Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-21 / 141. (2954.) szám
1938 ftratag 21, bedd. ^RXiMMAGtoRHTRLSR 3 A lausannel konferencia hétfői tanácskozásai (Tudósítás eleje az í, oldalon) tiv lefegyverzés minimumában, amennyiben betiltják a nehéz ágyuk, a nehéz tankok és a nehéz bembavetö repülőgépek további építését. 3. Ellenőrző bizottságokat küldenek ki a költségvetés fegyverkezési kiadásainak ellenőrzésére, továbbá egy bizottságot, amely a további lefegyverzés kérdésében megállapodna. 4. A kémiai és a bakteriológiai háborút végleg betiltják. Párás, junius 20. Henriét francia miniszterin ok ma reggel újra Lausanneba érkezett, ahol a délelőtt folyamán érintkezésbe lépett M&cDonald angol miniszterelnökkel és a késő délutáni órákig tanácskozott vele. Ennek az alapos és hosszú megbeszélésnek a legilletékesebb körök is óriási jelentőséget tulajdonítanak. Valószínű, hogy döntő természetű dolgok kerültek szóba ma délelőtt. Párisha való elutazása előtt Herriot kijelentette, hogy a jövő hét végéig a lefegyverzési konferencián ugyanolyan döntést kell elérni, mint amilyet a hatalmak pénteken a jóvátételek kérdésében Lausanneban elfogadtak. Franciaország, Anglia és Amerika vasárnap este Géniben megegyeztek az ideiglenes határozatban, amely a következő három pontot foglalja magában: 1. A lefegyverzési konferencia eddigi módszere rossz és meg kell változtatni. 2. Átfogó általános megállapodás helyett a lehetőségeikhez idomulva r észle {megoldásokat kell találni. Minden delegáció közölje, hogy véleménye szerint miiként képzelhető el a megegyezés. 3. A delegációik kötelezik magukat, hogy a magámmegbeszéléseken igyekeznek híveket szerezni a részletmegoldás számára. A Petit Párisién már ismerni véli a francia javaslatokat, amelyek a következőképpen hangzanak: 1. Minimális kvantitatív lefegyverzés, mely a költségvetési kiadások csökkentésével érhető el. 2. A delegátusok megállapodnak a kvalitaPapén a német-francia katonai megegyezés lehetőségéről P á r i e, junius 20. A Petit Párisién munkatársa beszélgetést folytatott von Papén német kancellárral, aki mindenekelőtt vázolta Németország csalódását, amelyet a birodalom a számtalan nemzetközi konferencia kudarca fölött érez. Ha Németország Lausanneban is csalatkozik, akkor a német népet semmi sem tarthatja vissza a legkétségbeesettebb lépésektől. Németország nem fizethet többé. Szoros pénzügyi és gazdasági együttműködésre van szükség. A valutatechnikai téren megállapodásokat kell kötni, amelyek fölélénkitik a tőke és az áru cirkulációját. Azok az államok, amelyek arannyal rendelkeznek, kénytelenek lesznek megsegíteni az aranyhiányban szenvedő országokat. A lap nagy csodálkozással vette tudomásul, hogy a kancellár minden eddigi német kormánynál szívélyesebben beszél Franciaországról és rajongva emlékezik meg a francia kultúráról. Papén egyáltalán nern osztja a csatlakozás politikájában a németek gyakori gyerekes illúzióit. A lap szerint egyenesen paradoxon, hogy „a Hitler előtti kancellár4' mindenkinél jobban becsüli és tiszteli a francia szellemet. A kancellár véleménye szerint Németország és Franciaország uj megegyezése rendkívül gyó- gyitóerejü hatást keltene a birodalomban. A berlini tőzsde óriási hosszal reagálna a szerencsés megegyezésre. A versaillesi szerződések katonai rendelkezései, amelyek egyoldalúan rónak terheket a birodalomra, keresztülvihetetle- nek és a legüdvösebb volna, ha mindkét állam vezérkari tisztjei összeülnének és megkísérelnék a közvetlen kibékülést. Németország és Franciaország között elképzelhető a katonai megegyezés és természetes, hogy Franciaországnak nagyobb igényei vannak ezen a téren, mint Németországnak, mert Franciaország Európa szociális rendjének őre és nagy gyarmati birodalommal rendelkezik. Papén az uj paktumoktól nem sokat vár, mert Locarno és a Kellogg-szerződés teljesen kielégitőek. Uj ünnepélyes fogadkozások nem sokat lendítenének a világ során. ülőért király Páneurőpát akar Lausanne, junius 20. Albert belga király levelet intézett miniszterelnökéhez, a Lausanneban lévő Renkinhez és számos szakértő megállapítására utalva, állást foglal a szabadabb nemzetközi árucsere, a tőkecirkuláció és a munkaerők megoszlása mellett. A király megállapítja, hogy eddig senki sem hallgatta meg a szakértők figyelmeztetéseit és az államok reménytelenül elzárkózó politikát folytattak. Az állapotok tarthatatlanok és Európa föltartóztathatatlanul halad a katasztrófa felé, ha nem történik gyors megállapodás. — Ma már bebizonyított tény — irja a belga király —, hogy a saját erejéből egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a saját javára a gazdasági fejlődést. Csupán az államok közös akciója segíthet és a nemzetközi szolidaritás, amely véget vetne a mélyen gyökeret vert bajoknak. Elérkezett annak az ideje, hogy a szolidaritást necsak szavakkal hangoztassuk. Belgium kénytelen lesz az iniciativát megragadni ezen a téren és biztosítania a többi ország közreműködését, mert Belgium tudatában van a gazdaságpolitika radikális megváltoztatása szükségességének. A belga király levele a lausannei konferencián mély hatást keltett. A francia lapok szenzációs riadónak nevezik Albert levelét és a Matin úgy tudja, hogy az a Belgium, Hollandia és Luxemburg között megindult kedvezményes vámrendszertárgyalások bevezetését jelenti. {tusiiria is !©! Járt Lausanne, junius 20. Az osztrák szanálási akció vegyes pénzügyi bizottsága végleg megállapodott abban, hogy a bécsi kormány a közeli napokban 300 millió sillinges kölcsönt kap. Valamennyi kormány igenlő választ adott a hozzá intézett kérdésekre, egyedül Franciaország és Németország nem nyilatkozott még ebben az ügyben. Ven Papén német tase'iár Masyarerszág jobb Jivőjjéréi Lausanne, junius 20. Von Papén német kancellár nyilatkozott Az Est munkatársának. A kancellár többek között a következőket irta: — Egyelőre egyebet nem mondhatok, mint hogy régi és őszinte hive vagyok Magyarországnak. A hangulat Lausanneban örvendetesen megjavult és remélem, hogy Magyarország jövőjében is ez a jobbrafordulás kezdetét fogja jelenteni. Hiszem, hogy ennek a mindkettőnk által annyira óhajtott jobb jövőnek elköveíke- zésekor újból kezet nyújt egymásnak a két sokat szenvedett nép. A kormány négyévi késéssel elkészült az állampolgársági reformmal? 1926-ban kétévi határidőt adott a parlament a reform benyújtására s a határozat után hat évre végre beharangozzák a várvavárt törvénytervezetet Prága, junius 20. A belügyminisztérium és unifiikáoiós minisáérium egy áliampolll- gársógi törvényjavaslaton dolgozik, amely már a közeli napokban tárcaközi tárgyalások napirendjére kerül. Az uj törvényjavaslatban értesülésünk szerint kül'Jö nősen szült el két év alatt a javaslattal. Hat évúg dolgozott rajta s most négy évi késéssel a parlamenti határozat hatodik évfordulójára végre először ad hirt az annyira várt, sürgetett s elrendelt jogi miiről. Ennyi idő alatt tökéletes munkát végezhettek a belügyminisztérium és az uniifikáció szaktudósai. A hontalanok tízezrei türelmetlenül várják és követelik, hogy végre megtudhassák, mint képzeli a kormányiöbbség likvidálni azt a 13 éves abnormális jogi helyzetet, amely a hontalanok egzisztenciáját kiszolgáltatta a szekatúrákra hajlamos tényezők ké- nyekedvének s mely oly krasszáns módon ellentétben volt a békeszerződés rendelkezéseivel, melyek világosan kimondták, hogy „Csehszlovákia ipso facto és minden formalitások nélkül elismeri állampolgáraiul azokat a német, osztrák és magyar alattvalókat, akik a szerződés életbelépésének napján a körülmények szerint lakással vagy illetőségi joggal bírnak azon a területen, amely a Németországgal, Ausztriával és Magyaroszág- gal kötött békeszerződések értelmében Csehszlovákia része, vagy azzá fog elismertetni." A csehszlovákiai magyar közvélemény csak olyan megoldást fogadhat el megyaug- vással, amely százszázalékosan megfelel a saiintgermaini békeszerződés eme rendelkezésének. nagy gondot fordítanak arra, hogy a csehszlovák állampolgárság megadásánál kettős állampolgárságok, illetve a megvonásánál lianfcalansági esetek ne keletkezzenek. A javaslat azonkívül egységesiti a Csehországban és Morvaországban érvényes s az állam- polgárságra és iIlletőségre vonatkozó rendelkezéseket a Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban még ma is érvényben levő régi magyar törvény előírásaival. A állampolgársági törvény reformja hir szerint liehetővé teszi, hogy azok a személyek, akiknek eddig kétes volt az állampolgárságuk, avagy az állampolgárságra vonatkozó kérvényüket elutasították, újabb kérvényt nyújtsanak be. Ennyi szivárgott ki az uj tör tény tervezetről, de eddigi tapasztalataink után csak a legnagyobb tertózkodással és bizalmatlansággal fogadhatjuk ezeket az előleges jelentéseket. A most bejelentett reformmal 'ugyanis a kormányzat kerek 13 esztendeje adós, mert már az alkotmánytörvény elöirta azt, hogy törvénnyel szabályozzák az állampolgárságot. Az állampolgársági kálváriák legnagyobb özöne 1323-ban kzdődött, amikor a legfelső közigazgatási biróság szűkitő törvénymagyarázata alapján tömegével semmisítették meg azok á.lampolgárságát, akik a magyar törvény és a magyar Kúria törvénymagyarázata szerint az 1906 és 10 közötti egyhelyben Lakással automatikusan megszerezték az állampolgárságot, de a község kötelékébe való fölvételükről nem volt községi jegyzőkönyvi bizonyité- kuk. A lex Dérer csak papíron restituálta ezeknek a jogigényét az állampolgárságra, gyakorlatilag azonban ez sem hozta meg az állampolgársági tragédiák likvidálását. A kormány 1926-ban h.Várózott utasítást kapott a parlamenttől, hogy a végleges áll- lampolgársági törvényt 2 éven belül terjessze be. Azonban a hontalanokra nézve annyira égetően sürgős törvény a kormánypártoknak nem volt annyira sürgős, a kormány nem kéA lengyelek uiiászervesik Lengyel katonai misszió Boka- SBlMI INi restben Pilsudski uiabb sikere 8i iwiüwlS OTwllÉsB^IPILlMfiSSl Varsó, junius 20. Varsói katonai körökből származó jelentés szerint Lengyelország a közeljövőben katonai missziót küld ki Bukarestbe a román hadsereg átszervezésére. A bukaresti kormány máris beleegyezett a misszió kiküldésébe. A lengyel katonai bizottság élén Lengyelország egyik legtekintélyesebb tábornoka fog állani. Pilsudski legutóbbi bukaresti látogatása alkalmával őszinte kritikát mondott a román hadsereg fölött és kifejezte elégedetlenségét a besszarábiai határerődök kérdésében. A lengjél vezérkari tisztek romániai felügyelő utazásai, amelyek az utóbbi években egyre gyakoribbakká váltak, nem elégségesek többé és nem felelnek meg a célnak, a lengyel katonai misszió kiküldetés® bebizonyítja, hogy a lengyel—román katonai szövetség célja nem változott a szovjetunió támadást kizáró szerződései megkötéseinek ellenére sem. Külön pártban szervezkednek Gajda fasisztái és Stribrny radikálisai n túlzó cseh Racionalisták csoportja eiig erősnek érzi magát az önálló föllépésre és közös erővel jutottak három mandátumhoz. Egy ideig harmonikusan együtt is működtek, később azonban megindult a féltékeny kedés köztük. Ez tetőpontját érte el akkor, amikor Gajdét mandátumától megfosztották. Gajdáék azt állítják, hogy Stribrny il- lojáiisan járt el, amikor Gajda mandátumát egy llgaeinbornek juttatta, jóllehet ez a fasisztákat illette. Prága, junius 20. A cseh agrárpárt kelet- csehországi sajtóorgánuma, a Havlickuv Kraj élesen támadja Gajda fasiszta szervezetét. Panaszolja, hogy egyes közfunkciókat viselő egyének is csatlakoztak a fasiszta táborhoz. Mig a parlamentben — irja a lap — a törvényhozók nap-nap mellett a népért dolgoznak, addig kint a vidéken az emberek nem röstellák meghallgatni egy, a tábornoki címet jogtalanul viselő bohócnak a beszédeit és nem verik ki a városokból és falvakból. E jelenséget néni hallgathatjuk el, sőt levonjuk a legszélső következményeit. Gajda bosszul áll azért, hogy magas funkciójából eltávolították. Kritizál, szidalmaz és uszítja a né" pet.. Menjen Gajda a bolsevikiek s a hacken- kreuzlerek közé és ott hirdesse a maga hon- szeretetét. Aki a mai komoly pillanatban pártját, osztályát, faluját és saját becsületét elárulja, azzal a legkönyörtelenebbül le kell számolni, nyilvánosain pellengérre fogjuk azokat állítani. A fasizmus olyan valami, ami ellen a végső konzekvenciákig a legélesebb harcot kell vívni. A cseh agrárpárt központi sajtóorgánuma, a Vernkov azt jelenti, hogy a hatóságok kezébe került a fasiszták névjegyzéke s ebből kitűnik, hogy bírák és egyéb állami tisztviselők is tagjai Gajda szervezetének. Ezek ellen a hatóságok a legerélyesebbem el fognak járni, sőt az állam szolgálatából is el fogják őket bocsátani. A legutolsó nemzetgyűlési választáson a cseh szélsőségesek két csoportja: Gajda fasiszta szervezete és Stribrny nemzeti ligája közös politikai plattformon indultak harcba Gajda hivatalos lapja, a FasistLcké Listy legutóbbi számában szemére veti Stribrny- nek, hogy önkényesen a cseh nemzeti ellenzék vezérének deklaráltatta magát, jóllehet a nemzeti, liga nem egyéb, mint a cseh nemzeti szocialista pártból__átkerült emberek szervezete, amely éipp oly kárörömmel nézi a fasiszta szervezet elnyomását, mint a nemzeti szocialisták. Az egész harcból kitűnik, hogy Stribrnynek már nincsen szüksége Gajdára. s a fasiszták is annyira megerősödtek, hogy önálló pártként akarnak föllépni szélső nacionalista ellenzéki politikájukkal s a vidéken akarják megvetni lábukat Stribrny segítsége nélkül. A jobboldali cseh ellenzék két vezére, Striibrmy s Gajda végérvényesen elváltak egymástól s valószínű, hogy rövidesen nyílt harcba is kezdenek.
