Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-29 / 148. (2961.) szám
^ SZ^m " S>XC5Ml3 ■ 1932 29 XL évf. 148. (2961) szám ■ $X.€»rcfld ■ 1932 junius 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450,, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC.I R képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több" Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ke. A kisebbségi kongresszus eié (sp) Prága, junius 28. Ha az előjelek nem csalnak, az idei kisebbségi kongresszus (a nyolcadik), melyet tisztán pénzügyi ok okiból nem Genfiben, hanem Becsben rendeztek meg, nagy óbb arányú és jelentősebb lesz, mint az eddigiek voltak. A hely megválasztása központi és szerencsés: soha annyi delegátus nem vett részt a kongresszuson, miint' amennyi most jelent kezelt, s a tisztán kisebbségi képviselőkön kívül számos európai hlrü szakértő is megjelenik, sőt referátumot mond, igy Bővet professzor Lausaoneböl s az idén részletesen megvitatott egyháizkisebbségi kérdés prominensed közül Sohrelber, Ehrlioh, Keller, Dzeromyoh, Kartasöhoff tanárok, va- lam'imt a boldog katalánok képviselői, élükön Estei rich kortezképviselövel- Elvégre Béos, Középeim ópa természetes fővárosa, valóban a legmegfelelőbb hely a kisebbségi kongresszus megtartására, lévén a kérdés pár exce llenoe középen répái jellegű; itt élnek sújtottai és szakértői, itt kell a bajok orvoslására törekedni. Béos másként is példát adott: Ausztria fővárosaiban él a világ leggazdagabb és legkedvezőbb helyzetiben levő nemzetiségi csoportja: a cseh kisebbség, amely szinte már sókalij'a a jogokat, amiket kapott, mert nem tud velük mihez kezdeni, és amelynek jólétét minden más kisebbség irigykedve és mélabusam nézi, vagy esetleg megnyugvással és reménységgel, mert látja, hogy bizonyos körülmények között a legnagyobb nemzeti öntudattal i's lehet kisebbségi sorban boldog megelégedéssel élni. A Bécsro esett választás szimbolikusan azt jelentheti, hogy a kisebbségek visszatértek önmagukhoz, a saját erejükből, a saját helyükön és demonstratív külső lépések nélkül kívánnak segíteni helyzetükön, megvitatni ügyes-bajos dolgaikat és megtalálni az orvoslás módjait. Valaki fölvethetné a kérdést, aktuálisé ma, a gazdasági krízis dühöngésének kellős közepén, amikor mindenki az anyagi gondok elől bújik s alig győzi elviselni a legprimitívebb élet súlyát, aktuális-e a látszólag „másodrendű" kisebbségi kérdéssel törődni és a kongresszus alakjában eklatánsán az előtérbe tolni, a felszínen tartani? Nincs elég gondunk, még ezt i's mesterségesen hozzátesszük? Nem akarunk e tarthatatlan feltevésre auVálságos érákba Itatott a lausannei konferencia A német kancellár a reparácsék feltétel léikül tarlését kívánta Franciaország követeli a kompenzáci&ita! - fföacDonaSti tovább folytatja közvetítői működését LcUisarme, junius 28. A Hotel Beau K i vágóban (tegnap délután gyűltek össze a német és francia delegáció tagjai, hogy folytassák a m egro esze lése két. Az ülés három órán át tartott és este nyolc órakor fejeződött be. A komüniké igy tyangzott: Schwering Krosigk gróf német pénzügyminiszter előterjesztette azokat az indokokat, mellek véleménye szerint a reparációk törlése mellett szólanak, továbbá előterjesztette azokat az első intézkedéseket és rendszabályokat, melyeket Európa gazdasági újjáépítése tekintetében figyelembe vett. Von Papén birodalmi kancellár általános nézőpontból kommentálta a pénzügyminiszter fejtegetéseit és kiegészítette azokat. Herriot miniszterelnök közölte azokat a fötmtariasokat, amelyeket a francia kormány nevében szükségeseknek tart. A tárgyalásokat szerdán délelőtt tiz órakor folytatják. A drámai ülés Az ülés lefolyása drámai volt. Nem kérdéses, hogy ■ ' a konferencia helyzetét meglehetősen feszültnek kell tekinteni. A francia delegáció a keddi napot feleletének előkészítésére tartotta fönn és tegnap este úgy a birodalmi kancellár, mint a francia miniszter- elnök informálta MacDonaldot a tárgyalások állásáról. Valószínű, hogy MacDonald kedden a két delegáció vezetőivel tovább folytatja a tárgyalásokat, hogy a két tézis közötti kompromisszumot létrehozza, ami tegnap este sokkal távolfekvőbbnek látszott, mint idáig. A német pénzügyminiszter fejtegetéseihez, amelyben kifejeződésre jutott Németország készsége az Európa gazdasági és pénzügyi újjáépítésére vonatkozó munkában való föltételnélküli részvételre, a birodalmi kancellár hozzáfűzte, 'hogy a konferenciának elsősorban az a föladata, hogy a háború utáni idők tévedéseit kiküszöbölje és a világot jobb korszakba vezesse. A birodalmi kancellár élesen hangsúlyozta, hogy a reparáció rendszerének minden körülmények között meg kell szűnnie, mivel ilyen rendszernek bármilyan formában való továbbvitele a világ gazdasági romlását jelentené. A német kancellár világosan kifejezte azt is, hogy a német kormány nem ir alá semmiféle olyan egyezményt, amelyről már ma meg van győződve, hogy teljesíthetetlen. Papén hangsúlyozta Németország készségét az újjáépítés munkájában való részvételre s ebben az irányban már tett is javaslatokat. Nélkülözhetetlen fontosságú a bizalom helyreállítása, ez azonban a győztes államoknak a történelmi föladata és nem Németországé. Herriot égés záltalános fönntartásokat közölt és kijelntette, hogy az eddigi megbeszélések őreá azt a benyomást tették, hogy Németország a reparációk törlését kívánja, ezzel szemben azonban bizonyos kompenzációkat helyez kilátásba. Most azután a kancellár a reparációk törlését minden ellenszolgáltatmány nélkül követeli. Ezzel uj helyzet adódott és éppen ezért a kedd.et fönn kell tartani a megbeszélésekre, úgyhogy a közös tárgyalásokat csupán szerdán lehet majd folytatni. A két delegáció "ülése után a francia delegáció intern megbeszélést- folytatott, amely egy órán át tartott. Herriot nyilatkozata Amikor Herriot este MacDonaldihoz ment, az újságírók megkérdezték a német—francia tárgyalások helyzetéről. Herriot kijelentette, hogy a helyzetet komolynak tartja. A megegyezéshez két félre van szükség, — mondotta Herriot, s azután utalt polgármesteri funkciójára, amellyel 6ok házaspárt adott ösz- sze. —■ Ha az egyik fél azt mondotta, hogy nem kíván házasságot kötni, akkor az esketést sohasem hajtottam végre, — fejezte be szavait Herriot. Amikor a német újságíróik azt vetették ellen, hogy német részről is ugyanúgy nyilatkozatokat tettek a Franciaországgal való megegyezés szükségességérős, mint francia rézről. Herriot meglehetős szárazon ezeket menUa: Úgy? Akkor maradjanak nyugodtan ezekné a nyilatkozatoknál. A francia miniszterelnök a francia újságíróknak még azt mondotta, hogy a reparáció annullálására vonatkozó német projektum egyenesen lehetetlen. Franciaország a német javaslatot nem fogadhatja ei. A francia delegációnak időre van szüksége s a francia pénzügyminiszter valószínűleg szerdáig megfogalmazza a feleletet. EiSeli látogatás©!! NacDonaldeii! Lausanne, junius 28. Amikor a birodalmi kancellár 'hétfőn este fölkereste MacDonaldot szállodájában, Herriot még az angol premiernél tartózkodott s a kancellárt egy más szalonba vezették, ahol megvárta Herriot távozását. Von Papén mintegy félóra hosszat maradt MacDo- naldnál. Az angol delegáció a két miniszterelnök távozása után hivatalosan visszautasított minden fölvilágositást, mégis a sajtó munkatársai tudni vélik, hogy MacDonald maga is számol az uj helyzet következtében a konferencia elnapolásánaík szükségességével. Herriot MacDonald tói való távozása alkalmával az újságíróknak olyan nyilatkozatot tett, hogy a helyzet rendkívül feszült és igen pes szinuszt ikusan tekint a megegyezés lehetősége elé, mert a német delegáció hétfőn egészen más lelki diszpozícióban volt, mint a kancellár berlini tartózkodása előtt. — Még huszonnégy órai megfontolás, — mondja a Journal figyelmezteíőleg. A Malin hangsúlyozza, hogy a német delegációnak tisztában kell lennie felelősséginek súlyával, ha most nyakasságával meghiúsítja a konferenciát . Kompromisszum Amint Periinax az Echo de Paris-ban kijelenti, MacDonald kompromisszumos megoldást A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága I!„ Panská ulice 12. II. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II.. Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SÜRGÖMYCIM: HIRLRP, PRflHfl nak a nagy érdeklődésnek bemutatásával felelni, amelyet az ezidei kongresszus szinte kivételes arányokban kiváltott. Nem akarunk rámutatni a tavaly kiadott helyzet- jelentések sikerére, az angol felsőház vitájára, ahol Buxton és Dickimsou lordok, sőt Cecil lord is higgadt megfontolás után ismét csak a kisebbségi kérdést állították a sürgősen orvos1! and ó európai anomáliák középpontjába. Elég. ha a legközvetlenebb hétköznapiból meri tünk példákat a kisebbségi kérdés felszínen tartása és megoldása szükségességének igazolására. Csodálkozunk és bosszankodunk, ha látjuk. hogy a középeurópai országok nem tudnak gazdaságilag közeledni és megegyezni. A kisgyerek is tudja már, hogy a nequzet gazdaságok végleges leromlását a ba fúrok sfereotip lezárása okozza, a forgalom pangása, a védvámok, a túl nagy hadseregek fenntartása, a kölcsönös animozitás egvmássai szemlén, ami mindent megöl, műiden! rvonrorba dönt. A gazdasági szükségszerűség ordítva követeli az állam ók közeledését, ezt mindenki tiudja, érzi. Gazdaságilag nincs ellentét az államok között: nincs az a munkás, kereskedő, iparos, gyáros, aki helyeselné az államok egyimásra- acsarkodását, 'és a közönség egyenesen nem érti a politikusokat, akik a szükség parancsszava ellenére tétlenek maradnak. Nincs államokhoz kötött egyéni gazdasági érdek — s ha volt, régen elpárolgott. Mi tartja vissza az államokat mégiö a közeledéstől? Nem gazdasági elv, ezzel tisztában tehetünk, hanem politikum. Itt Középeuró- pálban — mindnyájan tudjuk — elsősorban a kisebbségi kérdés. Aki ma Középeurópiában a gazdasági válság miatt kesereg, annak éreznie kell, hogy ez a punctuim, saliens- Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Németország, Lengyelország és számos más birodalom belső bajainak nagy részét és külső csökönyösségét a kisebbségi kérdés okozza. Amíg nincs rendezve, a népek kiöl thatatlan nemzjpfi öntudata nem ismer mint köHektivolim gazdasági érdeket, sőt nem ismerhet, mert gazdaságilag valamennyi kisebbség a .legmélyebb fokon van, s ha nemzeti létéért küzd, egyúttal gazdasági érdekeiért harcol; nem ismer megalkuvást és lemondást, csak jogokat és nemzeti kötelességeket, melyeket természetszerűleg minden elé helyez. A közeledés és a gazdasági kiegyensúlyozás előfeltétele itt Középeurópában a kisebbségi kérdíés rendezése, ennyi ma mindenki előtt nyilván!való. Ha baj van és nyomor, magára vessen az, aki soviniszta célok igézetében nem bánik jól kisebbségeivel és lebetetlenné teszi, hogy Középeurópában kialakuljon a gazdasági béke platformja. Magára vessen: ő a felelős, ő az, aki mindennemű közeledést lehetetlenné tesz. Ebből az egyszerű, szinte népszerű igazságból nyilvánvaló, hogy a kisebbségi kérdés ma ugyanannyira nem quaníité négligeable Európáiban, mint évekkel ezelőtt Stresemann hites ököl- osaipasának idején volt. sőt a mai gyászos események mar részben bemutatják, hová vezet a kérdés elhanyagolása és az, ha nem {hnzzuik ki Európa testéből az okvetlenül gyulladást okozó kisebbségprobléma szálkáját. Ezzel a belátással és tudattal ül össze (Becsben junius 29-én a nyolcadik kisebbségi kongresszus. A légi lletékesebb delegátusok három napig tanácskozni fognak az óriási sérelmekről, de őszinte lojalitással, békésen a megeldás módjairól is. Európa illetékesei a saját érdekükben cselekednének, ha fokozottabb mértékben fölfigyelnének az összejövetelre s meghallgatnák a panasztévőket, akik egyúttal ajánlják a többnyire enyhe és béklés orvosságokat. Mi mindenesetre örömmel üdvözöljük a nyolcadik kisebbségi kongresszust — az első életréhivásában a kezdeményezés érdemének jórésze épp a mi kisebbségi életünk vezéreit, elsősorban Szül'lő Gézát illeti — szerencsét kívánunk munkájához s reméljük. hogy szerény eszközeivel egy lépéssel előbbre viszi ügyünket, amely egyúttal Európa egészségesed'ésének ügye is. í
