Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-18 / 139. (2952.) szám

2

1933 ftmlug 18, ggoanbat.

^RX<MÍVUc^AR.-HrRLM>

Bií^gn—a—BWHBIflliiata

3.604 millióra emelkedett

a szociális biztosítási intézet vagyona

Egy év alatt csekély 604 milliót tett félre! - Egy milliárdot értékpapírokba, egy milliárdot kommunális kSksónókbe fektetett

fordult. Az irtod só bárom élvben az aranyod- osztás terén is lehetetlenné vált a helyzet, mert az arany két hiteleié állaim keféiben van és a súlyosan terhelt adós hatalmak egyáltalán nem rendelkezhetnek arany teleti. A gazdasági krízist megsemmisítő bi- telfcrdzits kíséri. Patpen utalt a bázeli szakértőik jelentésére, amely Németország helyzetét katasztrofálisnak mondja.

A jelentés ideje óta az állapotok még rosszabbra fordultak s a német nép az amugyis elviselhetetlen adókon kívül még számtalan miás terhet kénytelen magára vonná- Közel van az a pillanat, amikor a német teherbiróképeSség túlterhelt gőzkazánja felrobban.

A kancellár beszédének végién megállapította, hogy a jóvátétel! politika eddig teljesen hamis elveken épült fel. Alkalmatlan kísérletezést jelent az alkalmatlan alannyal s

a világgazdasági krízis bebizonyította, hogy ellenszolgáltatás nélküli fizetéseket követelni pénzügyi lehetetlenség.

Papén beszédének legvégén azt követelte, hogy a konferencia ne igyekezzék rövid pauzákkal gyógyítani a beteget. Végérvényes munkára van szükség, hogy a világ a katasztrófa előtti utolsó pillanatban megkapja a szükséges pszichológiai lendítő erőt a kíbontakozádhoa.

Herriot álláspontja

Papén beszéde után Eerrdet emelkedett szólásra- Beszédének eleje rendkívüli szívélyességet árult el Németországgal .szemben. Dicsérte Papén érdekes fejtegetéseit és megállapította, hogy Franciaország megérti a német nehézségeket. A francia miniszter- elnök Papén rendszerét is dicsérte, mert joíhb, ha minden egyes fél felsorakoztatja érveit és nyugodtan meghallgatja az ellenfél érveit is.

Franciaország nem nyújt be önálló megoldási tervet, de hajlandó együttműködni minden olyan terv megvalósításánál, amely észszerűen igyekszik stabilizálni a békét és a jólétet, de természetes, hogy Franciaország sohasem feledkezhet meg saját érdekeiről,

Herriot a Layton-jelentést (a bázeli szakértő-jelentést) tette meg fejtegetésed alapjának és kf8eléntette, hogy

efleam a teljes ad ós«ágek»ngedé*ít.

Prága, jíunkis 17. A központi szociális biztosítási intézet végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott, melyen jóváhagyta az intézet 1931-es zárszámadását. Az üzemi elszámolás szerint 193Ínben 588 millió értékű biztosítási illetéket írtak elő, 39 millióval kevesebbet, mint az előző élvben. Ez a bevételcsökkenés a munkanélküliség következménye.

A szociális biztosítási intézet vagyona egy év alatt tovább növekedett 604 millióval,

jövedelme pedig 169 millióra emelkedett (ami azonban 35 millióval alatta maradt az 1930-as jövedelemnek).

A központi szociális biztosító intézet összvagyona 1931 december 31-én 3604 millióra rúgott.

Az intézetnek 1072 millió koronája fekszik

mind a többi kérdésiben- Franciaország kettőt követel- Először azt, hogy a jóvátételek bizonyos részének eltörlése mellett a birodalom tovább fizesse azokat a jóvátételt összegeket, amelyek természetesek és nem tailimagasak. Egy példával bizonyítgatja ennek az állításnak helyességét. Ha a német birodalmi vasutakat megszabaddanák valamennyi jóvátétel! adósságtól, akkor a német vasutak adóssága mindössze az angol vagy a francia vasaltak adósságának egy tizedét tenné ki, azaz a birodalmi vasutak megszabadulnának minden természetes tehertől és tarifáikat a mai tarifa egy tizedére szálliíhatnák le.

Franciaország második követelése H«r- riot szerint az, hogy a jóvátételi kérdés megoldását többéves politikai béke kövesse. Ezt a tételt a francia minis iter- elhkftk még MacDcualdnál is intenzív ebben kiemelte és kidolgozta- Igaz az, h<ogy gazórtékpapkokbain, értékpapírokra adott köl- caanőklbe 87 miliőit fektetett, önkormányzati testületeknek adott kölcsönök 1083 millió (22*5 millióval több, mint 1930-ban), éhből az utóbbiból az állam 525, az országok 19, a járások 84, a községék 425 millióval részesednek. Jelzáloghiteiben 394 milliója van (77 millióval több, mint egy év előtt), talajijavitási kölcsönben 50 millió, ipari jelzáloghitel 79 millió, átmeneti bankkölcsönök 104 miliő. Az állami exporthitel-garancia számára az intézet 104 milliót tartalékolt, de ebből csak 8 millió került kifizetésre.

Az intézet behajtandó kintlevőségei 208 milliót tesznek ki. Gyógyoélokra 41 milliót költött, a kölcsönöknél való veszteségekre 11 milliót tartalékolt, salját tisztviselőinek nyugdijára 8 milliót. Egyéb passzívák címen 49 milliót ír le, a betegbiztosítási intézetek

dasági javulás nélkül nem létezik politikai béke, de az is igaz, hogy gazdaságilag semmi sem javulhat meg, ha előzetesen nincs politikai béke. Nem németfrancia problémáról vau szó, hanem világproblémáról. Herriot nyíltan Washingtonhoz apellált, amikor a világai egoid ás szukáéig ess égét hangoztatta. Franciaország önmaga számára ugyanannyi igazságot köretei, mint amennyit Franciaország a többi államoknak hajlandó megadni.

Herriot után Newille Chamberlain angol államtitkár 'beszélt. Nyilatkozatát egyetlen mondatban a következőképpen lehetne öez- szetfoglalni: Anglia hajlandó minden adósságot étöörölmi, ha a többi állam ugyanezt teszá

Az eddig kiszivárgott hősnek szerint a franciáik jónak találták a nőmet kancellár beszédét, de a nyilatkozat egyes részed számokra „nem -voltak eiég konkrétek**.

túlfizetései címén félmilliót s átmeneti bélelek elmén 44 milliót.

I magyar képviselőhöz köszöni levelet intézett

ütoHiermere lordtmz

Budapest, június 17. (Budapesti szerkesztőségiünk telefonjelentése.) ALmásy László házelnök a képviselőház nevében köszönő levelet intézett Rothermere lordhoz a laiusannei konferenciához küldött üzenetéért, amelyben a lord erélyesen síkra szállt Magyarország érdekébenPozsonyi diáktragédiák

Pozsony, juimiB 17. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonj ©leütése.) Két diáklány eltűnését

jelentették ma be a pozsonyi rendőrségen. Hitz Margit 14 éves polgáriiskolai diáklány a ligetfalusi Svatopluk ucca 8. szám alatti lakásáról és Pelikán Hedvig 13 éves polgáriiskolai diáklány a ligetfalusi Vajansky ucca 2. szám alatti lakásáról még junius 15-én eltávozott és azóta nem tért vissza. A kétségbeesett szülők az esetről jelentést tettek a rendőrségen, ahol azonnal a- legerélyesebb nyomozást indították meg.

A pozsonyi magyar tanítóképzőben most folynak a képesítő vizsgálatok. K. János 18. éves diák megbukott a képesítő vizsgálaton. Tegnap délelőtt, amikoT az utolsó jelöltek vizsgáztak, K. János megjelent az intézetben, hirtelen felszakitotta annak a tanteremnek az ajtaját, ahol a vizsgáztatás folyt é6 feldúlt arccal berontott a tanterembe. Egész magaviseletén látszott, hogy elméje megzavarodott K. János megjelenése nagy robüláót keltett a vizsgáztató tanárok ée diákok között Kihívták a mentőket akik a szerencsétlen diákot beszállították’ az állami kórház elmemegifigyeáői osztályra.

A fokozatos leépítés hivő mind a jóvátételi.

VANDA

— Elbeszélés —

Ma:I. KONTRATOV1CS

— Morf finom emlbor a tiszteletes ur — szól a munkás és hálából letafcaritja a fapadot.

— Tessék egész nyugodtan lefeküdni a hátizsákomra, tá&zteleies ur. Nincs benne tetfi. Tegnap voltam az „Entlausungssta- tion“-ban.

. A pap elfogadja az ajánlatot Sapkáját szemére huzva szunyókálni próbál Csend. Kint már erősen kivirradt. Kezében seprővel egy orosz fogoly lép be. Ablakot nyit. Kívülről beárad a hamis italian kőszén (füstös, ködös fővárost levegő. A munkás élvezettel szívja. Budapesten a Váci-úti gyárak előtt képzeli magát. Az orosz gondosan összeszedi az elszórt cigarettavógeket s azután előttük érthetetlen szláv nyelven szól a katonákhoz, hogy távozzanak, mert baj lesz, ha itt éri őket a káplár ur- De már itt is van. A keményköiésü kis magyar nádpálcáját suhogtatva káromkodik. A bakák nehezen szedelőzködrtek. A munkás utolsónak tápászkodik fel.

— Legalább adja ide a mankóimat! r— szól a káplárhoz.

A káplár restelkedve teszi le a nádpálcát- Ölébe veszi a csontos embert s úgy viszi át egy másik meleg helyiségbe

Nem is olyan rossz ember ez a káplár.

A szoba lassan megtelik érdeklődőkkel. Tudakozódok, betegek, potyautasok zavarják állandóan a csendet. Dél felé a pap nagy örömére parancs érkezik. Az egyik tábori kórház sürgősen ki lesz űrit ve, a kórházvonat bevaggoniroz s nyugatra indul. Férőhely kell a friss sebesülteknek- Íme, az éjszakai ágyúzás eredménye.

Délután megkezdődik a bevaggonirozás. A vöröskeresztéig autók szakad a liánul fériil- nek-ford/ulnak. Hozzák a beteg és sebesült katonákat. A kórházvonal személyzete a megszokástól fásultan, egykedvűen., szinte durván fordítja ki a hordagyakról a vasúti

kocsiba a szenvedőket. Mennyi nyomor és

fájdalom! Az áivérzett kötésű sebesültek jajgatása, a belsőbetegek nyögése tölti be a kocsikat. A vérszag és az emberi test izzadnia nyal, a kanból és jodoform keveréke valósággal kibirhatatlanná teszik a levegőt- Csakugyan': Krieg iát Knieg! 94 súlyos és 181 könnyebb sebesült és beteg lett bevag- goniroava. Németek, csehek, lengyelek, ruszinok és magyarok. A főorvos minden átvett beteget mégegyszer megvizsgál. A belsőbe tegek kék, a sebesültek veres oédulát kapnak. Egyes súlyosabb esetekre maga a főorvos hívja fel a pap figyelmét. Ezeket provideálni szükséges. Különösen suilyos az állapota egy lengyel ulánnsnak. A főorvos megállapítja, hogy a eollapsus közel van.. C offeinin jekciók.

Esteledik. A vonat nagy lendülettel megindul. Elhalad a híres vérázíajtta grodeki müait mellett Késő este feltűnik Moecyisfca és Medyka előhelységeivel Przetmysl. A Szán hídja felrobbantva, ivei a vízbe lógnak- Nyugtalan, vérfoltos hordágyon töltött éjszaka. Járásiam, Tarnov, Bodhni'a. A vonat egyes állomásokon órákon át vesztegel. Várni. kell a szembe jlövő vonatokra. Az ideiglenes személyvonatok sokkal gyorsabbak, mint a kórházvonatok. Minek sietni? Elvégre a betegek és sebesültek a legjobb helyen, Isten kezében vannak. Következik a gorliiceivel párhuzamos tannovi áttörés szakasza. A szántók, rétek, fenyveserdök összevissza túrva gránátexplozióktól. A 42-esek és 30 V? -eek vájta gödrök vizében csónakázni lehet- A Dunajec 360 méter hosszú vashidja felrobbantva. A vonat eleisurran alig észrevehető, 16-szoros drót- mezővel védett erődök mellett. Krakó következik. Felette a régi erőd, a K rákiba. Drahoímysl állomáson a beteg lengyel csendesen elszenderedik. A pap még a vonaton beszenteli. Kocsitársai imakönyvet tesznek feje alá. Kezére rózsaifüzért fonnak. Halk sóhajtások. A nyomorúság, a ködös szenvedés és az együvétartozás érzete könnyeket sajtol ki a fáradt szemekből. Od.eröergben már vár a Krankenihallsbation orvosa s némi formaságok után elviszik szegény Stachnik Józsefet a hullaházba, özvegye és négy árvája talán nem is sejti, hol van eltemetveKies bányavidék után Maehriach-Ostrau következik, Keletgaliciának menekültjei itt gyűltek össze. Az állomás hemzseg tőlük. Preram, Fioridsdomf után végre Bóos. A joviális Rétes.

Vasárnap van és Szent Józsiéi napja. A pap a Szent István templomot keresi fel. Körüljárja a műremeket. Az egyik árkád alól egy nő toppan eléje. Megdöbbenve ismeri fel Vandát. Már a karján csüng s pa- láétolatlan örömmel kacag.

— Ugye megleptem? Tudtam, hogy Itt találom- Tegnap érkeztem. Magukat Tair- novban hagytuk eb Jaj, nagy az örömöm! A boldogságos Szűz meghallgatott, teljesítette kérésemet. Ernő ma délután érkezik. Képzelje, ide vau áthelyezve a helyőrségi kórházba. Ó de boldog vagyok! Ugy-e nem haragszik rám. hogy olyan rossz voltam!? Bocsásson meg!

S mint valami régi jó pajtás simul hozzá a kis párduc, vígan kacag és össze-visszafecseg.

Belépnek a templomba, A főihajóiban egy bajuszos, szakállas portásié!© tartja fenn a rendet, kezében egy regiments tamburoe bottal. A mellék oltár ok előtt faállványokon fogadalmi gyertyák égnek. Gyásafátyolos nők, feketemihás gyerekek térdelnek előttük. Bécs őszintén gyászol. Vanda a sekrestyéből két votivgyertyát hoz. Meggyujtja s az egyik állványra helyezi- A térdeplőre roekad. Imádkozik. A zokogást alig képes visszafojtani. Egész testében remeg. Vájjon kikért gyújtotta a 'két. gyertyát? Vájjon kit sirat?

A papnak eszébe jut, hogy valahol itt a Szent István templomban van az eredeti niáriapócsi csodatevő kegykép. Keresésére indul A főoltáron találja meg. Előtte agg férfiak és nőik rózsafüzért imádkoznak. A pap közéjük térdel. Felhajtja köpenyének gallérját. Resteli, hogy igy, gyűrött, piszkos, vérfoltos, a tiöimijénillatu templomban karbolszagiu, durva szolgálati köpenyében s ormótlan bakkamosban borul le a szent Szűz képe elé. Az aranyos kisded mosolygó

arccal emeli rá kezecskéjét, TrtrnUha megfenyegetné De a drága Szűz Anya fenséges arca szeretetet sugároz rá: Ne félj; ne

csüggedj; hiszen veled voltaim, megoltalmaztalak- Boldog áhítat lepi el a pap leikéit Tud már imádkozni. Édesen imádkozni.

Valahol otthon, messze a Kárpátok között, a fatornyos kis templomban most jön össze a kis falu apraja és nagyja, hogy közösen — ha papjuk nélkül is — Imádkozzon jobb időkért, békéétrt. Talán éppen most két pár kicsi gyermekkéz emelkedik fel a jó Istenhez s ba kaszájuk suttogják a maguk termelte imát:

— Édes jó Istenként, adj erőt, egészséget apának, mamának, testvérkéimnek, nekem és minden jó embernek. Add meg nekünk a mi mindennapi kenyerünket.

Mire a kis Irénbe hozzáteszi: De vajat is! Ámen! ]

Merengéséből durva hang riasztja fel. Piatz! Platz! Az egyenruhás, zord portás botjával zavarja el az oltár lépcsőjéről a térdeplőket. Kezdődik a szentmise. Felzug az orgona, öreg prelátus diakónus óik támogatása mellett csoszog végiig a főhajón. i Szentelt vízzel hinti meg a híveket: Asper- ges me hysofo.

A pap Vandát keresi. Nincs sehol. A templom körül nincsen. Eltűnt. Búcsúza dánul távozott Talán jobb is, hogy igy.

Délben ő is tovább indul. Mairchegg—Pozsony—Galánta. A kedvező időjárás következtében, bár vasárnap van, szorgosan folynak a tavaszi munkák. Virágdíszbe öltözött gyümölcsösök, buja őszi vetések. Érsekújváron a szokásos cigányzene. Majd Vác— Budapest. Azután tovább, haza, haza. Hatvan— Mi sk olc— Alsőzsolca.

*

A hirtelen fékezésre riadtan ébred fel.

— Alsózsolca! Hidasnémeti, Kassa felé átszállani! — kiáltja a kalauz.

Szemeit dörzsöli. Mi az, álmodik? Szem- \ ben vele csak ott ül a lengyel nő, a szőke szépség. Mereven néz a nőre s megdöb'ben- ve suttogja: Vanda!

— Igen, én vagyok- Már a határon megismerteim, hiszen alig változott valamit.

Csak a halántéka ezüstösebb, mint volt va-