Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-02 / 125. (2938.) szám

•cííkjfQrv

, * XI. évf. 125. (2938) szára ■ Csütörtök ■ 1932 június 2

Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő.

V,

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

főszerkesztő politikai napilapja TELELÖS SZ2BKECT0 VZÜRÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA ,

Szerkesztőség: Prága m Panská ulice 12.

H. emelet, *— Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. Ul emelet. Telefon: 34184.

8ŰRGÓNYC1M: H1RLRP, PRflHfl

Berlinben megtörténi a nagy jobboldali fordulat

Von Papén junker-kormányt alakit Németországban

Von Nsurath elfogadta a külügyi társát — I szerda délelőtti tárgyalások Októberre uj választásokat írnak Síi

1 centrum semlegességéiig függ a kormány sorsa

A Eausannei

konferencia előtt

Irta: Hágocsy-Dietz Sándor dr.

Megint egy nemzetiközi konferencia. Ki tudja, hányadik. Tiatám nincs is ember, aki számon tudná tartani. Azért hívják össze őket, hogy tanácskozzanak a sorsunk felett. Az volna a rendeltetésük, hogy véget vessenek nyomorunknak, nélkülözéseinknek és immár elviselhetetlen kínjainknak. A lau- sannei konferenciának az volna a hivatása, hogy végre-vaiahára eltörüljék a jóvátételi fizetéseket a világ szán éröl. Hogy visszaadja a német birodalomnak életlehetőiségét, megszabadítsa végre a német gazdasági életet elviselhetetlen halaszt jálól.

De még össze sem ültek, tanácskozásnak nyoma sincs, de máris azzal az elhatározással készülnek Lausanneba, hogy ott megint nem fognak határozni. Azt mondják, hogy nem határozhatnak, mert a német jóvátételi fizetések elengedése voltaképpen attól függ, hogy az amerikai Egyesült Államok elenge- jék az antanthatalmak háborús tartozásait. Amerika azonban most nem tud állást foglalni ebiben a kérdésben, mert a novemberi elnökválasztás előtt áll. Ezért a franciák azt javasolják, hogy hosszabbítsák meg a Hoover- féle moratóriumot egy fél évvel és majd az amerikai elnökválasztás után fognak határozni.

Szóval, kibeszédre mindig akad ok. És ez így megy már évek óta. Egyszer nem határozhatnak, mert Franciaország kormányvál- tozás előtt áll. Máskor azért nem határozhat^ nak, mert a német kormány nem rendelkezik elég többséggel. Ki tudná azt, hogy mindig milyen ok teszi lehetetlenné a határozatot V Tény, hogy ez így húzódik már évek óta a végtelenségbe.

És mi mindig és egyre jobbam süllyedünk a gazdasági káosz ingoványában lefelé. Nyomorunk egyre fokozódik és a nyomorral fokozódik elégületien ségünk. Mi közünk van nekünk kormányválsághoz, avagy elnökválasztáshoz. Mi élni akarunk. Emberhez méltó, nyugodt kultur életet. Mi csak azt tudjuk, azt érezzük saját kiniódásumkban, hogy ahogy van, az nem jól van. Mi csak azt tudjuk, hogy ezen változtatni keli függetlenül kormányválságoktól és elnökválasztásoktól. Ha a béke- szerződéseket meg lehetett úgyszólván napok alatt csinálni és azok aláírását nem akadályozta semmiféle választás, akkor emberileg elképzelhetetlen, hogy most, amikor a gazdasági háborúk likvidálása felett kellene határozni, egyik konferencia se lehessen határozatképes.

De voltaképpen meddig akarják ezt a tologatást tovább játszani? A legkülönfélébb régi és uj kormányelnökök nyilatkozata megegyezik abban, hogy a helyzet rendkívül komoly és komoly aggodalomra van ok. A csehszlovák külügyminiszter legutóbbi beszédében kijelentette, hogy „a bizonytalanság érzete állandóan nő. Az uj dezignált francia miniszterelnök pedig „Komoly helyzet11 cimü cikkében annak megállapításával kezdi, hogy „komoly aggodalomra szolgáltató okban nincs hiányt* A német kancellár lemondása előtt bevallja, hogy „mit sem lehet azon csodálkozni, ha a munkanélküliek nagy csoportja radikális cselekedetekre ragadtatja magát.“

Mindenki tudja, hogy a mai helyzetben, a mai feszültségben javulásra nincs kilátás. Hallottuk a Zsivnosztenszka Banka vezér- igazgatójától a gyáriparosok szövetségének közgyűlésén, hogy „a válság ősszel fokozódni fog.'* Hallói tünk a csehszlovák kereskedelmi miniszter szavait is, hogy „a helyzet tényleg rossz.“ De kinek kell ezt mondani, hiszen mindnyájan a saját éhezésünkön érezzük a helyzet tarthatatlanságát. Ma mar igazán alig maradt mutál óba valaki, akinek ne ménné a sora rosszul.

Azt is mindenki látja, hogy mi történik ma a poroáz tartomány gyűlésen, holnap pedig a

Berlin, junius 1. Hindenburg köz társasági elnök tegnap este magához kérette von Papent és hivatalosan megbízta őt a nemzeti koncentráció kormányának megalakításával.

Von Papén, aki elfogadta a megbízatást, a centrum szélső jobboldalának tagja és nem parlamenti képviselő. Kabinetiének összeállításáról a következőképpen nyilatkozott: A külügyi tárcát von Neurath londoni nagykövetnek kínálja föl, a belügyit Braun bárónak, a hadügyit von Sdhleicher tábornoknak. Gazdaságügyi miniszter Warmboldt tanár lesz, pénzügyminiszter Schinitz vágy Schwerin gróf, élelmezésügyi miniszter Kalckreuth gróf, munkaügyi miniszter Goerdeler dr., igazságügyiüiiniszter Joel dr., postaügyi miniszter Schaetzl.

Papén megbízatása a cent rumpártban i nagy lehangoltságot keltett. A centrum elutasítja a felelősséget és hangsúlyozza, hogy Papent mint magánembert és nem mint a cent rumpárt problematikus tagját bízták meg a kormány alakítással. Ilyen értelemben nyilatkozott a párt két vezető lapja, a Germán ia és a Kölni sebe Volkszeitung.

kis osztrák Hötting városkáiban. Nyugtalanságok mindenütt. Az elkeseredésszülte feszültség itt-ott már kirobbanáshoz vezet. A franciák legjobban tudják, hogy mit jelentenek Hitler hívei, mi füti őket. Ma már Európa- szerte minden uccasarlkon éhező, elkeseredett embereket látunk.

Látjuk azt az elkeseredést, mely az ifjúság lelkét megmételyezi és hatalmába veszi. Megértjük elkeseredését, hogy megszületett, felnőtt, tanult és mikor a társadalominak munkása akarna lenni, akkor kisül, hogy nincs számára hely e földön. Nem kell, minek született meg?! De ez az ifjúság nem kérdez és nem elégszik meg akadémikus megnyugtató válaszokkal. Ez kenyeret követel!

De ha ezt mindenki látja és tudja, még a hatalmas államférfiak is, hát mégis, miért nem segítenek a bajon? Miért nem szüntetik meg azokat az okokat, amelyek nyomában a mai gazda,sági nyomor keletkezett? Abban senki sem fog kételkedni, hogy a gazdasági nyomort kelleténél nagyobb mértékben Kö- zépeurópa mai helyzete okozza, mert hiszen akkor Tardieu nem tette volna meg javaslatát. Azt is mindenki tudja, hogy Európa helyzetét a francia—német viszony mérgesíti el. Ugyancsak Preiss mondta a gyáriparosok szövetségének közgyűlésén, hogy abban senki sem kőtelked hetik, hogy „Európában javulást csak a francia—német megegyezés hozhat.44

Az amerikaiak pedig már kinyilatkoztatták, hogy hajlandók azonnal a szövetségesek adósságainak elengedéséről tárgyalni, amint Kőzépeurépában a gazdasági rendet helyre- állitjáik. Egyszóval, mindenki tudja, hogy hol keresendő a mai nyomor oka, mindenki tudja, hogy a megoldás kulcsa, csak éppen hogy

A karccsiiár életrajza

Franz von Papén, aiz uj kancellár, 1879- ben született Vesztfáliában. Katonatiszt volt és a világháború első éveiben a washingtoni német nagykövetség katonai attaséja. Ebben az időiben neve tlöibb politikai affér középpontjába került. Papén egyszer elvesztette aktatáskáját és számos kompromittáló dokumentum került az amerikaiak ke aébe. Papent erre azonnal xisasáiuÍvták. A 'háborúban különböző állásokat töltött be s 1918-ban alezredesi rangban mint a negyedik török hadsereg vezérkari főnöke működött. A katolikus mozgat óimban elég nagy szerepel játszott és pápai titkos kamarás. A centrumban mindig ellenezte a hivatalos pártpolitikát, olyannyira, hogy a legutóbbi választáson a párt már neim állította föl képviselőjelöltnek.

Amerikai katonai attasé korában állítólag ö tervezte a nagy amerikai lőszerraktárak felrobbantását, továbbá ő intézte a mu- niciős ipar nagy szabotázsainak megszervezését. Személyével akkor az amerikai lapok sokat foglalkoztak és a németellenes propasenki sem nynl a megváltás kulcsához.

Miért? Azért, mert mindenki arra számit, hogy hátha a huzavona által, a mainál is még nagyobb gazdasági nyomor nyomására saját magának a másiktól nagyobb előnyöket tud majd kicsikarni? Azért, mert az államférfiakat hiúságuk tartja vissza attól, hogy hibájukat belássák és jóvátegyék? Azért, mert még mindig azt remélik, hogy a gazdasági élet kényszerítő követeléseit politikai sakkhuzá- sokkal el lehet hallgattatni? Azért, mert mindegyike csak a maga kis érdekével törődik, csak a saját portáját látja, de annak határain túl nem tekint?

Nem észlelik, vagy ha igen, nem akarják bevallani, azt hiszik, hogy mi nem látjuk mindannyian, hogy ebben a körbe-körbe bu- jósdiban európai kultuirnivónk fenntartása került kockára. Azt hiszik, hogy mi nem látjuk a japán utazókat, akik áruikkal ma már nemcsak a Balkánt, de a Riviérát is elömlesz- tik és ezzel is fokozzák a mi munkánélkü- lieink számát. Azt hiszik, hogy mi nem tudjuk, hegy a messze Ázsiában, avagy Afrika déli csücskében milyen hatalmas és modern termelés folyik, amelynek a mi elvénhedt európai termelésünk nyomába sem jöhet és ezért vigasztalhatatlan a mi munkainélküli tömegeink jövője.

Vagy nem mernek szembenézni a jövővel? Vagy nem elég erőseik, hogy a mai nehézségekkel fel mernék venni a küzdelmet? Vagy nincs hozzáértésük? Nagypolitikához szoktak, de gazdaságpolitikai téren nincs gyakorlatuk. Nem tudnak boldogulni a feladattal. Úgy csinálnak, mint a rossz diák, aki leckéjét nem tudja megcsinálni, addig huzza-halasztja a dolgot, inig aztán már késő. Jön az ár, látja az árat, de nemi tudja megállítani. Látja,

ganda kihasználta tetteit. Annikor elhagyta Amerikát és az Unió hadat üzent Németországnak, az amerikai bíróság kémkedés miatt in contumaciam elítélte. Amerikai tevékenysége miatt Papén nemcsak Amerikában, hanem Angliában és Frajneiaországban is a leggyülöltebb németek közé tartozott. A i személyes érintkezésben azonban rendkívül szívélyes és ügyes s egyénisége szinte ragyogónak mondható.

Az uj kormány tagjai

Berlin, junius 1. Papén dezignált kancellár főhadiszállását ma délelőtt fölütötte a birodalmi gyűlés épületében, ahonnét valamennyi tanácskozását intézi. Ma délelőtt számos politikust fogadott és tárgyalt velük az uj kormány összetételéről. Ezenkívül, távirati utón vagy telefonon érintkezésbe lépett a vidéken lakó miniszter jelölteikkel is. Von Neurath londoni nagykövet máris elfogadta a külügyi tárcát és útban van Berlin felé. Ma várják Berlinibe Schmidtet? az Alliamz-konszern vezérigazgatóját, akit pénzügyminiszternek akarnak kinevezni, továbbá Goerdeler lipcsei főpolgármestert. Közhegy kigyult a háztető, mind a négy sarkán ég, de magas a ház, nem ért a tűzoltáshoz s nem 'tudja eloltani.

Vezérek, Ti, kik magatokat annak nevezitek, jussatok belátásra addig, amíg nem késő. Ne gondoljátok, hogy csak a hadászati technika tudománya fejlődött; lássátok be, hogy a gazdaságpolitikának is meg vannak a modern eszközei, melyek Európát ebhői a mai ingoványbái 'ki tudják vezetni. Ne keressetek takarót holmi kormányválSágokban és elnökválasztásokban, hanem álljatok ki nyílt mellel, férfiasán és bátran a konferencia porondjára, nyújtsatok egymásnak baráti jobbot és rendezzétek a függő kérdéseket úgy, ahogy azt a gazdaságii követelmények é:s életszükségleteink követelik. Öt perc alatt meg lehet megegyezéstek. Jóvátételi fizetésieket nemlétezőknek tekintitek, a hadseregek létszámát minden állaimban egyenlően állapit ját ok meg, Középeurópában a német birodalom bevonásával és a gazdaságilag egymásra utalt területek respektálásával kiegyensúlyozott gazdasági rendet teremtek. Kész! Amerika követeléseit már el is engedte, ha tudja, hogy Európában a gazdasági rend helyreállt.

Lehet ennél valami is egyszerűbb? Most Lausanneba mentek, csak öt perc kell Nektek. A többi technikai munka. Ne sajnáljátok ezt az öt percet. És nyomorunkat, szenvedésünket, kínunkat a gazdasági jólét, a megelégedés, a boldogság fogja felváltani. A mai mérgezett levegőt az igazi béke. A nyugodt fejlődés békéje, mellyel talán még megmenthetitek Európa hegemóniáját a többi kontinens mai kiélezett versenye ellenére. Megmenthetitek mai kulturmivónkat!