Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-25 / 145. (2958.) szám
1932 junius 25, szombat. TKK<^i^^AG^ARHlKLAB Szilánkok és f ulánkok- V •' AZ EMBER a szemét dörzsöli, annyira nem tud hinni annak, amit néhány napja a szlovák lapokiban olvas. Mert ne tessék keserűen mosolyogni, de azt kell olvasnunk ezekben az újságokban, hogy a magyarság elhalássza a szlovák iskola elöl a tanköteles évükbe lépett kis szlovákokat, elorozza a bimbózó szlovák lelkeket, a német és magyar egyesületeknek hatalmas agitációs hálózatuk van a szlovák gyermekek elnemzetlenitésére. Teszik ezt például pénzek osztogatásával, ruhanemű ajándékozásával. Ígéretekkel é6 fenyegetésekkel. Ezt „teszi" 19®2-ben a szlovenszkói magyarság, — legalább is ezt panaszolja felhívásaiban a Slovenská Liga. Mivel támasztja alá ezt a vádját? Egyetlen konkrét adatot sem látunk a szlovák nemzet lelkiismeretéhez intézett apellációiban. Konkrét adatok kellenek? Tessék: Az állami könyvkiadóvállalat kiadásában most jelent meg egy 70 oldalas könyv, amely „A szlovák iskolaügy a jelenben" címet viseli. A könyv szerint 1918 végén — a legpontosabb hivatalos adatok alapján — Szloven6zkón 3461 elemi iskola volt, ebből 140 szlovák, 3206 magyar és 186 magyar-szlovák. Api 1931 novemberében 4065 eleqni iskolája volt Szlovenszkónak, tehát 424-gyel több s ebből 3126 a szlovák (2985-tel több mint 1918jban) és 736 a magyar (2562-vel kevesebb). A tény tehát az, hogy a szlovákságnak több mint négyszerannyi elemi iskolája van, mint a magyarságnak s mégis a magyarságnak volna módjában — a mindenféle politikai és társadalmi nyomások, névelemzések stb. mellett! -— korlátozott felvevő- képességű osztályaiba átkaparitani a szlovák gyermekeket. És a magyarság tenné ezt akkor, amikor minden kis veszendőbemenő magyar lélekért súlyos küzdelmet folytat, amikor semmi sem áll mögötte, csak az erkölcsi erő s a magyar ember nemzethüsége! Igen ám. — felelné erre minden bizonnyal a Slovenská Liga —, nem a szlovák gyermekekről van szó, hanem az elmagyaroeitott szlovákokról. Mert nekünk nemcsak Szlovenszkó szlovák leikeire von jogunk, hanem mindazokra, akikről már rég megállapítottuk, hogy valamikor a mieink voltak, csak elvesztek számunkra az évszázadok vagy évtizedek folyamán. Áll ez különösen Délszlovenszkó- ra, a vegyes vidékekre, ahol — folytassuk most már az egyik felhívás szavaival — .,újból szlovákul fognak megszólalni az elidegenitett szlovák ajkak". Az ilyen - ,,érvelésre" már nincs ellenérvünk, csak ez: „Magyar gyermek magyar iskolába való!" KÉM az egyetlen ..sérelem" ez, ami a szlovákságot az „elnyomó* magyar kisebbség részéről érte. Itt van például a pozsonyi szlovák lopok kiadóhivatalainak a Krno polgármesterhez intézett panasza az ujságárusbódék ügyében. Rámutat a panasz arra, hogy Pozsony városát délben, este és éjszaka valósággal ellepik a magyar lapok kolpor- tőrjei s úgy kínálják őket, akárcsak Pesten lennének. Ezeket a rikkancsokat magyar ujságterjesz- tő cégek küldik az uccára és kávéházakba, mert jól tudják, hogy mire jó az ilyen propaganda. I>e nézzük tovább a panaszt: A városházi urak tizenegy uieágáru-bódó felállítására adtak engedélyt egy szlovák szövetkezetnek annakidején, azonban ez — a panasz szerint — nem tetszett a pozsonyi magyar ujságterjesztő cégeknek s általános harcot indítva a szövetkezet ellen, a magyar és német külföldi, valamint több csehszlovákiai lappal oly- értelmü szerződést kötöttek, amely szerint csak ők árusíthatják az illető lappkat s ezzel ki akarták kapcsolni a szövetkezetét ezen újságok terjesztéséből. De most már a bódékat is meg akarják szerezni azzal az ürüggyel, hogy a munkanélkülieknek kellene azokat kiosztani. A panasz tehát rámutat arra, hogy magyar cégek rikkancsai ellepik magyar lapokkal Pozsonyt, amivel a városnak bizonyos jelleget kölcsönöznek, másrészt szőváteszi, hogy a magyar cégek úgy akartak a szlovák szövetkezet életére törni, hogy elütötték a magyar és német lapok árusításától. Nem értjük. Vagy nem kell Pozsonynak a magyar újság (s ha nem kell, akkor ezer rikkancs is hiába kínálja), — vagy pedig kell, akkor pedig ne tessék ellene kereszteshadjáratot inditani. De ha nem kell Pozsonynak vagy legalább is nem olyan mértékben, akkor miért a panasz az „egyed- árusitás" ellen és akkor hogyan törtek volna a magyar cégek a szlovák szövetkezet egzisztenciájára azzal, hogy megszerezték a magyar lapok egyed- árusitását? Talán mégiscsak a magyar lapok jelentik Pozsonyban az ujságterjesztő anyagi egzisztenciájának a gerincét? GAJDA interjút adott a budapesti Uij Nemzedéknek s ez interjú körül a cseh lapokban kis vihar támadt. Szemére vetették a fasiszta vezérnek, hogy túlságosan élesen beszélt belső dolgokról s egyebekről. A fasiszta központ most nyilatkozatot adott ki, hogy az interjút a magyar lap elferdítve adta' vissza. A nemzeti demokrata Národ azonban ezzel a nyilatkozattal sem elégszik meg s továbbra is hangsúlyozza, hogy Gajda túlságosan sokat Ígért például a magyar kisebbségeknek. Már pedig a kisebbségeknek még ígérni sem szabad semmit, mert „aki a német és magyar kisebbségeknek ugyanazokat a nemzeti jogokat Ígéri, amilyenekkel a csehszlovák nemzet rendelkezik nemzeti államában csak azt ismételgeti, amit. „az uj Svájc" propagátorai és a iöbbi baloldali ger- rnano- é« bungarofil mond" Ezekről a baloldali elemekről pedig ugyancsak megvan a véleménye a Néródnak, hiszen megnyilatkozásaik felháboroA magyar kormány négyhónapos Maisra®! rétidéi ei az agrártartozásekra • A moratórium jaSias elitjéül cÉiifser 31.-ig fait — Mmlyi miisiszt^@!n@k nagyjelentőségű beszéde az egységes párt értekezletén Budapest, junius 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt tegnap esti értekezletén Károlyi Gyula gróf miniszterelnök hosszabb expozéban számolt be az elmúlt tíz hónap eredményeiről és a kormány legközelebbi programjáról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt tiz hónap alatt a kitűzött föladatokat az adott viszonyokhoz mérten sikerült megoldani. A miniszterelnök ezután az uj termésrendeletet ismertette, melyben a kormány kénytelen volt a boleltarend- szert visszaállítani. A termésrendelet kibocsátásánál a kormányt az a szempont vezette, hogy az összes mezőgazdasági ágak könnyítéshez jussanak. A földterhek rendezésére vonatkozó rendelet máris megjelent. Az agrártársadalom nehéz helyzetének könnyítése céljából julius 1-től október 31-ig az agrártartozásokra moratóriumot rendel el a kormány és ez alatt az idő alatt végrehajtást, zár alá vételt sem kérni, sem foganatosítani nem lehet, úgyszintén a folyamatba tett pőréket ezen határidőig szünetel- j tetni kell. Az egyik legsürgősebb föladata a kormánynak a kamatredukció és ez ügyben a kormány a legrövidebb időn belül tárgyalni fog a jegybank vezetőségével. A külföldi tartozások tekintetében a kormány fölfogása az, hogy egy nap látszólagos hasznáért ne dobja oda az ország meglévő hitelét és jó hírnevét. Ha a kormány a közel jövőben kénytelen lenne egyoldalú intézkedéseket tenni, ezt csak a hitelezőkkel való tárgyalás után teszi meg és csak olyan mértékben, amint erre a szükség kényszeríti. Budapest, junius 24. (Budapesti szer kész tösé- j gtink telefonjelentése.) A ikéipviselőiház anai ülésén általánosságban elfogadta az összeférhetetlenségi javaslatot. Györki Imre dr. szociáldemokrata ama határozati javaslatát, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről, Zsitvay Tibor igazságügyininiszker fölszólalóba után a 'képviselőház elvetette. Borzalmas tragédiával végződött a tópatahi plébános vitorlás kirándulása a község taván Irtózatos közéelem és hősies életmentési ki sértetek utóm a plébános kedvenc tanítványával egyikít elmerült a iá vizében — Sok ezer ember kisérie utolsó utcára a tragédia hét áldozatát Prága, junius 24. Jelentettük néhány nappal ezelőtt, hogy az országos keresztéinyszio- cialistia párt párt vezetőségének zsolnai üléséin Szütlö Géza dr. képviselő, országos pártelnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Tihanyi Aurél tópataki plébános tragikus haláláról. A megdöbbentő tragédiáról most az alábbi aktban számol be besztercebányai tudósítónk. Besztercebánya, junius 24. (Saját tudósítónktól.) Szomorú temetés volt tegnap Tópatak községben. A környék és a község lakói megindító, könnyes búcsút vettek Tihanyi Auréltól, Tópatak tragikusan elhunyt római katolikus plébánosától s ugyanekkor még egy kis koporsót hántolták el, benne egy tizenegy éives leányka tetemét, aki másik áldozata a döbbenetes tragédiának. Virágok özöne borította és könnyek zápora áztatta a koporsókat, tizenhét pap végezte a gyászszertartást. Nehéz és fájdalmas volt a búcsú Tó patak plébánosától, akit mindenki becsült és szeretett és akinek tragikus halála úgy sújtott le a hívők riadt seregére, mint a derült égből jött villámcsapás. A falu s a környék népe, még most, napokkal a megrázó szerencsétlenség után is a sorscsapás kábulatában él . . . Pár nap előtt, pontosan junius 15-én még vidáman ünnepejllték meg Tihanyi plébános névnapját a Mvek, akik ebből az alkalomból is a figyelem számataian jelével halmozták el papijukat igy mutatván ki. szeretetüket és megbecsülés süket. Az ünneplők között voltak az iskolás gyermekek is, köszöntő versikéket mondtak, egy tizenegy éves leányka, a legjobb diák pedig bokrétát nyújtott át. A plébános meghatva fogadta hiveii hódolatát s különösen a gyermeksereg üdvözlésének örült. A kicsinyek nagyon szépen megkérték, hogy vasárnap vigye el őket csónakázni a közeli tavon. A plébános ugyanis szenvedélyes vitorlázó volt, aki nemrégen gumimicsóniakot vásárolt, vitorlát szerelt rá 8 a legnagyobb szórakozása az volt, ha kife- sziteitt vitorlával röpült csónakja a tőpataki tó vizén. dóst hívtak elő a nemzetileg öntudatos közvéleményben. így beszél a nemzeti demokraták lapja, azé a párté, amely a parlament „Ieguribb" pártjának tartja magát. A németekkel a kormányban ül, holott annakidején az volt a jelszava: ,,Ha a németek a kormányba mennek, mi a forradalomba"! Nyitrán németnyelvű röpcédulákon igyekezik megnyerni magának a községi választásokra a zsidó polgárságot, gazdasági exponense, a cseh gyáriparos-szövetség barátságos együttélésében dolgozik a német gyáriparral, — de aki egyenjogúságot igér a németnek és magyarnak, az bűnt követ el a nemzeti állammal szemben. Tehát már Ígéreteket sem szabad adni. Eddig legalább azt kaptuk. A plébános mosolyogva Ígérte meg a kiicsd- kékuek, hogy vasárnap nagy mulatságot csapnak és elviszi majd néhányukat a vitorlás kirándulásra. Szeles, felhős vasárnap virradt rájuk, a plébános azonban nőm találta rossznak az időt, sőt úgy gondolta, hogy a szél még csak javára válik a mulatságnak. Mise után a gy ermeksereggeI cs híveivel ogyütt kivonult a tó partjára, előhúzta a gumicsónakot és rászerelte az újonnan készült vitorlát. Első utasként kedvencét, a tizenegy éves diáklányt vitte magával, hogy igy jutalmazza meg kedves köszöntő— Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc Jőzsef“-keserüvizet. A belorvosi klinikákon 'szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magában. A „Ferenc Józseí“-keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban ás füszerüzletekben kapható. beszédét és a szép virágokat, nem különben pedig az iskolában tanúsított kitűnő előmeneteléért. A csónakki rámául ásn ak nagy nézőserege akadt, százan és százan álltak a tó partján és vig szóval biztatták a készülőket. zott lábbal figyelték ezt a rettenetes élei-iha- lál küzdelmet. A plébános utolsó eröfesÉrtésekkel! még kétszer tolta vissza a gyermeket a csónakba, de az mind a kétszer visszazuhant a vízbe és karjai görcsösen karolták áí Tihanyi plébános nyakát, örökkévalóságinak tetsző másodpercekig tartott ez a kétségbeesett vergődés, azután a nézők legnagyobb megdöbbenésére a plébános a gyermekkel a nyakában eiiimerült a tó fekete vizében. Amiint a partonálló hívők felocsúdtak meglepetésükből, többen villámgyorsan levetették magukról a ruhát, a vizbeugrottak, hogy segítségére siessenek a fuldoklóknak. Mikor közelükbe értek, m(ár csak azt láthatták, hogy a gyermek a község lelkipásztorával együtt elmerül. Azonnal keresésükre indultak, de a két holilííest csak órák múlva került elő. A gyermek még halálában is görcsösen szorította a plébános nyakát, igy akadtak rájuk és vonszolták a tragédia két szerencsétlen áldozatát a partra. Tópatak község körülrajongott plébánosának és legkedvesebb tanítványának tragikus halála a legnagyobb megdöbbenést keltette mindenfelé. A plébános személyében a község és környék lakossága aranyszívű, áldott lelkű, buzgó lelkipásztorát veszítette el, az országos keresztényszoci altista párt pedig egyik legértékesebb tagját. A szenátus is elfogadta a la&ásprovizőriuiaot A vitorla kátfeszült, a szél belekapott és már röpítette is a kis csónakot két utasával, a plébánossal s az örömében ujjongó gyermekkel együtt. Javában folyt a szórakozás, amikor egyszerre erősödni kezdett a szól, esőfelhők fedték el az eget. A gyors visszatérésre már nem maradt idő. A szól ereje nőttön-nőtt, egyszerre csak az egyik szélroham belekapott a vitorlába s szempillantás alatt fölborította a csónakot. A következő pillanatban a plébános és a kisleány már a vízben voltak, a bor- Rj|inc méter mélységű tó babjaiban, a par- tonáíHó'k pedig rémült jajveszékelésben törtek ki. A plébános nem vesztette el lélekjelenlétét, jó úszó volt, bízott az erejében, csak a hűvös idő miatt magára vett télikiabát gátolta a mozgásban, összeszedte minden erejét, heölyére billentette a csónakot, megragadta a kisleányt és feltolta a csónakba. A gyermeket azonban halálra rémítette a veszedelmes helyzet s a partról hallott jajveszékelés teljesen elvette az eszél. Visszacsúszott a vízbe és karjaival a plébános felé kapkodott. 1 A parton állók a rémülettől földibe gyökerePrága, junius 24. A szenátus ma délelőtt Soukup elnökletével a lakásprovizórium meghosszabbításáról szóló javaslatot tárgyalta. A javaslat előadója Winíer cseh szociáldemokrata szenátor volt. A vitában resztvettek: Hilgenrei- ner német keresztényszocialista, Stöhr német agrárius, Nedved kommunista, Selmec és Ha- velka cseh agráriusok, PichI és Plaminková cseh nemzeti szocialisták. A szenátus a javaslatot gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta. Második olvasásban megszavazta még az uj cukorgyárak létesítéséről szóló javaslatot is. A legközelebbi ülést az elnökség irásbelileg, vagy táviratilag fogja egybehívni. 1171 ütaffifsrsiíes hmm a revízióért Budapest, junius 24- (Budapesti szerkesztőségünk telefon jole-iifcése.) _ A képviselöház mai ülésén Alimássy László elnök bejelentette, hogy 1171 község kérvénye érkezett hozzá 168 képviselő ellenjegyzésével s a békeszerződés revíziójának sürgetéséire szólítják fel a kormányt. A ház a bejelentést viharos tapssal fogadta. Almássy elnök ezután bejelentette, hogy a kérvényeket kiadta az illetékes bizottságnak. 5 UJ^TASSM
