Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-21 / 141. (2954.) szám
Ay«| % XI. évf. 141. (2954) szám ■ Kedd ■ 1932 junius 21 jTuAOVARHliaAE Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Egye* szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki. Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok *• emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; . .7 . 1 Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet politikai napilapja Telefon: 34184. SÜRGÖMYC1M: HÍRLAP. PR AH fl Két hir (sp.) Prága, junius 20. Kél hir .fekszik előttünk, két szomorú kor- dokumentum, amely egyforma erővel világit rá a keleteurópai államok telhetetlen, egyúttal fonák helyzetére s az olyan állapotokra, amelyeken a svájci konferenciáknak okvetlenül segíteniük kell. Az első szerint a román kormány már arra sem ér rá, hogy futárt küldjön Párisba pénzért, hanem kénytelen siró, könyörgő, fenyegetőd ző táviratot intézni a pénzadókhoz s a bukaresti kormány S. 0- S. jele, amelynél rettenetesebbet és megdöbbentőbbet a Titanic sem küldött annakidején világgá, szinte cinikusan s a végleges letört- ség minden-miindegyes egykedvűségével sorolja föl a tarthatatlan román pénzügyi helyzet súlyos következményeit, amelyek el- maradhatatlanok, ha postafordultával — igen, postafordultával — nem érkezik néhány francia mi Ifié. Az első hírnél a második talán még megdöbbentőbb. Arról szél, hogy a lengyelek katonai missziót küldenek Bukarestbe, mert nem találják elég teherbírónak a román hadsereg szervezetét, már pedig az oroszellenes közös érdek megköveteli a két állam hadseregeinek egyforma fölkészüitsé- gét és átütőképességét, mert ha az egyik helyen valami baj volna, a másik hiába teszi a legnagyobb erőfeszítéseket. Pilsudski Bukarestben volt s a katonaság nem tetszett neki. A románok szerinte nem rendelkeznek elég tankkal. Kevés repülőgépük van. Ágyúik nem a legújabb rendszerűek. Bessza- rábiai erődjeik is elégtelenek szerinte. Egyszóval a románok nem fordítanak elég gondot — és pénzt — a hadseregre, amin sürgősen segíteni kell. A két hir igy egymás mellett végtelenül jellemző a mai közép- és keleteurópai helyzetre. Egyrészt soha nem tapasztalt pénztelenség fertőzi meg a román életet, másrészt a mai hadsereg sem elég még és újabb pénzekkel, erőfeszítésekkel kell etetni a hadsereg moloohját. Nem szükséges nagy fantázia a két hir szembeállítására s a belőle származó tarthatatlan ellentmondás kidombori- tására. A nép nyomorral küzd, az ipar és a kereskedelem pang, de a „szisztéma" megköveteli, hogy az ország költségvetésének huszonöt százalékát a hadseregre fordítsák, mint Lengyelországban s amely állam nem teszi ezt, el kell viselnie a katonai misszió kétes dicsőségű ellenőrzését és oktatását, hogy a cél érdekében jobb belátásra ébred- jen. A genfi tó környékéről ez alkalommal kivételesen jé hírek érkeznek hozzánk. A jó- vátételi kérdésben az első napon sikerült olyan fegyverszünetet kötni, amely legalább annyira jelenti a reparációs háború végéi, mint jelentette a oompiégnei erdő fegyverszünete a világháború befejezését. Ausztria háromszázmilliós kölcsönt kapott és az osztrák nép legalább egyelőre fellélegezhet szörnyű gondjai alól. Von Papenről a legilteté- kesebb franciák állapították meg, hogy korántsem azonos a „porosz rémmel" és soha német kancellár nem beszélt oly lelkesen, oly alaposan s annyi engedékeny realizmussal az azonnali német—francia kibékülés szükségességéről,- mint „Hitler előfutárja", Legújabban Genf egéről is eltűntek a viharfellegek és 'Herriot és MacDonald néhány lendítő szavától a lefegyverzési konferencia berozsdásodott kerekei újra forogni kezdtek s az illetékesek máris nagyszerű megállapodásokról tudnak. Szükséges, hogy ebben a hirtelen jött tavaszi atmoszférában a romániai két hir figyelmeztetésként hasson. Fölhívja a figyelmet arra, hogy a nyugati megegyezés esetleges örömmámorában nem szabad megfeledkezni a közép- és keleteurópai kérdésekről sem, — mint az sokizben megtörtént már —, mert nemcsak a napfény jön keletről, hanem Európában a tűz fénye, a perzselő láng, a fejlő füst is. A közép- és keleteurópai rendÖrvendetes javulás a konferenciákon Jóvátétel! fegyverszünet után lefegyverzési provizórium Vasárnap az államférfiak a lausannei első negiilepodis mintájára Genfben is megegyeztek Herriot ismét Lausanneba érkezett s hétfán délutánig tárgyait MatDonalddal - Általános feltűnést kelt Papén franciabarátsága I belga király szénzáciés lewele i lausannei konferenciához Genf, junius 20- Mint jelentettük, a lausannei jóvátétel! konferenciát szombaton félbeszakították és a delegátusok átutaztak Génibe, hogy résztvegyenek a lefegyverzési konferencia tárgyalásain és felpezsdítsék a konferencia munkáját. Vasárnap Anglia, Franciaország és Amerika delegátusai a Beau Ri- vage szállodában kétórás megbeszélést tartottak. Az illetékesek ennek a megbeszélésnek óriási jogutó séget tulajdoni iának anélkül, hogy bővebb részleteket közölhetnének róla. A hivatalos angol jelentés szerint a delegátusok uj lendületet akarnak adni a konferenciának, hogy az végre eredményt mutathasson a világnak. Vasárnap amerikai részről Gibson, Normáin Davis szenátor és Svan- son szenátor vett részt a tanácskozáson, francia részről Paul Boncour hadügyminiszter, Jouvene] szenátor és Massigli, angol részről MacDonald miniszterelnök, Simon külügyiminiszter, Sámuel belügyminiszter és .fe d Lim- donderry. A franciák és az angolok később magánjellegű megbeszéléseket folytattak, majd a delegátusok nagy része visszautazott Lausanneba. Jólinformált körök szerint a lefegyverzési tanácskozásokba a jövő héten az olaszokat is bevonják különösen azért, mert MacDonald nagy súlyt helyez a flottakérdésben való megegyezésre. Eddig a megbeszélések az úgynevezett effektiv és kvalitatív lefegyvrzés kérdése körül forogtak. (Folytatás a 3. oldal L hasábján) Sziillő: Gazdasági és kulturális háború van s nem szabad a defetizmusnak bedőlni! Az országos keresztényszociolísla párt zsolnai pártvesetöségi ülésén Szüllő Géza a gazdasági és a szociális politika súlyos kérdéseiben kifejtette pártja álláspontját Szükséges, hogy behatóan foglalkozzunk fiatalságunk lelkivilágával! Zsolna, junius 20Az országos keresztény szocialista párt országos pártiveeetiősége ma fontos ülést tartott a zsolnai Rém i-szálló külön termőiben. Ajz ülést Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök a pártvezetőségi tagok lelkes érdeklődése mellett a következő nagyszabású beszéddel nyitotta meg; Szüllő Géza beszéde Tisztelt Pártvezetőíség! Verdi egyik operájában van egy jelenet, ahol sziklafalak alján, egy tó mellett — amely hasonlít a Genfi tóihoz — áll a parádés kórus, s a vízben teljes díszruhában, karddal s tollas kalappal a fején fiúid oki i.k a gróf. A kórus pedig ezt énekli: A gróf, a gróf a vizíbeful, mentsük meg őt, mién lsük meg őt! Ezt a primszólamot diszkant'ban átveszi a baloldalon álló kórus is s énekli szintén: A gróf, a gróf a vizíbeful, mentsük meg őt, mentsük meg őt! Ezután együttesem éneklik ezt s — ezalatt a szegény gróf — dacára kardjának, díszes ruhájának és tollas kalapjának — a vízibe fül s a drámának vége. Valahogy ehhez hasonló a mai világhelyzet is, ahogy ' a Genfi tó pariján fűid ok] ilt az európai politika, s imig unisono éneklik: Mentsük meg öt, mentsük meg őt — az egész európai politika a vízibe M, dacára a kardjának, dacára tollas süvegének. fi kéfeeszerzcdéssk súlyos gazdaságii következményei Ma kaotikus az egész világ. Kiutat keresnek, ezer tervet kovácsolnak különösen Középen rópa talpraállifására, de nem uj sem Tardieu, sem Gratz, som Hantos, sem Benes tervei, mert — s itt akarok rámutatni arra, amit elfelejtett már a világ, hogy már a páriskör nyéki békekötések idején rámutatott a magyar békedelegáció azokra a súlyos gazdasági következményekre, amelyeket e békeszerződések magukban rejtenek, s megmutatták az útját i9 az orvoslásnak. Mert a békekötések hivatalos aktái szerint, amikor 1920-ban a magyar békedelegáció Parisban volt, február 20-án a következőt proponálta: Adjon a békekonferencia legalább átmenetileg módot Magyarországnak arra, hogy megmaradó részei és azon részek között, amelyeket el akarnak csatolni, az árucsere szabadon folytathassák, másrészt adjanak módot arra., hogy Magyarország Számára a területéből gyarapodó országokkal való közelebbi és speciális jellegű szer reformra szorul. Sokat beszélnek dunai konföderációról, csatlakozásról, közeledésről, de a megoldás reménye mindaddig illúzió marad, amig nap-nap után kénytelenek vagyunk az idézett két hírhez hasoniló híreket olvasni. Közép- és Keleteurópa nem viseli el az ellenségeskedés mai atmoszférájából származó terheket. A kis államok összeros- kadnak a rájuk kényszeritett páncél alatt, l mint ahogy a kis gyeinek sem bírja el apja Mán ml fehérét, acélsisakját és sokkilós tölténytáskáját. Genf ezekben a napokban dönt a lefegyverzésről. Határozzon el bármit Amerika és Nyujgatenrópa számára, azt mindenesetre szüntesse meg, hogy a közép- és keleteurópai országok egymás belső terheit figyelembe nem vevő katonai bizottságokat küldjenek egymás nyakára, dnyeszteri erődöket építsenek, fölös tankokat vásároljanak, ragyogó egyenruhákról gondoskodjanak _ egyszóval szüntesse meg, hogy a keleteuró- pai államok egyrészt állami jövedelmeik jelentős hányadát fölösleges fegyverkezésekre költsék, másrészt kénytelenek legyenek sürgős táviratokat intézni Párishoz és Genfibe? azonnali pénzügyi segítségekért.
