Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-08 / 130. (2943.) szám

2 1982 junta* 8, a&eida. Párkánynánánál feltartóztatták és visszakfildték Magyarországba az első Londonba irányított gyümölcsszállitó vagont Kenéz kereskedelmi miniszter szerint a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások körüli késlekedés a csehszlovák agrárpárt belpolitikai követeléseivel van kapcsolatban Budapest, juniue 7, (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelen tése.) A képvíseJőház tietg- naip esti ülésén Kenéz Béla kereskedelmi mi- niszíteir foglalkozott a magyar-csehszlovák ke-, ueskedelmi szerződés kérdéséved és arra a körülményre vonatkozólag, hogy a tárgyalá­sok íétüniően meglassított menetiben folynak, a következőket mondotta: — A legutóbbi napok sajtóközlései vilá­gosságot látszanak vetni a tárgyalások meg- lassulásának hátterére. Úgy látszik, hogy a csehszlovák agrárpolitikának sikerült kö- Beljutnia ama régi célja megvalósításához, hogy fontosabb mezőgazdasági termékek bevitelét messzemenően az állam befolyása alatt lévő ezindikálí/usok monopóliumává tegye. Érkeztek olyan hírek is, hogy a csehszlovák kormány az agrárpárt e tervé­nek megvalósítása érdekében a szerződé­ses tárgyalások ujraielSvétele alkalmával visszalépni szándékozik azoktól a megálla­podásoktól, amelyek e kérdésekre nézve már létre.jetitek. Amíg mindezekben a kér­désekben hivatalos közlésekkel nem ál- Buöik szemben, korai lenne állást foglal­nunk. Annyit már is meg lehet állapíta­nunk, hogy a tárgyalások befejezése körüli késlekedés nem azokkal a részben állat­egészségügyi, részben fizetési forgalmi kérdésekkel függnek össze, amelyekben a : tárgyaljások utolsó szakaszában még elté­rések mutatkoztak, hanem csakis arra ve­zethetők vissza, hogy a fentebbi tervnek belpolitikai kialakulása csehszlovák rész­ről bizonyos időt vesz' igénybe. Jelenleg csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy abban az esetben, ha ezek a szándékok hi­vatalos formában jelentkeznek, a magyar gazdasági érdekek biztosítására szükséges eszközöket alkálim ázni fogjuk. w Budapest, június 7 . (Budapesti szerkeeató- eégiümk teHefőniedentéee,) Kenés kerekedel mii miniszternek a parlamentben tett kijeiénté­fíilhez fájdalmas aktualitással illeszkedik a kö­vetkező eset: Gyermekhalál Irta: Kelen István Jenők© iiiegyedik hete feküdt. A -beteg,ségi le­gyengítette. Az orvosok kimondották; ment­hetetlen. Műit héten még titkolóztak a szü­lőik előtt, de most már közölniiök kellett a valóságot: csak csoda segíthet. És az apa, anya őrültként remélte a rendkívülit Egyet­len gyermek. Órákhosszat ültek az ágya szélén, elnéz­ték, beszélték hozzá, meséltek, emberifeletti erővel uralkodtak magukon, nehogy sírja­nak. Egész életük tönkremegy, ha . . . Éret­te voltak szerelmesek, már elmúlt, az egész­ből csak a szeretet maradt meg és a cél; fel­nevelni a fiút. Klánt süt a nap. Meleg vain. Versenyt lehet futni a nagykörben és íu!thálózni is, ha nem látja a csősz. Tavaly ilyenkor mennyivel más­kén t volt. Emlékezik, ezidőtájt játszotta a fiukkal a gombbaónokságot. ö nyerte. Most itt fekszik, ki tudja, mikor kelhet föl újra? Csak annyi a jó, hogy nem kell iskolába menni. Oly lassan telnek az órák. Unalmas itthon. Ée bevenni az orvosságot, az utálatos folyadékot. Meg az a kellemetlen priznic. A Gulliver utazásait olvasta. A tárgy lekö­tötte figyelmét, a percek könnyűek voltak, csodás világban élt, örült és szenvedett a hős­sel. Mintha maga gázolna a vízben és húzná a hajóhadat . . . A doktor-bácsi zavarta meg. Simogatta ha­ját és nyugodt hangján kérdezte: Hogy van, fiatalúr? Beveszed az i tők át? Ha jói viseled magad, akkor egy hét múlva már felkelhetsz. Barátságosan nevetett. Viselkedése meg­nyugtatta Jenőkét. .Szerette ezt a kopaszodó köpcöst, aki mindég jókedvű. Felül tét te, megkopogtatta, mélyet kellett lélegzeni, meg­mérték a lázát. A kisfiúit még e kevés mozgás is elbágyasz- Lottá. behunyta szemét. Pillái nedvesek vol­tak és sötétek. Elbúcsúztak tőle. Fáradtan visszaköszönt. A csehszlovák hatóságok Párkánynánán'álV feltartóztatták és visszaküldték .Magyaror­szágba az első vagont, acmeiüy az idén gyü­mölcsöt vitt ki az országból. A küldemény Londonba indult, de a csehiszlovák hatóságok éírtehetetleu ok­ból nem engedték át az egrest tartalmazó ex­port1 vagont. Utóbb a csehszlovákok azt a ki­fogást emelték, hogy azért nem lehet az ál­lom ásón átengedni a gyümölcsöt, mert attól lehet tartani, hogy az egressel behurcolják Csehszlovákiába a kaliforniai pajzstetiit és a Nyitra, jun. 7. (Saját tudósítónktól). A Szlo- venszkói Magyar Kültur-Egylet egy évvel ez­előtt megalakított nyitrai csoportja szombaton tartotta évi közgyűlését. A gyűlés iránt hatal­mas érdeklődét) nyilvánult meg és a nagytér-1 met zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közön­ség. A közgyűlés méltón dokumentálta, h-ogy a kisebbségi kui tor törekvések Nyitrán termékeny talajra találtak s a város magyarsága lelkesen és az ügyszere­tettől áthatva igyekszik kivenni részét a SzMKE kebelében megindult kulturmunkából. A Nyitravölgy jelentékeny centruma, Nyitra a népszámlálás adatai szerint nem bir busz százalékos magyar kisebbséggel ée erre való tekintettel . az egyesület nyitrai működése mindaddig nehézségekbe ütközött, amíg az or­szágée hivatal a közelmúltban végül mi kedvező döntést hozott, helyt adva a helyi hatóság végzése ellen be­tek a hangok. Meglepték, mint orvtámadások a gyanút!ant, Nem értette egészen, mit be­szélnek, de egy szót elkapott: — Halál. Ezt az orvos mondta. Halál . . . Hát akkor ezért olyan szomorú az egész ház. Mert ő meg fog halmi. Hát miért nem mondják ezt meg neki? De mi az a ha­lál? Emlékszik, amikor nagyapát temették, őt nem engedték a halotthoz. Azt mondották, nem kisgyermeknek való. Csak a nagyoknak. Jól van, de akkor hogyan hallhat meg majd, ha az a kicsiknek tilos? Hogy égette akkor a kíváncsiság, a nagyapa halálakor, éjnek ide­jén kimászott ágyából, a fekete szoba felé osont legyőzte félelmét, benyitott, villanyt gyújtott, látta az ismerős arcot, szól Ugatta, nagypapa, nem felelt. Másnap eltemették. Némaság ée eltűnés, ennyit tudott tapaszta­latból a halálról. Aztán elfeledte s iha vássaa- torlódott emlékezetébe, átváltoztatta mesére. Szóval ez az. Halát. Eltűnés. No legfeljebb nem az emberek között lesz, hanem angya­lok közt. Hej, ha apuka és anyuka i® ott te­hetne. Meg a srácok is. Csak az iskola, a ta­nító ne. Amikor anyja bejött, megkérdezte: — Anyuka, mi az: meghalni? Anyja meghátrált — Ki tanított erre? Ki mondotta ezt neked? — Ti beszéltetek róla. A másik szobában. A doktor-ibálosivaíl. —- Ugyan fiacskám. Rosszul értetted. Nem i« lehet meghalni. — Dehogy nem lehet. A nagyapa iis meg­halt.-- Az más. ő már öreg volt. — Hát a Lajcsi, a földszintről? Az még ná­lam is fiatalabb volt. ő is meghalt. Szegény asszony, képtelen felelni. Nem bírja el ezt, 6 ez a szörnyű tudat, nem bírja el, napok óta Öngyilkosságra gondol és jaj, ez a gyerek, ez a szerencsétlen gyerek, mindent tud, hallotta az egészek Nem tudott tovább uralkodni magán. Zokogásban tört ki. Ettől még jobbam megijedt. Mit fog gondolni a gyerek? Erőszakkal elfojtotta könnyeit, két­vagont hajlandók válnának átengedni, ha a nyitott ab-alakok egy részét becsuknák. Ez azonban azt jelen lené, hogy a vagonban lévő egres” keltő szellőztetés hijján megromlik. Negyvennyolc órás kés ed ebem után Ausz­trián keresztül szállították ki m egrest Londoniba, természetesen így sokkal nagyobb a költség és ily módon az a veszély fenyegeti a magyar egrest, hogy fuvartöbblet miatt a londoni piacon versnyképtelenné válik. nyújtott fellebbezésnek. Alig néhány nap vá­laszt, el már csak attól, hogy a SzMKE rende­zőiében megrendezzék az első magyar knltur­csiét Nyitrán, melynek gondosan összeállított műsora méltón reprezentálja majd a SzMKE céljait jelentő kisebbségi kulturtörekvéseket. Junius 11-én a nyitrai Iparosház nagytermé­ben rendezik az első kulturestet, melyet, azon­ban rövidesen követni fog a többi is, amennyi­ben biztosítva van egy lelkes gárda közreműkö­dése. A kulturegylet. nyitrai csoportjának ge­rinces és lelkes vezetői fáradságot nem kímélve követtek el eddig mindent a nemes cél érde­kében. A kulturegylet második közgyűlését Fran­cléd Lajos dr, kanonok, elnök nyitotta meg ée lelkesítő rövid beszédében ismertette a kuítur- egylet törekvéseit. Ez alkalommal neon mon­dott mindent felölelő programlbeezódet, ameny- nyiben a szombaton rendezendő első kultureet megnyitó beszédében fog áttekintő képet ad­ségbeesetten akarta megjavítaná hibáját, de még inkább rontotta a helyzetet. — Ne félj kisfiam. Nem fogsz meghalni. A Lajcsi se halt meg. Lajcsi ... a menyország­ban van. A jó kisfiúk mind odakerülnek. Te is jó vagy. Az én drága, aranyos gyermekem. A legjobb, a legszebb, én édes kisfiam. Meg fogsz gyógyulni. Az ágyra ült, a fiú haját fésülte kezével, becézte, csókolgatta. Jenőke valami kellemet­len zavart érzett. Ilyen még soha nem volt hozzá. Anyja végül ráparancsolt gyöngéden, hogy most aludni kell, hogy reggelre egész­séges lehessen. Megigazította a takaróját és kilopózott, mint valami tolvaj. Egyedül volt megint. Mereven nézte taka­róját és a huzat gombjait számolta. Egy, hét­tő, három, négy ... A mennyországba fog kerülni vagy a pokolba? . . . Talán találkoz­ni fog a nagyapával, meg Lajiosival. A tanító ■még nem halt meg, az iskolát sem lehét át- cdpelni, hál‘ Istennek. De mi lesz anyukával? Apukával? Azoknak is meg kellene halniok, hogy ott is velük leli essen. Uigy biztosan az égbe kerülne, beengednék értük. Így még nem biztos . . . * Álomíba saenderűlt. Mintha méhek döngicsélnének fülébe. A szárnyuk átlátszó. És zenél. Egyre magasabb hangon zenél. És egyre magasabban szállnak. És négy kis angyal repül, ugyanazok, akik a képeskönyben voltak. De most nagyobbak és ember,iebbek. Nem ,is olyan nehéz a repü­lés. Hogy lehet az, hogy ezt régebben sohase tudta? De így képzelte el. Magasról minden kicsi. Ilyen kicsinyek leheltek a Gulliver törpéi. Hirtelen apja-aryja jut eszébe, ők lent maradnak? — Vissza akarok menni! Maiira! mama . . . Hiába kiflit, hang nem jön ki száján, kísé­rői elmosódnak. És most egyszerre vakító fe­hérség. Csodálatos gyémánt trónusán Isten. Jaj, mit kell mondani? Jaj, most felelni kell. A feladatot elfeledte. Kettéhasad alalta az ég, zuhan, a (felhők csupa könnyek, .azokon túl homály, homály * a homályban végleg eilob- ban az édesanyja világitó szeme. Budapest, junius 7. ((Budapesti azerkeeztó- ségünk telefonijelentése.) A Pesti Hírlap vezércikkben foglalkozik a ceehezlovák-am^ gyár kereskedelmi tárgyalások várható meg­hiúsulásával és többek között megállapítja, hogy a szerződés még el sem készült, de cseh szí óráik részről már is megteszik az előkészületet arra, hogy ha a szerződés élertlbelépjme, Magyarország annak semmi hasznát se lássa. A .magyar közvélemény el válója a kormánytól, hogy gazdasági érdekeinek biztosítására al­kalmazza a szükséges eszközöket és pedig olyan formában, hogy ezek célra vezetők le­gyenek és elevenjébe vágjanak Csehszlová­kiának. Ha ők nem engedik be — írja a lap — a • magyar mezőgazdasági termié nyékét, nü rekesi'zük ki területünkről a csehszlovák ipari termékeket. Ha ők ütik a mi gazdáinkat, mi üssük az ő •gyárosaikat. Hogy ily körülmények között miiként valósulhat meg Terdieu középeurópai álma, azt a franciák Csehszlovákiától kér­dezzék meg. ni a Szlovenezkói Magyar Kultúr-Egylet fel­adatairól. Gyürky Ákos ár., a nyitrai csoport titkára részletes beszámolójában ismertette az elmúlt évi tevékenységet, mely látszólag ugyan ke­veset produkált., valójában azonban nehéz és tövises utmegjárást jelenteti A nyitrai csoport — mondotta többek között — tmár a tél fo­lyamán tervbe vette egy kulturelőadás meg­rendezését, a. helyi hatóság azonban a nyelv- törvényre és a nyitrai magyarság statisztikai számarányára való utalással elutasító magatar­tást tanúsított. Hónapokba tellett, amig a fel­lebbezést az országos hivatal kedvezően intézte el, magáévá téve a fellebbezés azon, törvényes un eg állapit ás okon nyugvó álláspontját, hogy a magyar kulturelőadások rendezése nincs a magyarság számarányához kötve, amennyiben a nyelvtörvény rendelkezései csak a magyar kisebbségnek a hatósággal való érintkezés nyelvére vonatkoznak s igy a nyitrai magyarságnak törvényadta joga a. nyilvános magyar kulturelőadás ok rendezése és tartása. Míg az egyesület nyitrai csoportjának a meg­alakulás során mintegy negyven tagja volt, az elmúlt hónapok során megindult az intenzív tagszerzési munka, mely a várakozásnak meg­felelő eredménnyel végződött Nyitra magyarsága leticee odaadással o»»Űako®oitt a kJaébjbaégi kuBmraxunkát istápoló magyar kufairegyte* kibontott wtszlaja aM, i úgy hogy a nyitrai csoportnak ma már több száz tagja van. A jelentkezések azon- bain egyre folynak a igy minden biztosíték megtvan arra, hogy a kulturegylet nyitrai csoportja egyik legerősebb oszlopa lesz a SzMKE országos szervezetének. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy Nyitrán magyar iskola nincsen és éppen ezért az uj magyar generációban a magyar kari túr a iránti szeretetet csak kitartó társa- daillmii munkáival, áldozatot és fáradtságot nem ismerő, rendszeres lóul túr akciókkal le­het ébren tartani. A magyar kulturegylet munkájának egyik sarkalatos pontiját épp az kell hogy képezze: az uj magyar generá­ció nevelése. A közgyűlés közfelkiáltás sah egyhangúlag választotta meg a jelölő bizottság által java­solt jelölteket. Elnök lett ismét Francisiöi Lajos dr. kanonok. Ügyvezető elnök Gyürky Ákos dr., társelnökök Havas Ármin dr-, Klobusioky Károly dr., titkár Roll fesz Ber- nát, jegyző Risnyovszky Emire, pénztárnok Gsétfifalvay Géza, ellenőrlök Fekete Imre dr., Mandák Kálmán. Ezenkívül választottak egy hét tagból álló bizottságot, amely a kari turelőadás ok elő készi tiését, rendezését fogja eszközölni, elsősorban arra ügyelve, hogy az előadások anyaga mindenben meg- íoleljen a kulturegylet céljainak. A bizott­ság elnöke lőtt: Verő Géza író és földbirto­kos, tagjai: Dallos István, Lósy Béla. Stifft. Jenő, Szabó József. Szintay Nándor és Sző­ke József. A közgyűlés Gséiflfailvay Géza indítványára egyhangúlag úgy határozott, hogy az egye­sület tagjai kéfhefenkint. összejöveteleket fognak tartani, amelyeket, kulturmegbeszé- lések, felolvasások, vitaestek fognak kitöl­teni­A közgyűlés Franciért Lajos dr. elnök zárószavailval ért. véget., aki megköszönte a tisztikar nevében a tagok bizalmát és Ígé­retet tetti, hogy ragaszkodássá! és odaadás­sá1! fogja munkájával támogatni az egyesü­letet, A közgyűlés után a rendező bizottság kü­lön ülést, tartott, .melyen a junius 11-én tar­tandó kiultiurest függő kérdéseit 'beszélték meg. , . .. v • > a . És a másik szobából halkan a füléhez ütőd­Nyitra magyarsága lelkes odaadással csatlakozott a Szloveoszkői Hasyar Húr-Egylet zászlaja alá Hatalmas érdeklődés mailét* folyt le a kulturegyief nyitrai második kSsgySlése A nyitrai magyarság szine-java váilalt szerepet az egyesület vezetésében

Next

/
Thumbnails
Contents