Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-02 / 150. (2963.) szám

Adókoalició (dj) Ritkám örült ug>y egy kormányfőbb eég az ellenzék őst romának, mint ahogy a cseh kormánypártok örvendeztek tegnap a kép viöetőlháizíbau, azon, hogy a német ellen­zék rohamozta őket a duxi németet lenes ki­lengések miatt. Nagyon jól jött nekik a duxi téma, mert ezzel elterelődött a figye­lem a legfontosabb dologról, a lényegről: az adókérdésről. Mert a lényeg az, hogy a koalíció iifllból adót emel. Egy félév óta nem csinál mást, csak adót emel. Mint a rossz orvos, aki minden betegséget aszpirinnel gyógyít, a koalíció minden pénzügyi fölada­tot adóemeléssel old meg. Ebiben áll az egész pénzügyi tudománya. Emelte a vasúti személytariíát, emelte a postai csomagszál- litás diját, emelte a postaesekkimanipulá- ciók díjazását, drágította a csomagszállitást, a szociális biztosítást, emelte a gyuifaadót és a gyujtókésaiilékek utáni illetékeket, tete­mesen megdrágította a cigaretták, szivarok, dohánynemüek árát meg a benzint, rendkí­vüli „átmeneti“ jövedelmi pótadót hozott be, emelte a tantiélmadót, fokozta az élesz­tőadót, horribilis mértékben növelte a for­galmi adót, most be akarja hozni a munka­nélküli járulék cdmiü uj adóifajt s másodszor is emeli a jövedelmi pótadót. Ez a lényeg, minden más csak körítése éis leplezése a koalíció adóemelési rekordfanatizmusának. Ha egy politikai csoportosulást munkája és programja lényegéről akarunk elnevezni, akkor a mai kormánytöbbség számára nincs és nem lehet találóbb nevet találni, mint azt, hogy: adókoallició. Épp egy esztendeje annak, hogy a tavalyi nyári szünet elején a kormánykoalíció brünni lapja kipattantotta a szenzációt, hogy a többség több adó és vám fölemelé­sét tervezi. Az őszi községi választásokra való tekintettel a hirt görcsösen cáJfclták egészen a választásiig, de mi — ismerve a kormánypártok primitív állambölcsességét — minden cáfolat dacára igy fogalmaztuk meg a választók számára a választási di­lemmát: „akii több adót akar, szavazzon a kormánypártokra, aki kevesebb adót akar, szavazzon az őslakos ellenzékre1'. Azóta formulánk százszoros beigazolást nyert: a kormánypártok ország-világ előtt bebizonyí­tották, hogy egyetlen specialitásuk az adó­emelés- Egyebet nem tudnak és nem akar­nak. Nosihát, ezt a fölismerést, ezt az evidens belátást többé nem lehet cáfolatokkal és szónokiatokkal elkendőzni. Az adókoallició lakclni fog az adózókkal szemben elköve­tett tetteiért. A választók a föltett dilemmá­ra most már világosabb és érthetőbb vá­laszt fognak adni. A cseh ellenzék vesze­delmes arányokiban növekszik az adóemelő pártok rovására (hisz például a cseh ipa- rospárt a forgalmi adó emelése miatt vo­nult ellenzékbe), a szlovákok politikai LFjju- generációja radikális Ítéletet mond tehet­ségtelen és könnyelmű apái gazdálkodása fölött és a magyar kisebbség egyik legége­tőbb, legfájdalmasabb, legüszkösebb pro­blémája az adókérdés. A magyar mezőgaz­dák legceniráliisabb követelése az adómora- tóriuim, az adóelengedés, az elemi csapás elmén való adócsökkentés. És a „paraszt- demokrácia" jelszavával jövő cseh agrár­párt meg a szociáldemokráciát Ígérő cseh álszociáldemokrata párt adóemelést hoz ne­kik- Beszélhetnek a cseh adóemeliő pártok kortesei, amit akarnak, az adóemelés is beszél és ellenük beszél. Érthetőbben dö­rögnek az adóemelés érvei a magyar kis­gazda és általában, minden adófizető fülébe, azaz zsebébe. Minden adófizető a zsebén Viharos Jelenetekre kertit a sor a kisebbségi kongresszusom Esterházy János mBSmSSTSSíÁ beszédével kapcsolatban megszakító Wilfan elnök feié - Wilfan a vita izgalmában eszméletét ve tette —1 csehszlovákiai magyar kisebbség sérelmei a kongresszus fórumán Rács, jul'ius 1. (Kiküldött munkatársunk tel-elfőni jelen tése.) A kisebbségi konferencia pénteki munkáját a® egyházak és a kisebbségek viszonyá­nak tisztázására összehívott bizottság ülésével kezdte meg- Ezen az ülésen mindenekelőtt az egyházak és a kisebbségek együttműködéséről volt szó. Jaross Andor szlovemszkói tairtománygyü- lési képviselő nagyobb beszédben vázolta a csehszlovákiai magyarság álláspontját. Beszédét lapunk legközelebbi számában teljes terjedelmiéiben közölni fogjuk. A kisebbségi konferencia plénuma dél­előtt tíz ómkor ült össze. Elsőnek Knrcin- sky, az észt parlament orosz tagja, a szov­jet kisebbségi politikáját ismertette. Majd Wilfan elnök bejelentette, hogy a ma dél­előtti ülésen egyesi tik a tárgysorozat első és harmadik pontját, a kisebbségi jogok ál­talánossá tételéről és a népszövetségi ki­sebbségi eljárás megjavításáról szóló vitát. A meg nem érkezett Esteirich katalán kép­viselő helyett Ammende főtitkár hosszabb referátumában éles kritika tárgyává tette a nép szövetség alkalmi kisebbségi bizottságának^ az úgy­nevezett Adacci-bi z ottságn ak miunkáját- Véleménye szerint nem a népszövetségi rendszer rossz, hanem az a baj, hogy a tanács tagjai szabotálják a kisebbségi munkát, mert ez nem eminens érdekük. Követeli az állandó kisebbségi bizottság létesítését, majd a népszövetségi kisebbségi munka nyilvánosságának szükségességéről beszél. Referátuma végén fölolvassa határozati ja­vaslatát, amelyben összefoglalja a konferen­cia kívánságait a népszövetséggel szemben. Az ukránok panaszai Ammende és több más felszólaló után Rudnicka asszony, a lengyelországi ukránok képviselője emelkedett szólásra, akit a kongresszus a múltban tapasztalt bátor sze­replése miatt is óriási tapssal fogadott. Az anyaállaim nélküli kisebbségek nevében be­szél a népszövetség munkájáról. Ezek a vé­delem nélküli kisebbségek, mint egy angol újságíró mondotta, a népszövetségben senki által sem részesülnek támogatásban, ha pe­tícióikat beadják. Meggyőző és mély benyo­mást keltő szavakkal emlékezik meg azok­ról a pogromokról, amelyeket a lengyelek 1930-ban Keletgaiiciában rendeztek és me­lyek ügyiéiben az ukránok petíciót adtak be a népszövetségihez, de a genfi tanács lesúj­tó felületességgel intézte el az ukránok sé­relmeit és egyenesen nevetségessé tette őket, holott száz és száz ember legyilkolásá- ról szóllak ezek a petíciók- Rudnicka halt millió ukrán nevében osto­rozza a népszövetség tétlenségét és a lengyelek kisebbségi politikáját. Zajos taps fogadta Rudnicka asszony beszédét. Utána WittenJberg a lettországi zsidóság nevében, beszél, majd Esterházy János, a Csehszlovákián magyar delegáció tagja, emelkedik szólásra. Alig kezdettbeszéln i a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség képviselője, alig emlékezett mpg néhány megrázó szóval a népszövetség indolenciája következtében egyre súlyosabbá váló kisebbségi helyzetről, amikor Wilfan elnök, aki nem találta helyesnek Esterházy- nak a népszövetség ellen iránti kritikáját, izgatott hangon félbeszakította a szónokot és arra az állllspontra helyezkedett, hogy a kon­ferencia netm egedketi meg, hogy egyes de­legáltak saját kisebbségeik ügyeinek fel­hány forgatásával szeombehely zkedjenek a kongresszus alapszabályaivall, amelyek csak általános vitát engednek meg. Wilfan ezért megvonta a szót Esterházy Jánostól. Nagy tu­multus támadt. A jelenlevők többsége Ester­házy mellett foglalt állást, aki nem volt hajlandó eleget tenni Willffan utasításának és tovább beszélt, mire Wilfan elnök félibeisza- kitotta az ülést. Óriási idegesség és zaj keletkezett, a de- íliegátusok felugráltak helyeikről és azt han­goztatták, hogy Wilfan módszerével a kong­resszus a kisebbségeknek nem válik hathatós védelmezőjévé, hanem akadémikus, felesle­ges és meddő beszédgyakorlatokat folytat. Több aktivitást és bátorságot követeltek a delegátusok közbekiáltásaikban. Esterházy és több delegátus részéről, ilyen kiáltások hal­latszottak. — Táncol a kongresszus! Félnek a való­ságtól! Több merészséget! Súlyos Iíci^üs Esférlissf beszéde A magyarok mellett különösen az ukrának és a zsidók foglaltak állást és az elnökségben Szüllő Géza dr. rendkívüli eréllyel képviselte a magyarok álláspontját, amely diadalmaskodott is. Az elnökség a nagy zavarban ülést hivott egybe. Az elnökség ülésén Wilfan elnök, aki­nek idegeit az incidens rendkívül megviselte, összeesett és oly rosszul lett, hogy azonnal sza­natóriumba kellett számtani. Schiemann alelnök az elnökség nevében er­re bejelenti, hogy az ülést délután négy óráig félbeszakítják és addigra megtalálják az inci­dens likvidálásának módjait. Esterházy előterjesztése A délutáni ülésen a még mindig betegen fekvő Wilfan helyett Schiemann alelnök elnö­költ. Mindenekelőtt közölte, hogy Wilfan egész­ségi állapota kielégítő, majd a délelőtti inci­densre rátérve utólag rendrentasitja Eszter- házyt, mert szembehelyezkedett az elnök ren­delkezésével. Ezután átadja a szót Eszter- házynak, aki most már zavartalanul megtart­hatta beszédét. Eszterházy beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — A csehszlovákiai magyar kisebbség hely­zete az utóbbi időben nem javult. Az előadó ta­valyi genfi beszédében a kulíurautonómiát kérte a csehszlovákiai magyar kisebbség szá­mára, de ezen a téren semmi sem történt és igy ismét kénytelen a csehszlovákiai magyar­ság súlyos helyzetében rámutatni, hogy lassan- lassan arra a meggyőződésre jut, hogy senki sem törődik vele és a népszövetség szerepének tekintetében nem ringatózhat illúziókban. 526 petíció közül csak huszonegyet intéztek el Genfben, nem csoda, ha senki sem bizik többé a genfi institúcióban. Az elnemzetlenitő törek­vés nem szűnt meg Szlovenszkón, amit a Slo- venská Liga akciói igazolnak. A magyarság lo­jálisán teljesiti kötelességeit és igy megköve­teli, hogy vele szemben is lojálisán cselekedje­nek. A prágai kormány sok millió koronát ad ki kisebbségi célokra és ezt büszkén hangoz­tatja, de ezeket az összegeket nem az igazi kisebbségek, hanem a csehszlovák kisebbségek kapják meg. A népszövetség passzív magatar­tása lehetővé teszi mindezeket a dolgokat és a felsorolt példák is bizonyítják, mennyire szük­ség van a népszövetség kisebbségi eljárásának megjavítására. Esterházy után a csehszlovákiai német ki­sebbség nevében Peters dr. emelkedett szó­lásra, aki a kisebbségek gazdasági elnyomá­sáról beszélt, határozati javaslatot nyújtott he e tárgyiban és fölszólította a kongresszust, hogy a jövőben bővebben foglalkozzék a gaz­dasági kérdésékkel. A délutáni záróülésen a plénum előtt még Kurtyák ruszin képviselő beszélt a ruszin- ság nevében és Jáross Andor, aki a kisebb­ségi szerződések kiterjesztése mellett fog­lalt állást. E beszédek részletes ismertetésére még visz- sza térünk. Aa ma délutáni ülésen be is fejeződik a kon­gresszus. A záró szavakat a beteg Wilfam helyett Sehiemiaim alelnök fogja elmondani az esti órákban. keresztül érzi az adókoalició által rárakott teher t öbb letet. A koalíció most hajszolj,a keresztül a nemzetgyűlésben a Legnépszerütlenobb, leg- lehetetleneibb adónemet: az egy évre visz szám enő hatályú jövedelmi pótadót. Ez a koronája adóemelési sorozatának- A leg- népszerütlenebbel hozza utolsónak, mert azt reméli, hogy a nyári politikai szünet alatt az adózók talán elfelejtik az adóeme­léseket s ősszel az adókoalició pártjai újból jöhetnek a régi trükkökkel a választók elé, hogy ők neon akartak több adót, csak a többiek klivánták. Azt fogja hazudni mind­egyik kormánypárt, hogy az adóemelés el­len szavazott, de a többiek leszavazták. Ez­zel a bárgyú alibi trükkel most már jöhet­nek. A szavazók nem fognak felejteni. Sem őszig, sem tavaszig. Az adókoalició maga adja meg magának mostani javaslatával a fcegyelemdöffést. A legközelebbi választás­ból erkölcsileg és számbelileg megtizedelve fog kikerülni. De ehhez a mi közreműködésünkre is szükség van. A parlamentiben nem akadá­lyozhatjuk meg már az uj adót, de a jövő­ben megszabadíthatjuk a politikai életet az adóemelés mostani mániákusaitól. Ebhez szükséges, hogy öntudatosabib szlovenszkói és ruszinszkói őslakos polgártársaink egy pillanatig se szűnjenek meg hirdetni, ter­jeszteni, magyarázni a még kevésbé öntu­datos polgártársaink között, hogy mi a mai adópolitikai helyzet lényege s min fordul meg az adóteher könnyítéséinek sorsa. A lé­nyeg az, hogy adóemelési tendencia ellen csak egyetlen védekezési mód van, egyet­lenegy jelszó: Egy szavazatot se tölbibé az adókoaldiciónaki ' — ^ Ha: RÁDIÓMEILÉKIET &BB* % XI. évf. 150. (2963) szám ■ Szombati: ■ 1932 juiius 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. fé7éVe\h2rnne^ A ^loVeUSzkói és rUSziflSzkól ellenzéki pártok n. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki .7 . r P r á g a 11. P a n s k á u li c e 12. 111 emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKCll napilapja Telefon: 34184. Egyes **ám 1-*° K*» vasárnap 2.—Ké. ' SÜRGÖHYCIM: HÍRLAP. PRRHR

Next

/
Thumbnails
Contents