Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-26 / 146. (2959.) szám
5 1032 június 26, vasárnap. 'prkgai-Magíar-hirlai? A világgazdasági válság hullámai robbantották ki a sziámi katonai forradalmat A nép éhezett, az adókat emelték — A király lei akarja venni a hartof a zendülSkkel? akadálya: útlevelet már kapok. Volt idő, amikor nem kaptam. De most már hónapok óta joglalkozom azzal, hogy iratokat gyűjtök, bélyeges és pecsétes iratokat, különböző, zsúfolt és kevésbé zsúfolt hivatalokban és ha még oéh'ány hónapig folytatom ezt a műveletet, talán eljutok idáig is, — súlyra nézve nem ködöm, mennyi okmány szükséges ehhez — hogy jogom lesz itt dolgozni, ha lesz mát és itt élni, ha lesz miiből. Igen, elutazni, Olaszországiba vagy Afrikába. Nyugodtan ábrándozhatom félá lomban, nem érhet nagyobb baj ha fel is ébredek. Megnyugtathat az a tudat, hogy ma az sem u tarába tik, akinek pénze van. Okos valutain- Oézkegések demokratizálják a világot. Semmi baj sem származik belőle, hogy a közlekedés mind gyorsabbá válik: oktalan távolba vágyódásunkat okosan megköti a pénztelenség és akiinél ez nem, annál a bölcs valutazárlat. A különböző színekre festett aranypióca gondoskodik róla, hogy ne váljunk áldozataivá a tulgyors rávili zárténak." És ha egy vasárnapra kijuthatunk a mezőre vagy a szőlőbe, ahová az aranypióca csak vidám bemondás formájába ér utói bennünket, nem sokat jelent: hétfőn minden újra kezdődik. Mert a mező és szántóföld és erdő és szőlőhegy is csak addig valóság, amíg vonaton el nem érhetők. Mihelyt belekerülnek a világ- forgalomiba, az aranypióca hatalmába kerülnek és nemi marad belőlüli több, mint egy weekendre való öröm. Sándor Imre. Zsivkovics hívei i ffarlnkovics-StormáEnr mmüsidaiásira tdrekszenek Blegrád, junius 25. Fzombaton várják Ma- rinkovlcs miniszterelnök megérkezésiét Géniből. T politikusok nagy érdeklődéssel tekintenek megérkezése elé, mert újabb általános kormányválságra számítanak. Az állampártban Zsivkovics hívei ellenzéki csoportot alakítottak, melyet a politikai körök Brstol-cso- portnak neveznek, mert a Bristol-szállÓban tartják tanácskozásaikat. Mintegy 160 képviselő tömörült a Bristol-csoprtban. Az ellenzéki csoport főképp Srskics belügyminiszter és Maximovics igazságügyminszter személyét támadja, akiket azzal vádol, hogy ők vitték keresztül a királynál Zsivkovics bukását. A Bristol-csoport mindkét miniszter azonnali el- távol tását követeli. Bclgrád junius 25. Marinkovics miniszter- elnök ma délelőtt Genifből visszaérkezett Belgrádba. A pályaudvaron ünnepélyes fo gadtatásban részesítették. — Magyar aviatikái múzeumot létesítenek Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefo1 náija: A magyar légügyi hivatal elhatározta, hogy megalakítja a magyar aviatika emlékeinek múzeumát. Endresz Györgyről fogják a múzeumot elnevezni. London, junius 25. A sziámi forradalomról érkező jelentések annyiban térnék el egymástól, hogy az egyik verzió szerint a forradalmárok fogságban tartják a királyt és a királynét, egy más verzió szerint viszont csupán a királynak két fivérét, még pedig Bari Batra és PuraohaJtra hercegeket tartják fogva. A király a forradalom kitörése alkalmával Tasinboin tartózkodott. Egyes jelentések most már arról számolnak be, hogy a királyt Tasimban elfogták és hadihajón Bangkokba hozták. Londonban olyan hírek vannak, hogy a király a királyné kíséretében Bangkokba van visszatérőben s a forradalmárokkal szeműbe akar szállni. A forradalom egy haláleset kivételével teljesen vérteleniil folyt le. Ma sem érkezik nyugtalanságokról jelentés. A forradalmároknak nem áll szándékában Praiathipok királynak a trónról való elmozdítása, csupán tárgyalások utján azt akarják elérni, hogy az uralkodó az abszolút monarchia rendszeréről térjen át az alkotmányos kormányzásra. Angol újságok jelentéseikben emlékeztednek arra a régi sziámi jóslatra, amely a most uralkodó dinasztiának 150 évvel ezelőtt azt jövendölte, hogy abszolút hatalma csupán 150 esztendeig fog tartani. A jóslat 1782-ben hangzott el. Páris, junius 25. Egy Bangkokból érkező Havas-jelentés szerint a felkelésnek kizárólag katonai jellege van. Valószínű, hogy időközben a forradalmárok a királyt is elfogták. A forradalomra az szolgáltatott okot, hogy már hónapok óta nagy nyugtalanság uralkodott, amennyiben a világgazdasági krízis Sziámbán rendkívüli módon éreztette hatását. Az egész ország szenved a rossz rizsiérmés következményei alatt, a kanosukét nem tudják eladni, az ezüst kurzusa lehanyatlott s az adókat nagy mértékben felemelitek. A kormányzat 25 millió tikalst, azaz 320 millió csehszlovák koronát akart megtakarítani s ezért egész sor tisztviselőt és katonatisztet akart a szolgálatból elbocsátani. A diktatórikus szigorúság és engedékenység között ingadozó uralkodó elvesztette isteni tekintélyét a nép előtt és sokan hirdették már, hogy a király isteni eredetéről szóló tanítás humbug. Újabb időben az- atán napfényre kerültek azok a súlyos visz- szaéliéseik is. amelyeket az állampónzek kezelése körül elkövettek. A helyzet annyira feszült volt, hogy a kormány angol pénzPrága, junius 25. A német agrárpárt választói közt egyre nagyobb az elégedetlenség. A párt egyik vidéki lapja, a Sekolie, a legutolsó adó- javaslatokról a következőket Írja:-— A gazdasági és politikai viszonyok hótről- liétre kiéleződnek és az elégedetlenség egyre nő. A gazdák koldusbotra jutnak, ha így kormányoznak tovább. A bajok oka egészen világos: túlsók párt van a kormányban. A pártok versengésében a leggyöngébben képviselt német mezőgazdaság jár a legrosz- szabbul, meri a cseh agráriusoknál sem talál megfelelő támogatásra. A német törvényhozók nem adhatják magukat oda ahhoz az akasztási munkához, amellyel a német mező-gazdaságot meg akarják fojtani. Elég a hiábavaló segítségkérőéből a német mezőgazdaság számára, mert a csehek és szocialisták bolondot űznek belőlük. A Spina miniszter unni ■ wiin iifiwrrrn i ii n mm ■ n i m iiimwnimi ■ I niiiniiniiiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiiiini I Mosdáshoz és fürdéshez HELLADA-EXPORTSZAPPAN! imiiiiiiiiiiiiiyiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiii ügyi tanácsosa, Cook nemrégiben kijeiéin- tette a királynak, hogy Bangkokban való tartózkodása többé már nem szükséges és elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy a király a lemondásra gondoljon. vezetése alatt álló parlamenti klub súlyos lö- vé&zárokharcot állt ki é6 minden lehetőt elkövetett, hogy állását megvédje, de még csak részleteredményeket sem tudott elérni. A német polgári törvényhozók nemcsak erejüket áldozták föl, hanem tekintélyükről is lemondtak. Senki sem várhatja tőlük, hogy ilyen helyzet mellett továbbra is kitartsanak. A Bund dér Landwirte országos pártnapja a jövő héten nagyon komoly kérdésekkel fog foglalkozni. Igaz ugyan, hogy a kormányból való kilépéssel sem javulna a helyzet. A csehek talán örülnének is a párt kilépésének, mert azután maguk között volnának és azt csinálhatnák, amit akarnak. Mindamellett az ellenzékbe való vonulás kérdését föl kell vetni. Stöhr német agrárius szenátor a szenátus tegnapi ülésén kijelentette, hogy amennyiben a kormány nem lenne abban á helyzetben, hogy a mezőgazdaság létérdekét biztosítsa, akkor a német mezőgazdák képviselői és szenátorai ki fogják jelenteni, hogy semmi érdekük nincs, hogy tovább maradjanak a kormányban és a koalícióban. A párt a közeli napokban komolyan foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. — Cserkészavatás Gután. Gutáról jelentik: Kedves ünnepség zajlott le Gután, a Csallóköz legnagyobb falujában. Most alakult meg az ipa- roscserkészek csapata és avatása ünnepélyes külsőségek között ment végbe. Az ünnepi beszédet Bognár Gergely plébános mondotta. Az érsekujvári iparoscserkészek testületileg jelentek meg gutái testvéreik ünnepségén. IGYUNK KASSAI SÖRT I 12° PRCMUS sva*™, R-owan BAUERNEBL és FIA r.t. KOSICE 1 nénit agrárpárt táborában síi rá nő az elégedetlenség A párl*e?etőség a kezeli napokban a kormányból való kilépésről fog tárgyalni Zsena, zsena, zsenica Irta: MÓRICZ ZSIGMOND Nagyon vóknvan vétünk a fogolytáborban. Nem vöt koszt, hideg Is vét, nem vót fa. Mit csinál az ember; szöktünk. Lógtunk. Vólam minden, asztalos, lakatos, villany- szerelő. Kertész, áliatkezelő. Akármilyen munkára hivtak jelentkezőket, ón mindig jelentkeztem. De csak délre. Ha mán vettem észre hogy a vonat nem jó irányba megy. akkor már jött a lógás. Gyári munkára hívtak, mentem. Felülünk a vonatra, az orosz tisztek nagyon titkolták, hogy hova, merre megy a vonat, de a fogolynak olyan szeme vót, mint a blúznak. Alig megyünk egy félnapot, mondom a kollegám- n k: Te nem jól megy ez a vonat. Hát ha neon jó akkor meglépünk, mondja rá. Nem lehetet meglógni.' Elvittek a gyárba. Az egy olyan kis gyár volt. Vasgyár. Bemegyünk. Felveszik a tisztái. Jól van, csak vegyétek. Jön a munkavezető. Ad cigarettát. Hízeleg. Jól van, csak hízelegj. Elhelyeznek egy ba- rakiba. Körülnézünk. No ez gyenge állapot. Megkapjuk a vacsorát. Tea. Csája. Melegvíz. Hozzá semmi. No ezt nem főzik nekünk sokáig. Másnap reggel jön a munkavezető, hogy munkára visz. Az;t nem. Első a tisztálkodás. Ma még nem dógo zunk. Jól van. Mondom Kerekesnek: No komám, gyere nézzünk körük Bemegyünk az irodába. Van magyar fogoly? Van. Megkeressük őket. Mi van itt, milyen az élet? Bizony ez gyenge mulatság. Hát akkor mi nem is mulatunk itt soká. Nagy nyüzsgés-van, mozgás, sürgés-forgás. Mondom a komámnak: No Kerekes komáim, innen elilőgunk, de most. Azt mondja: úgy lesz a jó. Bemegyünk a barakba, összepakoljuk a kis holminkat, jó kicsire csavarom, ami kis ruhaféle vót, magamhoz veszem. No most gyere. Azt mondja, nem jó lesz. Miért? Ha kettőn megyünk, mingyán észrevesznek, lefognak. Egyik menjen előre. A másik utána. Jó, én elmegyek előre. Te meg csak ügyelj. Megvárlak. Avval indulok, csak úgy sétálva. Elmegyek az iroda előtt, nem szól hozzám senki. Gondolom ez igy jó. Hát én szépen ki-sétátok a kapun. Mikor elmegyek egy darabon, látom. hogy Kerekes is búvik mán kifelé, de nem magában, hanem egy másik fogollyal jön. egy-egy pléh vedret hoznak. Meg vót rakva, jó nehéz vót. Előre megyek. A városon kívül vótunk. Elmegyek egy jó darabon, akkor leülök egy bokor mellett. Utolérnek. Kerekes komám, meg egy Huszár nevű hadifogoly, aki már félesztendeje dógozott ott abba a kis gyáriba. így hárman megyünk tovább. Mentünk egész estig. Akkor.megfáradtam, mondom, üljünk már le. Leülünk. Elővesszük a kis batyut, keressük ami kis ennivaló volt, megesszük. Hát csak odajön két nőszemély. Hü a csillagát, az egyik olyan vót, mint a hátramenés, a másik olyan vót, mint a szüreti mulatság. Mán jól vagyunk. Odaülnek mellénk, beszélgetnek. Kínáljuk meg őket cigarettával. Lehet. Nekem még vót dohányom, olyan mint a szecska. Sodoritünk nekik cigarettát. Úgy szíj Iák, mintha cucli lett volna a gyermek szájába. Ették, rágták. — Hová megyünk? — Szeretőt keresni. — Akkor ne menjünk messze. — Zsena, — mondom nekik — nekem még messze kell menni, mert az én szeretőm nagyon messze van. Azt mondja, ő nem Zsena. Hát ml? Zsenica. Hogy ő lyány. Ejha. Ha még tik is jányok vattok, mondom magamba, akkor az országút se országút, hanem virágos kert. Eltréfálgattunk velük, akkor azt mondom: Most már gyerünk tovább. Hát a két nő nagyon megaprehendált, hogy nem akarunk velük foglalkozni. Még sírtak is, hogy megvetjük őket. Jószivüek vótak nagyon. — Nem vagyunk férfiak? — Dehogynem vagyunk, de ha hozzátok szegődünk, akkor nem leszünk. Nekünk utunk van. Elbúcsúzunk tőlük. Azok visszamennek. Mi előre. Féltünk, hogy utánunk küldik a katonákat. Megveregetem a fiatalabbiknak az orcáját: — Zsena, zsena, zsenica, ha elárultok, akkor a jó Isten a másvilágon olajba főzet. Nem árulnak el. Megyünk tovább, jó messzire, setét éccaka egy kis erdőt érünk. No itt letanyázunk- Jó hideg vót. Nagy hő. Mondom a komáimnak, el ne aludjatok, mert aki elalszik, sose látja meg szép Magyarországot, mert az berukkol itt az orosz erdőben a mennyországba. Bion, nem is aludtunk egész éccaka semmit. Csak jöttünk, mentünk, mozogtunk, melegítettük magunkat, csapkodtuk a tenyerünket a hónunk alá. Néha leifeküdtük. Eccer csak érzem, hogy mozog a fejem alatt a pokróc. Mi az, csak nem feküdtem egy hangya- boglyába. Hát az vót, kimásztak a hangyák a melegre. Rá akaraok gyújtani egy cigarettára, nem lelem. Hova lett, hova lett? Kisült, hogy elvitték a zsená'k. No, legyenek boldogok vele. Másnap beérünk egy faluba. Akkor elkezdtünk koldulni. Nem adott senki semmit. Ott megy egy asszony egy kisjánnal a karján. Kis szőke gyerek vót. Nézem a gyereket. Olyan mint az enyém. Mikor eljöttem a harctérre, háremhónapos volt a kisjányom. Vájjon most milyen. A szemembe jött a könny. Meglátja az asszony. Odajön. — Ne sírjon, — azt mondja, — nem szabad, sirui. Nem kell szégyelni a kódolást, ha egyik nem ad, a másik ad. — Zsena, zsena, zsenica, — mondom ne ki — az Isten áldja meg, amiért jó szive van Két esztendeig vándoroltunk igy, míg vég re ledógoztuk magunkat Szmolenszkig. Oft nan osztán átléptünk a németekhez.
