Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-26 / 146. (2959.) szám
1832 jnninja 26, ▼a&á.rcna.p. 'PRWBU-Ma.GÍíAR^HIRLAP 15 ICöZCÍA2ÜI>A«ÍÁ«^ Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, j-unioie 25. A jiulius 1-én kezdődő uj magyarországi köl'tségvét'ési év küadá- si előirányzata 806 millió pengő. Maga a felihatalimazáei törvény már jogerőre emelkedett, újabban azonban bizonyos bonyodalmak keletkeztek. Tudvalévőén Magyar- országon a gabonatermelés jövedelmező'vé tótele céljából 193CMban bevezették és 1931- ben tavábbfejlesztették az úgynevezett bo- letta-rendszert, amelynek lényege az, hogy a belföldi fogyasztással fizettették meg egyrészt a búzaexport után térített külön jutalmat, másrészt pedig a mezőgazdáiknak bizonyos felárat biztosítottak a világpiaci buzaáirszinjvonial felett. A boletta-rendszer az állami adóbevételek behajtása nézőpontjából is helyes eszköznek bizonyult, mert a termelő a gabonakereskedő által készpénzben fizetett áron felül kapott mó- termázsánként hat pengő értékű bólét tájáért az illetékes adóhivataltól csak akkor kapott készpénzt, ha adóhátraléka nem volt. Ez annyit jelent, hogy különösen a kedvezőtlenebb helyzetben levő mezőgazdasági lakosság kétes adófizetőképességén olymódon segítettek, hogy mindenkor a huza- vásárló fél fizette he az illető termelő adóját, mert a vonatkozó tör vény előirt a, hogy búzát vásárolni kizáróan bolettával lehet. A bolettát pedig a postahivatalok, dohány- tőzsdék stb. árulták, ugyanúgy, mint a posta- vagy okmánybélyeget. Most, két év távlatából megállapítható, hogy ez a rendszer — minden jószándéka és szellemes elgondolása ellenére —■ az állam számára nem hozott ugyan hasznot, de a mezőgazdaság helyzetén legalább könnyített, úgy hogy számolni kell azzal, hogy a magyar kormány ezt a rendszert miég ebben az esz- tehdöben is — talán más alapon — fenntartja. Mért a magyar kormány elhatározott szándéka, hogy a termésértékesiitést minden lehető módon előmozdítsa. 'A népszövetségi főbiztos a genfi pénzügyi bizottság toíbbszöir kifejezett kívánságának megfelelően ragaszkodott ugyan ahhoz, hogy a magyar állam szakítson a bo- letta-reudszenrel, s emiatt a jövő évűi költségvetési előirányzat már a bolettta-rend- szen* megszüntetésének jegyében készült el- A földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság megsegítését olymódon akarta megvalósítani, hogy a földbirtokokra kivetett egyenes adók .alól az adókötelezetteket adójóváírás formájában mentesítette. A földadó elengedése egyébként valamennyi birtokra vonatkozik. Kezdetiben úgy látszott, hogy a segítésnek ez uj módja megfelel, a mezőgazdasági érdekeltségek azonban csakhamar tiltakoztak ellene, mert egyidejűén a vagyonadót lényegesen felemelték. így tehát a földadó elengedése a gyakorlatban nem jelentette a gazdálkodó osztály helyzetének bolgárt javulását. Ezzel magyarázható, hogy még a kormánypárt kisgazdacsopor/tija is a régi bo- letta-rendszer visszaállítását kívánta. Eínnek azonban éppen a Népszövetségi Pénzügyi Bizottság fentebb ismertetett, aggodalmai miatt súlyos akadályok állják útját. A Népszövetség neim akarja megengedni, hogy az államkincstár bármiféle kötelezettségét vállaljon magára és ellenzi az úgynevezett intervenciós gabonaváeárlásokat és a mesterségesen drágított magas búzaárakat, illetően a magas szi nívón álon tartott borfogyasztási árszínvonalat is. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a böletta árát kizáróan a városi lakosság fizette, mert a termelő rétegek saját termésüket a vófmrnalmokban minden különösebb teher nélkül megőröl te tihették, azaz a saját céljaikra szolgáló gabonamennyiség nem esett a boletta-törvény hatálya alá. Több Minden gazdának érdeke, nogy talajánál, trágyázását okszerűen hajtsa végre rre ad utmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" ■». most megjelent könyvében. 4ra 25"— ££é. >zerz > könyvét vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e ' égből hozzá fordulnak. fCim* Abovce p Stxko vérkülföldi közgazdasági szaklap rámutat arra, hogy Magyarországon, Középeurópa egyik legnagyobb gabonafelesleggel rendelkező államában, a városi lakosság lényegesen magasabb árat fizet a buzakenyérért, mint a londoni vagy newyorki közönség. A szakértők a boletta-rendszer együk káros következményeként felhozzák még azt is,, hogy a búzatermelés külön jutalmazása azzal a következéssel járt, hogy ugyanakkor,, amikor az egész viliágon — éppen a búza túltermelés következtében — a vetésterületek csökkentése terén figyelem reméltó elhatározások történtek, Magyarországon a búzatermelés olyan termőterületekre is átterjedt, amelyek eddig más termények céljait szolgálták. így történhetett meg az, hogy ugyanakkor, amikor Magyarország buzatertmiésifeileslegé az elmúlt évben körülbelül hat millió métermázisa volt, egyidejűén tengerihiány lépett fel, úgy hogy az ország állatállományának takarmányozási céljára itöbibezer vagon külföldi tengeri behozatalára kényszerült. Ennek kóros hatása csak akkor válik szembetűnővé, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország mindig ama kevésszámú európai ország csoportjába tartozott, amely éghajlati és egyéb földrajzi viszonyai következtében sikerrel foly- tathatjia a tengeritermelést. Éppen ezért üdvözölték öinöimimel a szakértők a földadó eltörléslót, mert ilyenformán nemcsak a búzatermelés, hanem valamennyi földművelési ág egyforma mértékű támogatáshoz jutott. Annál nagyobb meglepetés erejével hatott az a hír, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban mégis komolyan kezd foglalkozni a bolettu-irendiszer megreformált formájának élétbéléptetédével. Balkányi Béla közgazdasági író, aki az eredeti bo- leitta-terv ötletét is szolgáltatta, most olyan tervezetet nyújtott be, amely mellett a böletta csak az exportra szolgáló gabona vásárlásánál jutna k#tele*ö szerephez. ' ■' Egyidejűén pedig 40 hold erejéig érvényben maradna az adójóváírás. Ebben a pillanatban még nem lehet tudni, vájjon a pénzügyminiszter, aki az eddigi jelek szerint ragaszkodik a mezőgazdáság megsegítésének általa tervezett megoldásához, hajlandó lesz-e az uj böletta-rendszert magáévá tenni.. A múltak tapasztalatai szerint ugyanis úgy Balkányi, mint az ő terveit lelkesedéssel megvalósító kormányzati közegek és törvényhozók suilyos számítási hibákat .követték el, úgy hogy a zökkenőik és milliós veszteségek C9ak hónapok múlva jelentkeztek. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter éppen e kísérlet veszélyes állampénzügyi következményeitől tárt, almikor egyélő re tartózkodó álláspontot foglal el. A londoni The Economiist judius 18-ifci száma Szerencsek ivánatait és elismerését fejezte ki’ Korányinak, amiért a június 30-án végződő költségvetési év államháztartási kiadásait 805 millió pengőre szorította le, 25 millió pengővel alacsonyabb összegre, mint amennyit a magyar kormány októberiben a Népszövetség pénzügyi bizottságának budapesti tartózkodásakor minimális kiadási végösszegként magára vállalt. Az angol gazdia sági közvéleményt képviselő, nagymüku és nagy súlyt jelentő közgazdasági újság elismerése minden tekintetben megokolt és éppen ezért kétséges, hogy a pillanatnyi és hangulatkeltő politikai követelések hatása alatt a pénzügyminiszter bármiféle bizonytalan kimenetelű tervhez hozzájárulna- * A magyar mezőgazdaság belső megsegiléséinek napirenden szereplő kérdése mellett ezidőszerint a legtöbb figyelmet a néhány hét múlva megkezdődő gabona'kampány kilátásai töltőik be. A Prágai Magyar Hírlap olvasói már értesültek arról, hogy két héttel ezelőtt a magyar kormány a szomszéd- államok elzár kózó törekvései re válaszképpen szigorú behozatali engedélyezési eljárást léptetett életbe. A tilalmi, jegyzék kibocsátásának közvetlen oka az volt, hogy Csehszlovákia végrehajtotta ismeretes intézkedés eiit a gabona- és őrleiinénybehoz a tál ko zp o n t o s i t á s ár a, a modern szépségápolásnak a teljesen megtisztított arcbőr. Amit „Ivory" areviz használata áiial tökéletesen elérhet mert: „Ivory Skln t'oofi' arcbőrének minden pórusába behatol, tisztítja és összehúzza és arcbőrének a szükséges tápanyagot nyújtja. Az „Ivory arovizzel" (KB 14.— nagy üv. Kő 25.—) ápolt arcára használjon: ,,Ivory" olajds éjjeli Créroet Kő 12.— és ,,Ivorv“ puderbázis Crémet nappalra KB 12.— Ssvoy gtfögyszsrtár Brafisiava. Mostová 7 El$3> feltétele muidea kt&mmken é? kkrlieLVerc. gyári áarou mmmiAmimmm egyidejűén pedig Ausztria is felmondotta a tavaly életibe léptetett oszt rák-magyar kereskedelmi pótegyezményt és az osztrák- magyar klliringszerződéLst is oly irányiban készül módosában i, amely Magyar ország terményfelesleget nék elhelyezése elé újabb lakiadéiyokát gördít. A helyzet megértéséhez tudni kelti, hegy ámbár Csehszlovákia és Magyaré nszág 1930 deeemiber közepe óta vámháboruban áll egymással, a magyar vámhatóságok körülbelül félév óta a csehszlovák áruik importját előzékenységgel kezelték, mert a már hosszú idő óta folyó kereskedelmi tárgyalások aat a meggyőződést érlelték meg a magyar kereskedelempolitika Irányi tó köreiben, hogy Csehszlováki a komolyan szándékszik a zavartalan külkereskedelmi összeköttetés felvételére. Az ideiglenes csereegyezmények előirá- sa.in messze túlmenő mértékben engedte be Magyarország a csehszlovák árut és a Magyar Nemzeti Bank is igyekezett a mindenkori devizahelyzet.nek megfelelően kedvező elintézést biztosítani a csehszlovák árulni telezőknek. Annál nagyobb visszatetszést keltett az a húr, hogy a tulajdonképpen inár minden részletében megtárgyalt csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés alapvető részével — a szabad gabonaforgalommal, illetve kedvezményes vámeljárással — szöges ellentétben Csehszlovákiában elhatározták a gab o nam o n o p ól ium megteremtéséit. Wialko külügyminiszter egy héttel ezelőtt genfi Útját többek között arra is felhasznál - it/a, hogy a Népszövetség egyes tényezőit arra kiérje fel, hogy gyakoroljanak nyomást Csehszlovákiára és Ausztriára a Magyarországgal létesítendő megegyezés miinél előbbi tető alá hozatalára. Ma még nem lehet megállapít ani, vájjon a kölcsönös érdek és az észszerüség mikor győz már a Magyar- onszág és kivitelű piacai, között lebonyolódó forgalom viszonylataiban, annyi azonban tény, hogy a magyar behozatali korlátozások elrendelésén elk hatására úgy a csehszlovákok, mint az osztrákok meglepetés szer ii gyorsasággal jelentkeztek Budapesten, hogy megtudakolják: mikor vehetik fel újból a tárgyalások fonalát. Magyarország nyílt kártyákkal játszik. Az ország devizahelyizeténék gyógyulása, jobban mondva a láibíbadozás sikeres megindulása attól függ, hogyan bírja termésfeleslegei t méltányos eladási áron külföldi piacain áruba bocsátani. A magyar terményfeleslegek külföldi vásárlóinak tisztában kell lenniök azzal, hogy a Magyarországom befagyott követeléseik felolvadására egyedül abban az esetben számíthatnak, ha nem zárják el Magyar- ország elől anmak lehetőségét, hogy kiviteli cikkeit devizákért eladhassa. A köziépeurópai államok tízéves előre nem látó gazdasági politikája odavezetett, hogy a mütőaisiztalon fekvő erős és ép izomzatú beteg csonttá soványodott, akinek áttetsző bőrén keresztül pontosan megfigyelhető a szív minden dobbanása és az idegek valamennyi reflexmozdulata- A beteg úgyszólván már alig él, de valamennyi életmüsze- .re annyira szabad szemmel látható módon reagál minden külső behatásra, hogy a va- jákosok helyett jóindulatú laikusok is meg bírják állapi tani, mi nyugtatná meg a kezelésre szoruló beteg szívműködését, mi kölcsönözne pirt arcának, mitől nyerhetné vissza erejét. A gazdasági élet organizmusa annyira lerongyolódott, de viszont annyira líéizenfekvőén láthatók a segités módjai, hogy csak a kizáróan szándékos segiteni-nem-akarás akadály ózhat ja meg a diagnózisból .leszűrt tanulságok alkalmazását. Szittya. A csehszlovák—francia kereskedelmi tárgyalások a csehszlovákiai cipőnek Franciaországba való szállításáról, illetve kontingentálásáról megszakadtak. A tárgyalásokat előreláthatólag a jövő hét végén folytatják. A rimaszombati járási ipsr- társuiat évi közgyűlése Rimaszombat, június 25. (Saját tudósitónk jelentése.) Valaszkay Rezső elnöklésével most tartotta meg évi rendes közgyűlését a rimaszombati járási ipar társ uhu a tagok élénk érdeklődése mellett. A járási iparhatóság képviseletében Hanesz Emil járási főnök jelent meg a közgyűlésen, inig az. ipartársulatok országos szövetségét Vitovszky József képviselte. A közgyűlést a múlt évi működés minden fázisára kiterjeszkedö elnöki jelentés vezette be, amely a gazdasági krízis ismertetése mellett az ipartásulat vezetőségének mindjobban fokozódó erőfeszítéseiről is beszámolt. Az elnök részletes jelentést tett a kontáriparosok ellen foganatosított intézkedésekről, a múlt évi tanonckiállitás és a segéd! vizsgák eredményéről, majd beszámolt az iparostanonc- iskola helyzetéről, a tanoncszerződtetésekröl, valamint a felszabadult tanoncok és az alkal- mazásbalépő segédek nyilvántartásáról, a döntőbíróság és békéltetőbizottság munkájáról és a tisztességtelen verseny ellen tett intézkedések részleteiről. A jelentés szerint a választmány háromizben tartott ülést a múlt év folyamán, azonban legtöbbször a választmányi tagok csak egy töredékének részvételével, ameny- nyiben az ülésekről a tagok nagyrésze távol szokott maradni. A szakosztályok é^ a segédgyülekezetek működésének ismertetése után részletesen vázolta a jelentés a társulat pénzügyi helyzetét. A tagdijak mellett legnagyobb bevétele volt a társulatnak a múlt évi mulatságokból, amelyek a házépítési alap javára 15.380 koronát eredményeztek. Az elnöki jelentést Réthy István hozzászólása után egyhangúlag elfogadta a közgyűlés és Gálát András 'indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak érte Valaszkay Rezső elnöknek. Ezután betöltötték a Minács János lemondása folytán megüresedett alelnöki tisztséget, amelyre Antal János klenóci festöiparost választották meg. A múlt évi zárszámadás és a folyó évi költségvetés? megszavazása után a segédvizsgáztató bizottságot több taggal kiegészítették, végül egyhangúlag tudomásülvették a megalakított szakosztályok ügyviteli szabályzatainak jóváhagyását és a szakosztályi, valamint segédválasztmányi vezetőségek megválasztását. >. Jelentéktelen változások a gazdasági helyzetben. A Csehszlovák Nemzeti Bank főtanácsa ma tartott ülésén az állam közgazdasági helyzetével foglalkozott s arról a következő jelentést adta ki: A világgazdaság lanyíhasága változatlanul tart. A tavaszi - hónapok szokásos i(lényszerű élénkülése ezidén a .belföldön sokkal kisebb volt, mint az előző években. Az államközi kereskedelmi kapcsolatokat gátolják a deviza- és kereskedelempolitikai intézkedések s a külkereskedelem egyre erősebben csökken. A csehszlovákiai közgazdaság fejlődése az előző hónapok nagyon alacsony színvonalán maradt. Míg az ipar aránylag jelentéktelen hiteligényléseket támaszt, addig a mezőgazdaságban nagyobb pénzszükséglet mutatkozik. Figyelemreméltó körülmény az állampapírok árfolyamainak és technikai helyzetének a javulása. A 'hosszúlejáratú hitelek után még mindig igen nagy a kereslet. A takarékbetétek fejlődési irányzata az építkezési idény megkezdésével s az aratás előtti időszakra való figyelemmel inkább csökkenő irányzatot mutat. A prágai értéktőzsdén a barátságos hangulat megnövekedett az ipari részvényekben is és néhány napon át erős hossz volt, amely a gyorsan likvidáló kontreminre támaszkodott. A nagykereskedelmi árindex junius 1-re csökkent, az élelmiszerek mérlegelt indexe azonban némileg emelkedett. A legutóbbi hetek kiadós esőzése nagyon segített a. mezőgazdasági növényzet fejődésének s ezzel a jó aratásra való kilátás, megjavult. A munkanélküliség némileg csökkent, különösen az idénymunkák végzése következtében. A belföldi fogyasztás- részére dolgozó ipar foglalkoztatottsága némileg megjavult, a kivitel azonban tovább csökkent a külkereskedelmet akadályozó külföldi intézkedések miau. V csehszlovák korona árfolyama csak egész n jelentéktelen kilengéseket mutat. A Slovák Általános Hitelbankba olvad be az Amerikai-Szlovák Bank. A Prager Börsen-Courier jelntése szerint a Légiióbank szlovenszkói üzemeinek ra-cionalizlása második fokozataké-v likvidálják az Americko-Slovenská Bankát. Ez az intézet mint önálló bank teljesen megszülök s ősszel a Szlovák Általános Hitelbankba olvad be. Az Americko-Slovenská Banka részvény sóit a Szlovák Általános Hitelbank részvényeivel kompenzálják, a beváltási arány azonban raé gnem állapították meg. BEREIVÁS P AiSTill^ a legmakacsabb fejfájást is rl-y:! ;:i
