Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-02 / 150. (2963.) szám
Adókoalició (dj) Ritkám örült ug>y egy kormányfőbb eég az ellenzék őst romának, mint ahogy a cseh kormánypártok örvendeztek tegnap a kép viöetőlháizíbau, azon, hogy a német ellenzék rohamozta őket a duxi németet lenes kilengések miatt. Nagyon jól jött nekik a duxi téma, mert ezzel elterelődött a figyelem a legfontosabb dologról, a lényegről: az adókérdésről. Mert a lényeg az, hogy a koalíció iifllból adót emel. Egy félév óta nem csinál mást, csak adót emel. Mint a rossz orvos, aki minden betegséget aszpirinnel gyógyít, a koalíció minden pénzügyi föladatot adóemeléssel old meg. Ebiben áll az egész pénzügyi tudománya. Emelte a vasúti személytariíát, emelte a postai csomagszál- litás diját, emelte a postaesekkimanipulá- ciók díjazását, drágította a csomagszállitást, a szociális biztosítást, emelte a gyuifaadót és a gyujtókésaiilékek utáni illetékeket, tetemesen megdrágította a cigaretták, szivarok, dohánynemüek árát meg a benzint, rendkívüli „átmeneti“ jövedelmi pótadót hozott be, emelte a tantiélmadót, fokozta az élesztőadót, horribilis mértékben növelte a forgalmi adót, most be akarja hozni a munkanélküli járulék cdmiü uj adóifajt s másodszor is emeli a jövedelmi pótadót. Ez a lényeg, minden más csak körítése éis leplezése a koalíció adóemelési rekordfanatizmusának. Ha egy politikai csoportosulást munkája és programja lényegéről akarunk elnevezni, akkor a mai kormánytöbbség számára nincs és nem lehet találóbb nevet találni, mint azt, hogy: adókoallició. Épp egy esztendeje annak, hogy a tavalyi nyári szünet elején a kormánykoalíció brünni lapja kipattantotta a szenzációt, hogy a többség több adó és vám fölemelését tervezi. Az őszi községi választásokra való tekintettel a hirt görcsösen cáJfclták egészen a választásiig, de mi — ismerve a kormánypártok primitív állambölcsességét — minden cáfolat dacára igy fogalmaztuk meg a választók számára a választási dilemmát: „akii több adót akar, szavazzon a kormánypártokra, aki kevesebb adót akar, szavazzon az őslakos ellenzékre1'. Azóta formulánk százszoros beigazolást nyert: a kormánypártok ország-világ előtt bebizonyították, hogy egyetlen specialitásuk az adóemelés- Egyebet nem tudnak és nem akarnak. Nosihát, ezt a fölismerést, ezt az evidens belátást többé nem lehet cáfolatokkal és szónokiatokkal elkendőzni. Az adókoallició lakclni fog az adózókkal szemben elkövetett tetteiért. A választók a föltett dilemmára most már világosabb és érthetőbb választ fognak adni. A cseh ellenzék veszedelmes arányokiban növekszik az adóemelő pártok rovására (hisz például a cseh ipa- rospárt a forgalmi adó emelése miatt vonult ellenzékbe), a szlovákok politikai LFjju- generációja radikális Ítéletet mond tehetségtelen és könnyelmű apái gazdálkodása fölött és a magyar kisebbség egyik legégetőbb, legfájdalmasabb, legüszkösebb problémája az adókérdés. A magyar mezőgazdák legceniráliisabb követelése az adómora- tóriuim, az adóelengedés, az elemi csapás elmén való adócsökkentés. És a „paraszt- demokrácia" jelszavával jövő cseh agrárpárt meg a szociáldemokráciát Ígérő cseh álszociáldemokrata párt adóemelést hoz nekik- Beszélhetnek a cseh adóemeliő pártok kortesei, amit akarnak, az adóemelés is beszél és ellenük beszél. Érthetőbben dörögnek az adóemelés érvei a magyar kisgazda és általában, minden adófizető fülébe, azaz zsebébe. Minden adófizető a zsebén Viharos Jelenetekre kertit a sor a kisebbségi kongresszusom Esterházy János mBSmSSTSSíÁ beszédével kapcsolatban megszakító Wilfan elnök feié - Wilfan a vita izgalmában eszméletét ve tette —1 csehszlovákiai magyar kisebbség sérelmei a kongresszus fórumán Rács, jul'ius 1. (Kiküldött munkatársunk tel-elfőni jelen tése.) A kisebbségi konferencia pénteki munkáját a® egyházak és a kisebbségek viszonyának tisztázására összehívott bizottság ülésével kezdte meg- Ezen az ülésen mindenekelőtt az egyházak és a kisebbségek együttműködéséről volt szó. Jaross Andor szlovemszkói tairtománygyü- lési képviselő nagyobb beszédben vázolta a csehszlovákiai magyarság álláspontját. Beszédét lapunk legközelebbi számában teljes terjedelmiéiben közölni fogjuk. A kisebbségi konferencia plénuma délelőtt tíz ómkor ült össze. Elsőnek Knrcin- sky, az észt parlament orosz tagja, a szovjet kisebbségi politikáját ismertette. Majd Wilfan elnök bejelentette, hogy a ma délelőtti ülésen egyesi tik a tárgysorozat első és harmadik pontját, a kisebbségi jogok általánossá tételéről és a népszövetségi kisebbségi eljárás megjavításáról szóló vitát. A meg nem érkezett Esteirich katalán képviselő helyett Ammende főtitkár hosszabb referátumában éles kritika tárgyává tette a nép szövetség alkalmi kisebbségi bizottságának^ az úgynevezett Adacci-bi z ottságn ak miunkáját- Véleménye szerint nem a népszövetségi rendszer rossz, hanem az a baj, hogy a tanács tagjai szabotálják a kisebbségi munkát, mert ez nem eminens érdekük. Követeli az állandó kisebbségi bizottság létesítését, majd a népszövetségi kisebbségi munka nyilvánosságának szükségességéről beszél. Referátuma végén fölolvassa határozati javaslatát, amelyben összefoglalja a konferencia kívánságait a népszövetséggel szemben. Az ukránok panaszai Ammende és több más felszólaló után Rudnicka asszony, a lengyelországi ukránok képviselője emelkedett szólásra, akit a kongresszus a múltban tapasztalt bátor szereplése miatt is óriási tapssal fogadott. Az anyaállaim nélküli kisebbségek nevében beszél a népszövetség munkájáról. Ezek a védelem nélküli kisebbségek, mint egy angol újságíró mondotta, a népszövetségben senki által sem részesülnek támogatásban, ha petícióikat beadják. Meggyőző és mély benyomást keltő szavakkal emlékezik meg azokról a pogromokról, amelyeket a lengyelek 1930-ban Keletgaiiciában rendeztek és melyek ügyiéiben az ukránok petíciót adtak be a népszövetségihez, de a genfi tanács lesújtó felületességgel intézte el az ukránok sérelmeit és egyenesen nevetségessé tette őket, holott száz és száz ember legyilkolásá- ról szóllak ezek a petíciók- Rudnicka halt millió ukrán nevében ostorozza a népszövetség tétlenségét és a lengyelek kisebbségi politikáját. Zajos taps fogadta Rudnicka asszony beszédét. Utána WittenJberg a lettországi zsidóság nevében, beszél, majd Esterházy János, a Csehszlovákián magyar delegáció tagja, emelkedik szólásra. Alig kezdettbeszéln i a csehszlovákiai magyar kisebbség képviselője, alig emlékezett mpg néhány megrázó szóval a népszövetség indolenciája következtében egyre súlyosabbá váló kisebbségi helyzetről, amikor Wilfan elnök, aki nem találta helyesnek Esterházy- nak a népszövetség ellen iránti kritikáját, izgatott hangon félbeszakította a szónokot és arra az állllspontra helyezkedett, hogy a konferencia netm egedketi meg, hogy egyes delegáltak saját kisebbségeik ügyeinek felhány forgatásával szeombehely zkedjenek a kongresszus alapszabályaivall, amelyek csak általános vitát engednek meg. Wilfan ezért megvonta a szót Esterházy Jánostól. Nagy tumultus támadt. A jelenlevők többsége Esterházy mellett foglalt állást, aki nem volt hajlandó eleget tenni Willffan utasításának és tovább beszélt, mire Wilfan elnök félibeisza- kitotta az ülést. Óriási idegesség és zaj keletkezett, a de- íliegátusok felugráltak helyeikről és azt hangoztatták, hogy Wilfan módszerével a kongresszus a kisebbségeknek nem válik hathatós védelmezőjévé, hanem akadémikus, felesleges és meddő beszédgyakorlatokat folytat. Több aktivitást és bátorságot követeltek a delegátusok közbekiáltásaikban. Esterházy és több delegátus részéről, ilyen kiáltások hallatszottak. — Táncol a kongresszus! Félnek a valóságtól! Több merészséget! Súlyos Iíci^üs Esférlissf beszéde A magyarok mellett különösen az ukrának és a zsidók foglaltak állást és az elnökségben Szüllő Géza dr. rendkívüli eréllyel képviselte a magyarok álláspontját, amely diadalmaskodott is. Az elnökség a nagy zavarban ülést hivott egybe. Az elnökség ülésén Wilfan elnök, akinek idegeit az incidens rendkívül megviselte, összeesett és oly rosszul lett, hogy azonnal szanatóriumba kellett számtani. Schiemann alelnök az elnökség nevében erre bejelenti, hogy az ülést délután négy óráig félbeszakítják és addigra megtalálják az incidens likvidálásának módjait. Esterházy előterjesztése A délutáni ülésen a még mindig betegen fekvő Wilfan helyett Schiemann alelnök elnökölt. Mindenekelőtt közölte, hogy Wilfan egészségi állapota kielégítő, majd a délelőtti incidensre rátérve utólag rendrentasitja Eszter- házyt, mert szembehelyezkedett az elnök rendelkezésével. Ezután átadja a szót Eszter- házynak, aki most már zavartalanul megtarthatta beszédét. Eszterházy beszédében többek között a következőket mondotta: — A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete az utóbbi időben nem javult. Az előadó tavalyi genfi beszédében a kulíurautonómiát kérte a csehszlovákiai magyar kisebbség számára, de ezen a téren semmi sem történt és igy ismét kénytelen a csehszlovákiai magyarság súlyos helyzetében rámutatni, hogy lassan- lassan arra a meggyőződésre jut, hogy senki sem törődik vele és a népszövetség szerepének tekintetében nem ringatózhat illúziókban. 526 petíció közül csak huszonegyet intéztek el Genfben, nem csoda, ha senki sem bizik többé a genfi institúcióban. Az elnemzetlenitő törekvés nem szűnt meg Szlovenszkón, amit a Slo- venská Liga akciói igazolnak. A magyarság lojálisán teljesiti kötelességeit és igy megköveteli, hogy vele szemben is lojálisán cselekedjenek. A prágai kormány sok millió koronát ad ki kisebbségi célokra és ezt büszkén hangoztatja, de ezeket az összegeket nem az igazi kisebbségek, hanem a csehszlovák kisebbségek kapják meg. A népszövetség passzív magatartása lehetővé teszi mindezeket a dolgokat és a felsorolt példák is bizonyítják, mennyire szükség van a népszövetség kisebbségi eljárásának megjavítására. Esterházy után a csehszlovákiai német kisebbség nevében Peters dr. emelkedett szólásra, aki a kisebbségek gazdasági elnyomásáról beszélt, határozati javaslatot nyújtott he e tárgyiban és fölszólította a kongresszust, hogy a jövőben bővebben foglalkozzék a gazdasági kérdésékkel. A délutáni záróülésen a plénum előtt még Kurtyák ruszin képviselő beszélt a ruszin- ság nevében és Jáross Andor, aki a kisebbségi szerződések kiterjesztése mellett foglalt állást. E beszédek részletes ismertetésére még visz- sza térünk. Aa ma délutáni ülésen be is fejeződik a kongresszus. A záró szavakat a beteg Wilfam helyett Sehiemiaim alelnök fogja elmondani az esti órákban. keresztül érzi az adókoalició által rárakott teher t öbb letet. A koalíció most hajszolj,a keresztül a nemzetgyűlésben a Legnépszerütlenobb, leg- lehetetleneibb adónemet: az egy évre visz szám enő hatályú jövedelmi pótadót. Ez a koronája adóemelési sorozatának- A leg- népszerütlenebbel hozza utolsónak, mert azt reméli, hogy a nyári politikai szünet alatt az adózók talán elfelejtik az adóemeléseket s ősszel az adókoalició pártjai újból jöhetnek a régi trükkökkel a választók elé, hogy ők neon akartak több adót, csak a többiek klivánták. Azt fogja hazudni mindegyik kormánypárt, hogy az adóemelés ellen szavazott, de a többiek leszavazták. Ezzel a bárgyú alibi trükkel most már jöhetnek. A szavazók nem fognak felejteni. Sem őszig, sem tavaszig. Az adókoalició maga adja meg magának mostani javaslatával a fcegyelemdöffést. A legközelebbi választásból erkölcsileg és számbelileg megtizedelve fog kikerülni. De ehhez a mi közreműködésünkre is szükség van. A parlamentiben nem akadályozhatjuk meg már az uj adót, de a jövőben megszabadíthatjuk a politikai életet az adóemelés mostani mániákusaitól. Ebhez szükséges, hogy öntudatosabib szlovenszkói és ruszinszkói őslakos polgártársaink egy pillanatig se szűnjenek meg hirdetni, terjeszteni, magyarázni a még kevésbé öntudatos polgártársaink között, hogy mi a mai adópolitikai helyzet lényege s min fordul meg az adóteher könnyítéséinek sorsa. A lényeg az, hogy adóemelési tendencia ellen csak egyetlen védekezési mód van, egyetlenegy jelszó: Egy szavazatot se tölbibé az adókoaldiciónaki ' — ^ Ha: RÁDIÓMEILÉKIET &BB* % XI. évf. 150. (2963) szám ■ Szombati: ■ 1932 juiius 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. fé7éVe\h2rnne^ A ^loVeUSzkói és rUSziflSzkól ellenzéki pártok n. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki .7 . r P r á g a 11. P a n s k á u li c e 12. 111 emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKCll napilapja Telefon: 34184. Egyes **ám 1-*° K*» vasárnap 2.—Ké. ' SÜRGÖHYCIM: HÍRLAP. PRRHR
