Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-19 / 140. (2953.) szám
12 roW<^MAG^AR-HTRT. 5T> Megjeleni a Nagyasszony júniusi száma Az egyetlen magyar női lap gazdag tartalmával nemcsak szellemi igényeit elégíti ki minden intelligens nőnek, hanem praktikus tanácsaival segítségére van minden anyának, háziasszonynak és a fiatal leányokat is szó rakoztatja. ’VIáriássyné Szem ere Katinka által vezetett „Csendes óra" mindig osillapitólag hat a megtépett idegekre és várva-várjuk, hogy megpihenhessünk mellette. Felettébb érdekes Kovács Bertalan ,^Petőfi—Goethe" tanulmánya, a Szepessy Anna angolból fordított novellája nyugtatólag hat és bölcsen tanít, mig a vén krónikás kedves derűt nyújt a szívnek. Az „Otthon" rovat sok értékes tanáccsal látja el az olvasók táborát. Mindnyájan érezzük e kedves lap nélkülözhetetlen voltát. Mutatványszámot szívesen küld, akár a szerkesztőség (Túrna pri Moldave), vagy a kiadóhivatal, Prága II., Panská ulice 12. III. Budapesti úri- és női fodrász Grand Hotel Sroubek, Praha. — A Duna halottal Párkányból jelentik: A Dunából Párkány és Esztergom között egy férfihullát lógtak ki. A zsebében egy Novák Ferenc pozsonyi postatiszt nevére szóló igazolványt találtak. Az esetről értesítették a családot. — A Duna ezen a héten sok titkot őriz hullámai között: Dunám öcs közelében egy negyven év körüli,, hosszúbaju, középtermetű nő hulláját fogták ki. A tetem négy hét óta lehetett a vízben. Ebednél egy magaster- metü, rendkívül izmos, negyven év körüli, kopaszodó, kék munkásruháju férfi holttestét fogták ki. A hulla háromhetes lehet Párkánynál is kifogtak egy negyvenöt év körüli férfi hulláját. Erős testalkatú volt, barna ruhát viselt. — Akasztott ember a koprivnikj erdőben. Nyustyalikérről jelentik: Kiszel István likéri gyárimunkás gombaszedés közben a Koprivnik nevű er- d őr észben egy idősebb férfi oszlásnak indult hullájára bukkant a napokban. A tetem egy fa tövében feküdt és nyakán hurokra fogott kötelének maradványai látszottak, úgyhogy első pillantásra nyilvánvalónak látszott az öngyilkosság. A hullaszemle alkalmával Marton György likéri gazdálkodó felesége márciusban eltűnt, férjére ismert rá. A hatvankilencéves gazda, aki gyengélkedése miatt állandó családi háború központjában állott, március 22-én azzal távozott el otthonról, hogy kerítésnek való lécet megy vágni az erdőbe. Összeroskadt Zseliz határában Európa legöregebb tölgyfája, melynek törzsébe a többszázados „fakastélyt“ vájták be A vihar elpusztította Szlovenszkó egyik természeti csodáját A hagyomány szerint a fa a tatárjárás viharait is végigélte Léva, junius 18. (Saját tudósítónktól.) A fa életkoráról különböző hagyományok szóianak és egyik-másik ilyen hagyomány mesés életkort állapit meg bizonyos fanemekről, természetesen az ilyen hagyományok természettudományi szempontból kevéssé megbízhatóak. A legtartósabb életkorunk az amerikai Se- quioiák és a mi vidékünk tiszafái, amelyek három évezredet is megélnek, úgyhogy egy ilyen fa-matuzsálem tövében week-endkor a kiránduló család feje Napóleont utánozva büszkén mutathat föl a fa koronájára: Gyermekeim, három évezred tekint le reá- tok! Szlovenszkón ebből a hosszuéletü fából még mindig van néhány száz törzs: Szepesolaszi mellett mintegy 130, azután Turóc- megyében a necpáli Tiszóva-völgyben és Túróéin eggyes mellett mintegy 800 darab, Zólyom- megyében Óbegy, Urvölgy mellett, végül Ti- szolc mellett körülbelül 100 darab. A jóféle gesztenye, a libanoni cédrus is megér kétezeréves kort. Általában a fa kora kisebb, de a tölgy, a jegenye, a fenyő 500, a bükk, a nyárfa 300 évet is elél. A fa-matuzsálemekhez a nép körében különböző tradíciók és mesék fűződnek és ezeket igen nagy tiszteletben tartják. Hogy csak néhány ilyen példára hivatkozzunk, mennyi mesét mondanak a diósgyőri vén mogyoróiéról, amely — sajnos — most már teljesen pusztaiéiban van, de még néhány évtizeddel ezelőtt virágzó volt a áombkobönája, amelynek tövében egykor Mátyás király keresett a tűző napsugarak ellen menedéket. Ilyen híres fa volt a budai normafa, de Szlovenszkó-szerte is van sok hatalmas faóriás, például a pozsonyi hárs, a bajmóci tölgy, amelyekről a népi tradíció szép történeteket és meséket tud. Ezek a fa-matuzsálemek nem erdőségben, csoportosan élnek, banem öreg szíriek módjára magányosan állnak és évszázadokon át dacolnak a viharral. Ilyen ritka és csodálatos fa-matuzsálem volt a Garam melletti Zseliz határában egy őstölgy, amelyhez szintén szép hagyományok fűződtek. A környék lakóinak azt a tévhitét azonban, hogy a zselizi fa-matuzsálem lett volna Európa legöregebb fája, meg kell cáfolnunk, mert a tölgyfa életkora általában nem igen haladja meg az 500 évet, a hétszázéves tölgy már igen ritka, már pedig Szlovenszkón is vannak ezerévesnél öregebb fák a tiszafák sorából. A zselizi őstölgyről a hagyomány azt tartja, hogy tanúja volt a tatárok és a törökök ga- ramvölgyi pusztításainak s a botanikai ismeretekben járatosak azt állítják róla, hogy kora meghaladja az ezer esztendőt is. Ha ez tényleg megfelel a valóságnak, akkor el kell mondanunk, hogy a zselizi őstölgy a tölgyek csoportjának igen ritka példánya. A bajmóci tölgy életkorát becsülték még hasonlóan magasra s ez egészen kivételes kedvező körülmények között élt. Természettudományi szempontból azonban nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy a zselizi Ő6tölgy életkora kétszeresen meghaladja a legöregebb tölgyfák átlagos életkorát. A zselizi fa-matuzsáíem törzse olyan vastag volt, hogy hét férfi alig hirta átölekd. A fa törzsében valóságos szoba volt berendezve, asztallal és hat ülőhellyel, de akár egy tucatnyi ember is helyet foglalhatott a szobában, amelyen egy ajtót és ablakot is alkalmaztak. Emberemlékezet óta „fakastély"- nak nevezték ez a különös szobát, amelynek eredete igazán régi, mert tulajdonosának, a zselizi uradalom birtokosának kastélyában van egy festmény erről a fakastélyról s a festmény kora több, mint 150 éves. Az őstölgy azután az utóbbi időkben nagyon megrokkant. Az időnek az a sokat emlegetett vasfoga a végelgyengülésben szenvedő fát nagyon kikezdte már és az utóbbi napok zivataros, viharos időjárása a csodálatos fakastélyt romokba döntötte s NYITRAI JEGYZETEK Kedves, szép város ez a Nyitra, különösen így nyáron, amikor a Zobor alatti villanegyed virágai teljes pompájukban nyílnak s a Zobor tetején vidáman zölddel a töigyerdő, finom kerettel véve körül a lerombolt millenáris emléket. Egyik oldalán a nyitrai síkság, másik oldalán a kezdődő hegyvonul átok, középütt a magas tornyaival, püspöki várával díszelgő város: egyike a legvonzóbb szlovenszkói vidékeknek s ha a „fizető vendég" rendszere beválik, bizonyosan akad néhány nyaraló-utas, aki Nyitrán köt ki fizető vendégnek. Még strandjuk is van a nyitraiakmak s a Nyitra vizében néhány szárazra kívánkozó facsónak. A forró, vasárnap-déli hőségben tenniszverseny folyik a sportpályán. Néhány érdeklődő van jelen s a drukkerek színes foltjai szinte gondtalan, nyugodt képet adnak ennek a kri- zises vasárnapnak. * Reggel a Zoboron jártam. Alföldön élő embernek, aki a hegyek szeretetében nőtt fel, mekkora öröm: árnyas hegyi utakon ballagni fölfelé. Megkapó, szép villanegyed húzódik a Zobor alatt. Rendezett, modern, szellős, kertes, virágos hegyoldal. Gondozott utak. Csupa figyelem és jóindulat az idegen utasemiber- rel szemben a feliratos táblákon. Szőllő-táb- lák gyümölcsösök. Egy hangulatos kis tó, libákkal és maszatos gyerekekkel. Lustálkodó kutyák, árnyas fák alatti kellemes villák, amelyek mellett észrevétlenül térsz be a Zobor alatti erdőbe s kanyarodsz fölfelé hangulatos utón, kakukk kíséretével és rigó-marssal tovább. A Zobor-tetőn csodás panoráma. Fájdalmas látvány a lerombolt millenáris emlék, melynek csak hatalmas talapzata maradt meg s a robbantás maradékai: nagy, négyszögletes kő lapok ott fekszenek sorba a fűre letéve. Évszámok bevésve: 1003—1918—1928. Uj szöveg, arany hetükkel, fordulat-utáni. Messzire ellátni innen. Lelátni a Zobor környéki magyar sziget falvaira is. Nyolc faluból álló magyar sziget van ezen a környéken, régi szokásokkal, régi, színes népviseletben, de mindegyik faluban ott van a „kisebbségi" szlovák iskola is és az iskolába már fogják a gyerekeket. Mért nem tanulhat mándeniki saját anyanyelvén? — vetődik fel bennünk a kérdés, hiszen itt még csak a „vásszasziová- kositásról" sincs sző. Hány szlovák falu van itt, magyar nevű bennszülöttekkel 1 Ezeket pedig mi magyarosítsuk vissza? Szeretnénk nagy, testvéri békében élni a szlovák testvérekkel, adják meg nekünk azt az örömöt, hogy a magunk gyermekeit a magunk nyelvén taníthassuk az írás-olvasásra és ígérgetésekkel ne csábítsák el gyermekeinket olyan nyelvű iskolába, amelyet úgy sem értenek. * Mert hisz van még e környéken magyar. Nem tudom, hány százalék Nyitrán a hivatalos magyarság, de valőszinüleg a valóságban több lehet, mint papíron. Ezt mutatta a szombati kulturest. Most már letagadhatatlan, hogy Nyitrán föltétlenül szükség van a magyar kulturális szervezkedésre és nagyon csodálnánk azt, ha nem-magyar lapokban ellenséges célzatú cikkek jelennének meg a nyitrai magyarságnak tisztán szellemi megmozdulásáról. Semmit nem akarunk mást, csak azt, hogy a magyarok számára is, akár van számarányuk, akár nincs számarányuk, (hisz itt csak bürokratikus félremagyarázásról lehet szó), engedtessék meg olykor- olykor a magyarnyelvű előadások tartása és polgártársi szeretettel értetnék meg a négyszemközti magyarokkal is azt, hogy az egyenes magyar gerinc nem vétek semmi frakció előtt, különösen pedig nem az adóhivatal előtt. Nem furcsa-e az, hdgy a magyar megmozdulásoktól sokakat az a gondolat tart vissza, hogy a hatóság retorzióval él s még adót is emel? A legfrappánsabb, érdemes feleletet éppen egy illetékes csehszlovák tényező mondta s szódíjon ez nocsak Nyitrára, hanem egész Szlo- venszkóra is, minden magyarnak, akit „négyszemközti" epitetonnal illettünk: — Nem értem — mondta nevetve a funkcionárius — miért félnek a magyarok kulturális ügyekkel összefüggésben az adóemeléstől, a hatósági retorzióktól? Hiszen adófizetés és kulturális élet nem hozható egy kalap alá s nem hiszem, hogy akadna egyetlen hatóság is, amely ilyenformán állana bosszút kisebbségi állampolgárainkon, akik rendesen adják a katonát és az adót . . . Szomorú azok gondolkodása, akik ilyet feltételeznek . . . Dicséret a nyitrai és a nyitravidéki magyarságra, a,mely egyöntetűen felvonult az első kulturestre — melyről különben Dallos kollégám volt hivatott beszámolná — és lelkes örömmel tapsolta a kitűnően sikerült műsort. És Nyitrán tiltakoztak egyesek a magyar mise ellen.? 'Milyen Istennek tettsző gondolat az: politikát vinni a templomba s még a legősibb szellemi jogától is megfosztaná embereket, attól, hogy anyanyelvűkén köszöntsék az Istent? * Futó képek, mint egy fümszallag: Sürü korzó, katonazene, szokatlanul sok autóbusz a környékre, ami élénk forgalmat mutat. A nyári kerthelyiség tele van: az emberek még most is életvidámak, ami dicséret- neméltó jószokás, a város szegélyén uj építkezések, Nyitra szabályozás problémája, aktuális viccek, amiket nem értek, séta a szigeten, egy reggeli kávé, aminél rosszabbat alig találni Szlovenszkón még valahol s ezt még a pincér is elismeri, a szállodai árak magas nívón s az éttermi árak szintén „tartják magukat". (Az idegenforgalom érdekében erről jó volna előnyös megbeszélést folytatná.) Az autóbuszok állapota kissé szomorú és vetekszik az érsekujváriakkal, a kövezetét is rendibe lehetne hozni. Az emberek azonban kedvesek, a város szép és elegáns, az élet ugyanaz, mint Szlovenszkó annyi más városában. * > Pográny községről is szóljunk egy-két szót. Ez is a magyar sziget egyik par tja, dombokon meghúzódó, értelmes arcú emberekkel dicsekvő falu. Micsoda erő tartotta meg ezeket az embereket évszázadokon keresztül itt fönn magyarnak s micsoda ragaszkodás kellett a hagyományokhoz, hogy a népviselet eredeti szépségében ma is fönnmaradjon! Bezzeg Gö- mörben-Nógrádban évtizedekkel ezelőtt levetették már a színes viseletét a népek: itt azonban, ahöl legtöbb oldalról jött az idegen hatás, megmaradtak magyaroknak, színes viseletét kedvelőknek, józan, derék népnek. Nincs szebb látvány vasárnapon kint a műkedvelő etnográfus szemének, mint a falusi templom, tömjénfüstjének finom, kékes rezgésében a térdeplő, színes ősi ruháju nőik sokasága. Kis, gerendás, légia-pádimenlomois iskolájában beszélgettünk el aztán a politikamentes kultúráról. Miért, hogy ez a nép nem jut jól felépideit, modern, magyarnyelvű „kisebbségi iskoláihoz?" S*. V. 1932 június 19. vasárnap. ICaEgagBaBMMfJHHItlB—M— I II I Ilii ^ igy Szlovenszkó egyik természeti csodája eb pusztult. A faóriás romjait egyelőre a helyszínen hagyták, hogy a kiváncsi érdeklődök még utoljára megcsodálhassák az egykori 'barsi tölgyfarengeteg utolsó mohikánját, amely egy küenchol- das erdő közepén állott és úgy vették körül az erdő fiatalabb fái, mint kottást a picinyke csirkék. Fedezet nélkül 160 ezer koronás építkezésbe kergettek két Oeregszász-kornyéki községet Beregszász, június 18. (Saját budásitónktóL) Macsola és Gát községeik jegyzői szűknek találták jegyzői lakásukat. Ezért az érdekelt községek képviselőtestületeivel, ahol pedig nem ment, ott a kormánybiztossal elfogadtatták uj jegyzői lak építésiére előterjesztett indítványaikat. A kiirt pályázatra Gáton 163 ezer, MacsoAán pedig 167 ezer korona élő- irányzattal készült tervet fogadtak ed. A költségekre Gát községnek 57 ezer, Macsolának pedig 17 ezer korona készpénze volt. A hiányzó százezret mind a két helyen hosszúlejáratú, amortizációs kölcsönnél remélték megszerezni. Az építkezéshez nyomban hozzá is látták s amiig a pénz tartott, folyt is a munka. Sokra azonban nem mentek, mert a ka>sz- sza hamar kimerült s a munkások ingyen nem dolgoznak. Mind a két községben ott éktelenkedik a félbemaradt épület 8 pésdáaa azt a felületes eljárást, amely ma a (községeket fedezet nélkül, erejüket meghaladó vállalkozásokba sodorja. Pozsonyi magyarok Nemsokára megkezdődnek az iskolai be- iratások, Pozsony város falai között nem szabad elhalnia a magyar szónak. Küldjétek magyar iskolába gyermekeiteket, mert csak az anyanyelven szerzett tudás lehet tartós és alapos. Ne engedjétek elsenyvedni a magyar iskolákat kellő számú gyermek hijján! Magyar elemi iskolák Pozsonyban: 1. Római katolikus népiskola, Szénatér. 2- Római katolikus népiskola, Rózsa ucca. 3. Evangélikus népiskola, Tolsztoj ucoa. 4 Qreolya- rend iskolája, Hűmmel ucca. 5- Miasszonyunk rend iskolája, Vadász-sor. 6. Mélyuti árvaház iskolája, Mély-ut. 7. Állami népiskola, Kárpát ucca. Magyar polgári iskolák Pozsonyban: 1. Vár rosi leánypolgári, Primás-tér. 2. Miassao- nyunk rend leánypolgárija, Rózsa ucoa. £L- Orsolya-rend leánypolgárija és továbbképző intézete, Hűmmel ucca. 4 Állami fiúpolgári, Zoch ucca. Magyar közép- és szakiskolák Pozsonyban: 1. Állami magyar reálgimnázium, Kuzmány ucca. 2- — 2. Négyéves kereskedelmi akadémia, Apáopálya 13. — 3. Kétéves kereskedelmi iskola, Apácapálya 13. — 4 Orsóiya- rendi tanítóképző, Hűmmel ucca. — 5- Állami tanítóképző, Zoch ucoa 3. Felvilágosítást ad az illető iskolák igazgatósága és pártunk központja (Ventúr ucca 9-) Magyar szülők! Tegyetek eleget ifcör telességteknek a magyarság iránt! Az oítsz. keresztényszocialmta, párf pozsonyi szervezete. I Ruháját ne tisztogassa otthon, mert házi receptekkel csak még jobban elrontja. Küldje hozzánk. Olcsón, gyorsan és szakszerűen rendbehozzuk. Mork vegytisztító és festfigyár BaAská Bystrica — Ismét kóborcigányok garázdálkodnak a Csal. lóközben. Komáromi tudósítónk jelenti: Rengeteg panasz hangzott már el bizonyos csallóközi cigányok ellen, akik bandákba tömörülve látogatják meg a délszlovenszkói falvakat és minden lehetőt ellopnak, ami a kezük ügyébe kerül. Az utóbbi időben újból erőkerültek ezek a garázda cigányok s míg az asszonyaik jóslás és kuruzslás ürügye alatt igyekeznek a terepet kikémlelni, a férfinép az este sötétjében emel el minden elemelhetöt. Mostanában baromfit, élelmiszert, koosialkatrésze- ke-t, szerszámokat, élőállatokat lopnak. Csallóköz minden csendőrőrse keresi Kovács Gyula Póka pozsonyeperjesi, Ráfael Mátyus Mzul nagydiószegi és Sztojka Gyula Gömbé alsóuyárasdi cigányokat. Súlyos büntetés vár rájuk lopás, betörés, rablás miatt. — Tüzek a Csallóközben. Nagymegyerről jelentik: Péntekre virradó éjszaka ismét tűz ütött ki Nagymegyer községben. Berecz Gyula gazdálkodó gazdasági épületében ütött ki a tűz és tekintve, hogy náddal volt az épület födve, a tiíz könnyen terjedt tova. A tüzet különben is későn vették észre, amikor már hatalmas lánggal égett és oltani nem lehetett. Semmit sem tudtak megmenteni s két kocsi, vetőgép, ekék gazdasági felszerelések égtek benn. A tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta. — A közeli Alistálon is tűz keletkezett Kaihay Józsefué malomtulajdonosnál. A tűz ismeretlen okból a disznőszálláson keletkezeit s nagy kár származott, belőle, mert huszonöt disznó pusztult el a tűzben.
