Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-09 / 131. (2944.) szám

XI. évf. 131. (2944) szám ■ Csütörtök ■ 1932 junius 9

,

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja SZERKESZTŐ

DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prágai!.. Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184.

SÖRGÖNYCIM: HÍR L HP, PRHHfl

Podkarpatszka Rusz hivatalos nyelve

Herriot kormánynyilatkozatának sikere végleges visszavonulásra bírta Tardieut

Az uj kormány többsége egyre nő — Anglia kifejezte megelégedését

(dj.) A legfelső közigazgatási bíróság a padkarpatszka mszi államnyelv kérdéséiben a napokban féLremagyarázhatatlan tá,szita jogi helyzetet teremtett. A fennálló törvényeik rendelkezéseiből megálllapátortta, hogy Pod- kanpatska. Buszban is a csehszlovák nyelv a hivatalos nyelv, az egyedüli államnyelv, mely neon helyettesibe tő az orosz (kisorosz) nyelvvel.. Az orosz nyelv nem államnyelv s a kisebbségi nyelvekkel szemben mindössze abban az előnyben részesül, hogy Podkarpatska Busz egész területén használható s használhatósága nincs föltételezve attól, hogy az illető járásban az oroszul (kisorosz) beszélő arányszáma eléri-e a 20 százalékot, ahogy ezt a kisebbségi nyelv megköveteli. Ez az elvi jelentőségű határozat nem mond sem többet, »em kevesebbet, mint amennyit e kérdésben a nyelvtörvény és a nyelvrendelet tartalmaz, szabatos interpretációja a fennálló jogi helyzetnek.

De a ruszin nyelvkérdésnek e jelenre vonatkozó jogi oldalon kívül van még politikai oldala is, amely a jövőre vonatkozik. Az orosz nyelvnek ugyanis úgy a saint-germaini béke- szerződés, mint a nyelvtörvény ennél jóval 'többet helyez kilátásba, amikor mindkettő kimondja, hogy a hivatalos nyelvet Podkarpatszka Rusz számára az összehívandó pod- karpatszka-ruszin szojm (országgyűlés) fogja megállapítani. Ez a kiváltságos nyelvjogi helyzet azonban ma még nem jogi valóság, hanem csupán politikai föltételek megvalósulásától függő közjogi igényjog. Egy nemzetközi szerződésben biztosított s alkotmánytörvényiben kimondott közjogi ígéret, aminek valóraváltására ugyan a kormány nemzetközi kötelezettséget vállalt, de amit más oldalról még ki kell harcolniuk a kormánytól.

Az orosz nyelv ruszinszkói helyzetének bírósági tisztázása égetően aktuálissá teszi az elintézetlen nyelvproblémában rejlő politikai kérdést: mért van eddig csak ideiglenes megoldás és mért késik a végleges rendezés? Mért van az, hogy az orosz nyelv Podkarpatszka Buszban — bár a saint-germaini béke óta 13 év telt el — még mindig nem léphetett a békeszerződésben biztosított előjogai birtokába? Miért van az, hogy a kárpátorosz nép nyelve Podkarpatszka Buszban azzal a különbséggel, hogy használata nincs kötve a kisebbségi számarányhoz, de egyébként a kisebbségi nyelvek sorsában osztozik?

Nagyon egyszerű a válasz a kérdésre. Mindez azért van, mert a csehszlovák többségi pártok tizenhárom éven át elmulasztották a saint-germaini nemzetközi szerződés Podkarpatszka Buszra vonatkozó rendelkezéseinek megvalósítását. Tizenhárom éve szabotálják a saint-germaini békeszerződés 10. és 11-ik cikkelyének régrekajfását. A podkarpabzka- ■ru&zi hivatalos nyelv kérdéséit a szojm oldhatja meg, azon,bán tizenhárom évig nem hívták életre a szojmot. Most végre a tizenharmadik év végén odáig jutottak a kormánypártok, hogy „tanuliinányozoő bizottságot1* küldtek ki a ruszinszkói autonómia tervének előkészítésére. Nokiát, elég volt a 13 éve tartó előkészítésből! Elég volt a 13 éves ioterregnumból.

Benes, a békeszerződések érintih ©tétlensége és betartása fölött tizenhárom év óta egyfolytában őrt álló örökös külügyminiszter hosszú évek során több Ízben kijelentette, hogy a podka.rpatszkaruszi autonómia egyelőre meg- valásitathatatlan, ment a ruszin nép még nem érett az önkormányzatra, vagyis a saint-ger- maini békeszerződés 10. és llnilk cikkelye egyelőre nem hajtható végre. Ez az „egyelőBáris, junius 8. Mint tegnap jelentettük, Herriot a kamarában és Renault, igazságügyiminiszter a szenátusban felolvasta az uj kormány nyilatkozatát. A kormánynyilatkozat alapelve az, hogy a kormány Franciaország érdekeit a nemzetközi renddel összhangban akarja meg védelmezni. Egyébként a beszéd feltűnően nyugodthangu volt, sok újat nem tartalmazott, inkább csak hangnemében különbözött a régi kormányok bejelentéseitől.

A ik orinánynyiLatk ozatet rövid ebb vita követte, amelyen a szélső jobboldal és a szélső baloldal sok vezére felszólalt. Az éj- jei órákban a kamara 384 szavazattal 115- tel szemben bizalmat szavazott Herriot-nák. 110 képviselő tartózkodott a szavazástól, 15 pedig hiányzott. A szavazás előtt a radikálisok és a szocialisták közösen aláirt határozatot pH a lak föl, amelyben elf ogadják a kormány nyilatkozatát és remélik, hogy a kormány követni fogja az ország többsége által kívánt politikát.

Budapest, junius 8. (Budaipesti szerkesztőségünk telefonjelentese.) A képviselőház kedd esti ülésén Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter hosszabb beszédeit mondott, amelyben válaszolt a pénzügyi tárca költség- vetésének tárgyalása során elhangzott felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi ■kérdéseket nem lehet pártkérdésként kezelni, főként a mai helyzetben, amikor az ország élet-halál küzdelmet folytat. A költség- vetést reálisnak tartja, de csak addig, amiig az előirt szoros kereteket nem lépik túl. Ezr- után az adó-nem dizetés ellen beszélt és hangsúlyozta, hogy

aki ma megtagad valamit az államtól!, az a nemzettől tagadja meg, akik adó-nem-fize- tést hirdetnek, hazaellenes cselekedetet követnek el.

A nemzet becsületéhez van kötve, — mondotta ezután a pénzügyminiszter, — hogy mindent meg tegyünk a pengő megmentésére.

re" már 13 év óta tart. Kérdjük a külügyminisztertől és a kormánypártoktól, mikor lesz már vége ennek a halogató politikának? Mikor óihajtják végre megvalósítani Podkarpatszka Buszban azt a jogrendet, amelynek életreihivására nemcsak saint-germaini szerződ dés, hanem az alkotmány tör vény is kötelezi őket? Kérdjük a külügyminisztertől, föntart- ja-e azt a régebbi véleményét, hogy a saint- germaini békeszerződés 10. és 11-ik cikkelye nem volna végrehajtható? Mert ha végréhajtHerriot ellen csupán a szélső jobboldal szavazott, míg mellette a baloldal és a középpártok. Taráién régi többségének sok tagja tartózkodott a szavazástól, így a volt miniszterelnök munkatársai is: Fián din,

Pietri, Cathala* Általános feltűnést keltett, hogy F randin -Bon ül on, a nagy patrióta, ugyancsak tartózkodott a szavazástól. A Petit Journal értesülése szerint Tardieut mélyen elkeserítette pártjainak ^méltatlan fe- gyelmezetlensége“ és a volt miniszterelnök elhatározta, hogy lemond az ellenzék vezetéséről, kilép frakciójából és egyelőre visz- szavonul a vidékre. Ez az egyetlen módja annak, hogy presztízsét megmentse és fölkészüljön a legközelebbi választásokra. Egyébként az ellenzék az uj parlamentben teljes lehetetlenségre van utalva.

Az első parlamenti vitáról széló kommentárok rendkívül mérsékeltek és óvatosak. A nagy információs lapok egyáltalán nem foglalnak állást. Néhány nélkülözhetetlen

Nem csinálok prés zti zs - politikát a külföldi adósságok dolgában.

Arra törekszem külföldi vonatkozásban, hogy a magyar nemzet méltóságát megóvjam. Soha a magyar nemzet méltóságának rovására hajszálnyit eem engedtem, de nem oly könnyű egy szegény kis adós ország számára hadat üzenni az egész világnak.

A jövőre is gondolnunk kell, hogy elismerjék, hogy a magyarok mindent megtettek, amit tehettek, ezért a nemzet méltó arra, hogy megint szóba álljanak vele. Külföldi hitelezőink túlnyomó része teljesen megérti ma már helyzetünket, de nem lehet mondani, hogy általános volna ez a megértés. Magyar- ország és a magyar honosok az 1924. évi újjáépítés után teljes jóhiszeműséggel vállalhatták a külfölddel széniben vállalt adósságokat A külfölüdi hitelezőknek meg kell érteniök,

udvariassági szóval adóznak Herriot óvatos kormánynyilatkozatának és kifejezik azt a reményüket, hogy a kormány többsége a jövőben nőni fog. A baloldali sajtó Herriot kívánságához híven tartózkodik a polémiától és nem kiséri politikai kommentárokkal a kormánynyilatkozatot.

Angol kommentárok

London, junius 8. Herriot kormanynyilat- kozatát a londoni lapok jóakarattal fogadják. Valamennyi lap kiemeli az uj francia kormány hangjának megváltozását és megáll apátijai, hogy elsősorban a hangnem az, ami más, mint Tardieu hangneme volt. Angol felfogás szerint a francia politika végre „észszerűivé" vált. A reggeli lapok ismét nagyobb optimizmussal nyilatkoznak a Janisaiméi konferencia sikeréről és úgy vélik, hogy Herriot engedékenyebb lesz a jóvátétel kérdésében, mint Tardieu. A Timis vezércikkében ugyancsak elismeri az „uj hangot" és dicséri azt.

hogy most egészen más a helyzet. Ma talán háromszor annyi terményt kellene exportálni, hogy a külföllkli adósságok kamatait fizethessük. Ezt egyetlen ország gazdasági élete sem bírhatja hosszabb ideig az ösz- szeomlás veszélye nélkül,

összeomlás esetén pedig hitelezőink többé aligha számíthatnak arra, hogy valamikor visszakapják azt, ami őket jogosan megilleti. Magyarország vezető férfiad már az elmúlt óv második felében világosan látták a most bekövetkezett helyezietet és felfogásukat határozottan közöltek a népszövetség tényezőivel. Bár nem'egy helyen találtak megértésre, de általában ezek a figyelmeztetések nem jártak a kellő hatással.

Az általános irány termékeinktől való teljes elzárkózás 1jetit, kompenzációs és kli- rángszerzödésekre való kényszerítés.

Hitelezőink kívánságának, amiig lehetett.

nem volna sem logikus, sem pedig diplomatikus, de a legkevésbé előnyös eljárás. A csehszlovák kormánypártoknak elég idejük volt e meditálásra, elég volt az „ideiglenes-* „átmeneti** álmegoldásokból: Ruszinszkó népe eleget várt és most követeli az alkotmány.törvényben és a nemzetközi szerződésben kodifikált autonómiáját. A csehszlovák kormánypártok különösképpen r;igaszkod n ak a békeszerződésekhez, ime: itt egy békeszerződés, tessék betartani.

„Ha a nemzetközi tárgyalások nem járnak eredménnyel, a magyar kormány egyoldalúan lesz kénytelen bizonyos intézkedéseket tenni a külföldi adósságok kérdésében"

Korányi pénzügyminiszter a magyar képviselőház ülésén nagy beszédben fejtette ki Magyarország álláspontját az adósságok kérdésében

ható, akkor 13 év elég volt az „előkészítésre**, fölösleges egy napig is tovább fölfüggesztve tartani a 10. és 11. cikkely érvényesülését. Ha pedig nem volna végrehajtható, akkor ne tessék a szerződés aláíróit tévhitben tartania békeszerződés végrehajthatósága félő1!. Mert egy oldalon a békeszerződések minden betűjének érinthetetlenségét hangoztatni, másik oldalon pedig egyes fontos cikkelyek végrehajtásának hallgatólagos és egyoldalú elodázásával operálni — az ilyen következetlenség