Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-08 / 130. (2943.) szám
1932 Junius 8, szerda. " Kamoanm TRSGMA^AG^ARHIKIjAI? Szent-lvány leálcázta Hodia „parasztdemokráciáját” A magyar nemzeti párt vezére Párkányban és Érsekújváréit Éles váiasz Hodia érsekujvári konkolyhintésére Érs ekú jvár, jóin ius 7. Vasár napi számunkban röviden imogemllókeztünk arról, hogy Szent-lvány József nagyjelentőségű délsaloivemszkói kőrútján pénteken Párkányban, szombaton pedig Érsekdíj váró tt járt. A pártvezért a párkányi pártkörzet közönsége meleg, lelkes és ünnepélyes fogadta táeJban részesítette. A magyar lányok küldöttsége élén Hoiflfimann Marianne, Várady Ilonka és Deijező Manci üdvözölték s virágcsokrokkal kedveskedtek neki. A körzet küldöttsége élén Raig Ánpád körzeti elnök köszöntötte. A körzeti értekezleten 33 község képviseltette magát. Megjelent Juszkó rendőrifogalmaizó is. Baig elnöki megnyitója után Szent-lvány szóvátette a rendőrhatósági személy jelenlétét és kijelentve azt, hogy bár semmi kifogása nincs a jelenlévő kiküldött személje ellen és bár pártja a hatóságok teljes tiszteletibe ntartása alapján áll s a törvény tiszteletét hirdeti, elvi okokból kénytelen leszögezni, hogy a párt értekezletén csupán meghívott pór [szervezeti tagok vehetnek részt. Majd rátért a szervezet adminlsztrativ kérdéseire. Eközben a hatósági kiküldött fel- emelkedett és elhagyta a termet Szent-lvány ismerteti a politikai helyzetet. Megállapítja az agráriusok súlyos gazdaságpolitikai hiíbáit és mulasztásait. Jelentős és nagy tetszéssel fogadott kijelent,é- ise volt, hogy a párt dolgozni fog az önálló munkáspénztárak felállitásáért. Utána a pártmunka gyakorlati kérdései kerültek szóba, igy: a falulátogatások, az egyetemi ifjúság nyári munkája, a munkásszervezetek kiépítése és az adómoratórium kérdése. A vita során Gór a József (Ebed) a borfogyasztási adó ügyét tette szóvá. Az összejlöivetel után a járási bizottsági tagok értekezletét tartották meg, amelyen megjelentek Azsaltovits Gyula Párkány, Tatr- nay Béla dr. ügyvéd Párkány, Baig Árpád Garaimkövesd, Tóth Márton Párkány, Balázs Vince Párkány, Szöcs Ferenc Köbölkút, Krizsán András Párkány. Az értekezleten számos nagyionto'sságu, gyakorlati párt- kérdés került megvitatásra. Délben mintegy ötiventerítékes közebéd volt. amelyen Tarnay Béla dr. üdvözölte a pártvezért., Azsaltovits Gyula pedig a párttagokat buzdította áldozatkész munkára. Szent-lvány válaszában utalt a magyar tömegek összefogáséiban refllő erő jelentőségére és arra kérte a párt tagjait, hogy magyar szeretettel öleljék keblükre a miagyar kollektiivum minden tagját. A délután folyamán megejtették a párt- iroda vizsgálatát és a pártvezetőség kifejezte a legteljesebb elismerését és köszönetét Hegedűs Balázs főtitkárnak agilis és eredményes működéséért. A délután folyamán ezenkívül miég a bortermelő községek kiküldöttei a Godo- vendéglő külön termiéiben megbeszélést tartottak a boritailadó kérdésében. Holota János dr- nemzetgyűlési képviselő e kérdésben részletes felvilágosító beszédet mondott. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a boritaladó kérdéséiben a legenergi- kusabb akcióba kezd. Úgy Trapl pénzügy- miniszterhez, mint a pozsonyi vezérpénz- ügyigazgatóhoz küldöttséget meneszt, .melynek tagjaiul Holota János dr.-t, Gora Józsefet, Baig Árpádot és Hegedűs Jánost választotta meg. Szent-lvány Érsekújváron Szombaton délelőtt a magyar nemzeti párt érsekujvári körzetének választmánya ülést tartett. Kurucz Ferenc körzeti elnök vezetésével. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a párt, vezető tagjait. A rövid üdvözlés után Szent-lvány József beszéde következett, amelyből az alábbiakat ragadjuk ki. —• Érsekújváron a múlt hetekben — mondotta egyebek közt — nagy titkolódzás között megjelent Hodzsa Milán, a csehszlovák agrárpárt egyik vezetője. Gyűlést tartott. A gyűlésre behoztak rendes napidij mellett a csehszlovák agrárpárt magyarok köpött létesített szervezeteiből gazda- és földműves-embereket. Ezen a gyűlésen Hodzsa Milán azt mondotta, hogy ő fogja kivezetni a magyar parasztot az urak „elnyomása*4 alól, és oda fogja helyezni arra a porondra, amely a világ társadalmában a magyar parasztot megilleti. Az ő eszköze a parasztdemokrácia, mely egyedül képes boldogítani a magyar parasztot. — Azt is mondta Hodzsa Milán, hogy 1925- ben sokat tárgyalt művelünk, de a magyar vezér — igy mondta — megretirált a megegyezés elől. Hsdzsa Milán leleplezett „parasztdemokráciája" Szükségesnek látom, hogy rámutassak a csehszlovák agrárpárt szerepére és munkájára a magyarság körében ég miután Hodzsa Milán ur kijelentései folytán a köteles diszkréció alól felmentve érzem magam, nyilatkozni azokról a tárgyalásokról, amelyeket Hodzsa Milánnal folytattam. Lásson a magyar nép tisztán. Mit csinált Hodzsa, illetve a. csehszlovák agrárpárt a ..parasztdemokráciá* jelszava alatt a magyar paraszt javára. Miután a csehszlovák agrárpárt eddig minden kormányt támogatott, sőt a kormányban a három legfontosabb miniszteri tárcát töltötte be: a miniszterelnökit, a belügyminiszterit és ami a legfontosabb a magyar paraszt szempontjából. a földművelésügyit és egyidőben az iskolaügyit is, természetes, hogy mindazokért a törvényekért, amelyeket a kormányok többsége hozott és mindazokért a rendeletekért, amelyeket a kormány kiadott, elsősorban felelős. A vagyoisdézscna Vegyük sorra ezeket a nagy jótéteményeket. Először kezdődik a dolog a vagyondézsmá- val. 1919 március elsején meglévő vagyon után kellett fizetni. Mire kivetették és behajtották, a pénz sokkal drágább lett. Ha valakinek egy pár ökör ára dézsmát kellett fizetnie, akkor, amikor fizetésre került a sor, három pár ökörrel tudta csak kifizetni. És kicsoda sínylette meg ezt legjobban, ha nem a gazda és a földművelő, meg a kisiparos. Különösen ezért, mert ezeknek a háta mögött nem állott a nagytőke, sem a kartellek, csak a csehszlovák agrárpárt, amelynek azonban az volt eredettől a célja, hogy összeveszitse egymással a magyar munkást, a magyar parasztot, a magyar iparost, a magyar földművest, és hogy valamennyit a csehszlovák nemzeti imperializmus és a nagy szláv célok szolgálatába állítsa. Másodszor a hadikölcsön törvény. A békeszerződések nem gondoskodtak arról, hogy a hadikölcsönök valamilyen formában az állam által beváltandók. A földreform Harmadszor: mit csinált a csehszlovák agrárpárt a magyarlakta földekkel? ■Ezt. már ez a párt csinálta a szó szoros értelmében. Kisajátították a magyar földbirtokostól — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József“ keserű víz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. a földet. A rendes árának egytized részét fizették érte. Erre még azt mondhatjuk, hogy forradalom már volt az emberiség történetében máskor is és 1848-ban nem kellett semmiféle erőszak, sem törvény ahhoz, hogy a pozsonyi magyar nemzetgyűlésen a magyar földesurak Kossuth Lajos beszédének a hatása alatt önként. lemondjanak a tizedről és felszabadítsák a jobbágyokat, hát most is kellett áldozatokat hozni. Igen ám, csakhogy mit csinált az agrárpárt ezzel a földdel? A színtiszta magyar vidékeken a magyar lakosságnak és magyar földmiivesség- nek jóformán semmi sem jutott. Hiába jelentkezett érte, hiába kérte, hiába követelte. hiába vezettük a küldöttségeket, a földhivatalba, hiába irta össze a magyar nemzeti párt a magyar földigénylöket, mindig elutasították őket. Erre valaki azt mondhatná, hogy igen, ez azért volt, mert az ellenzéki magyaroknak nem adtak. De hát én kérdem a kormánypártii szociáldemokrata és Csánki-párti agrárokat, kaptak-e ők földet? Nem kaptak. Csak ígértek nekik és megszagoltatták velük. A földet a csehszlovák agrárpárt odaajándékozta a maradékbirtokosoknak és a telepeseknek. Azóta vannak Komárom tőszomszédságában és a Csallóköz kellős közepén, meg egyéb szinmagyar vidéken Pospisil nevű föl desurak és Zeleny Háj és Hodzovo nevű, messze pirosló fedelű házakból álló faluk. És azóta vannak a magyar falvakban tizezer- számra munkanélküli aratómunkások és cselédek és azóta van, hogy olyan községben is, ahol a Pospisil nevű földesuma'k három gyermeke van és amellett az egész falu szinmagyar, úgynevezett csehszlovák kisebbségi iskolák, ahol magyar nyelvet nem tanítanak, ahová elleniben a gyönge, vagy tudatlan, vagy valamilyen módon, például vasutas, vagy más állás révén az államhoz kapcsolt magyarok gyermekeit betessékelik. Ezt tisztán és kizárólag az agrárpárt csinálta. A munkásbiztositó pénztárak —■ A munkásbiztositó pénztár egy külön fejezet lehetne abban a regényben, amely a csehszlovák agrárpárt és Hodzsa Milán „szerelmét4* tárgyalja a magyar paraszt iránt. A munkás- biztositó pénztárakban még magyar vidéken is c-eak mutatóba akad egy magyar tisztviselő. És ha valamelyik munkásbiztositó pénztár az egyik évben deficittel zár, azt nagyon egyszerűen kivetik a következő évre a munkaadókra és munkásokra. Hogy hogyan gazdálkodnak ezekben a pénztárakban, arra csak egy példát említek föl. Ipolyságon volt a pénztárnak egy háza, amelyet a pénztár 300.000 koronáért vett, beleköltött az átalakításiba 100.000 koronát, összesen tehát 400.000 koronájába - volt. Négy év múlva eszükbe jutott, hogy van egy szlovák város, amely ugyan távolabb esik a biztosított felektől — Korponának 'hívják —■, áthurőólködtaJk oda, a házat eladták 160.000' koronáért. Kor- ponám másfélmillió korona költséggel épült föl a pénztár uj palotája a legnagyobb luxussal. Mi volna itt a megoldás? Az, hogy érvényt szerezzenek a kormánypártok annak a törvénynek, amelyik megengedi, hogy saját külön autonóm munkásbiztositó pénztárak legyenek fölállíthatok, s ez azt jelenthetné, hogy a magyar munkások és munkaadók megcsinálnák a maguk pénztárait, gazdálkodnának benne rendesen, belenézhetnének a pénzkezelésbe, biztosíthatnák a rendes gazdálkodást és ami szintén fontos, a magyar fiatal intelligenciának néhány tagját tisztviselőként odahelyezhetnék. Ennek a törvénynek azonban egy hibája van, mert azt mondja, hogy Szlovenszkóra nem terjed ki a hatása. Tárgyaltunk róla, követeltük, kértük és Törköly József dr. térdig koptatta a lábát ezért az elemi jogért való utánjárásban és nem engedték. Neim engedték, mert a csehszlovák agrárpárt „parasztdemokráciája44 azt mondja, hogy a munkásbiztositó pénztár arra való, hogy benne csehszlovák tisztviselőknek legyen helye és arra való, hogy ezen a réven fogdoshasson magának, meg más cseh pártoknak híveket. Meg azitán igy együtt vannak benne szlovák és magyar munkások, azután különböző pártA napos tavaszi napok ellenére nem kell szép lök képződésétől félni, fia Dr. C Episma kréméi és szappant használl Kérje az ingjenes „Szépségápolás brosúrát* Laveckj £. Cie kozmetikai nagyvállalkozás központ Ptafia, Pa/ais Lucerna Megrendeléseken feltüntetendő: Utánvételes szállítmányok osztálya. hoz tartozó munkások és igy misem egyszerűbb, mintha elnézésből a magyarok és á magyar párton levő magyarok kisebb számban küldetnek gyógyulás céljából kórházba, gyógyintézetekbe, fürdőkbe. Meg aztán más oka is van ennek és ez az, hogy igy a mun- kásbiztosiitó pénztárak a nyereségeiket berakják a cseh bankokba, ahelyett, hogy magyar szövetkezetek, bankok létesítésére for- diitatuának és onnan a magyar mezőgazdaság és a magyar iparosok hiteléletének szolgálatában állna az a tőke. De Korponán azért fe „jobb" helyen van az a palota, mint Ipolyságon volna, mert Korponán nem magyar kőművesek és épitőmumkájsok, asztalosok, Ácsok s egyéb munkások és iparosok húznak belőle hasznot. Erről még sokat lehetne beszélni. — Amerre járok Szlovenszkó egész terűle. tén, ha nagy városba, ha kis faluba, ha kastélyba, ha kis szalmatetejü házba, mindenütt egyforma hangon szólal meg a nyomor. Kihűlt gyárkémények omladoznak és munkanélküliek tengőnek. Pedig ezek a gyárak nekünk is jelentettek valamit. A magyar munkás ott találta meg a kenyerét, a magyar fölömivelő ott találta meg a piacát, a magyar iparos ott választhatta k'i a műhelye részére szükséges nyersanyagot, azt megalkudhatta, hitelbe is megvehetne, hiszen ismerték egymást a gyárigazgatóval. Az agrárvámok — Erre azt fogja válaszolni a Hodzsa párt, hogyhát megcsinálta az agrárvámokat. Hát ez igaz, de nincs köszönet benne, mert. az agrárvámokat megcsinálni és nem idomítani hozzá a gazdasági életet, a hiitel*- életet, a vasúti tarifát, az iparcikkek árát, olyan mintha, semmit sem csinált volna. És most beszéljünk arról, hogy7 mit tárgyaltam Hodzsa Milánnal? És is megszavaztam az agrárvámokat, de ugyanakkor kidolgoztam az úgynevezett polgári többség résziére egy gazdasági munkaprogramot. Azt mondván, hogy ennek a végrehajtására vállalkozom, mert maga az agrárvám a többi intézkedés nélkül nem ér semmit. Ebbe a programba beletartozott az is, hogy az adókat egyszerűsítsük, hogy a munkásbiztositó- kát csinál hassuk magunk, hogy az állam támogassa a magyar hitelszövetkezetek és pénz intéztetek létesítését és benne volt legfőképpen az, hogy azokat a földeket, amiket a magyar földbirtokostól elvesznek, a mi ellenőrzésünk alá helyezzék és a mi ellenőrzésünk mellett kizárólag és csakis magyar gazdáknak és földműveseknek és magyar nincsteleneknek osszák széjjel. S a telepítéseket szüntessék be azonnal. Hodzsa kétszínű szerepe Azt i's .mondtam;, hogy szükséges, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába járhassanak és hogy saját am van ve Ívükön férhessenek hozzá a legnagyobb és legmagasabb tudomány okhoz is. Azt is mondtam, hogy a magyar elbocsátott tisztviselőknek és nyugdíjasoknak meg kell adui a rendes nyugdijat és kívántam az önálló magyar gazdasági és kultúrintézmények létesítéséinek szabadságát és autonómiáját. Hodzsa miniszter ur és megbízottjai, akik a tárgyalást folytatták, azt mondották, hogy rendben van, megígérik követeléseim teljesítését, de nem hajlandók Írásba foglalni. Nem hajlandók erre alapítani a kormánynak a munkaprogramját, hanem azt mondták: menjünk a kormányba, üljünk be a húsos fazék mellé- és abból szedegessünk magunknak, közben azonban folytatták a kolonizációt, folytatták az itteni pénznek Prágába szállítását, folytatták a magyar iskolák megszüntetését és hajigálták a határon keresztül azokat a szerencsétlen magyarokat, akiknek itteni törvénymagyarázat szerint állampolgárságiak kétes. — Hodzsa Milán a múltkori érsekujvári 'beszédében azt is mondta, hogy a németekéi kézenfogva vitte magával a kormányba. Hát ez igaz, én láttam. — Mélyen tisztelt polgártársaim, engem nem vittek. Engem nem lehetett kézenfogva vezetni. Pártomat se, mert mi nem üzletet akar* S
