Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-11 / 108. (2921.) szám

éVf 108 ^92^ Slám " **0r^a " 1932 má)US ^

Előfizetési éti évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, ti képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több Egyes nám ára 1.20 KjS, vasárnap 2.—Ki.

A szlovenszkói és raszinszkói ellenzéki pártok töszerkeszto politikai napilapja FELELÖS SZebkesztű

VZURANYl LÁSZLÓ FORGACB GÉZA

Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12. B. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: Prága 1L. Panská ulice 12. 111. emelet, Telefon: 34184.

SÖRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

Azeseményeh villámgyorsan követik egymást Franciaországban

Albert Lebrunt elnökké választották

Hagy nap Versaillesben — & levonuló kamara utolsó tette Tardieu lemondott — Doumer temetése

Junius eleje előtt nem alakul ui kormány

Herriot győzelme után

(»p) Prága, május 10. Most, amikor Franciaországban Herriot győzött, ne feledkezzünk meg arról, hogy a háború utáni idők egyetlen jólinduló korszaka az 1924-ik.i ifrancia kartelválasztások után köszöntött Európára. Ne feledkezzünk meg Looarnó- ról, amikor a baloldali Pa in leve volt Franciaország miniszterelnöke s a baloldali kartel pártjai lanszirozták újra Briand régen elfelejtett politikáját. Helyes, ne feledkeznünk meg minderről,, mondja a józanabb kategóriába tartozó francia, de ha már objek- ti/vek vagyunk, azt se felejtsük el, hogy a kartel parlamentjének kormányzása alatt Páriában csaknem megismétlődött a Ver- dun idegéiből ismert pánik, s ha van valami, amire a francia átlagpolgár, a sok Dupont és Durand iszonyodva gondol, úgy ez a németek 1914-es betörése és a frank 1926-os letörése. Közi bevethetnék, hogy a frankpánikot nem a kartelkonmány okozta, hanem a helyzet, — helyes, válaszolja Duipont vagy Durand, de a látszat a baloldali kormányt vádolja, s a látszat a legrémesebb valami. Elvitathatatlan, hogy a baloldal uralmát nem éppen a legszerencsésebb jelek kisérték akkor, — 8 szinte tragikusnak nevezhető, hogy a kartel győzelme most is kedvezőtlen előjelek között köszöntött' az országra: a köztársasági elnököt meggyilkolták, s a nép megrettenve áll az ártatlan ember ravatalánál, Lyonban pedig, Herriot szőkébb birodalmában, óriási méretű szerencsét len9ég történt, amely hosszú hetekre gyászba öltözteti a győztes vezér szeretettéinek szivét.

A helyzet bizonytalanságát érzi Francia- ország s érzi Európa. Egyrészt a nemzetközi politika uj hajnalhasadása várható, másrészt a franciák aggódva kérdik, vájjon nem teszi-e kockára Herriot idealista szive Franciaország reális jólétét és reális nagyságát s könnyelmű adakozásaival nem herdálja-e el azt, amit Poincaró, a szorgalmas, de fuliánkos méhecske az elmúlt években gyűjtött? Ez az utóbbi reflexió kétségtelenül gyakran féket fog tenni Herriot kezére és a nagy európai refonmgondolatokat a francia baloldal. „nem eszi meg oly forrón, ahogy sütötték Herriot-tól ne várjon senki csodákat- Nem fog a németek nyakába b-óralni, ámbár a német kultúráért, különösen a német zenéért senki sem rajong jobban Francia- országban, mint Lyon polgármestere. A Rezignált francia miniszterelnök a legvadabb elfcnzéki harcban sem feledkezett meg arról, hogy talán Tardieunél is nyomatékosabban visszautasítsa Brüning nyilatkozatát, amikor a kancellár kijelentette, hogy Németország nem fizet többé jóvátételt, — ami érthető, mert Herriot pártja képviseli a legtipikusabban a francia kispolgárt, aki alaposan fogához veri a garast és nem szívesen enged el tartozásokat. Ma Európát a küszöbön álló lausannei jóvá tétel i konferencia jegyében nézzük (miután a lefegyverzési konferencia csődöt mondott) s ebből a szempontból ítéljük meg az uj francia kormányt is. Összefoglalásként azt mondhatjuk róla, hogy a baloldal uralom rakerü lése Lausanne szempontjából enyhülést, de nem megoldást jelent.

Eriin ingnek mindazonáltal határozottan

szerencséje van- A francia baloldalnak Nagyobb érdeke, hogy a mérsékelt német kormány uralmon maradjon, mint a francia jobboldalnak, amely a szive mélyén tálán örömmel vélte volna, ha Hitlerek felford.it- ják Németország rendjét s alkalmat adnak a

Paris, május 10- A versaillesi nemzetgyűlés, amely a francia kamaráiból és a szenátusból áll, ma délután az első választási menetben nagy többséggel Albert Lebrunt, a szenátus elnökét megválasztotta a meggyilkolt Doumer helyébe a francia köztársaság elnökének. Komoly ellenjelöltje Lebrunnaik nem volt, csak a szocialisták jelölték tüntetésképpen Faure-t, a kommunisták Caohint..

A ceremónia

A vers ai llesi palota környékén már a kora délelőtti érákban nagy mozgalmasság uralkodott. A képviselők és a szenátorok sorra megérkeztek. Herriot radikális szocialistái elhatározták, hogy nem tartózkodnak a szavazástól, hanem Lebrunra adijáik szavazataikat, ámbár az uj elnök eddig nem tartozott a baloldal politikai barátai közé, hanem nyíltan a szélső jobboldal hívének vallotta magát. Egy órakor a szocialisták ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy nem tartózkodnak a szavazástól, hanem tüntetésképpen ellenjelöltet állítanak föl- A kommunisták is ellenjelöltet állítottak.

Egy óra tájban a Versailles! kastély nagy színháztermében a tribünök megteltek. A termet ugyanúgy rendezték be, mint a Patürelmetlen francia hadseregnek az ujaöb alapos „rendcsinálásra^, még mielőtt a birodalom testben és lélekben annyira megerősödne, hogy kockázatos vállalkozássá tenné a francia fegyverek ilyesfajta megvil- logtatását. Herriot érdekei ellentétben állnak e kalasztróífapolitikával s igy az eddigi francia kormánytól eltérően mindent el kell követnie a mai német rezsim megerősítésére. Ha nem sikerül, Tardieu igazolva van és Herriot politikája megbukott.. Az uj francia kormány tehát kénytelen lesz elhagyni Franciaország eddigi merev elzárkózását és engedményeket tenni, habár az előbö^|emlitett meggondolás fékje gyakran fogja visszatartani a túlzott szívélyességtől. Elvégre Németország máról-holnapra nem változhat ellenfélből baráttá.

A lyoni polgármester máris mérsékli terveit. Eddig a legszentebb egyetértésben cselekedett a szocialistákkal, s a két párt közös erővel tudta csak a győzelmet kivívni; ma már óvatosabban beszél és kifogásokat tesz. Nem biztos, hogy a radikális párt együtt fog működni a szocialistákkal, mert ez az együttműködés — a belpolitikai kövei kezmén vektől eltekintve — a külpolitika teljes megváltozását jelentené. A radikális párt körülbelül Briand külpolitikájának irányát kívánja követni, de a szocialisták sokkal többet követelnek, teljes lefegyverzést, s ami még merészebb: a békeszerződések

azonnali revízióját, s e célból egy általános világkonferencia egy behívását. Meg meri tenni Herriot a korszakalkotó lépést e politika felé? Aligha, s valószínűbb, hogy inlais Bourbon tárgyalási termét. Az elnöki szék magas emelvényen áll, az asztalon hatalmas villamos csengő van és kis fabot, amellyel az ülés vezetője kisebb incidensekkor nyugalmat szokott teremteni a képviselők között. A legmagasabb tribünön a sajtó képviselői foglalnak helyet. Egy másik tribünt a parlament tagjai családjainak tartottak fenn. A vörös bőrfotelekbe sorra érkeztek a képviselők, a teremörök teljes díszben teljesítik kötelességüket és az ablakokból lelátni a kastély udvarára, amely tele van katonákkal.

' '.V

A régi tradíciók alapján a nemzetgyűlés erős katonai fedezet mellett ülésezik. A mai választásoai ugyan nem kell incidensektől tartani, de a tradíciónak mégis eleget tettek.

Lebrun beszél

A választás pont két órakor megkezdődött. Lebrun, a szenátus elnöke, belépett a terembe és lassan fölment a tribünre. A jobboldal és a középpártok tapssal fogadták. A terem néhány pillanat alatt teljesen megtelik s csak azok a képviselők hiányoznak, akik a vasárnapi vereség hangulatában

kább a középpártokkal fogja az érintkezést keresni, esetleg Tardieuvel, semhogy francia szempontból túl vakmerő és nem rokonszenves experimentumokba bocsátkozzék.

A nüánszokban azonban engedékenyebb lesz Tardieunél. Például a dunai problémában- Nem fog elzárkózni a német és az olasz koncepció elől s kevesebb politikai aláfestéssel fogja kezelni a középeurópai államok gazdasági megsegítésének kérdését. Szövetségeit kevésbé fogja katonai bázisra helyezni, mint eddig, s Lengyelországban és Jugoszláviában kétségtelenül némi fejvakarással veszik tudomásul Herriot hatalomrakerülé- sét, mert a parlamentarizmus talaján álló radikális párt aligha fogja engedni, hogy a vazallusok annyira meghazudtolják a parlamentarizmust és a demokráciát, mint ma, és az állig felifegyverzett csatlós elszánt pózában lessék a francia vezérkar parancsait — és a francia bankok aranyát. Az emberi jogok ma elhanyagolt problémáival, igy a kisebbségi kérdéssel, Herriot igyekezni fog többet törődni, ámbár kétséges, vájjon nehéz és ellentmondásos helyzetében, amely egyrészt a humanizmus elveinek tiszteletben tartását, másrészt Franciaország kivételes hatalmának megőrzését teszi feladatává, eredményes és becsületes munkát végezhet-e ezen a téren?

Herriot nem áll könnyű feladat előtt. Európa szeme csüng rajta. A kontinens tőle várja a segítséget. Tudjuk, hogy eddig a sok kibontakozási kísérlet állandóan Franciaország féltékenységén és aggodalmain szenvedett hajótörést, most az eddigi merev

nem jöttek el, hogy elvégezzék a megbukott parlament utolsó hivatalos teendőjét. Az elnök megvárta, amíg valamennyi képviselő és szenátor elfoglalta, helyét. Lebrun két óra 12 perckor lassan fölemelkedett és megkezdte 'emlékbeszédét Doumer fölött:

—• A köztársaság elnöke meghalt.

E szavakra a teremben jelenlévők fölemelkedtek és állva hallgatták végig Lebrun beszédét. A dezignált elnök méltatja a meggyilkolt elnök érdemeit és szavain látszik, hogy érzi már, hogy ö fogja követni Doumert az Elyséebe. Az emlékbeszéd nhín megalakították a választmányt s a harminchat kiválasztott képviselő és szenátor ellenőrizte a szavazást. Beszédeket senki sem tartott. A kamara hivatalnokainak igazgatója a szenátus elnökének kis szótárt nyújt. Lebrun találomra fölüti a könyvet és beteszi a kis fapálcikát. Azon az oldalon, amelyet Lebrun fölütött, az első szó M-mel kezdődik. A szavazást tehát a szokás alapján az M-betiivel kezdődő képviselők kezdik meg. Az eddigi csend megszűnik és a tereimben egyre nagyobbá válik a mozgalmasság. A legelső padban feltűnő halványan és szótlako-nmányzást egy alapvetően más, egy sokkal hajlékonyabb és emberségesebb vallja föl Parisban- Vájjon tényleg azokkal a következményekkel jár-e ez a változás, amit Európa remél tőle? Vájjon a francia nép Ítélete, amennyiben elvetette Tardieut és Herriot kezébe adta a hatalmat, azt jelenti-e, hogy a francia nép is érzi eddigi örök tiltakozásának és akadékoskodásának fonákságát és ítéletével el akarta távolítani a nemzetközi politika útijából az állandó akadályt, a francia imperializmust? Vájjon megtört-e most a francia sovinizmus furor- ja, amely 1924 és 1925 rövid megszakitásá- val 1918-tól napjainkig rányomta bélyegét Európára — s odataszitotta, ahová ma mindnyájunk rémületére megérkezett? Az anti- soviniszta pártok franciaországi győzelme az utolsó reménysugár. A francia sovinizmus csaknem minden európai országban megfelelő reakciót váltott ki, — de Franciaország talán most ismét a korszellem élén halad, mint annyiszor a történelemben, s a józan belátás párisi győzelme elősegíti majd a józanság, az igazság győzelmét másutt, is, a hibák rendbehozását, a bajok orvoslását, Európa nagy rinascimentóját, úgy ahogy például Mussolini elképzeli? Ha igen, ak- ! kor az eddigi francia világpolitikát elvető és meghazudtoló francia választási eredmény (imi csak ezt látjuk benne) tényleg uj európai korszak kezdetét jelenti, ha nem. bukunk tovább a lejtőn, amelyről a legöregebb jósok sem tudják, hogy miféle szörnyűséges szakadékba vezet

nul iil Tardieu miniszterelnök a megvert