Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-05 / 104. (2917.) szám
10 1952 május 5, csütörtök. KöZGÍAZDAiSÁ<r’ > >WBBgg II ........... ....... *.....................HP.....11,1 "n*r A cse hszlovákiai termelés állapota Prága, május 4. A Csehszlovák Nemzeti Bank most kiadott s március máisodik felér© és április hónapra vonatkozó gazdaságii helyzetjelentéséből kiemeljük a kő1 vetkezőket: A vasipar foglalkoztatottsága tovább nagyon gyenge. A belföldi kereskedelem áprilisban csak jelenitek telemül javult, a kivitel nagyon alacsony maradt. A sárga- és vörösréz áru értékesítése némáiét javult, az árak azonban nagyon kedvezőtlenek. A vasáru, különösen a vasiidényáru értékesítése áprilisban némileg javult A gépgyárak helyzete tartósan nagyon kedvezőtlen, mert a gyáripar, különösen az, amelyik kivitelre dolgozik, a termelést még minidig korlátozza és gépberuházásra nem is gondolhat. A belföldi értékesítés is nagyon gyenge Különösen gyenge volt a mezőgazdasági gépgyárak foglalkoztatottsága. A forgalmi eszközöket gyártó iparban különösen az autóértékesítést az általános válság annyiban sújtotta, hogy a múlt év megfelelő hón apjaival való összehasonlítás eredménye szerint inkább a kisebb tipusu kocsikat keresi a közönség. Ezen kívül a használt autók iránt is nagyobb kereslet mutatkozik. Egyebekben a 'gépipar helyzete különösen nem változott. A hivatalos jelentés következő része az építő ipar helyzetével foglalkozik. Ezt a részt tegnapi számunkban részletesen közöltük. Ezek után a jelentés áttér az üvegipar helyzetének ismertetésére, amely változatlan nehézségekkel küzd s a helyzet e téren inkább romlott, semhogy javult volna. A kivitel nagyon összezsugorodott s a múlt év első negyedének 220 millió koronájával szemben ez- idén csak 140 millió korona értéket képviselt. Az üveghuták nagyon korlátolt terjedelemben dolgoztak, kapacitásuk alig harminc százalékos kihasználásával. Az üvegifinomitó üzemek teljesítőképességük húsz százalékos kihasználásával dolgoznak. A gablonci üvegipar is erősen panaszkodik a vigasztalan állapoték miatt; a kivitel az év első három hónapjában a minimumra csökkent. Az építkezési idény megkezdése némi élénkséget hozott a fapiac számára. A régi raktári készletek értékesítés© azonban csak1 nagyon lassan halad s a gyakori kényszereladások kedvezőtlenül hatnak a fapiaci árak alakulására. A fafeldolgozó ipar foglalkoztatottsága nem javult. A papíripar, nevezetesen a grafikai és újságpapír ipar helyzete nem javult. A csomagolópapír értékesítésénél az utóbbi hetekben nagyon gyenge föllendülés észlelhető. A textilipar foglalkoztatottsága, miként az előző hónapokban, most is nagyon rossz volt, bár egyes üzemek, különösen amelyek nem voltak kivitelié utalva, aránylag elég jól dolgoztak. A beérkezett rendelések túlnyomó részben rövid lejáratúak, így a foglalkoztatottság erősen Ingadozik. Ami az egyes textilszakmákat illeti, a gyapotszöveteknél némi javulás észlelhető. A gyapjúiéi dolgozó ipar ugyan szőkébb keretek között dolgozik, minit tavaly, azonban eléggé kiegyensúlyozottan. Jól dolgoztak a kötöttáru készítésére berendezett gyáraik, azonban a kötött divatáru értékesítése ki nem elégítő. A szövetkeztyü jól fogyott. A textilipar jövőjére vonatkozó pesz- szimista kilátások már nem olyan általánosak, mint az előző hónapokban voltak. A konfekcióáru ipar visszaesésében nem volt megállás; javarészt belföldi szükségletre dolgoznak a gyárak, a belső piac azonban már erősen el van látva. A textilipar egyéb ágazataiban — selyem, müselyem gyárak, fehérnemű gyárak — március folyamán jelentősebb változások nem voltak. A bőripar helyzete tovább nagyon kedvezőtlen. A 'borcserző üzemeikben a munkásel- bocsátások még mindig nem értek véget. A lábbeli értékesítése visszaesett s csak női divatcipőben van kielégítő kereslet. Az amerikai piac szandál rendelései ezidén még a tavalyiakkal szemben is jelentéktelenek. A vegyi ipar viszonyai is eléggé szorultak különösen a belföldi piac lanyhasága miatt. A műtrágyagyárak értékesítési válságának oka a mezőgazdaság vigasztalan helyzete. A gyógyszeripar jól tartotta magát, különösen ami az egyes speciális gyártmányokat illeti. A benzinfogyasztás lényegtelenül emelkedett. A tetőfedő kátránypapiir piacán az esetleg fö'llendülő építkezési mozgalom fog némi javulást hozni. Az állami szeszsazdálhodás módjai Részletek a szeszgaztíálkedési törvény javaslatának Indokolásából Prága, május 3. A képviselőház szakbizottságai ezekben a hetekben foglalkoztak a szeszadóról és a szeszgazdálkodásról szóló törvényjavaslattal. A szeszgazdálkodás kérdése nemcsak azért aktuális, mert a szeszadó az állam legfontosabb jövedelmeinek egyike, hanem különösen azéirt, mert a szesz és benzin kötelező keverésének elrendelése esetén a termelés egyik legfontosabb tényezőjének, a hajtóerőnek az árára is befolyást fog gyakorolni s így a robbanó motorokkal dolgozó iparosokat a legközvetlenebbül, míg a fogyasztó közönséget közvetve érdekli. Az alábbiakban a szeszgazdálkodási törvényjavaslat indokolása alapján ismertetjük a szeszgazdálkodásnak a köztársaság területén eddig gyakorolt módjait s jövőbeli lehetőségeit. * A csehszlovák köztársaság mai területén — állapítja meg a törvényjavaslat indokolása — egészen 1815-ig a szesztermelés és a szesz- értékesítés mindennemű állami beavatkozás nélkül ment végbe. Csak 1915 junius 30-án adatott ki a 186. számú birodalmi rendelet, amely az uj szeszfőzők létesítését megtiltotta, illetve ilyenek felállítását a birodalmi pénzügyminisztérium engedélyétől telte függővé s egyúttal a kormány kikötötte magának a szeszárak .megállapításának jogát. A szeszkereskedelmi szabadságba való további beavatkozás volt az 1915 november 8-án kelt 331. számú birodalmi rendelet, amellyel Becsben a Szeszközpont létesiltetett, mely később az 1917—357. számú birodalmi rendelettel reorganizáltatott. Ennek a központnak a célja volt a szesz felosztása a fogyasztók között a Lajtáninneni termelésből. A központ csakis adminisztratív tevékenységet fejtett ki, mig a kereskedelmi tevékenységet a Priv. osztrák hitelintézet végezte. A szesz eladásánál elért haszon a szesztermelőt illette. A volt Magyarország területén nem volt felállítva állami központi szeszértékesilő szervezet, hanem az állam egyszerűen kikötötte magának a szesz eladási árában való részesedést. Az államfordulat után a kötött szeszgazdálkodás Csehszlovákiában elsőizben a Nemzeti Tanács 1918—29. számú rendeletével kapott törvényes alapot, mely rendelet szerint a szesz disztribúciója céljára az egész állam leriilelére kiterjedő hatáskörrel megszervezték a csehszlovák szeszkomissziők Ez a szer- \űzet nemcsak az adminisziraliváí végezte, hanem a ezeszkeroskedelmet is és annak, jövedelme az államot illette. A nevezett kom- misszió végleges rendezést nyert az 1920— 355. számú, kormányrendelettel. A szesznek a termelőtől való átvételi árát, valamint a fi- l nomitási dijat több kormányrendelet állapította meg. A Csehszlovák Szeszkommisszió működését a minisztertanács 1922 szeptember 22-én kelt s a Törvények és Rendeletek gyűjteményében 294. számú hirdetménnyel kihirdetett határozatával szüntette meg s az 1922—312. számú kormányrendelet a Szeszkommisszió hatáskörét a Csehszlovák Szeszkommisszió likvidálásával megbízott Tárcaközi Komitóra ruházta. Az 1923 augusztus 1-én kelt 173. számú kormányrendelettel a kötött szeszgazdálkodás végrehajtásával 1923 szeptember 1-ig terjedő időre a Szesz értékesítő Társulat korlátolt felelősségű kér. társaság bizatott meg, melynek az állami pénzügyi igazgatáshoz való viszonyát a társaság és a pénzügyminisztérium között kötött szerződés szabályozta. A1 társaságra ráruházott jogosítványok a következő élvekben újabb kormányrendeletekkel, legutóbb az 1931—139- számú kormányrendé- lettel 1932 augusztus 31-ig terjedő időbeli hatállyal a társaságnak meghagyattak. A társasággal kötött szerződés fö intézkedése az, hogy az állam a társaság javára biztosította a szesznek első kézből való eladási jogát, amiért a társaság kötelezte magát arra, hogy az államnak az 1500 korona fogyasztási adón a 200 korona országos pótadón s a 180 korona forgalmi adón kívül minden értékesített hektoliter szesz után 800 koronát fog fizetni. A! kötött szeszgazdálkodás az államnak milliókban kifejezve a következő összegeket jövedelmezte: 1918/1919-iben 167, 1919/1920- bam 376, 1920/1921-ben 274, 1921/1922-ben 223, 1922/1'923-ban 243, 1923/1924-ben 208, 1924/1925-ben 218, 1925/1926Hban 214, 1926/1927-ben 197, 1927/1928-ban 211, 1928/1929-ben 217, 1929/1930-ban 209 és 1930/1931-ben 189 millió koronát. A szerződéses illetéknek a jelen törvényjavaslat I- cikkével való inkamerációja ellenére sem lehet szabaddá lenni a köteti szesz- gazdálkodást, főleg azért, mert a szalhaddá- tétellel különösen a mezőgazdasági szeszgyárak létalapjukban volnának megtámadva, amelyek pedig közgazdasági szempontból nagyon fontosak s ezek versenyképességét csak U'-ry lehelne biztosítani, hogy az ipari szeszgyárak termelése valamelyes külön patádéval leriiel telnék meg, ami ismét aa érdekeltek erős ellenzésére .találna s a szesz drágulását idézné elő, vagy pedig azáltal lehetne segíteni, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak valamelyes adókedvezményben részesülnének, ami viszont az állampénztár bevételeinek csökkenésével járna. A szeszgazdálkodás szabaddá tétele káros szociális következményekkel is járna, mert az élvezeti alkohol ára valószínűleg csökkenne, az ipari célokra rendelt szesz ára pedig emelkednék, mig jelenleg az ipari szeszt az igénylő csaknem önköltségi áron kapja meg. Miután a kötőit szeszgazdálkodás végrehajtásával a Szeszér- tékesitő Társaság az 19314139. kormány- rendelet szerint csak 1932 augusztus 31-ig van megbízva, ezért a szeszgazdálkodást a további időkre u.j törvénnyel kell rendezni. A javaslat egyes intézkedéseihez még a következőket kell megjegyezni: A kötött szeszgazdálkodás lényeges jellemzője az egyetlen szerv utján való központi kezelés. Ha nem akarjuk, hogy ezt a szervet működésében veszélyeztesse az aránytalanul nagy termelés, úgy a kötött gazdálkodás szabályozásánál szabályozandó mindenek előtt a termelés mennyisége. A szesz értékesítése nem állandó jellegű s ennek következtében az alkoholtermelés megengedett mennyiségét sem lehet törvénnyel megállapítani, hanem ezt a pénzügy miniszterre kell bízni, aki a jelen törvény végrehajtásával megbizatik. A megengedett alkoholmemnyiség megáiA gombaszögi Takarmánymész Szénsavas Mésztrágya 96°/0os, absolut porfinom, káros anyagokat nem tartalmaz, mag- nezla tartalma mindössze 0*220/° Kérjen árajánlatot és használati utasítást. Szénsavas MéssSrágya- gyár Igazgatósága, CiZKUPELE lapiíásánál mindenekelőtt azzal a kérdéssel kell foglalkozni, hogy milyen arányban kellene felosztani a fogyasztási szeszfőzők egész kontingensét a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak között. Ehhez a kérdéshez röviden a következőiket kell megjegyezni: Az éppen nevezett két csoport között a kölcsönös termelési arány eredetileg az 1923- évben 10 évre kötött szerződéssel lett megállapítva és pedig úgy, hogy a mezőgazda- sági szeszgyárakat illette a kontingens 65.26 százaléka, az élesztőgyártás nélküli ipari szeszfőzőket 29.50 százalék s az élesztős szeszgyárakat 5.24 százalék. Ezt az arányt a kormány is betartotta az évenként kiadott hirdetményeiben, legutóbb az 1927/149. számú hirdetménnyel, amely az 1927/28. évi kampányra állapította meg az arányt. Csak az 1928 augusztus 9-én 134. sz. alatt kiadott hirdetmény módosította ezt az arányt az 1928/29. évi idényre úgy, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak a kontingensből 72 százalék jutott, az ipari szeszgyáraknak 23 s az élesztőgyáraknak 5 százalék. A kormány 1928/137. sz. hirdetménye az 1929—30. évi kampányra ezt az arányt ismét eltolta a mezőgazdasági szeszgyárak javára 73 százalék ra. Ezen eltolások ellen az ipari szeszgyárak panaszt adtak be a legfelső közigazgatási bírósághoz, amely a panasszal megtámadott 1929 137. és 1928— 134. számú hirdetményeket törvényteleneknek nyilvánította lényegileg abból az ok. bál, hogy az 1920-337- számú felhatalmazási törvény bizonyos szabályozó intézkedésekre csak az egész kormányt hatalmazta föl s ennek következtében törvényelle nes volt, ha a kormány ezt a fölhatalmazást az 1920—355. számú kormányrendelet 4. paragrafusával! a kormánynak valamelyik tagjára ruházta át. A javaslat a kontingens szétosztásának kérdése megoldásánál a termelési viszonyokból indul ki, amint azok a legutóbb alakultak, emellett az élesztő-gyáraknál figyelembe veszi azt a lényt, hogy ezek termelésének terjedelmié az utóbbi években nem szenvedett olyan sérelmet, mint a többi ipari szeszgyár termelésének terjedelme. Megalakult a belga-csehszlovák kereskedelmi kamara. Brüsszeliben a minit napoikban alakult meg a belga-csehszlovák kereskedelmi kamara, amely a legközelebb már meg is kezdi működését. A belga-csehszlovák kamara elnökéül Francois szenátort választották meg. A választmánynak kilenc belga és hat csehszlovák tagija van. Meggyengült a dollár. A nemzetközi devizapiacokon tegnap tenmiéezetszerü'leg a Goldiborough- iféle javaslat vélt élénk viták tárgya, mely javaslat szerint a dollár vásárló erejét törvényesen úgy akarják szabályozni, hogy az az 1921—1929. évek átlagos vásárló erejének feleljen meg. A nemzetközi devizapiacok ezekre a hírekre nagy nyugtalansággal -rezonáltak, mert az ilynemű törvény következményei szinte belátlhatatlanok. Ennek következtében a legtöbb piacon a dollár árfolyama erőfen esett-, igy Amszterdamban 20 centtel, Parisban 25.34-re s Zürichben 514-re csökkent. Prágában a dollár változatlan maradt, . ' -y„---De vizák, kötött forgalom: Athén 22.20, Belgrád 51.25, Budapest 428, Tahin 701, Riga 554.50, Szófia 20.65, Bécs 379.50. Prága, május 4. Valuták: Holland 1361, jugoszláv 56.80, német 799.50, belga 469, magyar 454.50, román 19.85, svájci 655.75, dán 658, angol 123.50, spanyol 271, olasz 179.40, északamerikai 33.45, norvég 508, francia 132.82 ’A, bolgár 20.40, svéd 598. lengyel 376.75, osztrák 410.50. Magyarország gazdasági helyzete a Pénzintézeti Központ jelentése tükrében. Budapestről jelentik: A Pénzintézeti Központ gazdasági jelentés©, amelyet már az egész világon a leghitelesebb kútfőnek ismernek el, Magyarország gazdasági helyzetének megismerése szempontjából, most lépett nyolcadik éyfolyamába. A mos>t megjelent idei első szám, amely ügy mint az eddigiek, angol, német és francia nyelven jelent meg, összefoglaló képét nyújtja az elmúlt esztendő gazdasági eseményeinek. Bevezetésül részletesen ismerteti a magyar kormány gazdasági és pénzügypolitikái intézkedéseit, különösen azokat a rendelkezéseket, amelyek az .angolokkal kötött hitel meg rögzítő egyezménnyel vannak összefüggésben. Ezzel kapcsolatban ismerteti a jelentés a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét is, majd áttér a gazdasági élet egyes ágainak jellemzésére. Megállapítja a Pénzintézeti Központ, hogy az agrártermékek árhanyatlásával egyidőben a devizakorlátozások nyomán az ipari termékek ára emelkedett. Ezáltal az agrártermékek piacra hozatalából származó reális vásárlóerő visszaesett és három év alatt 27 százalékkal gyengült. A kereskedelempolitikai helyzet azáltal romlott, hogy az utóbbi hónapokban a legtöbb ország ismét beviteli korlátozásokat léptetett életbe és igy Magyarország is kénytelen volt erre az útra lépni. A kereskedelem általános helyzete a:z üzleti tevékenység összezsugorodását szenvedi, különösen a mezőgazdaság vásárlóerejének folytonos gyengülése miatt. Az ipar kedvezőtlen helyzetére világit, hogy a munkanélküliek száma 25.000-ről közel 34 ezerre emelkedett. Különösen érdekesek azok az adatok, amelyek a legfontosabb mezőgazdasági iparokra vonatkoznak. A cukoripar a szeptember elsején kezdődő termelési időszakban junuár végéig 1.13 millió métermázsa cukrot állított elő, az előző év megfelelő időszakának 2.1 millió métermázsájávai szemben. A szeszipar a múlt évben 220.000 hektoliter szeszt állított elő, az előző évi 416.500 hektoliterével szemben. Visszaesést mutat az Államvasutak múlt év második félévi ered-. iméinye is, amennyiben az előző évihez viszonyítva az utasok száma 41.1 millióról 35.32 milliónál, a szállított áruk mennyisége pedig 11.4 millió tonnáról 9 millió -tonnára csökkent. A Pénzintézeti Központhoz tartozó intézetek és a postatakarékpénztár összes betétállománya február végén 1734.65 millió pengő vök, -mig egy évvel ezelőtt, tavaly március végén 2129 millió pengőre rúgott, az apadás tehát egy év alatt csaknem 400 millió. A Pénzintézeti Központ jelentését gondosan készitett és könnyen áttekinthető táblázatok, diagrammok és grafikonok teszik még szemlélte- tőbbé. Jelentős iizemredukciók az érsekujvári bőrgyárban. Érsekujvári tudósítónk jelenti: A Bata-nvüvek tulajdonában levő érsekujvári bőrgyárban a zlini központ rendelkezésére május 1-től kezdődőleg jelentős üzemosökk-entésre került a sor. Néhány hónappal ezelőtt még közel 400 munkást foglalkoztatott a nagyhírű üzem, azonban a gazdasági nehézségek következtében hétről-hétre kisebb-na- gyobb elbocsátásokra került a sor, úgyhogy ezeidő- szeriot alig 2-50 ember dolgozik az üzemben. Melóim üzemigazgató a napokban tért vissza Zlinből, ahonnan azt az utasítást hozta, hogy a gyár két osztályát teljesen beszüntetik s körülbelül 130—140 embernek felmondanak. A hir érthető izgalmat keltett úgy a munkásság körében, mint a városban, mert aggodalommal látják, hogy a munka- nélküliség Érsekujvárott a tavaszi hónapokban egyre emelkedik. A Bata-cég háromnegyed évvel ezelőtt vette meg rendkívül olcsón a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól a jelentős üzemet s nagy tervei voltak vele. Terveit azonban a gazdasági válság állandó súlyosbodása áthúzta. Nincs kizárva, hogy az üzemire dukció csak átmeneti jellegű s a közeljövőben újból megnyitják a 'beszüntetett osztályokat, azonban olyan hírek is vannak, hogy az üzem teljes beszüntetésére ás sor kerülhet, ha az exportlehetőségek nem javulnak. Csökken a prágai vágóhíd forgalma. A prágai Állat és Huspénztár a műit nap óidban tartotta tizedik rendes közgyűlését, amelyen jóváhagyták az 1931. évi elszámolásokat és mérlegek A tiszta nyereség 437.703 korona 10 fillért tett ki, ami 320 ezer koronával ke-' veisébb az előző évi tiszta nyereségnél. Az Áilat és Hus-pénztáron át 1931-ben 1117 millió koronáit fizetitek ki a vásárolt húsért és állatokért, mig 1929-ben 1827 millió, 1930-ben 1544 millió korona volt az e címen kifizetett összeg. Az intézet statisztikai kimutatásai szerint i929-ben 158 millió. 1930-ban 156 millió s 1981-ben 134 millió kg hús árát fizették ki a pénztár utján. Különösen érésén csökkent a külföldi állatok és hús behozatala. így az 1930. évvel szemben 1931-ben Lengyelország- ból 93 százalékkal, Magyarországból 190 százalékkal, Romániából 27 százalékkal s Lettországból teljes 100 százalékkal kevesebb húst és állatot importáltak a prágai vágóhídra. __ — Á budapesti nemzetközi vásárra az igazolványok megérkeztek a pozsonyi m. kir. konzulátushoz és 24 Kéért 4- 4 Ké portóért kaphatók, v -v --v^
