Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-23 / 143. (2956.) szám
6 ."Hl REK,..^ > ■ wiiwjAMiií.'.g1' n hmm ILralJr Csütörtök öSiji lijitSi ÜISO ÉfllÉSít! >.• •,.-^ni^r ’V-rrT; /yvrr:r> ?^>-MTKirri^.lK.'^^aW,WrtriMCiaKBaMininRBBIMnW.lft agRgflQBH&vamg*, Valamennyien érezzük az egytre gulyosaib- Ibé váló gazdasági helyzetet, amely elsősorban a kásébböégii sorsiban élő társadalmat sajtja, de az összetartozás érzése és parancsa kell hogy utolsó erőffesraiitésünM g egybekapcsoljon bennünket- A mi jövőnk a mi fiatalságaink! És fiatalságaink hite legyen és lehessen a bennünk való bizás! Ha e hitütársadalomtól a magyar főiskolás ifjúság szálmára a nagy vakációban. Felkérjük a magyar társadalmat, hogy nevelői, kor- reg) éti tori, gazdasági, irodai vagy más nyári időszaki munkaerőkul a magyar főiskolás ifjúság tagjait alkalmazni szíveskedjék. Munkaalkalmat kér a magyar főiskolás ifjúság a nagyvakációra Felhivás a magyar társadalomhoz: VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17„ II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12„ III. em eszközli. * KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529. Fö-ucca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25. — Method-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lörinckapu-ucca 17. (Centrakpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ucca 7/2. * * ¥ — Az nj francia követ Prágában Léon Noel, Franciaország uj prágai követe holnap érkezik Prágába. Masaryk elnök vasárnap délelőtt fogadja kihallgatáson. — A magyar igazságügyminiszter megköny- nyiti az utódállamok területén született személyek okmánybeszerzését. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az igazságügyminiezter rendeletet bocsátott ki, amely szerint a régi Magyarország területén született személyek hivatalos ügyeiben, elsősorban házassági ügyben, az anyakönyvi kivonat helyett keresztlevéllel is igazolható a. származás. Ez a rendelet sok embernek megkönnyíti a helyzetét, mivel a.z okmányok beszerzése az utódállamok területéről rendszerint igen sok nehézséggel jár. — Lóránt Mihály előadása a budapesti rádióban. Julius elsején délután öt órakor a 'budapesti rádió Lóránt Mihálynak, a Prágai Magyar Hírlap londoni munkatársának előadását közvetíti „Világhírességek a mikrofon előtt“ címmel. A félórás előadás szövegét Radó Árpád ■olvassa föl. Ugyanerről a témakörről május tizenharmadikán közvetítette a brüsszeli rádió Lóránt előadását és most, a budapesti rádió ■közvetítése után, még újabb négy európai állomás fogja, programjába iktatni a közel jövőben az előadást, _ A komáromi Protestáns Jótékony Nőegylef közgyűlése. Komáromi tudósítónk jelenti: Vasárnap tartotta a komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet ötvenegyedik évi közgyűlését Pap Kovátíh Elemér né elnökletével. A jótékonyságáról messze földön ismert ne- mescélu egyesület most jubilálta fennállásának félszázados fordulóját s ennek megörökítésére szép évkönyvet adott ki Vásárhelyi Károly szerkesztésében. A közgyűlés ezért köszönetét is szavazott Vásárhelyi Károlynak majd elfogadta az 1931. évi zárszámadást, á jelentést és a javaslatokat. Kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Bátyai Mihály volt árvaszéki elnökről a közgyűlés, mint az egylet régi, buzgó tagjáról, majd letárgyalta a költségvetést. 'Waldmanin Ernő dr. komáromi főrabbinak nemes adományáért hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés. A Nőegylet nemes munkásságáért a református egyház nevében Főlap Zsigmond főgondnok, az evangélikus egyház nevében Peihő Sándor iskolai igazgató mondott köszönetét. A Nőegylet auguszr tus 7-én tartja mulatságát a Dalegyesülef helységében. — Tízéves találkozó. Fölkéretnek mindazok, akik a sárospataki áll. tan. képzőben 1921—22. isk. évben végeztek, a találkozó megrendezése érdekében címüket Kies András volt osztálytársuk, monoki (Magyarország, Zemplén vm.) tanítóval sürgősen közöljék. — Anyák napja Szepsiben. Tudósítónk jelenti: A szepsii jótékonysági egyesületek az elmúlt vasárnap rendezték meg műsoros est keretében az anyák napját. Az ünnepély főrendezője Szánik Aranka állami tanítónő, a járási fiatalságot gondozó egyesület titkárnője volt. A gazdag műsor Hencsl dr. járás- bírósága vezető prológjával kezdődött, utána Szánik Aranka szlovák s Kundl Jánosné tanítónő magyarnyelvű beszédben ismertette a nap jelentőségét. Ezután az állami iskola és a kisáedóvó növendékei szavaltak, élőképeket és színdarabokat adtak elő. Az előadottak nagy sikert arattak. — Olaszok tömeges látogatása Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Kbci oh'/, államtitkár hivatalosan értesítette a rí:i■ v.íi- idegenforgalmi hivatalt, hogy júliusban iíjintr,gy ezer olasz avantgárdista érkezik Budapestre,' akik taiyülmányutat tesznek az országban. Ugyancsak júliusban száz olasz ke- Tcskcdeinrii főiskolai hallgatóból álló csoport nirkczi k Ma gya rorszá gba. két a támasz nélküli szegénység kiöli, úgy a kényszer ifjúságainkat elhajlitja tőlünk. A főiskolákon eltöltött tizhónapi kemény munka után a magyar főiskolás ifjúság nagyrésze itthon, a szülőföldön óhajt dolgozni, elhelyezkedni a nagy vakációban, hogy a szünidőt hasznosítva a jövő iskolai év nehézségeit könnyebben leküzdhesse. Testben, lélekben megerősödve térhessen vissza az egyetemi városba. Munkaalkalmat kérünk ezért a magyar Szives megkereséslüket az alkalmazás mi- nemüsége-, a javadalmazás és a kívánságok feltüntetése mellett kérjük a pozsonyi magyar diákotthon vezetője, Ja neon Jenő (Brati.slava-Pozsony, Safarik-tér 4, I- 6) címre küldeni, Az ifjúságért vállalt munkánk szeretedével ajánljuk ifjúságunkat a magyar társadalom támogatásába. Grossehmid Géza dr. szenátor, a Nagy bizottság elnöke. Mi rejtőzött a bastil „vasálarcos** fogoly titokzatos álarca alatt? A francia romantika egyik leghíresebb történelmi regemtája egy 33 évet üli méregkeverő körül Páris, június 21. Ki ne hallott volna, a Vas- álarcos legendájáról? Ez az állítólagos történelmi személy rengeteg drámaíró és regényíró képzeletét foglalkoztatta; a nagy francia forradalom alatt megtették a forradalom és nép- szabadság előhírnökének, az idősebb Dumas hosszú és páratlanul izgalmas regényt irt róla. Ma is sűrűn megjelenik a kalendáriumokban és megremegteti a jámbor olvasók képzeletét. Ezek után alig merjük közölni, hogy a „vasálarcos", aki közel kétszáz év óta any- nyi álmatlan éjszakát okozott — közönséges kacsa, kétszázéves hírlapi kacsa. (Szerzője nem kisebb ember, mint Voltaire, aki sok maradandó értékű munka között egypár tréfát is megengedett magának. Ki ez a vasálarcps, akiről most már bebizonyított dolog, hogy sohasem élt? Voltaire, aki mindig világosan irt, XIV. Lajosról irt történelmi munkájába becsempészett egy fölöttébb homályos lapot és az egész könyvből, amely ■egyébként az eredeti forrásokból dolgozó modern kritikai történetírás egyik legelső remekműve, ennek a lapnak volt a legnagyobb síikére. Ezen a lapon csakugyan különös dolgok olvashatók, belliének modem riportcimeknek: „Példátlan, soha nem látott 'esemény, amelyről egyetlen történetíró sem tud... A Bastille ismeretlen fiatal foglya ... Nemes és előkelő külső ... Arcát vasálarc boritja ... A börtönőr parancsot kapott, hogy ölje meg, ha fölfedi az arcát... Louvois, XIV. Lajos minisztere, aki meglátogatta töm Időében, a legnagyobb tisztelettel állt előtte ...“ Vasálarcosok légiója Voltaire sejteni engedte, hogyha többet mond, ő is a Bastille-ha kerül, ami nem nagyon kellemes hely, erről már alkalma volt meggyőződnie. A legendát, amelyet Voltaire ,Janszi- ■rozott", később alaposan kiszínezték: a tizennyolcadik század végén már mindenki esküdni mert volna, hogy XIV. Lajosnak volt egy ikertestvére, akit kora ifjúságában a Bastille-ba zártak — magasabb államérdekből, hogy minden vérengzésnek és politikai bonyodalomnak elejét vegyék. Ezt a tárgyat dolgozta föl a Louis Quatorze et le Masque de fér cimü szo- morujáték, amelynek igen nagy sikere volt a forradalom alatt. Egészen a forradalomig a Bastille merő titok volt, de mikor a híres börtön kiszolgáltatta titkait, amikor megnyíltak a királyság titkos levéltárai, egész regiment tudós vetette magát erre a legendára, azzal a céllal, hogy történelmet csináljon belőle. Ekkor borzalmas dolog derült ki: az emberek legnagyobb megdöbbenésére kisült, hogy vasálarcos nem egy volt, hanem legalább is annyi, ahány tudós belefogott a titok földerítésébe. Volt, aki azt állította, hogy a vasálarcos XIV. Lajos és La Valliére már- kinő törvénytelen fia; mások Monmouth hercegre, II. Károly angol király törvénytelen gyermekére ismertek benne, nincs is helyünk arra, hogy fölsoroljuk a különböző föltevéseket. Néhány hét előtt azonban megjelent egy francia könyv, amelyet a napisajtó nem vett eléggé figyelembe és amely végképp megoldja a vasálarcos legendáját. Egy Maurice Duvivier nevű fiatal történész először is bebizonyította, hogy AUGUSZT HOTEL ABBAZiA Központi Ivurpark melletti ckvés. Nagyon m^rs/kehArak. Magyar konyha és tulajdonos. a vasálarcos nem élt soha, másodszor elmondta annak az embernek az életrajzát, akinek a nyomán a legenda megszületett. Az életrajz összehasonlíthatatlanul érdekesebb, mint a legenda. A tizenhetedik század legnagyobb gonosztevője Az igazi „vasálarcos“ egész életében Eustache Dauger álnéven szerepelt. Valójában a nemes Cavoye-család egyik utószülött sarja volt, aki ilyenformán nem dúskált az anyagi javakban. A fiatal gárdahadnagy belesodródott a tizenhetedik század divatos, tetszetős filozófiai elvekre hivatkozó „liibertin“ mozgalomba, amely valójában durva kicsapongás és istenkáromlás volt. 1658-lban, nagypénteken állítólag részt vett egy orgiában, amely óriási megbotránkozást keltett. Azt mondják, hogy ezek a „bolondok" (fou), ahogyan magukat nevezték, az istentagadók arcátlan kihívásával marbabus (hiányában megöltek egy embert és fölfalták a busát. Ez mindenesetre valótlan; ebemben be- ibizonyult, hogy csakugyan vallásgyalázó cselekedetre ragadtatták magukat, majd orgiát rendeztek. Az orgia résztvevőinek nagy részét száműzetésre ítélték, de Eustache megmenekült a büntetés elől, mert az anyja, akinek jó ösz- szeköttetései voltak az udvarnál, kegyelemért folyamodott. A fiatalember azonban javithatatlan volt: nem sokkal később a szaintgermaini kastély tövében megölt egy tizennégyesztendös apródot. Azonnal ki kellett lépnie a hadseregből és néhány nappal később az anyja is meghalt. Az anyja erre a szennyeséletü fiára, csak ezer livre évjáradékot hagyott. Fényűző élethez szokott nemes ember számára ez a legnagyobb nyomort jelentette. Eustache a legrosszabb hirü bohém- társaságba keveredett. Fölvette a Dauger nevet és felcsernek nevezte magát, valójában azonban mérgekkel és különböző, akkor még divatos varázeszerekkel kereskedett. A rendőrség nyomára jön űzőiméinek, Eustache Angliába szökik, de 1668-ban visszatér Franciaországba, abban a hiszemben, hogy időközben megfeledkeztek róla. DunkeTqueben elfogják és 1669 augusztus havában a pigneroli váriba, a szavojai határra viszik. Ekkor mindössze harminckétéves. Hogyan született a legenda? A pigneroli várban előkelő fogoly társa van: ■Fouquet, XIV. Lajos pénzügyi diktátora, aki kitünően adminisztrálta az ország ügyeit, de közben annyi milliót vágott zsebre, hogy végül a tizenhetedik század pénzdolgokban igen türelmes közvéleménye is megsokalta a dolgot' és Fouquet-t lecsukták. Eustache megbarátkozik Fouquet-val, aki a börtönben megteszi a titkárának, ami az akkori böríönviszonyok melleit, egészen hétköznapi dolog volt. Az istenkáromló és méregkeverő mintaszerűen viselkedik a börtönben,, gazdája valósággal megszereti. Fouquet különben is sugárzik a boldogságtól: ti- zenkétévi fogság után végre ütni fog a szabadság órája. Mme Fouquet már hozzá,költözhetik a börtönbe, amit a közeli szabadulás biztos jelének tekintenek. Ez a szabadulás azonban igen kellemetlen Colbertnek és Louvoisnak, XIV. Lajos minisztereinek. Versaillesban egyszerre emlékezni kezdenek Eustache méregkeverő tudományára és Fouquet egy napon hirtelen meghal. Eustache Daugernek azonban semmi haszna sincs ebből a mérhetetlen gazságból. Ettől a naptól kezdve' 1932 június 23, csütörtök. nwess Iglófüred Subatpin gyógyhely Vizgyógyintézetg G *óg yit: IDEGESEKET,i HURUTOKAT!, Főorvosi; Dr.v GROÓ, BÉLA: Pensiójfi 364-52, Kfcig, „jfüfdók, orvos, stb-yelg 52 66 Kí-ig Kérjen prospekt;us^| a saját gonosztettének a foglya. Saint Mars, a börtön kormányzója, aki maga is részese a szörnyű titoknak, arra van ítélve, hogy soha egy lépést se tágítson Eustache mellől. Mikor 1698-ban Eustachet átvitték a Bastille- ha, a hetekig tartó hosszú utón posztóálarcot tettek a fogoly arcára, hogy útközben senki rá ne ismerhessen. Mindössze ennyi alapja van a legendának. Eustache Dauger a Baetilleban hal meg 1703- ban, harmincháromévi fogság után. Anatole France-szerü szkeptikus regényíró tollára -méltó ez a véres történet, amely azt mutatja be, hogy lesz egy Istentől elrugaszkodott gonosz- tévőből egy történelmi rege rokonszenves és tragikus hőse. Vidám rovat HOGYAN LEHET ADÓSSÁGOT FIZETNI? A bohóc talál a manege-ban egy ezüst ötkoronást. Az istállószolgához megy vele és azt mondja neki: —- Tíz koronával vagyok adósod. Most egyelőre visszaadok neked öt koronát, hozok még ötöt. Az istállószolga megköszönte és továbbment az istállómesterhez és igy szólt: — Tartozom tiz koronáddal, most egyelőre itt adok öt koronát, akkor még öttel tartozom. Az istállómester megköszönte és az iskolalovashoz ment és szólt: — Még tiz koronával vagyok adósa önnek, most megadok belőle egyelőre ötöt és még hozok másik ötöt. Az iskolalovas megköszönte és ment az igazgatóhoz és igy szólt: — Tiz koronával vagyok önnek adósa., direktor ur, ha megengedi, most egyelőre öt koronát adok meg és még öttel adós maradok. Az igazgató megköszönte és a bohóchoz ment: —■ Nézd, Auguszt, most egyelőre adok neked öt koronát, a másik ötöt majd később. A bohóc megköszönte és az öt koronát odaadta az istállószolgának: — No, most kvittek vagyunk. Az istállószolga az öt koronával kifizette még fönnálló adósságát az istállómeetérnél, az az iskolalovasnál, az meg az igazgatónál. Az igazgató ekkor igy szólt a bohóchoz: — No, Auguszt, itt van az öt korona, amivel még tartozom. így kapta vissza a bohóc az ötkoronást és mind az öten megmenekültek az adósságuktól. Valamennyien meg voltak elégedve. * SKÓT VICC A skót beállít az utazási irodába: — Ujzélandba akarok utazni. — Parancsolja az egyes hajóstársaságok árait? — Nem, én csak azt szertném tudni, hogy melyik vonalon vonják le tengeri betegség esetén az ebéd árát. * FÉRJ ÉS FELESÉG Feleség: Itthon maradsz! Nem mégy és punktum! Ez az utolsó szavam! Férj: Az utolsó szavad? Feleség: Igen! Férj: Ne, hála Istennek, akkor már mehetek. 1 (Stüszi.) * A NÉLKÜLÖZHETETLEN Anna gépirókisasszony. Állásban. Liza is az. Állás nélkül. — Hogy csinálod te, Anna, hogy neked még mindig van állásod? — mondja Liza. — Én olyan szorgalmas vagyok, olyan rendes és előzékeny igyekszem leimi! Nálam minden a maga helyén van, mégsem tudom az állásomat megtartani. — Ah! — nevet Anna, — én egy rettentően rendetlen nő vagyok, számlák, szállítólevelek, nyugták halomszám hevernek. Ebben a szemétdombban kívülem senki sem ismeri ki magát. Ha a főnökömet ebben a rendetlenségben magára hagynám, fogalma sem lenne róla, mit kell csinálni. Ezért vagyok én nélkülözhetetlen. — Darázsfészek — tűzfészek. Nyitrai frw-tV sitónk jelenti: A közeli Darázs kőszegben .ismét tűz pusztított, mely tizenöt gazdaságban okozott jelentékeny kárt. A tűz Vnaicskó Férem pajtájában kelelkezelt és mire a falubeliek és a tűzoltóság hozzákezdhettek az oltási munkálatokhoz, már egész sor gazdasági épület és 'kazal állott lángokban. A tüzet csak többórás emberfeletti munkával tudták lokalizálni. A kár igen tekintélyes. A nyomozás során minden kétséget kizárólag megállapították, hogy ismét gyújtogatás történt; melynek tettesét azonban nem sikerült elfogni. A közelmúlt napokban ez már az ötödik na- gyobbarányu tűzvész, mely a községben pusztított.
