Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-23 / 143. (2956.) szám

1932 jnnims 23, csütörtök. ^M«CTMA&toRHTHlíSB 5 A magyar képviselőház viharos ülése Ru-dap-eet, jainiois 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk fcedefoaaijeleiitése) A képviselőház urai üléséin a napirend előtti vita során botrányos jeleneteket váltott ki Szeder Ferenc szocdáldemoknata képviselő fölSsaő- telása, aki a bilnarme^yei állítólagos csend- őri brutalitásokat tette szóvá. Beszédét az ellenzők folytonos közbekiáltá­sokkal kiséri. A kormánypárt részéről külö­nösem Fáy Istyán válaszolhat . a közbeszólá­sokra, mire Malasits Géza szociáMemokrata ezt kiáltja: — Hallgasson, maga parasztnyuzó. Ezt a szólamot az egész ellenzék átveszi és kórusban kiáltozza: Paraszrtinyiuzó! Paraszt­nyuzó! Fáy rendkívül feliingerülten ugrik fel he­lyéről, ökölllbe szorított kézzel rohan a szo­ciáldemokraták felé, de több ellenzéki kép­viselő útját áldja és csiíitani kezdi. A nagy zűrzavarban az elnök az ülést felfüg­geszti. Néhány perc múlva az ülést ismét meg­nyitják, de a tuminltuozus jellemetek folytatódnak. Az elnök Fáyt és több szociáldemokrata kép­viselőt rendreutasáit. Ezután Ulain Ferenc független kisgazda képvisclüö provokál botrányt, aki azt kiáltja: — Hogyha nem csinálnak rendet, csinálunk itt mi ököllel! A nagy lárma locsendesüLése után Zsitvay Tibor igazságai gyminiszter szólal fel, aki válaszában igyekszik megnyugtatni az el­lenzéket. Bejelenti a kormány nevében, hogy a brutalitásokat a legszigorúbban kiviszgál- ják és a bűnösöket megbüntetik. Zsitvay fel­szólalása után a képviselőház áttért az össze­férhetetlenségi törvényjavaslat tárgyalására. M agrárpárt rcvására a isommunisták erősödnek a ruszinok körében Munkács, junius 22. Ruszinszkóban a politi­kai élet egyedüli eseményei és megnyilatkozá­sai a községi választások, illetve azok eredmé­nyei. A múlt ősz óta szinte szünet nélkül foly­nak a községi választások szerte az egész kis ország területén. Május közepétől junius közepéig Ruszinszkó- nak több, mint negyven községében volt köz­ségi választás, különösen a ruszinoklakta, veT- •chovinai részeken. E választásoknak két jelen­tőségük volt. Az egyik az, hogy a mindenható agrárpárt politikája minden községben több, három-négy-öt-nyolc-tiz agrárpárti listával akarta megbontani, félrevezetni, a maga szava­zóiul megnyerni a lakosságot, személyi-családi érdekeltségeket tolva előtérbe. 9—24 tagú kép­viselőtestülettel biró községekben féltucatezám- ra gyártották a listákat. Alig volt község, melyben ne lett volna 8—10—16 lista, noha összlakóinak száma csak 500—2000 között mo­zog. Ez a „községi" agrárpolitika a községeket nagy kiadásokba taszította a horribilis nyom- tatványszáml ákkal. A másik jellemzője a választásoknak az, hogy a községek legtöbbjében minden agrár korteekedés és praktika ellenére legtöbb szava­zatot a kommunista párt hivatalos, vagy „dol­gozó parasztok szövetsége" cím alatt beadott listája kapta. Vannak községek a tiszta ruszin lakosságú Verchovinán, ahol a szavazató!, mandátumok négyheted-, háromötöd-, kéthar­madrészét a kommunista listák, a kommunista párt jelöltjei nyerték el. Az 1929-es nemzetgyűlési választásokon ag­rárpárti volt kétlharmadrészben az egész Ver- 'chovina, mely azelőtt ugyanilyen arányban (1924-ben) .kommunistapárti volt. Az agrár ura­lom a maga erejével, mint azt előre megjósol­tam éppen a P. M. H.-ban, csak ideig-óráig tud­ta a szegény ruszinságot szavazóinak megtar­tani s biztos volt, hogy az agrár pártból való kiábrándulás után megkezdődik a ruszinság visszaözönlése a kommunista pártba, amely egész télen különös hevességgel agitálta a 'Verchov.inát! _ Az itteni nyomor és éhség, a kormánykoali- ’ció mostoha politikája Ruszinszkóval s a ru- szinsággal szemben és a szabadjára hagyott kommunista propaganda, ime, meghozza a ma­ga gyümölcsét! Az agrár párt a ruszinságért legtöbbet tévő, a ruszinságot a legjobban' fölkaroló pártnak hirdeti magát, de ugyanakkor csak ámitja, Ígé­retekkel széditi, a csehszlovák—magyar vám- háború k iipr o vök ál ásá v al pedig a legteljesebb mértékben nyomorba dönti Ruszin-szkot s első­sorban annak kereset- és kenyérnélküli ruszin- ságát. A ruszinszkói községi választások eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy a ruszinság közhan­gulata ma sokkal kommunistább, mint bánni- is volt. R. V. A. Az esküdtek fölmentették a fölfogadott hóhért, akinek ötödszörre sem sikerült felakasztani az öngyilkosjelöUet Az áídozat mégis ítiszenvedeti — Egy prosniizi öregember tragédiája Olmütz, junius 22., Ez év májusában Pros- nitzban izgalmas tragédia játszódott le, amely­nek tegnap volt folytatása az olmützi esküdt­szék előtt. Május 3-án a prosnitzá közkózházba beszállí­tották Pollák Lipót 61 éves kéregetőt, akinek nyakán fojtogatás nyomai látszottak. Pollák súlyos asztmában szenvedett már hosz- szu évek óta, amely elkeserítette életét. Albér­letben lakott egy Kaláb József nevű 45 éves kőművessel, akivel május 3-án együtt távozott el s midőn visszatértek, Pollák alig állt a lá­bán, nyaka feltűnően dagadt ég ütött volt. A lakásadónöje ezért a kórházba küldte, ahol meg­állapították, hogy fojtogatástól erednek a gya­nús foltok. Pollák azonban semmi áron sem akarta megmondani, hogy mi történt vele. Mivel Pollák a prosnitzi zsidó hitközség ke­gyelméből élt, a rabbi elküldött hozzá egy För- ster Franciska nevű asszonyt s ennek azután Pollák azt mondotta, hogy Kaláb József megverte őt, majd összekötözte lábait s aztán felakasztotta. Amikor kiáltozni kezdett, Kaláb levágta a kö­télről és megszökött. Tette ezt volna Kaláb azért, mert háromszáz koronával tartozott Pol­liknak és adósságát nem tudta megfizetni. A vallomás után estére Pollák meghalt és Kalábot letartóztatták. Pollák holttestét felboncolták s megállapítot­ták, hogy Pollákot valóban fojtogatták, ami közvetve az öregember halálát okozta, tekintve Pollák tüdőtágulását és szivgyengesé- gét, de más körülmények között ez a fojtoga­tás semmiképpen sem lett volna halálos. Kalábot letartóztatása után kihallgatták s ekkor egészen más formában tárult a hatósá­gok elé Pollák Lipót tragédiája. Kaláb azt val­lotta, hogy Pollákot valóban fojtogatta, de kifejezetten Pollák kívánságára és gyakori unszolásaira. aki meg akart halni súlyos betegsége miatt, de ehhez nem volt meg a bátorsága. Nyolcszáz koronát ígért neki, ha felakasztja. A lakásadónő, Barton Franciska szintén meg­erősítette, hogy Kaláb gyakran tette előtte szó­vá, hogy Pollák arra akarja ráfvenni, hogy ölje meg őt, sőt már 40 korona előleget is adott neki. Kaláb erről említést tett Smejkal László nevű barátja előtt és ez óva intette attól, hogy Pol­lákot megölje, még ha Pollák • még annyira sürgetné is. Pollák azonban mind többet un­szolta Kalábot s végül is Kaláb hajlandónak mutatkozott a gyilkosságra. Négyszer, sőt ötször is felakasz­totta Pollákot, de a zsinór mindig elszakadt Megint bementek a városba kötelet vásárolói, majd ellátogattak a város végébe, egy elhagya­tott csűrbe és Kaláb most már véglegesen felkötötte Pollákot a vastag kötélre. Pollák hamarosan kékülni kezdett, mire Kaláb megijedt és levágta Pollákot a kötélről. Magáhoztéritette és hazavezette. Amikor a há­ziasszony megkérdezte Pollákot, hogy mi tör­tént vele, ez azt felelte, hogy semmi az egész, nyaka csupán földagadt. Mivel Pollák állapota később rosszabbodott, a lakásadónő a beteget a kórházba küldte. Kihallgatása során Kaláb azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy bünte­tendő cselekményt követett el, noha maga is beismerte, hogy Smejkal ‘barátja ezekkel a sza­vakkal figyelmeztette esetleges tette következ­mény eire: „15 évet, vagy akár kötelet is kaphatsz érte." Kalábnak azt a másik védekezését, hogy ő csupán előkészítette a kötelet, de Pollák maga dugta fejét a hurokba, az orvosok megcáfolták, mert ebben az esetben Pollák nyomban meghalt volna. Kaláb tegnap felelt tettéért az olmützi es- küdtbiróság előtt. Tettét ezúttal is beismerte. Kihallgatása az eset tragikus kimenetele elle­nére bővelkedett humoros részletekben. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, Kaláb ezt felelte: — Miért lennék bűnös, ő azt akarta, hogy végezzek vele s mikor ez nem sikerült, CSONT-sIZULETI-, MIRIGYTUBERKULOZISNÁL ajánljuk a Csizi léd Brém Füirdö ivó és fürdökyráját OLCSÓ PAUSÁLÁRAK! Fürdoigazgatóság, Ciz kúpele, még legorombitott. Négyszer akasztottam, do a kötél mindig el­szakadt. Erre rámparancsolt, hogy mérgezzem meg. * A falról lekapartam a vakolatot és vízbe tet­tem. Pollák ezt kiitta, de a méreg gyönge volt. Másodszor már fekete sört adtam neki s azt mondtam, hogy mérget iszik. Persze, et­től sem halt meg. Erre elhatározta magát, hogy mégegyszer, utoljára föl kell őt akasztanom. Kötelet vásároltunk, elmentünk a csűrbe, hur­kot kötöttem, amibe Pollák bele dugta a fejét. Amikor kékülni kezdett, iszonyúan megijedtem és levágtam. Pollák bement a kórházba és én haza. Ha józan lettem volna, aligha tettem vol­na meg ezt, de Pollák két negyed pálinkát fizetett nekem. Az elnök ama kérdésére, vájjon nem akar­tak-e közös öngyilkosságot elkövetni, Kalálb mosolyogva válaszolt: — Hát azt már nem, kérem, miért akaszta­nám föl magam, sokkal jobban szeretem ma­gamat. Hat tanú kihallgatása után két kérdést intéz­tek az esküdtekhez. Az első kérdés gyilkosság bűntettére, a másik a köteles gondosság elmu­lasztására vonatkozott. Az első kérdésre az es­küdtek 12 szóval nemmel feleltek, a másik kér­désre csupán hét szóval feleltek igennel. Kalá­bot a verdikt alapján fölmentették. Letartóztatták a Ruttkay Gábor százados megölésével gyanúsított Litike Kálmánnét A vádtanács megváltoztatta a vizsgálóbíró végzését Budapest, junius 22. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A vádtanács ma döntött Littke Kálmánná ügyében és megvál­toztatva a vizsgálóbíró végzését, elrendelte Littke Kálmánná letartóztatását. A vádtanács döntésének indokolása szerint minden gyanuok amellett szól, hogy Littke Kálmánná ölte meg Ruttkay Gábor századost az annak homlokához szorított revolverrel. A vádtanács döntése alap­Prága, junius 22. A képviselőház forgalmi és műszaki bizottságának mai ülésén Dostálek köz- munkaügyi miniszter részletes expozét tartott az útépítések és a légi­forgalom kérdéséről. Megállapította a miniszter, hogy útépítésekre eddig összesen egymilliárd koronát költöttek. Az 1980—32. évekre hároméves át­építési programot dolgoztak ki és most elő­készítik a további programot 1936. évig terje­dően. Ami Szlovenszkó részesedését illeti az utépitési alapból, a miniszter szerint Szlovenszkó eddig az utépitési alap 14.7 száza­lékát kapta a nem állami utak karbantartásának szubvenciója címén, 1930-ban a szubvenciós összeg 14 százalékát kapta, jóllehet csak 12 százalékos részesedés illette volna meg, 1931-ben a 12 százalék helyett 1S.8 százalékot tett ki Szlovenszkó részesedése, a mai napig tehát Szlovenszkó a miniszter kijos lcníése szerint 4,555.651 koronával többet kapott, mint amennyi az arány tagos kulcs szerint meg­illette volna. Az utépitési alap Szlovenszkónak sokkal többet adott, mint amennyit kapott ezen országrésztől a motorosjármüvek ée az ásványolaj fogyasztási ján a rendőrség foganatosította az asszony le­tartóztatását, akit átszállítottak a Markó-uccai ügyészségi fogházba és külön cellában helyez­ték el. Littke Kálmánnénak tegnap balsejtelmei voltak. Öngyilkos akart lenni, az ablakon ki akart ugrani, de hozzátartozói az ablak párká­nyáról az utolsó pillanatban visszarántották és megmentették. adójából. Ami az útépítéseknél alkalmazott kül­földi munkaerőket illeti, a miniszter utal arra, hogy Csehszlovákiának nem volt elegendő szak­munkása és ezért külföldieket kellett alkalmazni, most azonban fokozatosan belföldi szakemberek kerülnek alkalmazásba, úgy, hogy lassanként a külföldi munkaerők elbocsáthatók lesznek. Dostálek közmunkaügyi miniszter ezután részle­tesen foglalkozott a légi forgalom kérdésével. Be­jelentette, hogy minisztérium most készíti elő a légiforgalomról szóló törvény módosítását. Ami azit a javaslatot illeti, hogy a légipostaszolgá­latot kifejlesszék, ez csak akkor volna lehetséges, ha a postaügyi minisztérium megfizetné a légi postai szállítás költségeit, a mai gazdasági viszo­nyok mellett azonban ez nem lehetséges, de külön­ben is a postai forgalom vasúton való lebonyolí­tása gyors és teljesen megfelelő. A miniszter végül megemlítette, hogy felkérte a nemzetvédelmi minisztériumot, hog}\ tiltsa meg a katonai repülőknek, hogy a városok fölött alacsonyan repüljenek és tekintettel a gazdasági helyzetre korlátozza a légiforgalmat. Erre való tekintettel nem valósítot­ták meg a briinn—mahrisch-ostraui és az ungvár— kolozsvár—bukaresti uj légi összeköttetést — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti á gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Befejeztél! a lakisankétoi Prága,. junius 22. Ma délelőtt Langr cseh nemzeti szocialista képviselő elnökletével folytatták a lakásankótot, amelyen a háztulaj­donosok képviselői ismét állást foglaltak a nagy lakástörvényjavaslat első három fejezet© ellen, viszont a lakásbérlők és a szociális intézmények képviselői e fejezetek mellett szólaltak fel. Az ankétet Langr elnök azzal zárta be, hogy az ankéton elhangzott felszóla­lásokat hasznosítani fogják a törvényjavaslat végleges kidolgozásánál és meg van győsődve arról, hogy a lakáskérdést rövidesen minden­kinek megelégedésére sikerül megoldani. Rablótámadás fényes nappal. Prága centrumában Prága, junius 22. Ma délelőtt a város centrumá­ban fekvő Spálená-ulicében izgalmas jelenetek ját­szódtak le. Parsch Mária hivatalnoknőt főnöke, Klenka Frigyes dr. ügyvéd a Vencel-téren lévő postatakarékpénztárba küldte, hogy beváltson egy 11.100 koronás csekket. A leány, már amikor a pénzt felvette, észrevette, hogy egy ismeretlen fia­talember állandóan szemmel kiséri. Az uocán sem szabadult meg kellemetlen kísérőjétől, aki állan­dóan a sarkában volt. Amikor a tisztviselőnő be­fordult a ház kapuján, hogy fel menjen az irodába, a fiatalember hirtelen utána eredt s az első és második emelet között beérte, majd kiszakította kezéből a kézitáskát, amelyben a pénz is volt és meg akart szökni. A leány azonban nem hagyta magát és visszaszerezte a pénztárcát, de csak egy pillanatra. A merénylő végül is leszaladt a lép­csőkön és kifutott az uocára. A leány utána eredt és a járókelőket figyelmeztette a menekülőre. Vé­gül is egy közeli ucca sarkán egy rendőrfelügyelő elfogta a tolvajt és elővezette a rendőrőrszobára. Kiderült róla, hogy Votocsek Rudolfnak hívják s egy hét óta munkanélkül van. Az elrabolt 11.100 koronán kiviij még megtalállak nála saját. 90 koro­náját és egy kloroformos üvegcsét. Beismerte, hogy a te.ttre már három napja készült és azóta ott bo­lyongott a postatakarékpénztár környékén. A köztársaság eddig egymilliárd koronái költött útépítésekre Dostálek közmunkaiigyi miniszter szerint az utépitési alapbői Szlovenszkó nagyobb részesedést kapott, mint amennyi az aránylagos kulcs szerint megillette volna

Next

/
Thumbnails
Contents