Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-19 / 140. (2953.) szám

1932 jopáros 19, vasárnap. 11 3 .■JU«U^,-Jlfc!-:TK:a»;-.>; jr»W.Hftnri«r \Tjmr.n.. rfílREK^. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­ga! Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckaptj-ucca 17, II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ni. 12, III. em. eszközli. * Feltűnő enyhítéseket tartalmas as igazságiigyminisztérium tőrvényiavaslata a magzatelhaitásről és gyermekgyllltosságről „Bizonyos szociális vagy egészségügyi indokok fennforgása esetén nem büntetendő a magzatelhajtás" KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529. Fó'-ucca 69, I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25. — Method-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrlnckapu-ucca 17. (Central=passage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. ¥ ¥ ¥ — SZÖVETKEZETT PÁRTJAINK tör- vényho®óinak klubülése Liptósaseintivánbaín. Az országos keroszfcényszoeialista, magyar nemzeti és szepesi német párti törvényho­zók közös parlamenti klubja juniushavi rendes ülését kedden, junius 21-én délután 4 órakor tartja Lipíószenitivánhan. — Doktorrá-avatás ok. Got Mieb Rózsit, Gottlieb Jenő rimaszombati kereskedő leá­nyát, e hó 18-án a prágai német egyetemen aiz orvostudományok doktorává avatták. — Schmeidhler Gyulát (Zsolna) a prágai tudo­mányegyetemen a jogtudományok doktorá­vá avatták. — Andrik Lászlót (Rimatamás­fala) a brünni állatorvosi főiskolán avatták doktorrá —• Szántó Gyulát (Eperjes) ma avat­ták a prágai német egyetem aulájában az egyetemes orvostudományok doktorává­— Elutaztak az olasz repülők Budapestről. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Liberati őrnagy és Contanzi hadnagy, a Giustizia per L'Ungheria pilótái ma Bécsen át visszautaztak Olaszországba. A pilótákat a pályaudvaron ünnepélyes búcsúzta­tásban részesítették. — Halálozás. Gáyer Gyula dr. szombathelyi tör­vényszéki bíró, a szegedi tudományegyetemen a botanika tanára, több érdemrend tulajdonosa, éle­tének 50-ik évében Szombathelyen meghalt. A meg­halt tudós Mihola Ferenc dr. komáromi ügyvéd fe­leségének bátyja volt. Halálát a legtekintélyesebb vasmegyei családok gyászolják. — Megtámadták felügyelőjüket a kassai javító­intézet növendékei. Kassai szerkesztőségünk tele­fonálja: A Komensky-javitöintézet több növendé­ke tegnap megtámadta Jenák Rudolf felügyelőt. Botokkal, karókkal és kövekkel agyba-íőbe verték a szerencsétlen embert, akinek segélykiáltásaira összesereglettek a többi őrök és felügyelők és csak nagynehezen tudták kiszabadítani Jenák Rudolfot a megvadult fiuk kezei közül. Jenákot súlyos sé­rülésekkel szállították a kórházba, mig a lázadó fiukat a rendőrség letartóztatta. — Egy tizenkét éves fiú öngyilkossága. Gutáról jelentik: Fekete Lajos tizenkétesz- tendős gutaá gyerek az uccán kövekkel do­bálózott. Játék közben megdobta az egyik uceai villanykörtét, amely darabokra tört. Szülei nagy fenyegetések közben várták ha­za a osinytevő gyereket, de ez a büntetéstől való félelmében nem mert hazamenni, ha­nem edbujdosott. Egyideig a mezőn bolyon­gott, majd kiment a közeli erdőbe s félelmé­ben felakasztotta magát egy madzagra. Csak harmadnap találták meg a holttestet. — Meggyilkoltak egy nádszegi legényt. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: Ma délelőtt a pozsonyi államügyészség fogházába szállították Recska János 27 éves és Recska József 23 éves nádszegi gazdalegényeket, akik meggyilkolták Nagy János 23 éve6 legényt. A két fiatalember tegnapelőtt Nádszeg határában .összevezeti Nagy Jánossal, aki régi haragosuk volt és kapával úgy összeverték, hogy a szerencsétlen ember agyveleje kiloccsant és még a helyszínén kiszenvedett. — Gyújtogatás révén akart uj házhoz jutni. Komáromi tudósitónk jelenti: A komáromi esküdtbiróság most tárgyalta Kovács Gyuláné' nak, a kürti cigányprímás feleségének gyúj­togatás! ügyét. Kovács Gyuláménak nem tej- szett házuk rozoga állapota s elhatározta, hogy könnyűszerrel szerez egy újat. Mindenkit el­távolított otthonról s mikor már senki sem volt a házban, felment a padlásra és egy égő gyertyát helyezett el ottan, hogy a ház ki­gyulladjon. Mivel a ház be volt biztosítva, a biztosítási összegen akart uj lakást szerezni magának- Szerencsére azonban észrevette szándékát G1 áser Dániel kereskedő, felsza­badtak a ház padlására s eloltották a gyertyát. Azután jelentették az esetet a bírónak. Ko­vács Gyuláné beismerésben volt, de azzal mentegette magát, hogy a szomszédasszony rábeszélésének engedett, alti erővel rávette arra, hogy gyújtsa föl a házát. A tanuk iga­zolták a vádat s az esküdtbíróság jogerősen négyhórrapi fogházra Ítélte a cigányprímás fe­leségét, Prága, jiulims 18. Az igazságügyin misztérium törvényjavaslatot dolgozot ki a magzatelhajtás és a születésnél történő gyermekgyilkosságok 'büntetéséről. A javaslat —■ mely merész újítá­sokat tartalmaz s valószinüleg erős jogi vitá­kat fog kiprovokálni s elsősorban a katolikus körök ellenállását fogja kihívni — 6 paragra­fusból áll. Az első paragrafus szerint az olyan terhes nő, aki szándékosan elhajtja, vagy eltávolíttatja magzatát, vétségért 1-től 6 hónapig terjedhető súlyos fogházzal bünte­tendő. Éppúgy büntetendők azok a szemé­lyek, akik magzatelhajtásban tudatosan vesz­nek részt. Aki ebben úgy vesz részt, hogy a magzatelhaj­tásra maga vállalkozik, vagy az elhajtásnál közvetlenül segit, vagy ehhez használatos esz­közt, avagy tárgyat szerez meg, bűntett miatt 6 hónaptól 1 évig terjedhető börtönnel büntet- tet-rk, ha pedig a magzatelhajtást hivatássze­rűen űzi, 1-től 5 évig terjedhető súlyos börtön­nel sújtandó. Magzatelhajtás alatt értendő minden oly cse­lekmény, melynek az a következménye, hogy a méhmagzat elhal, vagy a gyermek holtan jön világra. A magzatelhajtás m egk isérlésének vétsége Podkarpatszka Ruszhan és Szlovenszkón is büntetés alá esik. Az első paragrafus újítása az, hogy a magzatelhajtást a terhes nőre nézve bűn­tett helyett csak vétségnek minősíti át. A második paragrafus a megengedett magzat- eltávolitás eseteit sorolja föl. Nem büntetendő a magzatelhajtás akkor, ha azt a terhes nő beleegyezésével orvosi gyakorlat üzésére jogosított orvos végzi el nyilvános gyógyintézetben s ha ez azért tör­ténik, hogy: 1. a terhes nő a halál, vagy sú­lyos egészségrontás veszélyétől óvassék meg, 2. ha kétségen kivül megállapittatott, hogy a megtermékenyítés erőszak utján, vagy 16 éven alóli leány megbecstelenitésével történt, 3. ha kétségtelenül bizonyos, hogy a gyer­mek szellemileg, vagy testileg súlyosan ter­helt lenne, 4. ha a terhes nő a magzatot nem himá végighordani, vagy a megszülése után a gyermek iránti táplálási kötelezettségének nem tudna eleget tenni anélkül, hogy ezáltal ne veszélyeztesse a saját, vagy egy más sze­mély létét, akit a törvény értelmében el kell látnia és aki épp oly közeli hozzá, mint a megszületendő gyermek. Ha a viselős nő el­meháborodott, vagy gyöngeelméjü, akkor a törvényes gyámjának beleegyezése szüksé­ges. Ha a magzatelhajtás nem végezhető el egy nyil­vános gyógyintézetben, akkor ehhez elegendő egy másik orvos jóváhagyása. A 3-ik paragrafus szerint a vagyontalan viselősöknek igényük van ar­ra, hogy a 2-ik paragrafus által megengedett magzatelhajtást valamely közgyógyintézet­ben ingyenesen, vagy a kiadások egy részé­nek megtérítése ellenében ejtsék meg rajtuk. Amennyiben az általános betegsegélyezés hatá- rozmányai szerint szülési segélyre van igényük, hasonló segély igény ük van a 2. paragrafus szerint történő magzatelhajtásnál is. A részleteket kormányrendelet fogja megálla­pítani. A 4. paragrafus kimondja, hogy aki a viselős nő beleegyezése nélkül követ el magzatelhajtást, 1-íől 5 évig terjedő súlyos AKKOR LESZ LEGÉNY A TALPÁN he cipőit a „PRAGA" LUXUS.SHOE készíti PRÁGA II, Jindri§ská 7. (Passage) Magyar kiszolgálás. börtönnel büntethető, ha pedig ezáltal a vise­lős nőnek halálát idézi elő, vagy egészségét súlyosan megsérti, 5-től 10 évig terjedhető büntetést kap. Az 5-ik paragrafus a következőket mondja: Az olyan anya, aki a szüléskor, vagy nyom­ban utána rendkívüli lelkiállapotában, melyet a szülés, vagy a szülés körülményei idéztek elő, gyermekét szándékosan megöli, vagy a szülésnél vagy a szülés után adandó segítség­nyújtás szándékos elmulasztásával meghalni engedi, avagy ezekben a cselekményekben, illetve mulasztásokban részes, bűntényért bün- tettetik. Ha az anya a bűncselekmény súlyos Ínségben követte el, vagy abból a célból, hogy megszégyenitettségét eltitkolja, 6 hónaptól 3 évig, egyébként 1-től 5 évig terjedő börtön­nel, különösen súlyosbító körülmények között pedig 5-től 10 évig terjedhető súlyos börtön­nel büntetendő. Egyéb személyek, kik a gyermekgyilkosságban resztvettek, a szándékos emberölésre vonatkozó általános rendelkezések szerint büntetendők. Végül a 6-ik paragrafus az esküdtszék illeté­kességét szabályozza s az esküdtszék elé utalja az olyan magzatelhajtási eseteket, ha a tör­vény 5-től 10 évig terjedő büntetést ir elő, to­vábbá azokat a gyermekgyilkossági eseteket, amelyeknél a közvádló vádiratában 5 évnél magasabb büntetést hoz javaslatba. Az amerikai obsitosok elvesztették a csatit Washingtonban A szenátus a S»orusS»3íI ellen — Végétért a főváros „megszállása" Washington, junius 18. A szenátus hat­vankét szavazattal tizennyolccal szemben visszautasította az obsitosok illetményednek fölemeléséről szóló Bonus-billt. Washington, junius 18- A Washingtonba összegyűlt háborús veteránok tegnap tudo­mást szereztek arról, hogy a szenátus pénz­ügyi bizottsága elutasította a Bonus-billt. A veteránok, akik megfogadták, hogy addig nem vonulnak el Washingouiból, amíg jogai­kat ki nem harcolják, a hir hallatára tálbo­rukból bevonultak a városba, megszállották a tereket és az uccákat és 15.000 obsitos a páriáimén ti rendőrség tiltakozása ellenére bevonult a Kapitolium parkjába, ott tábori konyhákat állított föl és várta a további pa­rancsokat. Sokan a Kapitolium lépcsőire te­lepedtek le, sőt az épület folyosóin is látni lehetett az elfáradt, lerongyolódott, sáros volt katonákat. A plénuim terméhez vezető ajtókat a veteránok ostrom zár alá vették, megállították a bevonuló szenátorokat és különböző fenyegetésekkel illették őket. A szenátus ennek ellenére elutasította a Bo­nus-billt Pozsony, junius 18. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Ma délelőtt a pozsonyi esküdtbiróság Knapp bírósági tanácsos elnök­letével érdekes bűnügyet tárgyalt. A vádlottak podján Bódis Lajos 23 éves dunasápi cigányprímás ült, aki szerelmi féltékenységből ez év április 18-án éjszaka konyhakéssel meggyilkolta kedvesét, Tót Viktória feltűnő szépségű 19 éves leányt. A tárgyalás iránt igen nagy volt az érdeklődés. A vádhatóságot Hatos államügyész képviselte, a vádlott védelmét pedig Egri Dezső dr. po­zsonyi ügyvéd látta el. Bódis Lajos a gyilkos­ság elkövetése óta vizsgálati fogságban van. Az államügyészség előre megfontolt szándékos em­berölés cimén emelt ellene vádat. Az esküdtszék magalakitása és a vádirat fel­iolvasása után Bódis magyar nyelven tett val­A világháború obsitosai a szavazás ered­ményének kihirdetése után némán fölálltak és elhagyták a termet. Azonnal értesítették a városban táborozó társaikat, mire vala­mennyien összegyűltek és az Amerika című dalt énekelték. A helyzetet a zenekar men­tette meg, amely a dal eléneklése után to­vább játszott, úgy hogy a veteránusok nem hallották a rohamra fölszólító parancsokat. A mérsékelt veteránvezerek végre fölül- kerekedtek és leosillapitottáJk a tömeget. A veteránusok elvonultak a térről és vissza­mentek a városon kivül fekvő táborukba. A parlament épületében elhelyezett több- száz rendőrnek nem akadt dolga A mentők kénytelenek voltak többiziben kivonulni, mert a végleg elcsigázott veteránusok egy- némelyike összeesett az uccán. A szenáto­rok könnyekkel szemükben magyarázták a veteránusoktnak, hogy a Bonus-bill elfoga­dása az amerikai valuta leromlását ered­ményezte volna. A veteránusok a közeli napokban valószinüleg visszatérnek szülő­városaikba. lomáeában előadta, hogy bűnösnek érzi magát, de nem előre megfontolt szándékkal követte el tettét, hanem pillanatnyi felháborodásában, miután kedvese, akivel szerelmi viszonyt folytatott, más le­génnyel akart kikezdeni. Az elnök szemére veti, hogy egyszer krumpli­ültetés közben is megfenyegette a lányt, hogy leszúrja, mire a vádlott ezt felelte: „Az csak bolondság volt.“ Ezután részietesen elmondja a gyilkosság lefolyását. Szombaton éjjel a leány lakásán aludt. Á leány a konyhában lévő ágyon feküdt, ő pedig a földön. Éjjel 11 óráig beszél­getett a leánnyal, aki ekkor is azt hajtogatta, hogy más legény tetszik neki és ő már néni keli neki, mire annyira elvaki- totta a szerelmi féltékenység, hogy egy kony­hakéssel halálra szúrta a leányt. Ezután kihallgatták Sípos Ferenc dunasápi ei­gányzenészt, aki nevelőapja volt a leánynak. Tót Viktória ugyanis nem volt cigánylány. Csak cigányosalranevelkedett. Másfél éves ko­rában fogadta Sípos magához, mert megkö­nyörült rajta. Tót Viktória törvénytelen gyermek volt, édesanyja, aki jelenleg egy vasutas felesége, a tárgyalóteremben ül és férjével együtt végighallgatja a tárgyalást. Az öreg Sipoe Ferenc vallomása bővelkedett megható részletekben. Sokszor sírásra fakadt, amikor arról beszélt, hogy mily nagy szeretet­tel viseltetett a leány iránt és úgy szerette őt, mintha a saját leánya lett volna. A kis Vüítória cigánymódra nevelődött fel, de a szép szőke lánynak a cigányok között igen nagy respektusa volt és mindenki jól bánt vele. A szerencsétlen leány édesapja Magyarországon állítólag tisztviselő. Az elnök ezután megkérdezi Sípos Ferenctől: — Ismeri a vádlottak padján ülő legényt? — Ismerem ezt a gazembert, — mondja — őt is szerettem, de most már haragszom rá. Az öreg cigányzenész ezután elmondott*., hogy Bódis jegyiben járt a leánnyal és állan­dóan járt hozzájuk. Az elnök kérdésére kije­lenti, hogy arról is tud, hogy Bérlők János magyarbéli legény, aki jelenleg katonai szol­gálatot teljesit, szintén udvarolt a lánynak, aki miatta fordult el Bódis Lajostól. Majd drámai módon adja elő a gyilkosság részle­teit A déli órákban a vád- és védbeszódre ke­rült a sor. Az elnök az ítélet meghozatala előtt megkérdezte Tót Viktóriának a tárgya­láson jelenlevő édesanyját, hogy él-e kárté­rítési igénnyel, mire az anya azt válaszolta, hogy kártérítést nem kér, de azt szeretné, ha a bíróság kötélálitali halálra Ítélné Bódis Lajost. Délután félhárom órakor hozta meg az es­küdtszék verdiktjét, amelyben a vádlottat erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésben mondták k,i bű­nösnek, amelynek alapján a bíróság ötévi fegyházra Ítélte a gyilkos cigánylegényt Az államügyész semmiségi panaszt jelentett be az Ítélet enyhe volta miatt, mig a vádlott és védője háromnapi meggondolás! időt kért. Dobsinal fégtoarlaragj a világ legnagyobb természeti csodája. Felvilágosítással szolgál az Igazgatóság. — A vödör a kútba rántotta a cselédlányt. Várkonyról jelentik: Holy Tamás, Várkony község melletti, bendőpusztai telepesnél a cselédleány vízért ment a gémeskuthoz, mely a szérüsudva-ron volt. Javában hozta a vöd­röt fölfelé, amikor a lánc elszakadt s a sú­lyos vödör magával rántotta a leányt, alti a csuszüs talajon megcsúszva egyenesen bele­zuhant fejjel a kútba. Mire mentésére siettek, a többméteres víziben megfulladt s csak holt* testét tudták kihúzni a kukból A pozsonyi esküdtbiró ötévi I Ítélte n gyilkos Bódis cigányprímást, aki szerelmi félté­kenységből megölte kedvesét

Next

/
Thumbnails
Contents