Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-18 / 139. (2952.) szám

) ^V^C&APHTDIvAB Ma: RÁDIÓMÉI. LÉKIE? XI. évf. 139. (2952) szám ■ SzOIVl8)&ft ■ 1932 junius 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELELÖS szerkesztő DZUBANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRAHA LAUSANNE DOLGOZNI AKAR Minden jóvátétel! fizetés felfüggesztése. Papén és Herriot békülékeny beszéde jellemezte a konferencia második napját Szenzációsan gyors eredmény — FaltistS egyetértés Papén és Herriot között - Nem moratórium: fizetésfeifüggesztés „A német teherbiróképesség kazánja könnyen felrobbanhat” Várjuk Amerika síitát (sp.) Prága, junius 17. Engedjék meg, hogy ezt az Északameriká- ról szélé cikket idézettel kezdjem: „Csikágóból jelenti a Csehszlovák Távirati Iroda: A köztársasági pártkonvent újra Hoo- vert választotta meg elnökjelőttjévé. Az ered­mény kihirdetésekor az ülésterem Breugihel ecsetére méltó népünnepéllyé változott. Má­sodpercek alatt az öröm jeleként ötezer sok­színű kis léggömb emelkedett a levegőbe s a delegátusok mint a bolondok dobálóztak a balónokkal. A jelenlevők nagyrésze fütyü- lőket, trombitákat, harmonikákat rántott elő zsebeiből s fülsiketítő zajt csapolt vele. Má­sok üres konzervdobozokat szereztek és toll­szárakkal vagy irónokkal doboltak rajtuk. Az egyik delegátus a hátára emelte kollégá­ját és végigtáncolt a termen. Az elnöki emelvényen a titkár elfogta az egyik kis lég­gömböt s ping-pongot játszott az elnökkel. Kalifornia delegátusai kézenfogták egymást és groteszk tánojeleneteket adtak elő. A fül­siketítő zajt gyakran ünnepélyes orgoinabu- jás nyomta el, mert néhány delegátus áhi- tatos fugákat gyakorolt a terem orgonáján, f— Az 1154 delegátus közül 1126 Hooverre sza-vazott." Kár kommentálni az amerikai népbalby tipikus megnyilatkozását. Csak mint ellen­tétet ragadom ki, amikor annak bemutatá- sárél lesz szó, hogy Európa tehetetlen az amerikaiak döntése nélkül és a lausannei konferencia a novemberi amerikai elnökvá­lasztásokig nem érhet el eredményt. Mi lé­legzetvisszafojtott izgalommal várjuk az ame­rikai elnökválasztásokat, odaát népünnepélyt csinálnak belőle; mi a sorsunk Ítéletét re­méljük attól, ami Amerikában mindössze mulatság, cirkusz, sport, a siker vagy a si­kertelenség gyerekes megnyilvánulásainak kiséietében. Nincs Európában politikával foglalkozó egyén, aki ne tudná, hogy illúzió Lausanne, illúzió az európai népek megbá- kiilése, illúzió a gazdasági válság letörése, ha Amerika nem mutat könyörületességet s egy mélységes, komoly, igazi emberi gesz­tussá! nem engedi el a mindenféle háborús adósságokat, amelyek elengedése nélkül Franciaország nem szüntetheti meg a jóvá­tételt, Németország nem szabadulhat meg terheitől és a Duna medencéje nem kerül­heti el az összeomlást. A csikágói pártkonvent bolondériája nem ad sok reményt a mélységes, komoly, igaz emberi gesztus eljövetelére. A novemberi amerikai elnökválasztások tulajdonképpen e júniusi napokban dőlnek el, amikor a két nagy párt, az uralmon levő, merev republikánusok és a demokraták, akiket Wilson ugyan kompromittált, de akik ellenfeleiknél mégis több megértést tanúsí­tanak a világ dolgainak összefüggése iránt, — amikor az amerikai politika egyrészt ki­választja az elnökjelöltek személyét, más­részt kidolgozza azokat a programokat, me­lyek jegyében a választási harc lefolyik. A lausannei konferencia eddigi menetéből már­is nyilvánvaló, hogv Európa tehetetlen Ame­rika nélkül s minden döntésnek meg kell várnia november negyedikét, amikor az Unió uj elnököt kap, aki a frissen megválasztott államfő kompetenciájával megadhatja a bol­dogító vagy a boldogtalanltó választ a nyo­morukban szorongva várakozó európaiaknak. Beleegyezik Amerika az adósságok eltörlé­sébe. vagy tovább követeli mereven Sylock-i jogait; olyan elnököt és programot választ, aki megadja ezt a beleegyezést, vagy meg­marad a hooveri rendszer mellett? ez az a döntő kérdés, melytől Franciaország és An­glia minden megoldást függővé lesz a jóvá­tételek terén, sőt a dunai népek megsegité- sének. a lefegyverzésnek és a javak igazsá­gosabb elosztásának kérdésében i.s. Az álla­potok olyanok, hogy tényleg Amerikától kell függőivé tenni a megoldást; a helyz.et kulcsa az Unió kezében van, nála van a pénz s az (sp.) Prága, junius 17. A lausannei jóvátételi konferencia egye­lőre kitünően működik. Az elhangzott be­szédek nyomatékosan állást foglalnak az európai helyzettel szemben és kibangzik be­lőlük, hogy az államférfiak mindenáron vég­érvényes megoldást igyekeznek teremteni a jóvátételek káoszában. MacDonald szép sza­vai mély benyomást keltettek világszerte és Amerikában sem tévesztettek hatást, ami a jélen körülmények között kétségtelenül a legfontosabb:- Általános meglepetést és tet­szést keltett, hogy a francia és a német el­lentét korántsem oly mély, mint Herriot és von Papén batalomrakerülése után a világ gondolta s a német kancellár és a francia miniszterelnök tegnap déli találkozása való­ban szinte locarnói szellemben folyt le. Eb­ből a tényből messzemenő következtetéseket vonnak le a helyzet politikai augurjai. A ma délelőtti titkos ülésen a delegátusok máris olyan eredményt értek el, ami szá­mottevőnek nevezhető. Elhatározták, hogy 'Németország jóvátételi fizetségeit bizonyta­lan időre fölfüggesztik. A határozatban nin­csen moratóriumról szó, hanem csupán arról, hogy a birodalom mindaddig nem törleszt, amíg a jóvátételi kérdést végérvényesen nem rendezik. Ha tehát a jóvátételi konferencia félbeszakadt vagy elnapolják s esetleg egy évig, vagy tíz évig, vagy harminc évig tart, Németországnak nem kell fizetnie. Már pe­dig, ha Németország nem fogadja el a nyu­gati hatalmak javaslatait, akkor a konferen- ci sohasem érhet véget és a birodalomnak sohasem kell fizetnie. Egyébként a ma dél­előtti első határozat kimondja, hogy a biro­dalom ezentúl azokat az összegeket sem kö­teles fizetni, amelyek további fizetését a Hoover-moratórium a látszat kedvéért nem szüntette meg. A délelőtti határozat egyálta­lán nem beszél moratóriumról, csak a fize­tések megszakításáról, ami szintén a német 'fe1*- "ásnak látszik kedvezni. Herriot beszéde nem okozott meglepetést, mert a francia miniszterelnök körülbelül azt ■mondotta, amit általában vártak tőle. Papén nyilatkozata inkább nevezhető szenzációs­nak, mert feltűnő, hogy a birodalmi kancel­lár hangjában legalább is olyan mérsékelt, mint Brüning lett volna. Az uj német kor­mány szemmellálhatóan csak a belpolitiká­ban agresszív, de a külpolitikában egyetlen a könnyelmű pillanatban kötött adósságszer­ződés, amely bénítóan hat mindenre, ami Európában közgazdaság és kibontakozási terv. Az európai népek e perdöntő júniusi napok­ban, amikor Lausanneban összeült az utolsó Igyekezet, hogy elszántan, keserűen és ellensé­geskedést elfelejtve uj alapokra helyezze a kon­tinensek materiális életét, azt hitték, hogy Ame­rika is érzi a helyzet parancsát és a választási harcban komoly megfontolás tárgyává teszi az adósságok problémáját. Elvégre ami Európá­nak fáj. előbb utóbb Amerikának is fájni fog, 6 az elmúlt évek eseményei bebizonyították, hogy az Unió nem maradhat elszigetelt gazda­lépéssel sem tér el attól a vonaltól, amelyet Brüning kimért. Ez a tény Franciaországban és a többi államokban máris nagy megnyug­vást eredményezett. Egyedül Brüning szem­pontjából tragikus, hogy Papén kormánya most learatja azokat a diadalokat, amelyek lehetőségeit ő vetette meg. A lemondott kan­cellárnak nem adatott meg, hogy a sikerrel sági test, gőgös antarkia, s kénytelen hozzájá­rulni az összmegoldáshoz, mert különben ő is megrothad, mint a körülötte elterülő kontinen­sek megrothadtak már, Európa, Ázsia, Délatme- rika, A krizis teljes erővel tombol Amerikában. De mivel a tartalékok elég nagyok az Óceánon túl, senki nem veszi komolyan a bajt. s a yen- keek a naiv babyk optimizmusával várják az uj prosperityt. Tréfálkoznak. Léggömböket ere­getnek. Táncolnak, ping-pongoznak és harmoni- káznak indokolatlan jókedvükben. A tiz millió munkanélküli egyelőre nem érinti őket, mert a nyomorgók nasyrésze friss bevándorlóit, nig­ger vagy egyébb „csőcselék". Ha nincs pénzük, dühösen azt hiszik, hogy azért nincs, mert koszoruzza meg kétéves lankadatlan és ügyes külpolitikai munkáját. A siker Papén ölébe hull és kétségtelen, hogy a várható nagy eredmény — indokoltan vagy nem indokol­tan, ne kutassuk — lényegesen hozzá fog já­rulni az uj német kurzus népszerűségének emeléséhez és a választási eredmény eldön­téséhez. Európa nem fizet és így a nehézségekért járó felelősség kizárólag az’ európaiakat terhelj. A programalkotásoknál hallani sem akarnak ko­molyságról. A prohibició problémája fontosabb számukra, mint minden más, — inni vagy nem inni, az egyetlen kérdés — s a jövővel nem törődnek. Európa tegye azt, amit akar. de Ame­rika nem enged. Egyetlen centet sem. Aggaszt és nyugtalanít az amerikai elnökvá­lasztások elkönnyelmüsködött propagandája. Mi lesz belőle? Mi lesz belőlünk? Nem fog a yenkeek illúziója, álma és gőgje csakhamar ugyanúgy szétpukkadni, mint a Csikágóban föl­eresztett sok szines léggömb? Az utolsó órában még segíteni tudna némi komolyság. Hí első fontos határozat Lausiamie, junius 17. A konferencia ma délelőtt tiz érakor megtartotta első zári; ülé­sét a Bea<u Rivage-szálló dísztermében, a termet szigorúan elzárták a közönség és az újságírók elől s az utóbbiak csak nehezen Szereztek tudomást a zárt ülésen elhangzott b esze deliről, Papén és Herriot nyilatkozatai­ról. A német kancellár félórás francia nyelvű beszédben részletes expozét mondott a né­met birodalom helyzetéről. Fejtegetéseinek autentikus tartalmát az esti órákban közölte a vita végén megszövegezett hivatalos kom­müniké. Tiz óra tizenöt perekor a szálló folyosóin megjelentek a konferencia szolgái és sürgő­sen a terembe szólították az újságírókat. A zárt ülésbe váratlanul nyilvános ülést iktat­tak be, hogy a konferencia elnöke tudomá­sára adhassa a világnak az első szenzációs eredményt. MacDonlad az elösiető újságíróktól minde­nekelőtt bocsánatot kért a formanélküli meg­hívásért, majd fölolvasta a következő nyilat­kozatot: — Az aláíró öt hatalmat mélyen nyugtala­nítják a világ egyre növekvő gazdasági és pénzügyi veszedelmei és meg van győződve arról, hogy haladék és megszakítás nélkül föltétlenül végérvényes megoldást kell talál­ni. Tekintettel bizonyos jóvátételi és háborús fizetségeknek julius elsején való esedékes­ségére, az öt kormány megegyezett abban, hogy a konferencia később hozandó végérvé­nyes megöl dósaitól függetlenül a konferencián résztvevő hatalmiak mindenfajta jóvátételi és háborús fizetségeit felfüggeszti mindaddig, amíg a konferencia befejezi munkáját Az aláírók abban is megegyeztek, hogy ez a ha­tározat nem érintheti a nyilvános piacok hi­telszolgálatait. Az aláíró kormányok a maguk részéről kijelentik, hogy e határozat szerint fognák eljárni és kérik a többi hitelező hatalmat, hogy csatlakozzanak eljárásukhoz " A nyilatkozatot Anglia nevében Cham­berlain, Franciaország nevében Herriot, Olaszország nevében Mosooni, Belgium ne­vében Rinquin és Japán nevében Yoshida irta alá. Miután Papén kancellár örömmel üdvö­zölte a hitelező hatalmak határozatát^ mint a konferencia jóakaratának első jelét, és ki­fejezte reményét, hogy a végérvényes meg­oldás hamarosan megtörtén ik} a nyilvános ülést az elnök ismét zárt üléssé változtatta. Papén bemutatkozik a nemzetközi világnak Von Papon német kancellár a zárt ülésen nagy beszédet mondott Németország hely­zetéről. MacDonald tegnapi beszédéből in­dult ki és megállapitotta, hogy Németor­szágban senki nem gondolt arra, hogy az előző években elfogadott megállapodásokat önhatalmúan megszüntesse. Viszont MacDonaldnak figyelembe kell vennie a megállapodások záró klauzuláit, amelyek arról szólnak, hogy a keresztül- vihetetlen megállapodások végrehajtását fel kell függeszteni. A Young-szerződés ma kereszlülvihetetlen- Papén ezt a tételt a világ és a birodalom gazdasági helyzetének feltárásával igyeke­zett bebizonyítani. Az óriási munkanélküli­ség és az egyes államok nyílt csődje intő jelként állhat a hitelező hatalmak előtt és bebizonyíthat!]a, hogy a gazdasági helyzet az elmúlt három év alatt mennyire rosszra

Next

/
Thumbnails
Contents