Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-17 / 161. (2974.) szám
SzroHÁzKönVvKuiTORA, Szmrecsányi Gézaluit A Rádióhét eseményei Rovatvezető: Neubauer Pál dr. Sárost apróságok — 1932* Athenaeum Kassa, 174 U ^árdeklődéssel vettem kezembe etzt a szép kiállításai könyviét. És érdeklődésemben nem csalatkoztam. Egy már letűnt és soíh,a többé vissza nem térő világ kaleidoszkóp szerű képedben tárult ebben elém. A régi Sáros, amelyet az Ujidők szele éppen csakhogy megérintett, nem szépítve, erényeivel és hibáival, a maga igaz valóságában kél itt életre. Maga Szmrecsányi Géza nem is akarja a mai ember szemüvegén nézni e régi dolgokat. Hiszen egész leikével, családi emlékeivel, gyermekségének, ifjú éveinek bűbájos világával maga is hozzátartozik, benne él e letűnt meseországban. A sárosi zsentri életéről van itt szó abból az időből, amikor még ur volt apái földjén. De hát honnan vette a szerző munkájának furcsa címét. Mit akar ezzel kifejezni? Bizony a szerző ezt nem magyarázza meg. Csak ha munkáját elolvassuk, értjük s áimul- va állapítjuk meg, hogy milyen találó elnevez zés ez a könyvre s annak szellemére. A szemző egy helyütt elbeszéli, hogy Jenő bátyja, a volt sárosi főispán, hazakerül hosszú távoliét után birtokára, Daráéra s kora reggel a 80 éves, de makkegészségü öreg ur gondol egyet s neki vág nem is a turisták kitaposott, de nyílegyenesen, vízmosásokon, kőgörgetegeken a meredeknek s legnagyobb könnyedséggel feljut a Csanna Borára, ahol leül egy kősziklára s gyönyörködik a felhők közül kibukkanó Tátrában. Csakhamar körülveszik a szénagyüj'tők és régi ösmerős- ként üdvöizlik: —Tu marne dobry luft! Igen, ez a „dobry luft" hívja, csalogatja haza az idegenből a sárosit. Ez csalta fel napfelkelte előtt az agg Szmrecsányit is a begyekbe. Hiszen szénagyüjtés van a Csama Korán! Rövid pihenés után még levág zsebkésével egy ciklámen félét s ugyanazon a meredeken, ahol felment, lekuszik s visszatér otthonába. Szeretteitől körülvéve ül le reggelijéhez. Igen, ez a légkör, ez a természeti kincsekben gazdag szép vidék, az emberek ott künn a munkában, itt az ősi házban, a lélek, az élet, amely mindenfelől feléje sugárzik: ez a dobry luft. De reggelizés köziben veszi észre, hogy zsebkését ottfelejtette, hol neje részéire a vad cikláment nyeste le. Pedig ez a zsebkése nagyon kedves emléke az öreg urnák. Feleségétől ötven év előtt kapta vőlegény korában. Nem sokat gondolkozik s már útban van azon az utón, ahol pár órával előbb járt és a hegytetőn megtalálja kedves kését. És ebben a rövid kis történetben mily szép lelkét ismerjük meg a sárosinak. A gavalléria, az udvariasság elválaszthatatlan vonása e régi sárost uraknak. Az udvariasságot, a szívességet otthonról tanulták el. Máriássy Gusztáv egyik unokaöocsét ki- anitja, hogy idősebb úri embereknek nem azt kell mondani, hogy „Köszönöm szépen", hanem „Köszönöm alássan“. Köszönöm szépen t mondunk a pincérnek de köszönöm alássan dukál az időísehb uraknak. Patriarchalis együttélésben él — és ezer kedves történetkék elbeszélésével igazolja a szerző — Sárosban az ur és a paraszt. Már a jobbágyság megszűnt ugyan, de azért nem távolodnak el egymástól. Ezt a maga közvetlenségében páratlan viszonyt, amelyben együtt érez az ur a falubeliekkel, a „po §a- rigsky“ tette fesztelenné, barátságossá. A sárosi nyelv hozza igazában össze a falu népét a kúria urával, aki az ő nyelvén beszélt s akinek ügyes-bajos dolgaival bizalommal fordulhatott s őt tanácsadás végett felkereshette. Az urak a po sarisskyt otthonukban is szeretik. Ha — írja a szerző — kvaterkázás közben kedélyeskedni akarnak, akkor csak p* sarissky adják le sikamlós adomáikat, felköszöntőiket, melyekbe belekevernek latin, német, lengyel, ruszin szavakat, nem felejtkezve el a magyarról sem. Ebben a nyelv- egyvelegben volt kifejezve a született sárosi egész kedélyvilága, de műveltsége is, mert tudott négy-öt nyelven nemcsak beszélni, de gondolkodni is. Aki a sárosi ak e speciálistását nem ösmerte, méltán elcsodálkozott, amikor Usz Ferdi igy üdvözölte a belépőt: Nincs terem, hogy ez érdekes müvet, amelynek idővel meg lesz a műveltség és kortörténeti becse, amely tele van vidám történtekkel és versekkel, amelyből sugárzik a „dobry luít“ — részletesen öeinertes- sem. Sárosról van már eddig is egy ehhez hasonló, családi visszaemlékezésekben gazdag és értékes munkánk. Berzeviczy Albert: Régi Emlékek c. müve. Persze Berzeviczy ifjúságának emlékeiből erős történeti érzékkel mutatta be nekünk a kor eszméinek hatása alatt álló XIX. századbeli sárosi társadalom életét. Szmrecsányi nem akar mást, mint emlékeit felújítani, a régi Sárost bemutatni, amint az leikébe él, de minden igénytelensége mellett is le tudja az olvasó figyelmét kötni és a „dobry lufit", „a sárosi lélek" a maga eredetiségében rokonszenvet ébreszt, miibennünk. A sárosiak jó és rossz tulajdonságait a művészt megszégyenítő képekben, rövid történetekben állítja elénk. Íme: Usz négy lovas hintáján vágtat Kaslsa felé. Amikor a Chvala Boha tetejére ér, egyszerre a táltosok prüszkölve, toporzékolva megállanak. Usz bosszúsan kinéz kocsija ablakán. Azt hiszi, liba, tehén vagy vénasz- szony került a lovak elé. Hiszen más ki merné kocsiját megállítani. Elhülve látja azonban, hogy kocsijával szemben ott áll egy másik hintó, amely elé hasonlóképpen négy ló van fogva s annak is kocsisa mellett ott ül a kékdolmányois, parádés huszár. A kocsisok vitáját csahamar félbeszakítja a másik hintó utasa, aki kenet teljesen, vékony hangon átkiáltott Úsznak: r— Ego sum dominus episcopus! Usz, aki tudta mi az illik, neon marad adós a felelettel s visszakiáltja: — Ego sum dominus de Usz! Mire a bemutatkozást félreértve a válaszon meglepődött püspök nem akar ujjat hu zni és kitérésre utasítja kocsisát: — Vystuk se Jatnfcu, ibo tam sam pan Bolh! S most máT de Usz zavartalanul folytathatja útját. Ez a rátartiság abban a régi világban az akkori uralkodó befolyás mellett természetesnek is tűnhet fel. Származásra nézve egyik se volt kisebb vagy nagyobb a másiknál. Hiszen mindenik leszármazottja volt valamely hatalmas törzsnek, avagy nemzetségnek s csak a vagyon tett különbséget közöttük. Maguknál különb urat nem ismertek és más megyebeliekkel ellentétben, nem keresték az idegenbeli mágnások barátságát sem. Viszont kiváltságos helyzetüket nem egyszer éreztették a városi polgárokkal; tudtak nyersek, erőszakosak is lenni, ha hatalom birtoklásáról van szó. A megyei- és országgyűlési képviselő válaszr tásoknál az úri kortesek furfangja, leleményessége nem ismert határt. Persze náluk is a politika „panske huncucstvo“. A sárosi sose vette rossznéyen, — írja szerzőnk — ha svi bák.nak nevezték. Kedves, becézgető jelzőnek vette ezt az elnevezést, mely könnyed, gondolat palástoló modorról volt hivatva jellemezni. A sárosi isvihákságot utánozni nem lehet. „S a megmaradt kúriák megőrzik azok emlékezetét, akik Sáros múltját oly kedvessé tették s ha bármerre megyünk és találkozunk — mondja müve befejezéséül a szerző — mindenkor, még a romok fölött is örömmel fogjuk egymást üdvözölni mi Sárosiak, mert szivünket, lelkünket még most is átjárja az igazi sárosi „Dobry iuft“. Gömöry János. Rádióvisszhangok a világűrből Irta: NEUBAUER FRIGYES mérnök Többszáz kilométer magasban a levegő már oly végtelenül ritka, hogy tulajdonképpen csak levegő- nyomokról Leket szó és a legjobb légszivattyúinkkal sem tudjuk a laboratóriumban az ürességnek ezt a fokát elérni. Ez a régió az északi fény pompás jelenségeinek a kutforrása és a hírhedt Heaviside- rétegnek a birodalma. A fizikai kutatás az utolsó évtizedben különöskép foglalkozott vele, mert a rádióhullámok terjedésére nagy befolyással bír. A szabad világűrből ott szüntelenül alátüző napsugárzás, kűlonöskép annak odafönt a földi levegő nagyfokú hiánya folytán még nagyon erőfí ultraibolya része a különben elektromosan nem vezető levegőnek megmaradt nyomait jó villamos vezetővé teszi. Ez a vezető réteg a rádióhullámokat részben elnyeli, részben a földre sugározza vissza és rá főleg a „rövidhullámu“ amatőrök által gyenge rádió- I készülékekkel váratlanul elért igen nagy ható- távolságok tették a szakköröket figyelmessé. Télen kb. 30 kilométer magasban lebeg ez a réteg, nyáron és különösen nappal az erős napsugárzás hatása alatt 100 kilométernyire is leereszkedik, sőt még alatta is képződik egy villamozott réteg, mely szabálytalan szerkezete következtében a rádióhullámokat nagyrészben inkább elnyeli, mint visszatükrözi, — ez az egyik oka a rádió-hangerő nappali gyengeségének és a minden rádióhallgató által annyira rettegett fading-jelenség is nagyjából e régió lengő mozgásainak a következménye. Heaviside angol fizikus az elsők között volt, aki ennek a rétegnek a rádióhullámok elméletében való jelentőségét sikeresen mutatta ki, amiért is többnyire Heaviside-réíegnek nevezik. A Heavieide- réteg tehát ugyszálván a föld villamos börtönfala, mert rádióhullámaink róla visszapattanva nem képesek a földi 'légkörből a szabad világűrbe kijutni, amibe különösen azok az emberek nem tudnak belenyugodni, akik más bolygókkal való dróttalan közelekedés megteremtéséről álmodoznak. Csakhogy éppen az elmúlt évben oly tudományos események történtek, melyek alkalmasok a Mars- rajongók megvigasztalására. Kari Störmer norvég fizikus — egy rádióamatőr barája, Hala mérnök által figyelmessé téve — gondos kísérletek eredményeképpen megállapította, hogy az edudíhoveni rövidhullámú adóállomás jelei bizonyos légköri viszonyok mellett kibontakoztak a föld légköréiből és több millió kilométernyi távolba kijutottak a szabad világűrbe. Ezt úgy tudtak meg, hogy a rö-. vidhullámu jeleknek visszhangja érkezett, mely 10, 16 sőt néha csak 25 másodperc múlva volt hallható. Tekintetbe véve a rádióhullámoknak — a fényével egyező — másodperoenkinti 300.000 kilométeres terjedési sebességét, ez a feutemlitett távolságnak felel meg. De vájjon mi tükrözi ekkora távolból a hullámokat vissza hozzánk!? Az erre a kérdésre adott felelet összefügg az északi fénynek az elméletével ,melyet érdekes módon szintén Störmer dolgozott néhány évvel ezelőtt, ki. A Nap, ez a kozmikus óriáskohó, a felületén végbemenő gigászi robbanások (napfoltok és nap lángok) kísérőjelensége gyanánt állandóan elektronáramot hajit a világűrbe, — az elektronok tudvalévőén az elektromosságnak negatív elemi részecskéi. A központi égitestből jövő láthatatlanul kicsiny részecskéket, melyeknek sebessége az ágyúgolyóét ezerszeresen uralja fölül, a ío!d mágneses mezeje már több millió kilométernyire a földtől az egyenesvonalu pályájukból eltéríti, úgyhogy a földi légkörbe csak bizonyos helyeken kerülhetnek be, ezek a helyek a földnek északi és déli sarkai, mert ezek egyúttal ■bolygónknak mágneses pólusai és ezek a beáram- iási helyek a sarki fénynek a zónái. Az északi fény nem egyéb a legfölsőbb levegőrétegek villamos fény lésénél, melyet a napból érkező elektromos áramlás okoz. Ezt az elektromos áramlást a föld mágneses mezeje már több millió kilométer távolban bolygónktól óriási iv alakjában téríti le az egyenes pályából. Störmer matematikailag pontosan kimutatta, hogy ez a hatalmas kozmikus elektronfelhő-iv az, ami rádióhullámainkat — ha ezek a Heaviside- réteget néha áttörik — a földre visszatükrözik. A hullámok megfigyelt „visszhangja" sokszor elég erős volt. A Mars-ig való eljutásuk tehát nem is MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H, kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 K — Szervusz, dobry dzen amiemko, wié bist diu gekommen, ci na Forépomce, vagy j ped igául Eigene Gologoiüihoil? A Stubnyafürdö — Stubnlanské Teplice a Bohumín—Vrútky—Zvolen vasúti fővonalon. Híres rádióaktív kénes hőforrásai reuma, köszvény, íschiasz, nöl bajok ellen. Újonnan leszállított árak, olcsó pausál kúrák. NAGY THERMÁL STRAND. Felvilágosítást, prospektust küld a Fürdölgazgatóság. vtMmmmMmmmmmmmmwmmamammmmmmmmimxmmmmumumammBjamMBKMmamMmamKBS! utópia (a Mars esetleges élőlényei itt most bennünket nem érdekelnek), hiszen az eindhoveni adó hullámai ama bizonyos még közelebbről megvizsgálandó légköri feltételek mellett többmillió kilométernyi messzeségben, vagyis tízszeres holdtávolban még meglehetős erősek maradtak. Bár vannak ellenvélemények is, mely a „visszhang*‘-jelenség eredetét a földhöz sokkalta közelebbi régiókban véli megtalálni, de ezt kevesen osztják és nagyon valószínűtlen. A Heaviside-régió ugylátszik nem összefüggő réteg, hanem — mint a mi felhőink — szakadozott szerkezetű és a rádióhullámok annál gyakrabban és annál könnyebben jutnak rajta keresztül ki a világűrbe, mennél rövidebbek. így fennáll az a remény, hogy a — talán nem is túlságosan távoli — jövendőnek űrhajójával, mely a hold felé van útban, a rádióösszeköttetest majd fenn lehet tartaná. HÍREK Tíz éves a rádió. Júliusban uralt t8>z esztendeje, hogy a rádió zás megkezdődött Európádban. 1922-ben adták 'le az első Tádióhangver- senyt a londoni Mamconi-társaeág központját íból. Kétségtelen, hogy rádióamatőrök már ezt megelőzőleg is adtak le zene- és énekszámokat, igy például Izerda hollandi mérnök sikerrel adott le gramofonzenét. Kevés a rádiószereplő Izlandiján. Izlandiban csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak valakit találná, aki hajlandó a mikrofon elé áülni Most úgy tervezik, hogy a kormány rendeleti utón fogja kötelezni az állami hivatalokat a rádióban való szereplésire. Rádió és a sarki fény. Juöus hónap folyamán Appleton professzor vezetésével tudományos expedíció indul Londonból Norvégiáiba, •hogy ott a sarki fénynek a rádióhullámokra tett hatását tanulmányozzák. Hol hallgatják legtöbben a rádiót? Dániában minden ezer lakosra 134 rádióhalgató jut. Amerikában ezer közül 98-an, Angliában 93A, Svédországban 89.5, Ausztriáiban 69.5, Hollandiában 67 és Németországban 62-en hallgat jak a rádiót ezer ember közül. A műsor legnagyobb részi zenéből áll te&n Capetown nem muzikális. Capetown rádión- előfizetői beadvánnyal a zenei műsor mérséklését kérték, mert sokallják a muzsikát. Szerintük a napi 5 órai zenei adás kicsit sok a jóból. Hírek az olimpiászrót Egy Los Angelesben élő amatőr felajánlotta szolgálatait az olimpiai versenyeken megjelenő külföldi atlétáiknak, akiknek hazájukba szóló magántermészetű üzeneteit minden díjazás nélkül ingyen továbbítja rövid hullámokon. E célból az amatőr már érintkezésbe lépett az európai rádióklub- ■bokkai. Rádióvilágkonferencia. A washingtoni 1927- ■es rádióvilágkonferencia után szeptember 3-án Madridban kezdődik egy rádióvilágkonferencia. A különböző résztvevő országok már eddig 3000 javaslatot nyújtottak be. MIT FOGUNK HALLANI Augusztusban a salzburgi ünnepi játékok egy részét fogja közvetíteni a rádió. Miilónyi hallgatósága lesz az idén is a zenei ünnepségeknek és igy az éterhullámok segítségével meg lesz valósítva Wagner nagy álma, a.z a korszak, amelyben minden 'birtokosa lehet a zenének. Az első átvitel augusztus 5-én lesz, amikor is a bécsi filharmonikusok Jókaim Strauss müveit fogj át játszani. Augusztus 8-án szerenádok kerülnek közvetítésre, augusztus 12-én Brúnó Walter vezénylete alatt Weber Oberon- ját fogjuk hallani kitűnő szereplőkkel Augusztus 21-én Richárd Strauss vezényli a bécsi filharmonikusokat, akik a mester Alpesi szinfó- niáját játszák. —• Langenberg és Bécs julius 18-án Kálmán Imre nagy operettjét közvetíti, — Königsbergből julius 21-én Maébetihet fogjuk hallani. — München A Rajna kincsével kezdi meg a Wagner játékokat. — Boroszló hétfőn este válogatott műsora kétzongorás hangversenyt közvetít. — Königsberg hétfőn este modem német zongora kompozíci ók. — Bécs hétfőn este: Chopin hangverseny. — Hamburg, kedd este: Goethe a nép szivében. — Lipcse kedden modern hegedüszonátákat közvetít. —< A német rádió szerdán este nagy berlini programmal szerepel. —. Budapestről csütörtökön este válogatott Goldmark-kompozíciókat fogunk hallani. — Berlin, pénte keste: hangverseny az uj Bechstein zongorán. — Budapestről pénteken a magyar rádió Dohnányi Ernő zongorák ang verseny ét közvetíti. — Pénteken Hil- versumből Beethoven-estet fogunk hallani. —« Szombaton Berlin és Königsberg „Berlin ne- vet“ címmel Max Adalbertot-, a legnagyobb német komiteuet juttatja szóhoz. — Boroszló szombat este: nagy Wagnor-Ldst hangverseny. — Königsberg vasárnap: Hugó von Hoffiman- sthal ünnepély. — Königsberg szerda: Goethe és a német jelen. — Lipcse szerda: Max Lieber- mann 80-adik születésnapja.. 14 1932 juliug 17, vasárnap.
