Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-02 / 125. (2938.) szám

2 w^/v^te&mKras 1982 junius 2, ostjtürtgík. lelfoedésügyi miniszteréé vailóSfciiniiJieig! Biti rom Riibeai&chot, a birodalmi vas utak karls- ruhei igazgatóját nevelik ki. Miniszteri tár­cát szánnák Lüminck bárónak is. Gayi báró csaik abban az esetben kapja meg a belügyi tárcát, ha neim fogadja el a porosz birodal­mi komisszáriiisi méltóságot. Az uj minisz­tereket valószínüleg holnap nevezik ki. Az uj kancellár ©lső föladata az lesz, hogy a birodalmi gyűlésen megteremtse kormányának munkalehetőségeit. Ehhez elsősorban a nemzeti szocialisták és a német nemzetiek beleegyezé­sére van szükség, továbbá a centrum és a bajor néppárt szavazástól való tartózkodására. Papén máris mindent elkövet, hogy a centrumot sem­legességre birja. Ma délelőtt hivatalosan kije­lentette, hogy az uj kabineti föladata nem lesz egyéb, mint a régi kormány szakmunkájának folytatása. Ezzel a kijelentéssel Papén valószi- niileg meg akarta nyerni a centrumot. A cent­rumpárt egyébként ma délután ülést tart és dönteni fog a követendő magatartásról. A cent­rum és a bajor néppárt valószínűleg a szavazás­tól való tartózkodás mellett fog dönteni, úgy­hogy Papén kormánya megkaphatja a szüksé­ges kis többséget a birodalmi gyűlésen. A nem­zeti szocialistáknak megígérték, hogy legké­sőbb októberben uj választásokra kerül a sor, úgyhogy julius végén, vagy augusztus elején föloszlatják a birodalmi gyűlést. Időközben Po­roszország és a birodalom viszonyát Is újjáala­kítják, amennyiben Poroszország élére valószí­nűleg birodalmi kormánybiztost neveznek ki. Az uj kormány csaknem tisztán német neme­sekből és katonatisztekből, úgynevezett „jun­kerekéből áll. A lapok véleménye szerint Hin- denburg még Brünlng elküldése előtt megegye­zett Neudekben tanácsadóival Papén kinevezé­sében és a kormány bukása után történt tár­gyalásokra csak az alkotmányos forrna betar­tása miatt került sor. A miniszteri lista is ké­szen állott, úgyhogy Papennek aránylag rend­kívül megkönnyítették munkáját. Érdekes Pa­pén és a cenírumpárt viszonya. Az uj kancellár gazdag ember, a Germania nevii centrumlap fő- részvényese, azaz a centrum legfőbb orgánu­mának tulajdonosa. Ennek ellenére a lap nyíl­tan ellene ir, de beavatott körök szerint Papén él fogja érni, hogy a centrum semlegességet fo­gadjon. Az uj kabineti Hindenburg személyes 'kabinettjének, azaz úgynevezett „elnöki kabi­netiének tekinthető. Csupa régi emberből áll s egy régi császári kabineti sem festhetett vol­na másként, mint most Papén alezredes kor­mánya. A baloldali lapok természetesen élesen elité­lik Papén „császári kabinettjét", mig a jobbol­dali lapok legtöbbnyire tartózkodó álláspontot foglalnak el. Fölháborodás Parisban Pár is, junius 1. A francia lapok konunentá- rai Papén kormányáról természetesen szinte ki­vétel nélkül barátságtalanok. Papén alezredest a katonai kamarilla tagjai közé sorolják és em­lékeztetnek arra a szerepre, amelyet mint né­met katonai attasé Washingtonban játszott. A kommentárok elsősorban kabinetijének össze­tételét kritizálják. „A nemes urak pompás ke­veréke ez a kabinéit" — irja a Petit Journal — „és Schlelcher tábornok tényleg jó társaságba került .Mindenki, aki Poroszországban büszke nemes és nagy nemesi birtokkal rendelkezik, bekerült a kabinetibe, hogy megadja a kegye­lemdöfést a haldokló köztársaságnak." A Petit Párisién szerint az uj német kabinet­tel sikerült kémiailag megtisztítani minden szo­cialista, vagy liberális befolyástól. Pertinax is azt irja, hogy a német kormány-család tényleg fajtiszta. A szocialista Populaire szerint néhány katona és néhány arisztokrata alkotja a német kormányt ugyanúgy, mint a monarchia idejé­ben. A kormány elintézi a folyó ügyeket, hogy hatalomra segítse Hitlert, a volt mázolósegédet. Mert ma a parvenü segítségére volt szükség, hogy a junkerek és a tábornokok hatalomra kerüljenek. A német kormány politikai szerepét általában kevésre becsülik. Papén föladata mindössze az, hogy kiírja az uj választásokat és Hitler propagandáját hivatalosan megsegít­ve, hatalomra juttassa a mázolósegédet. Ilyen körülmények között Lausanne máris elintézett kérdésnek tekinthető. A Petit Párisién szerint Hindenburg már most megígérte a nemzeti szo­cialistáknak, hogy ősszel uj választások lesz­nek. A Figaro nyíltan a következőket jelenti ki: „A döntés megtörtént. Németország nem fizet és Franciaország nem szerel le." Anglia csak a derbyvel törődik London, junius 1. Az au.gol lapok többnyi­re kommentár nélkül iklözililk Papén megbí­zatását, de valamennyi laip részletesen fog­lalkozik aiz uj kancellár életrajzával és washingtoni tevékenységével. Az életrajz- cikkek ciimei jellemzőik-a helyzetre. Többek közlött a következő címek szerepéinek: „Pa­pén Amerika leghirlhédtébib összeesküvője volt.“* „A fenti, akit Amerika kioltási tett, “ „A háborús kém kormányt ajakit." A cik­kek azonban nem foglalkoznak rosszindula­túan Papén személyével és inkább csak az esemény újságírói szempontból vett szenzá­ciós voltát tálalják föl. A lapok ködük Pa­pén fényképét a régi békeegyenruhában a jellegzetes német sisakkal. Ez azt jelenti, hogy Papén egy izben már olvasási és kép­anyag volt az angol lapokban. Egyébként ma van Angliában a derby napja. Az angol nép tehát alig foglalko­zik mással, mint a lóversennyel és a la­pok több mint harmadát a nagy sportese­mény tölti be. Az angol közvélemény kü­lönben sem nagyon érdeklődik a küllőid iránt s amikor néhány hét előtt például a Cityn végigfutott a hír, hogy a franeia NOÉBÁRKÁJA Irta: Csathó Kálmán A szobaleány bejött és j'elentette, hogy egy ur akar velem sürgősen beszélni. — Micsoda ur? — kérdem. — Hogy hívják? — Azt nem mondta meg, kéram> csak azt, hogy nagyon fontos és sürgős ügyben­— Nem valami kéregető? — szóltam gyana­kodva és a zsebembe nyúltam. Rozi ellenben tiltakozott: .— Nem, nem! Nem úgy néz kil — Náhiszén! Afffelő!! — Igaz különben! — vélte Rozi. — Manap­ság sohasem tudhatja az ember ... De ez igazán nem olyan . . . Inkább, mintha muzsi­kus lenne. Talán meg akarja zenésiteni a nagyságos urat • . . Rozi tudniillik tizennyolc éve van a háznál és van némi színházi és irodalmi jártassága. — Hát csak bocsássa be! Magas, idősebb ur lépett a szobába. Felöltő­ben, a kezében nagykarimáju szürke kalap­pal és egy irattáskával. Hosszú haja volt és deresedő, hosszú szakálla. Megállt az ajtóban és azt kérdezte: — Kihez van szerencsém! Annyira meglepett a váratlan kérdés, hogy bemutat koztam. Bólintott és azt felelte: — Foglaljon helyet. — Azzal kinyitotta a táskáját, elővett belőle egy liratcsomót és lete­lepedett a kanapéra. — Kérem'- — szóltam kissé elképedve, — ta­lán lenne szives elárulni, hogy kilhez van sze­rencsém ? Rámnézett fürkésző n, majd elm-Osolyodott: Hagyja csak! A nevem igazán nem fon- o 1 írikognifó dolgozom. Csak hallgasson meg, hogy miről van szó. Nagyon Fontos­Olyan tiszteletet parancsold tekintete- volt­és olyan biztos fellépése, hogy nem tehettem egyebet, minthogy szót fogadjak neki. — Hát halljuk! Mi az a fontos dolog? — A gazdasági válság és a munkanélküliség. Van önnek állása? — Egyelőre még van. Bólintott. — Helyes szót használt, kérem! Egyelőre! Mert akár,miféle állása van, akármilyen válla­latnál, intézménynél dolgozik- a mai világban egy pillanatig sem érezheti magát biztonság­ban. Tehát nem mondhatja, hogy önt a mun­kanélküliek nem érdeklik. A munkanélküliség olyan, mint az árvíz, amely lassan, lassan nő és időivel elborít mindent. A dombok eleinte kimagaslanak belőle, egyes szigeteken meg­húzódhatnak az emberek egy darabig, de ha az ár nő, ezek a szigetek egyre kisebbek és ki­sebbek lesznek és végük ha negyven nap és negyven éjjel esik az eső, végleg eltűnnek és a viiz színe a legmagasabb hegy csúcsát is tizenöt könyök-nyivel haladja felül. Ez a kér­dés tehát mindenkit kell, hogy érdekeljen­— Nem is mondtam, hogy nem érdekel, — szóltam. — Csak azt nem tudom, hogy ön . . . Felemelte a kezét: — Ne tessék zavarni! —. intett le szigorúan. Majd én kérdezek, ha valamit tudni akarok. Addig azonban csak tessék idefigyelni! Egy pillanatig arra gondoltam, hogy kilököm' ezt a szemtelen frátert a tiszteletet parancso­ló őszes szakállával együtt- de a bosszankodá- somon felülkerekedett a kíváncsiságom, annyi­ra fantasztikus volt ez a furcsa öreg, aki i>gy betolakodott a dolgozószobámba. Vájjon mii akarhat? — Halljuk! — szól lám és rágyújtottam egy szivarra. A különös vendég rám nézett és azt mondta: — Adhat egyet nekem is! Gyufám van. Szó nélkül toltam elébe a szív áros dobozt­Rágyújtott, némi válogatás után, aztán ké­nyelmesen befészkelte magát a dívány earká­Parisban nincs radikális és szocialista koalíció A döntés megtörtént - Herriot kisebbségi kormányt ajakit Pária, junius 1- A nagy döntés megtörtént Párásban. A szocialisták tegnapi kongresszusa után nyilvánvaló, hogy a két diadalmas bal­oldali párt nem fog együttműködni az uj par­lamentben. A szocialisták túlnyomó többség­gel elvetették az együttműködésre vonatkozó javaslatot s így Herriot kénytelen lesz a ra­dikálisok kisebbségi kormányával kormá­nyozni. Aradikális párt végrehajtóbizottsága egyébként egyhangúan elfogadta Herriot pártprogramját, amely szántén a szocialisták ellen irányul, amennyiben kimondja, hogy a párt sémiim olyan követelést nem vehet fi­gyelembe, amelyet más párt állít “öl s amely befolyásolná a radikális programot. Júliusban Lnncdmii^sm világgazdasági konferencia tesz Hoover beleegyezése — Az árak stabilizálása Newyork, junius 1. A Stíniison államtitkár­ral és Mills pénzügyi kancellárral folytatott konferencia után Hoover megváltoztatta ere­deti szándékát és beleegyezett abba, hogy Amerika részt vegyen a Londonban tervezett nemzetközi világgazdasági konferencián. Az államid ©partement még az esti órákban érte­sítette Mellon londoni nagykövetet, hogy fo­gadja el az angol kormány meghívását. Ezzel a nagy londoni konferencia sorsa biztosított­nak látszik. A delegátusok Londonban első­sorban a kész áruk árának stabilizálását akarják végrehajtani. Az amerikai kormány egyetlen feltétele az, hogy a konferencián ne legyen szó az adósságokról és a jóvátételek­ről. A konferencia valószínűleg a lausannei konferencia után julius első napjaiban ül össze Londonban. Hoover anfsprosperifys üzenete Newyork, junius 1. Hoover tegnap nj üze­netet küldött a kongresszusnak. Ez az elnöki leirat óriási hatást váltott 'ki, 'mert nem lep­lezi Amerika nehéz gazdasági helyzetét. Meg- állapiitja, hogy a dollár még soha sem állt oly mélyen, minit most és az amerikai pénz­ügyi politika sohasem volt oly kedvezőtlen helyzetben, mint e napokban. A szenátus a leirat megérkezte után folytatta, az adóvitát és újabb 300 millió dollár értékű adókat fo­gadott el. köztársasági elnököt meggyilkolták, min-' detuki megkérdezte, hogy hogy hívták a franeia elnököt. A lapok ma is elsősorban a sportesemé­nyekkel foglalkoznak 8 még: a néhány hlét múlva összeülő világgazdasági konferenciá­ról sincs szó az első oldatokon. Amerika személyes sértést iát Papén megbízatásában Newyork, junius 1. A New York Times és a többi vezető amerikai lap közli, hogy Pa­pén allén az amerikai kormány annakide­jén elfogatási parancsot adott ki. Vádat emeltek elletne s a vád még nem évült el. Az amerikai lapok a lehető legellensége­sebb hangon innak Papenröl. A lapok em­lékeztetnek arra, hogy Papén, a hírhedt kém és jelenlegi birodalmi kancellár volt az, aki 1915-ben megalkotta az „őrült yan- kee"-k szólásmódot. Ezenkívül ntlevélesaló­ba és azt kérdezte: — Bejöhet ide bejelentés nélkül valaki? — Amint látta, senki. — És van másik kijárás, ha esetleg jönné­nek? Kérdéssel feleltem: — Mi köze ennek a munkanélküliséghez? összehúzta a szemöldökét és azt dörimögte: — Azt magam is szeretném tudni! De hát... — sóhajtott és legyintett. — Egye meg a fene! Mindegy! Ez első emelet, ugy-e? — Első' Hiszen tudhatja, mert feljött! Miért kérdi ? — Semmi . . . csak.-|. Ha megengedi. — Az ablakhoz lépett és lenézett: — Hát igen! — szólt visszaülve. — Figyeljen ide! Én ez ellen a gazdasági viszonyok ellen kitaláltam az uj Noé-bárkáját. Olyan nagyot’ hogy mindenkit felvehetek belé. Nem csak egy-egy párt min­den állatfajtáiból! — Hogy-hogy? — kérdem. — A dolog nagyon egyszerű! — felelte. — Hogy megérthesse, gondoljon arra, hogy a mai egész gazdasági rendszernek az alapja a ter­melés és fogyasztás- Ha ez a kettő helyes arányban áll egymáshoz, akkor nincs semmi baj. Mi a helyes arány? Ha annyit termelünk, amennyit el tudunk fogyasztani. Vagyis, ha a termelés fedezi a szükségletet. Ma az a hely­zet, hogy többet termelünk, mint amennyit fo­gyasztunk. Ezért le kell csökkenteni a terme­lést, de ezzel fogy a fogyasztók száma is> miért akik kiesnek a termelő munkából, azok kies­nek a fogyasztók közül i,s Nem. azért, esnek ki, mintha nem tudnának fogyasztani, hanem, mert nem tudják megkeresni azt a pénzt, ami­re szükségük volna. A szükségletük megvolna, de nem tudják kielégíteni, mert a maguk munkáját sem tudják értékesíteni, mégpedig ugyanilyen okból. Vagyis, mert arra nincs fogyasztó, ugyanilyen okból. Ez a circulus viti- osus, amiből a ma rendszer nem tud kilábal­nak, kémnek és hírhedt szabott? enek neve­zik s azzal fenyegetik, hogy azonnal letar­tóztatják, amint Amerika földjére lép. Jel­lemző amerikai fölfogás az, hogy a nép a volt diplomata megbízatását személyes sér­tésnek veszi. Sasrséges muíiísásJrant? Berlin, junius 1. Pieck képviselő, a po­rosz kommunista frakció elnöke egy interjú­ban kijelentette, hogy a jobboldal ellen Né­metország valamennyi munkásának össze kell fognia s a kommunisták hajlandók beleegyezni a munkásság egysége* frontjá­nak megalakításába, még akkor le, ha ab­ban a s zocdáldemokÉratákon kívül a keresz­tény szakszervezetek tagjai is résztvevőnek. Az egységes munkásfrontnak feladata lesz, hogy tömegsztrájkokkal és szabotálásokkal lehetetlenné tegye a nemzeti szocialisták kormányzását. ni s n minek az a következménye, hogy egyre ■többen és többen esnek ki abból a gépezet­ből, amely még a régi rendszer alapján mű­ködik és amelyben a Ygyasztók és termelők egy része még valahogy megtalálja egymást. De ha ez így megy tovább, akkor maholnap mindönki kívül lesz ezen a gépezeten és a ter­melés és a fogyasztás semmiképpen sem fog egymásra találni. Pedig az egész dolog na­gyon egyszerűen megoldható. — Hogyan? — Nézze! Ha a baj az lenne, hogy több a cipő, mint amennyit az emberek fel tudnak huzni, akkor a suszterek egy .részét csakugyan le kellene lökni a Tsjgelosba. De nem ez a hiba, mert egész seieg ember van, akinek kilóg a lába a cipőből és szeretne újat venni! Ha az lenne a baj, hogy több a búza, mint amennyit az emberek el tudnak fogyasztani, akkor szintén azt mondanám: hagyjuk fel- mezitláib járni, ha a susztert meg a föld mí­veseket irtsuk ki. De nem ez a baj, mert az emberek egy része éhezik és boldog lenne, ha hozzájuthatna ahhoz a búzához, amit most. a piac nem tud felvenni. Ha az volna a baj, hogy a színházak azért buknak meg, mert a kutyát se érdekli az, amit produkálnak, azt. mondanám, csukjuk be a színházakat, mert feleslegesek és a színészek ugorjának a. Duná­ba. De a helyzet az, hogy az emberelv szeret­nének a színházba menni, de nem telik rá nekik, mert az egyiktől nem vették meg a ci­pőt, a másiktól a búzát. Ezért aztán éhezik a suszter és a színész, mezítláb jár a föld mi vés és a színész és este otthon ül a mezítlábas föleim Íves és az éhező suszter, pedig egyik­nek se -kellene se unatkozni, se éhezni, se mezítláb járni, ha a suszter meg a földiül- vast cipőért és búzáért beengednék a szín­házba, ha sziulházjegyérl lehetne búzái kap­ni meg cipőt és ha cipőért adnának búzát és búzáért cipőt. Érti már? ' Vége következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents