Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-15 / 159. (2972.) szám
Scotes Viator lesújtó véleménye a jugoszláv diktatúráról London, julius 14. „Jugoszlávia v^szede- lennbeu* cáiniimel Scotus Viator hosszabb cikket irt az Oibsorvcar-bon a jugoszláv diktatúra megszilárdulásáról. Sootus Viator hangsúlyozza cikkében, hogy Sándor jugoszláv király, amikor 1929-ben megsemmisítette a jugoszláv alkotmányt, megígérte, hogy rövidesen visszatér a demokratikus kormányzáshoz. Azóta megtanulhatta, hogy a diktatúra mieredek lejtőjén nincs megállás. A reakciós S'krsic8-kormány kinevezése mutatja, hogy a király ragaszkodik a diktatúrához. A titkos szavazást megszüntették, az összes ellenzéki pártokat betiltották, a parlamenti beszédeket cenzúrázzák, a képviselői immunitást elkobozták, a sajtót elnémították és a gyülekezési jogot megszüntették, a teljhatalmú rendőrség pedig a politikai foglyoktól kínvallatásokkal csikarja ki a vallomásokat. A cikk végül megállapítja, hogy Jugoszlávia rendőráJllam és a jugoszláv király politikája nem érdemli meg a nyugateurópai államok pénzügyi támogatását. Magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások Budapest, julius 14. (Budapesti srzerke&Zr tőségünk telei onjelen tése.) Purgly Elemér földművelésügyi miniszter, aki Kenéz kereskedelemügyi miniszter szabadsága alatt a kereskedelemügyi minisztériumot is vezeti, tegnap este a kereskedelempolitikai tárgyalásokra mindkét tárca képviseletében Becsbe utazott. fiz angol-ír vámháboru London, julius 14. Az ir kormány elhatározta, hogy az angol vámokra való válaszképpen minden Angliából érkező árut húsz százalékos vámmal sújt. A vámok ma éljjel tizenkét órakor életibelépnek. De Valéria szerdán a parlamentben nagy beszédet mondott és drámai erővel ismét kitört belőle az Anglia ellen irányuló fanatikus gyűlölet. Ksrvégia aimektáija Grönland délkeled partvidékét Oslo, jiulius 14. A norvég kormány úgy döntött, hogy tulajdonaiba veszi a vitás délkeleti grönlandi partvidéket, amelynek birtokáért a múlt évben konfliktus tört ki Norvégia és Dánia között. A dán kormány a norvég kormány eljárása miatt panaszt emel a hágai nemzetközi törvényszéknél. Halálos légi katasztrófa Nabrisdt-Ostrau felett Maeihrisch-Ostrau, julius 14- Ma reggel 9 órakor súlyos repiilöszerencsétlenség történt Aibretehtiee község mellett. A reggeli órákban egy katonai repülőgép keringett Maehrisch-Ostrau fölött 8 akrobatamutatványokat végzett. Hirtelen mintha a motor kihagyott volna s a gép eltűnt. Kevéssel rá Albrechtűéből az a telefonértesítés érkezett, hogy ott lezuhant egy aeroplán. Megállapították, hogy a gép ugyanaz, airnely Maebrisoh-Óstrau fölött körözött. A 8®e»ren- csétlenséget az okozta, hogy a gép a levegőben hirtelen felrobbant, motorja égni kezdett s az aeroplán 2090 méter magasságból lezuhant. Pilótája, Ma,jer János szakasz- / ....... “""v Lo ndon, julius 14. A kiusíannei szerződés körül támadt mozgalmasság váratlan szenzációvá! végződött. Tegnap jelentettük, hogy az angol ellenzék felvilágosításit kért a kormánytól a Lausanneban állítólag kötött titkos szerződések ügyéiben g miután az angol kormány bekérte a Lausanneban érdekelt kormányok engedélyét, Sir John Simon külügyminiszter bemutatta azokat a megállapodásokat, amelyeket az egyes hatalmiak a jó- vátóteli konferencián, de a jóvátétel! kérdéstől függetlenül kötöttek. A bemutatott szerződés más természetű, mint amilyennek az angol ellenzék várta, de mindenképpen alkalmas arra, hogy elsőrendű világiszenzációt jelentsen. Kitűnt belőle, hogy Franciaország és Anglia Lausanneban szabályszerű szövetségiét kötött, amely sok tekintetben hasonlít a háború előtt létező angol—francia emtente cordiale-hoz. Az eredmény francia szempontból annál nagyobb, miért Tardieu a közelmúltban sokszor energikus kísérletet tett az angol—francia antant megkötésére, de Londonban mindig elgáncsolták törekvéseit. Viszont a szerződés Angliában nem keltett osztatlan tetszést és az ellenzék szemére veti MacDonaldnak, hogy ismét Franciaország szolgálatába szegődött. Az a megállapodás, amelyet Sir Simon ‘bemutatott, hivatalosan az „Aocord de Con- fiamce“ (bizalmi szerződés) nevet viseli. 1 Szakértőik szerint a szerződés lehetőséget Paris, julius 14. A párisi közvélemény rendkívül kedvezően reagál a Londonban nyilvánosságira hozott angol—francia szerződésre. Mindenki Herriot-t dicséri, akinek végre sikerült megvalósítani a nagy tervet. A mai francia nemzeti ünnep ünnepi hanglu- latát alaposan emeli az a szentimentális értékelés, amellyel a francia, hazafi a francia— angol szövetséget nézi. Herriot és Germain Martin tegnap este az állami szín házban volt s amikor a szünetben az angol—francia szerződés legújabb hírét a vászonra vetítették, a nézőközönség percekig ünnepelte a-z egyre népszerűbbé váló miniszterelnököt. Mairchan- deau, a miniszterelnök államtitkára a francia kormány megbízásából Londonba utazott, hogy Franciaország részéről formálisan aláírja a megállapodást. A francia sajtó állásfoglalása a következőkben foglalható össze: A nagy információs lapoknál maradék nélküli lelkesedés uralkodik, a radikális szocialistáknál megelégedés. Ez utóbbiak különösen azt tekintik Herriot érdemének, hogy Franciaországot kivezette eddigi nemzetközi izoláltságából. A jobboldali lapok bizalmatlanul tekintenek a szerződésre, mert nem rokonszenveznek MacDonald külpolitikai irányával, amelyet a franciák most kénytelenek lesznek magukévá tenni. A szocialistáknál nagy a csalódás és szemére vetik Herriotnak, hogy visszatér a háború előtt divatozó külön szerzödések módszeréhez. A lapok a legritkább <^.tb,en nevezik enten■te cordialenak az angol-francia megállapodást, ellenben hangsúlyozzák, hogy minden más állam számára nyitva áll az ut, hogy csatlakozzék az angol-francia szerződéshez. A Petit Párisién szerint Franciaország és Anglia minden vonalon közeledett egymáshoz. Ennél szorosabb szövetség szinte elképzelhetetlen. A hűvös Anglia London, julius 14. Az angol)lapok véleménye szerint az uj antant értelmének és feladatának megszövegezése nem elég éles a tegnap nyilvánosságra hozott szerződésben. Ilyen körülmények, között a lapok egyelőre tartózkodnak a kritikától. Feltűnő, hogy a Times mai vezércikkében, mely a nemzeti kormány kilenc hónapos kormányzását ünnepli, egyetlen szóval sem emlékezik meg az angol-francia antant eredményéről. A többi vélemény is megoszlik. Kormánypárti körökben szívélyesen üd- vözlik az eredményt, de az ellenzék bizalmatlanul tekint rá. A Daily Héráid megjegyzi, hogy a háború előtti módszerekhez való visszatérés határozottan visszaesést jelent. Az olyan szövetség, amely egy csoport érdekeit képviseli egy másik csoport érdekeivel szemben, köny- nyen veszélyeztetheti az európai rendet. London, juüns 14. Az angol külügyi hivatal megvárja, amíg az érdekelt hatalmak beleegyezése megérkezik s azután nyomban nyilvánosságra hozza a Lausanneban kötött úgynevezett gentleman agreementet, amely a tárgyaló hatalmak kevésbé fontos, de jellemző megállapodásait tartalmazza. A gentleman ag- reement a többi hasonló megállapodásokul együtt fehér könyv formájában kerül nyilvánosságra. A diplomáciai aktagyüjtemény tartalmazni fogja a német kancellár levelét is, amelyben von Papén bejelenti, hogy beleegyezik a francia-angol szerződés megkötésébe. Es Németország? London, julius 14. A Daily Héráid berlini értesülése szerint a német hivatalos körök a következő két feltétel betartása mellett hajlandók elvileg elfogadni az angol-francia megállapodást: 1. Németország csatlakozása nem tehető attól függővé, hogy a birodalom adja föl a fegyverkezések kiegyenlítésére irányúié törekvéseit. 2. Németország a belépéssel nem állítható be az adósok Amerika ellen irányuló egységes frontjába. Hearsi ellenakciója Newyork, julius 14. Az angol-francia en- tente cordiale-t Amerikában hidegen és fenntartásokkal fogadták. A Hearst-lapok máris heves támadást intéznek a szerződés ellen. Hearst kijelenti, hogy Lausanneban az európai hatalmak előre kitervezeít játékot játszottak. Az antant helyreállítása azt igazolja, hogy Európában egységes front alakult az Egyesült Államok ellen. Hearst elsősorban Hoovert támadja, akinek engedékenysége következtében az európaiak egyre merészebbek lettek s ma már lehetetlen kívánságokkal állnak elő. Polgárháború Braiiiílsi Newyork, julius 14. Rio de Janoiro-i jelentések szerint Vargas, Brazília elnöke, elrendelt© az általános mozgósítást, mert a déli államok forradalma egyre nagyobb méreteket öli Az első összeütközés a kor- ős a íelkeiók csapatai káiöU valószínűleg Porto Allegro környékén fog lefolyni. A koTmány reméli, hogy a forradalmat néhány nap alatt leveri. A legújabb jelentések szerint Ecuadorban a kormány katonai puccsí érv eket leplezett le. A rend- Őrség töbih letartóztatott. ^ éVÍ ^ (29?2*SZám"Pei>tek" 1932 ÍUKUS15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÖÍ és 7TlSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki üártök 11. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. /•/•/• ./ “ Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOlltlríCll TlCLpllGLpjCL Telefon: 34184. Effyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. r$V SŰRGÖMYC1M: HÍRLAP, PRflHfl Váratlan szenzáció a külpoli Franciaország és Anglia síi szövetséget kötött Lausanne titka! — Őriisi lelkesedés Franciaországban — Herriot a nap hőse - Anglia nyugodt - lehangoitság Amerikában ad a versaillesi békeszerződés bizonyos tételeinek revíziójára is. A toülügyminiszter kijelentette, hogy az aláíró hatalmak fölkérték Németországot, Olaszországot és Belgiumot, hogy csatlakozzék a szerződéshez. A szerződés sem közvetve, sem közvetlenül nem áll vonatkozásban Francia- ország és Anglia amerikai háborús adósságaival. Ellenkezőleg csak politikai kérdéseket rendez s mintegy a lausannei megállapodás politikai kiegészítője. Négy pontja a következő: Az első pont arról intézkedik, hogy a két aláiró hatalom a jövőlben a nyíltság és a barátság szellemében mindig kicseréli az európai helyzetre vonatkozó gondolatait. A második pont a lefegyverzési kérdés gyors megoldása érdekében történő szoros francia—angol együttműködésről szól, de ez a cikkely kimondja, hogy a többi hatalmat is bevonják a gyors megoldás megtalálásának munkájába. A harmadik pont a világgazdasági krízis problémáival foglalkozik. Az aláírókat arra kötelezi, hogy szorosan együttműködnek a gazdasági kérdésekben s egyúttal a többi hatalommal is érintkezésbe lépnek a világgazdasági konferencia gondos előkészítésére. A negyedik pont az uj angol—francia kereskedelmi szerződésről intézkedik. Mindkét hatalom kötelezi magát, hogy nem foganatosít olyatn rendszabályt, amely a másik alá- I iró hatalomnak árthatna. Kettős nemzeti ünnep Parisban
