselő, a romániai németek delegátusa volt. Szintén az állam és a nemzet ellenmondásairól beszélt. A legcsodálatosabb államok-feletti alakulat az osztrák-magyar monarchia volt, de ősz- szedőit, mert nem a népeket tette meg a hatalom hordozójává. Roth a nemzeti állam ellen foglal állást, majd a gazdasági és kisebbségi kérdés összefüggésére utal és a nemzetet magasabbra helyezi mint az államot. Az erdélyi magyarság álláspontja A harmadik szónok Jakabffy Elemér dr. képviselő, az erdélyi magyarság delegátusa volt, aki mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy olyan nemzet képviselője, amely mindig előljárt a nemzeti szabadságjogokért folytatott küzdelemben. A magyar nemzet már 1557-ben törvényt alkotott az erdélyi fejedelemségben, amelyben mindenkinek jogát biztosította ahhoz, hogy akár a régi, akár uj vallását követhesse. A magyar nemzet azonban jól tudja, hogy a szabadság eszméjéért folytatott küzdelemben azok ellenzői minden eszközt felhasználnak az eszme ellen. A világtörténelem azt bizonyítja, hogy a szabadságeszmék relatív diadalhoz valóban csak akkor jutottak, amikor azok olyan nem- zöíközi szerződésekben jutottak kifejezésre, amelyek nemcsak az egyes államokat kötelezték, de amelyeknek minden hatalmi tényező magát önként alávetette. A vallásszabadságot csak ilyen nemzetközi szerződés, a westfálai békeszerződés juttatja relatív diadalhoz és a nemzeti kisebbségek szabadsága és egyenjogúsítása is csak akkor válhat tényleges "valósággá, ha Európa minden állama maróra ’ kötelezőnek ismeri el azokat az elvekét, ^melyeknek tiszteletben tartására ma a nemzetközi szerződések csak egyes államokat köteleznek, de amely államok épp ezért ezt rájuk nézve megalázónak tartják és igy érvényességüket minden módon gátolják. Jakabffy Eelemér dr. beszédét nagy tetszéssel fogadták. A délelőtti vita negyedik szónoka Besednják volt. aki az olaszországi szlovének nevében szólalt fel. Besednják egy védtelen kisebbség képviselője, igy szavai a jelenlévők nagy érdeklődésével találkoztak. Ezzel a délelőtti ülés véget ért, ámbár a szóDöntés előtt a lausannei konferencia Herriot Amerika állásfoglalását várja és ezért csak ideiglenes megoldásra törekszik - A németek a végleges törlést kívánják Lausanne, junius 30. „Az ülés tovább tárté, kiáltott fel tegnap MacDonald a lausannei konferencia elnöke. Hogy a fflau&annei konferenciát megmentsék, ahhoz a bevált eszközhöz folyamodtak, anflely konferenciák krízise alkalmával már annyiszor szerepelt, bizottságokat külldtek ki a részletmunkák elintézésére. Csakhogy a régi módszerrel szemben most egy nagy különbség mutatkozott: a bizottságoknak ez alkalommal szigorú terminusokat adták s a határidők igen rövid lejáratúak, úgyhogy a konferencia han^a- rosan tovább folytathatja munkáját. MacDonald kompromisszuma Németország reputációs fizetségeinek kérdését elintézettnek lehet tekinteni. Németország nem fog reparációs fizetségeket teljesíteni a jövőben. Azonban MacDonaDdnak terve szerint, amely terv a konferencia folyamán mindinkább szilárdabb körvonalakat nyert és végül teljesen kikristályosodott, Németország olyan összeggel fog résztvenni az Európa gazdasági újjáépítésére létesítendő alapban, amelyet nia mintegy hárommilliárd márkában jelölnek meg, amelynek magassága azonban még nincs megállapítva. Éppen úgy nincs megállapítva az sem, hogy miiilyen frontéban, mikor és milyen feltételek mellett kelll a német kormánynak ezt a befizetést a többi európai államok kormányaival együtt a közös kasszába teljesíteni. Erről a kérdésről a megbivó hatalmak által kiküldött pénzügyi bizottság tanácskozik, amely már szerdán megkezdte munkáját. A bizottság feladata, hogy kidolgozza ennek az alapnak statútumai, amely alapot a bázeli nemzetközi fizetségeik bankjának keretében kosntru- álnak meg. A német delegáció Németország jelentékenyebb hozzájárulását helyezte kilátásba abban az esetben, ha a német népnek újabb pszichoüiógiai ösztökélést adnak azáltal, ha megszüntetik azt a jogi egyenlőtlenséget, amelyet a Versailles! szerződés formula zott meg Németország és a győztes hatalmak között. Egyenjogúságot Németországnak Papén, Herriot és MacDonald szerdai megbeszélése igen drámai körülmények között ment végbe. A megbeszélés alkalmával MacDonald a birodalmi kancellárhoz azt a kérdést intézte, vájjon nem volna e lehetséges mintegy hárommilliárdnyi márka fizetést teljesíteni, amelyből egymillió márka Németország hozzájárulása lenne az úgynevezett eu- rópa biztosítási pénztárhoz és 2 milHiárdot rezerválnának, mint zárófizetséget Franciaország számára, Franciaország ezzeffi egyenlítse ki Amerikával szemben fennálló tartozását. MacDonald véleménye szerint Németország ezt az összeget felhajthatja, mórt hiszen az Európa egyensúlyának h el y re áld i tására való tekintettel más államok anyagi támogatás baan fogják részesíteni. Erre az előterjesztésre vetette fel von Papén Németország egyenjogúsításának a kérdését, amit Herriot és a megbeszélés többi francia résztvevője ugv értelmezett, hogy Németország nagyon jól tudna fizetni, ha a versaillesi szerződést revideálnák, azonban enélkül a revízió nélküli nem akar fizetni. Herriot a francia álláspontot fejtette ki, amely szerint Németország kötelezve van a reparációs fizetségre és Franciaország kitart hitelezői joga mellett, azonban azt is kijelenti, hogy ezt észszerűen fogja felhasználni. Németország fizethet pénzben vagy nyújthat gazdasági kedvezményeket például a borbehozatalnál, a korai főzeléknél és gyümölcsnél, ásványi termékeknél stb. Németország végül könnyítéseket szerezhet olymódon is, ha Franciaország számára lehetővé teszi, hogy a biztonsági érzet fokozásával és a valódi béke garantálásával megadja a lehetőséget a francia hadügyi költségvetés jelentékeny csökkentésére. A három miniszterelnök értekezlete után a hat meghívó hatalom tartott közös konferenciát, amely mintegy másfél óra hosszat tartott. MacDonald terjesztette elő a jelentést, amelyben megáll api tóttá azokat a pontokat, amelyekben a konferencia megegyezik. A leglényegesebb az a megállapítás, hogy Németország eridős® érint semmiféle fizetésre nem képes és éppen ezért a konferencia főproblémája a reparációs kérdés. Ha ezt a kérdést szabályozzák, akkor hatásait a leszerelési és adóssági problémákban is érezni lehet majd. Kaotikus kép a konferenciáról Páris, junius 30. A Lausanne-hól érkező hírekre Parisban nagy izgalom mutatkozik, a lapok szinte talányként adják fel a kérdést, vájjon megegyezés történtéé Lausanne- ban vagy sem? A lapok legellentétesebb címei mutatják azt a nagy zavart, amely a lausannei konferencia jelenlegi stádiumának megítélésében mutatkozik, mert a szkepticizmustól és a kételkedéstől az optimizmus legró zsásabb fokáig mindenféle kommentárt megtalálunk a lapokban. A hivatalos Havas-ügynökség szerint MacDonald a bázeli szakértői jelentésire való hivatkozással azt a kérdést intézte az összes hitelező államokhoz, vájjon készek-e arra, hogy a Young-terv annuitásairól lemondjanak, hogy igy Németország a záró fizetséggel megszabadulhasson a reparációs kötelezettségektől. Az összes hitelező államok igenlöleg válaszoltak erre a kérdésre. Ennek következtében még csupán a német delegációnak hozzá járuHsára volt szükség. Közben megbízták a konferencia irodáját azzal, hogy állapítsa meg a megváltási fizetség magasságát, továbbá a moratórium tartamát, amelyet Németországnak a gazdasági élet helyreállítása céljából engedélyeznek s végül a záró összeg fizetésének feltételeit A francia felfogás szerint Németországnak 2—3 évi moratóriumot kell kapnia, azután njból megkezdi a megváltási összegért járó kamatfizetést és törlesztést s a megváltási összeg biztositékául a birodalmi vasútra vagy hasonló közvállalkozásra szóló bonok fognak szolgálni. Németország tehát szemben áll az összes hitelező államok egységes frontjával, amennyiben a hitelező ártérnek vógro megértették, hogy csupán az összes államok egységes frontja vívhatja ki Washington hozzájárulását a háborús adósságok anuullálátéh oz. Gcnf, jüniius 30. Von Papén birodalmi kancellár a La Prensa című argentin a ii lap munkatársának, démontit adott, amelyben energikusan száll szemHie azokkal a sajtó- köziemén yekkel, amelyek sízenint a német delegáció valamiféle ajánlatot tett volna. Németország nincs abban a helyzetben, hogy a már fizetett répa rációkon felül akár egy pfenniget is adhasson. Ha azonban a reparációs fizetségek problémáját egyszer majd likvidálni fogják, Németország reméli, hölgy legjobb képességei szerint részlivesz a többi állammal együtt Európa tijijácipiíésíében. Helyzetűért Lausanue, junius 30. A lausannei konfe- . remei a. helyzetképét a ■ követ kezeképpen le-v hét összefoglalni: Nagy buzgalommal folytatják azokat a fáradozásokat, hogy megegyezést hozzanak létre a reputációk aninuillálása táirgyábaln. Különböző formula zárokat hoznak javaslatba, de a megegyezés formuláját még nem találták meg. Ez főleg oannam magyarázható, hogy mivel a franciák Amierikával érvelnek, mint bizonytalansági tényezővel. Washington ugyanis ismételten és határozottan hangsúlyozta, hogy az elnökválasztások befejeződéséig Európával semmiféle pénzügyi tárgyalásba nem kezd. Az a tény, hogy MacDonald tegnapi rezüméjében ismételten hivatkozott Amerikára, világosan mutatja, hogy az angol miniszterelnök is a francia állásponttól befolyás oldatta magát. A dolgok kimenetele még nem világos, de a döntés minden pillanatban bekövetkez- h étik. Amnesztiái kaptak a védkötelezettség ellen vétett s Európán kívüli állomokban élő csehszlovák védköteiezettek Prága, junius 30. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos közlése szerint a köztársasági elnök mindazokat a katonaköteles egyéneket, akik Európán kívüli államokban élnek és katonai kötelezettségüknek eleget nem tettek, amnesztiában részesítette. Ez az amnesztia vonatkozik azon csehszlovák állampolgárokra, akik valamely Európán kivüli I nokok koránt sem merítették ki a tárgysorozat első pontjának, a kisebbségi szerződések általánossá tételére vonatkozó kérdés anyagát. Déli egy órakor az elnökség, élén Wilfan elnökkel audiencián jelent meg Miklas köztársasági elnöknél. A magyar csoport nevében Szülíő Géza dr. vett részt ezen az audiencián. Kisebbségi logok ai egyházi életben Délután fél három órakor a bizottságok kezdték meg tanácskozásaikat. Először az organizációd bizottság ülésezett, majd az a bizottság, amely eiökesziti a napirend második pontjának, államban letelepedtek, állandóan ott tartózkodnak és sorozásra nem jelentkeztek. Amennyiben egyesek ellen ezen mulasztás miatt a bűnvádi eljárás már megindult volna, az eljárás azonnal beszüntetendő. Helyénvaló volna, ha ugyanilyen amnesztiában részesítenék az európai államokban élő csehszlovák állampolgá- I rok védkötelezettségi mulasztását is. ü román bírái? palotája erkélyéről végig-éle i nemzeti paraszfpirt Ifpiífi osztagainak felvonulóét Bukarest, junius Frautco Jasi volt munkaügyi miniszter a sajtéban nyílt levelet tett közzé, amelyibeu csodálkozását és megbotránkozását fejezi ki afölött, hegy a király palotája erkélyéről nézte végig a nemzeti parasztpárt ifjúsági osztagainak felvonulását. Franco szerint az uralkodó részéről ez nemcsak különös eljárás, hanem egyúttal jogellenes is, ami megbotránkozást kelt a töbibi pártok körében és nagy mér-' lékben aláássa az uralkodó tekintélyét. A pripf rendiség nim engedélyezte SUirns?® németeüénes népgyüléséi Prága, junius 30. Stribrny cseh nemzeti ligája a duxi véres eseményekkel kapcsolatban mára népgyülést jelentett be Prágában, amelynek programpontja lett volna: a csehek és szlovákok kormányáért, a németeknek a kormányban való részvétele ellen való állásfoglalás és a legutolsó duxi események. A prágai rendőr igazgatóság a közbiztonság és a közjóiét érdekére hivatkozva, betilt óta a népgyülés megtartását. o 0 az egyházak kisebbségi jogainak elismertetésére irányuló törekvésekre vonatkozó kérdés tárgyalását. Ebben az utóbbi bizottságban felszólal a csehszlovákiai magyar kisebbség képviseletében Jaross Andor szlovenszkói tar- íománygyülési képviselő és hangsúlyozni fogja, hogy az egyházaknak gondoskodniok kell híveik nemzeti nyelven való vezetéséről. Az egyházak maradjanak távol olyan politikai mozgalmaktól, amelyek valamely kisebbség nemzeti jogainak csorbítását célozzák. Az érdekes felszólalás bővebb ismetetésére legközelebb visszatérünk. . A kisebbségi konferencia plénuma délután félihat órakor ismét összeül és folytatja a megkezdett vitát.
