Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-17 / 161. (2974.) szám

4 ülésén elhatározta, hogy a gabonabehozatali szindikátus nyomban életbe lép, az állatbeho- zatali szindikátust pedig szeptember elsejére szervezik meg. A kormány állítólag elhatározta azt is, hogy a belföldi rozsot minimálisain 132.50 koroná­ért, s a belföldi bttzát minimálisan 150 koro­náért lehet csak forgalomba hozni. A minisz­tertanács állítólag tízmillió koronát engedé­lyezett egy intervenciós alap létesítésére a rozsárak fenntartása céljából. A földmivelés- ügyi minisztériumnak jogában áll újabb igényléssel előállania, ha az engedélyezett tízmillió nem bizonyulna elégnek. A minisztertanács elhatározta továbbá, hogy nyomban végrehajtja a julius 8-i határozatát, amely szerint a gabona felvásárlása céljából a földmivelésügyi, a közeJM.táeüigyi, a kereske­delmi és a pénzügyminiszter mindent ellkövet- nek annak érdekében, hogy még az aratás fo­lyamán kellőképpen ezaibályoztassék a búza és a rozs ára ás hogy a gazdák előleget kaphas­sanak a szövetkezeti raktárakban elhelyezett gabonára. Erre a célra a Nemzeti Bank s az országos hitelintézetek 200 millió koronáig terjedő hi­telt fognak engedélyezni, ha az említett mi­niszterek intervenciója sikeres lesz. A hiteljavaslatokat illetőleg a szükséges fede­zetről úgy gondoskodnak, hogy a gabonabehozatali szindikátus a behozatali engedélyeknél métermázsánkint 12 korona illetéket fog szedni. Ennek az illetéknek a jö­vedelmét kizárólag a mezőgazdasági hitelja­vaslat pénzügyi fedezetére fordítják. A par­lament végül még a nyári szünet előtt letár­gyalja a barnaliszt behozatali lapjairól szóló törvényjavaslatot. A’ Venfcov a szenátusi események kapcsán megái lapítja, hogy az adójavaslatok mellett csak a fekete-vörös koalíció ötvenhárom szenátora szavazott, vágyás a szenátoroknak egyharmad része. A szciáldemokrata Soukup elnök kihirdette, hogy ez „veísina“ anélkül azonban, hogy er­ről tényleg meggyőződött volna. A kormányválság tovább Sappang A cseh nemzeti ellenzék (Stribmy) lapja sze­rint a koalíciót ilymódon egyelőre sikerült össze­ragasztani és a kormány valódi bukása csak akkor köveíkezi kbe, ha ezt a pénzügyi és gazdasági helyzet kikényszeríti. Az ugyancsak ellenzéki cseh iparospárti lapok szerint a koalíció és a kormány válsága nem sziint meg, mindössze el van odázva. Ennél fontosabb a cseh nemzeti demokrata Ná- rodni Listynek a véleménye, amely szerint a nemzeti demokrata párt egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik még a behozatali szindikátusokról szóló keretes törvény javas­latával szemben is. Ezt a javaslatot a minisztertanács keddi ülé­sén kell megszövegezni. A lap szerint a legfontosabb az, hogy milyen terjedelmű lesz a meghatalmazás. Az eddigi megállapodás szerint ezeknek a szin­dikátusoknak egyáltalán nem volna joguk üz­leteket kötni a saját számlájukra, mindössze •irányitó befolyásuk volna a behozatalnál. A nemzeti demokrata párt nem emelne kifogást az ellen, hogy ilyen szervezeteket a rendkívüli viszonyok idejére kiépítsenek, határozottan állást kellene foglalnia azonban az ellen, hogy monopoliumszerü jogokkal felruházott társaságot létesítsenek. A kormány válságos helyzetét, — irja a lap — amely most uton-utfélen megnyilvánul, kü­lönösen az okozza, hogy a kormánynak nincsen határozott és világos pénzügyi és gazdasági terve, ez azután nyug­talanságot kelt a közgazdasági életben. így a legutóbb nagy nyugtalanságot keltettek a bankok újabb szanálási terveiről elterjedt hí­rek. A nemzeti demokrata párt parlamenti klubja" a pártvezetőséggel együtt kedden tartandó ülé­sén fogja elhatározni, hogy milyen magatartást tanúsítson a párt a továbbiakban. A Prager Presse értesülése szerint a kép­viselőiház plénuma csütörtökön, pénteken és esetleg szombaton tartandó ülésén megszavaz­ná a munkanélküliekről való gondoskodást sza­bályozó javaslatot s ezután a képviselőház nyá­ri szabadságra menne. A Prager Presse, amely pedig a kormány félhivatalos lapjának tekinthető, semmit sem tud a behozatali szindikátus-javaslatról, a gabona irányárairól és a mezőgazdasági hi­teljavaslatokról, amiből tehát arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a kormányválság és a ko­alíció válsága valóban nem szűnt meg s nincs kizárva, hogy a képviselőház csütörtöki na­pirendjének elintézése után nyári szabad­ságra megy. Ebben az esetben azonban ősszel veszedelme­sen élénk politikai kampány várható s kérdés, hogy nem lesz-e elkerülhetetlen a kormány re­konstrukciója, esetleg az uij választás (kiírása. 1932 julius 17, vasárnap­MÉCS LÁSZLÓ: VERS A BOLDOGSÁGRÓL K eresz tálamnak irtaim egy napon: „Légy jó, ha útlevelem megkapom, egy tarka-barka szép csudát viszek, tavasszal fogott stiglioet.“ Azóta, már elmúlt a nyár, elment az ősz, megjött a tél, iFéteríke vár és állandóan izgalomban él. Azóta igy megy a barátomékná.1: Péter tanulj, a jó gyéreik csak akkor sétál, játszik, ha kész vap a mindennapi leckéje, mit szól majd a keresztapi?“ És Péter, a kis kotnyeles, küzd, hős lesz, színjeies. „Péter, légy jó, ne verjed Ágití" S az Ígért stiglic ott világit Ágnes fején s míg tündököl, csak szétsimul a kis ököl. Péter nem cukroz, kalitkára spórol, lemond a híres, gondvert játékléról s egv gyári munkás gyermekének adja, mert stiglicet hoz néki keresztapja. Untatja már a százszor enyvezett mackó bele, (átlátszó szerkezet!) az átkémlelt pojáca kóca, szétrongált s újra foltozott bohóca. Az igéret-madár ott él ma már színes ceruzarajzokban, heves gyerekvitákban, a nemszeretem-1 eves levében, barna felleg-csokrekon, mik feltűnnek a gyermekeiomlokon. s mennek! — Ott ül és szebb jövőt idézget a boldogító szent Igézet, az igéret-madár, a nagy Titok. A zord tréfáju élet átkozott zavart csinált: az áhított madárka közben elhalálozott. Az útlevél megjött, rásanditok, tologatom a napokat, írogatom a lapokat és nem megyek J Félek: boldogság-rombolást (hozok I Péterke lelke kis Mesekönyvét teleénekelto a legendává lett madár. A valóság megölné a mesét! S borzasztó, ha egy méhes ég: minden méz-gyüjtö vágyunk égve száll — s az ember vissza már egyet s© vár! Igen, igen, kis Péterem, te nem tudod, mily végtelen probléma ez! Az éteren túlról, hol minden Szép terem, Ígértek nekünk tarka boldogságot, hogy elbírjuk e borzalmas világot s van aki csókok izzó parazsával rajzolja meg a madarat lelkének irkalapjain. Más mint csavargó, szabad ég alatt daloltat róla tücsök-inasával s nem tudja, hogy az öröm apja: kín! Másnál csodás dicső ség-tinta csorog töltő-tollából s róla ir. Van kit a pénz, szerencse-hinta emlékeztet rá, mást a hir, de éiltet, küzdelemre lendít — s nem látogat meg soha senkit! Egy édenkerti szép terem meghalt s azóta nem terem!! Néked megsúgom, Péterem, boldogság nincsen! De él az Isten, ki vár, ígérget, áldva büntet, hogy szentté küzdjük életünket! szépre lehet kiszínezni, amilyenre tetszik. A csalódott embereknek hitet adnak — ez a szélső törekvések fő ereje. Itlt kell megtalálni a magyarázatát annak, hogy a müveit német emberek sokasága, tudomá­nyosan fegyelmezett elmék, sőt kiváló tudó­sok is csatlakozni tudnak egy olyan filozo- fiaiilag zagyva, gazdaságilag érthetetlen és szociológiailag durva irányzathoz, mint a hit- lerség. Nem a logikájukkal, nem a fegyel­mezett agyukkal fordulnak félé, hanem csa­lódottságukkal, reménytelenségükkel, bit után való sóvárgásukkal — lényük érzelmi oldalával. Ma nagy karaktere a hitlerségnek és kommunizmusnak, hogy van bennük egy nagy Irracionális rész. Bizonyos értelemben nem is annyira politikai irányok, hanem valami vallás-félék. Ezért vannak fanatiku­saik. Minden nagy tömegmozgalomban van valami a vallási elemből, amelynél fogva az emberekre nem az érvéivel hat, hanem a szuggeszjciójiával. A ma még fennálló társadalmi rendnek ezzel szemben csak egy módja van a véde­kezésre: helyreállítani a saját stabilitását és kiküszöbölni azt a funkció-zavart, amely miatt ma nem tudja első és főfeladatát, az emberek megélhetésének biztosítását, meg- oidan. Hogy ezt sokszor bevált alkalmazkodó képességével meg tudja-e tenni, hogy vissza tudjam fordítani maga felé a tömegek hitét —■ ettől függ az emberiség jövője. HIT és POLITIKA EGY APOLITIKUS ELMÉLKEDÉSEI Irta: SCHÖPFLIN ALADÁR (Budapest) A németországi viszonyok ismerői mond­ják, hogy az egymással véres csatákat vivő két szélső párt, Hitlerék és a kommnisíák ’ között, ami az egyes párttagok hovatartozá­sát illeti, nincs egészen éles határvonal. Som mi esetre sem olyan éles, mint példáiul a nemzeti szodalizmus és a centrum között. Az alig fordul elő, hogy a centrum egy párt- hive máról holnapra átmenjen Hitlerekhez vagy viszont, ellenben az mindennapos, hogy kommunistákból csapatosan lesznek hitleristák és fordítva. A két szélső párt az ölesig harcol egymás ellen, de aki ma még a Hitler-oldalról lövöldözött, arró sohasem lehet biztosan állítani, hogy nem fog-e hol­nap a kommunista barrikádokon állni a Hitler-féle- rohamosztagok ellen szegzett fegyverrel. Ez a feltűnő jelenség érdekes megfigyelő pontot ajánl annak, aki a mai világ zűrza­varos tendenciáinak értelméről, vagy leg­alább magyarázatáról gondolkodik. A két ellentétes politikád elképzelés, hitler izmus és kommunizmus között kell valami vegyi rokonságnak lenni, mert különben a kettő közötti határvonal nem lehetne annyira ösz- szeifoilyó. Ez a rokonság aligha lelhet a prog­ramnak tartalmában, mert ha a hitlerista gondolatvilág nem egy gondolata a kom mu­nista gondolatmenetből van véve, a kettőnek a végső tendenciája mégis meredeken ellen­tétes, egymást kizáró. A hasonlóságot in­kább mindkét mozgalom hőfokában és tem­pójában lehet megáll api tani. Először is mind a kettő a mai társadalmi rend tagadásából indul ki, kritikájuk a mai világgal szemben aibszolut elítélő s a világ ujjá-tberen'dezésének szüksége alaptétel. Ennyiben mind a kettő forradalmi termé­szetű. Ez a magyarázata annak, hogy olyan könnyen meg tudták hódítani a német in­telligencia nagy tömegeit is. Akárhogy is, de valamit kifejeznek, ami az emberek mil­lióinak szivében töme-gérzés: kifejezik nagy tömegeknek a dolgok mai rendjén való mély elégedetlenségét. Mindenki, aki nem találja meg a helyét a mai rendben, akár munka- nélküli proletár, akár kenyérkeresetet kapni nem tudó diplomás, akár a gazdasági válság miatt tönkrement polgár, vágyik egy olyan rend után, amelyben megtalálja elhelyezke­dését. Ha ezt Hitler Ígéri, akkor Hitlerhez csatlakozik, ha a kommunista igé-ri, akkor a kommunistákhoz, alapjában azt gondolja, hogy neki mindegy, akár Hitler, akár kom­munizmus, csak valami más legyein, mint ami van. A múltkor irtaim egy cikket e hasábokon az összes gazdasági, szellemi és erkölcsi* értékek devalválódásáról. Ezt érzi mindenki, akit a mai válság sújt. Az emberek igen nagy tömegében kiveszett a biztonság-érzés. Nem tudnak bízni abban, hogy a mai rend­ben megvan a stabilitás és hogy a mai rend a maga használatos eszközeivel meg .tudja gyógyítani az egyre jobban tornyosuló bajo­kat, hogy meg tudja szerezni azt, amit meg­szerezni minden társadalmi rend főfeladata: mindenkinek az emberi megélhetést. Ha a háború előtt úgy éreztük, a jó szilárd, meg­bízható száraziföldön járunk, a háború óta olyasformán érezzük magunkat, mintha vi­zen járó hajón élnénk s ha a hajó még nem sülyeidJt el, de elsüllyedhet. Örökké bizony­talanságban élni kínos dolog s nem csoda, ha nagyon sokan visszakivánkoznak a szá­razföldre, akármilyen is az a szárazföld. A mai világrend még megvan, annak ha­laim as szervezeti és erőforrásai, melyekkel fenntarthatja magát, védi az emberekben be­lerögződött megszokás is. De valami igen nagy híja napról-napra jobban érezhető. Az emberek nagy tömege nem tud már teljesen, száz százalékig hinni benne. S a hitnek ez a hiánya, úgy érzem, a mai embernek leg­nagyobb veszedelme; ennek belyreállátásá­tól függ az egész jövő. Ezzel széniben a mai rend megbontására és uj rend megszervezésére törekvő szélső irányok először is adnak egy utópiát. A mai zűrzavar sötétségében nyitnak egy ab­lakot, amelyen egy jobb élet világosságát mutatják meg. Ez az utópia, akármilyen is, ad egy reményt, — valami olyat, amit a mai rendiben nagyon sokan, egyre többen, elvesz­tettek. A remény talaján aztán könnyen tá­mad egy hit. Mindenki szívesen hisz el va­lamit, ami reménye vágyával egybeesik. Az utópia azért, tud hitet teremteni, mert utó­pia, vagyis még nem valósult meg, olyan Szerdán kezdődik Kassán a katolikus leány- ifjúsági kurzus Kassa, julius 16. A katolikus .leányifjueági kurzus rendeződ köréiből a következő sorok köz­lésére kérték föl lapunkat: Aki figyelemmel kíséri az ifjúsági megmoz­dulásokat), annak feltétlenül észre kellett ven­nie, hogy a mai korban, a mozgalmak korában a katolikus leányifjuság sem marad tétlen, ha­nem csendesen és szerényen, de annál több ki­tartással, szivósággal és áldozatoseággal kap­csolódik bele az aktiv, öntudatos katolikus 'életbe s alkar tevékenyen réeztvenni minden katolikus megmozdulásban és akcióban. Ám "minden munkához előkészület szükséges. Az előkészítés nehéz és felelősségteljes kötelessé­gét végzik a különböző leányifjuság! egyesüle­tek. Hogy azonban az egyesületek munkája gyümölcsöző és eredményes legyen, ahhoz szükséges, hogy a vezetők s különösen az^ifj**- *ság sorából kikerülő vezetők képzettek, 7 £*£Ór lyesek, munkabírók és munkavállalók legye­nek, hogy a reájuk bizott egyesületben a ve­zetést meg is tudják valósítani, hogy egész bziwel4éle.kkel, odaadással álljanak bele nem­csak az egyesületek életébe, hanem az egye­sületük révén az egész katolikus leányifjueági mozgalomba. A katolikus leányifjueági kurzus — melyet a Szociális Térstvérek rendeznek Kassán julius 20-tól 28-ig — egyik főcélja, hogy a leányifju- ’ság vezetésére hivatott leányokat gyűjtse öez- 'sze s őket a jövőben fokozottabb munkára, a mozgalomba váló öntudatosalbb 'belekapcsoló- dásra serkentse. Közöltük már a kurzus teljes programját, melynek gerincét a leányifjueági mozgalommal és egyesületi élettel kapcsolatos előadások te­szik. De az előadások egy nagyrésze intenzi­ven foglalkozik korunk legégetőbb problémájá­val: a szociális kérdésekkel, s az egyik légid őr özerübb, általános katolikus mozgat!ómmal: a liturgikus mozgalommal is. A kurzuson váló részvételi díj teljes ellátás­sal (szállás és napi háromszori étkezés) 150 ko­rona. Helybeli résztvevők részére 20 korona. A kurzus rendezősége a kurzus résztvevői ré­szére vasúti kedvezményért is folyamodott. Je­lentkezni lehet: Schalkház Sára szociális test­vérnél Kassa, Masaryk-körut 23. (Válaszbélyeg melléklendő.) — A szovjet és fehér gallér. Londoniból je­lentik: A szovjetoroszországi ifjúkommundst a liga moszkvai konferenciája hivatalosan felha­talmazta a fiatal kommunistákat, hogy fehér gallért viselhetnek anélkül, hogy emiatt ..intól lektüel!ek“-nek kellene őket tekinteni. Kosirev. a liga központi bizottságának főtitkára .aki ezt a határozatot kihirdette, a szovjetsajtó jelen tése szerint, ragyogó fehér gallért és divatos nyakokhdőt visel, aminőt nemrég az ..eh' társak1 gúny kacajjal fogadtak volna. A főtit­kár hangoztatta, hogy ezentúl a jó kommunis­tának is szabad a virágokat és zenét szeretni- a külső csinre és a jóizlésre adni s hogy álta­lában a kommunisták nem lesznek többé szín­telen emberek szürke csordája, akik kaszár­nyában élnek s mindent parancsszóra tesznek, hanem egyéni Ízléssel, hajlamokkal ée tehetség­gel bíró egyénék lesznek. — Pyramtdon a csecsemők biztos hashajtó­szere? Jamischke bécsi docens közli, hogy cse­csemőknél körülbelül 100 százalékos biztosság­gal lehet, kis adag pyra.midon.nal fájdalmas ké­ri kánál a bélgázokat kikergetni. Ila ez a gyóg\ mód valóban beválik, nagy áldást jelent ideges korunk ideges csecsemőire, akiknek egy jórésze élete első három hónapját fájdalmas kóükák miatt valósággal átsirja-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents