Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-28 / 121. (2934.) szám

1932 május 28, szombati. TI«GAlMAG^ARHITíLai» 3 Munkács választani les A 'közigazgatási reformban városoknak megbá­nj’ott sztovenezkói és ruszinszkói városok negye­dikje: Munkács is választani fog a közeljövőben. — Pozsony, Ungvár, majd Kassa után junius 12-ón Munkács magyarsága és őslakossága is az urnák été fog járulni, hogy megválassza a pártokat és személyeket, melyekre és kikre a város, annak ma­gyarsága és őslakossága érdekeinek képviseletét bizni kívánja. Munkács a magyarság szempontjából a szlovén- szkói és ruszinszkói városok egyik legértékesebb és legjobb magyarságu városa. Különösen az utób­bi években minden magyar vonatkozású esemény­ben és megmozdulásban olyat produkált Munkács, melyet szinte mintaképül lehet állítani a magyar nyilvánosság elé. Emlékezzünk vissza az 1930 de­cemberében tartott népszámlálásra: Alig volt vá­ros, vagy község, melyben a savén elemek hasonló kapacitással, megfélemlítéssel 6 egyéb eszközökkel akarták volna a 20 százalékon alulira szorítani a magyarságot, mint ahogy azt Munkácson tették. És Munkács magyar népe mindezek ellenére meg­állta a helyét, nem tört meg, hanem Olyan eredi- ményt produkált, melyre mindig tisztelettel kell tekinteni. Aztán ott volt a magyar színészet ügye. A teljes szétzülllés és teljes pusztulás fenyegette, amikor Munkács megmozdult a falai közé érkezett már- már teljesen reménytelen helyzetben lévő magyar színtársulat érdekében és nemcsak nem engedte elpusztulni, hanem uj életet öntött belé. Vagy ott van a munkácsi magyar sport ügye. Semmiből lett naggyá. Semmiből olyan sportpályát építtetett, mely a legelső a magasan szubvencionált és mindenben támogatott sportegyesüietek alkotá­sai között. És van a munkácsi magyarság-őslakos­ság sportjának olyan lelkes, áldozatkész közönsége, amilyen — bármilyen nagy is ma mindenütt a ha­zai sport iránti rajongás. — másutt alig van. És folytathatnék még Munkács dicséretét tovább is, más vonatkozásokban is, de felesleges. Csak azt kell megállapítanunk, hogy Munkács magyar érté­két az az összetartozás és öntudat tette, mely Mun­kácsot, illetve magyarságát s őslakosságát oly ki­magaslóan jellemezte. Munkács megyairsága-ősiakossága tudott össze­fogni, tudott egységesen megmozdulni mindannyi­szor, valahányszor kellett. Nem a vezetők érdeme ez, hanem inkább magának Munkáos öntudatos ma­gyarságának és őslakosságának érdeme. Munkács ,ymagateremtette“ város. Valami hallat­lan élni s dolgozni akarás él lakosságában. Minden támogatás nélkül maga teremtette s fejlesztette magát. Munkács különösen mostoha gyermeke a cseh­szlovák kormánypártok rezsimjének. Soha semmi­féle támogatást, segítséget nem nyert tőlük. Sőt. Olyan terhek vállalására kényszeritették, melyeket az államhatalomnak lett volna kötelessége magára vállalni. Emellett pedig a kormányhatalom segít­sége olyanok kezébe adta Munkács vezetését a leg­utóbbi években, kik nem a város érdekeit szól­ták, hanem a kormányzati intencióknak voltak szol­gái s igy egyre több és több terhet róttak a város és adózói vállára. Szinte csődbe kergették a gaz­dag Munkácsot, amelyben két évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt a városi pótadó. Hogy miként kezeli a kormányzat Munkácsot, arra nézve a legjellemzőbb Munkács iskolaügye és Munkács megadóztatása. Munkácson vannak a legszomorubb tanügyi vi­szonyok az egész Csehszlovákiában. Olyan zsúfol­tak az iskolák, mint sehol. És egyre-másra szerve­zik a cseh iskolákat: a cseh polgárit, cseh gimná­ziumot, cseh tanítóképzőt a régi iskolaépületek­ben, a magyar őslakosgyermekek nevelésének és tanításának rovására anélkül, hogy egyetlen uj tan­termet építenének. És ugyanakkor a szerződésileg biztosított épületet nem adják oda a magyar taní­tás céljaira. Magyar gimnáziumot nem engedélyez a több mint 20 százalékos magyarságu város ré­szére a tanügyi kormányzat. Hogy Munkácson hogy adóztatják meg az őslakosságot s még inkább hogy eszközük ott az adóvégrehajtásokat, az köztudo­mású. És Munkács mégis él. Él, mert élteti magyarsá­gának-ős lak osságának- komolysága, öntudata, élteti az a lelkesedni tudás, mely Munkácsban van. Ez a Munkács junius 12-én választani fog. Mint hírlik: 25—30—33 jelölőlista, párt fog küzdeni a 42 városatyai mandátumért. Munkács tehát rekord- l'ietaszúmot, fog produkálni. Szomorú rekord ez, mert azt jelenti, hogy Munkács magyarságát és ős­lakosságát apró részekre akarják szétszedni. A munkácsi listatömkelegben a pártok legna­gyobb része uj, ad hoc alakulás, melynek semmi egyéb célja nincs mint az, hogy részben egyéni anyagi s hiúsági törekvéseket szolgáljon, másrészt pedig az, hogy gyengítse a magyarságot. A munká­csi híradások szerint az uj pártok szervezői és lista­vezetői között (egy-két értékes és tiszteletreméltó kivételével) egyetlen olyan sincs, kiktől azt remél­hetné a munkácsi magyarság és őslakosság, hogy ha megválasztanák őket. mandátumukkal és egyé­niségükkel tudnák s akarnák a magyarság-őslakos­ság érdekeit szolgálni! Figyelnünk kell a választásra készülő Munkácsot, mint egyik legértékesebb közönségü városát a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarságnak. És bízunk Munkácsban. Bíznunk kell abban, hogy ha Munkács magyar-őslakos társadalmának egyetlen komoly s értékes tagja sem vállalkozott arra, hogy gyengítse, megbontsa uj pártalakitással a munkácsi magyar­ság-őslakosság egységét (és ebben ismét példát ad Munkács!), akkor remélnünk keli! azt is, hogy Műn-,, Bőim: A bizonytalanság érzete egyre fokozódik... A külügyminiszter pesszimista heroszkóoot áliii Európának — Szerinte a mai kor a „súlyos megrázkódások, a bizonytalanság s az aggodalmak korszaka** — ft helyzet kulcsa a német belpolitika alakulásában van Prága, májaié 27. A os>eh nemzeti szocia­lista párt vezetőségének csütörtöki ülésén Bemos MiMgyiminlsfflter beszédet mondott. A nemzeti szociális!a párti lapok jelentése szerint a külügyminiszter a következőket mondta: — A nemzetközi helyzet; nem mutat ör­vendetes képet. Egyes európai államok vi­szonyai meglehetősen kaszáltak, belpoliti­kai helyzetük súlyos s ezért vau az, hogy egyes kormányok képtelenek lévén a kom­promisszumra, a nemzetközi tárgyalások során oly kevés sikert mutatnak fel. Emiatt alig lehet várni, hogy a leszerelési konfe­renciának behatóbb sikere legyen. Ugyan­ebből az okból nem lehet nagy eredménye­ket remélni a lausanne-i jóvátétel! konfe­renciától sem, melynek azonban Európa to­vábbi gazdasági és pénzügyi fejlődéséire messzemenő befolyása lesz. Az általános gazdasági válság következtében az egyes ál­lamok korlátozzák külkereskedelmüket, ami az államok további gazdasági izolálásához, a válság további fokozásához s ezzel ismét az egyes államok belpolitikai helyzetének sú­lyosbításához vezet. Ilyen körülményiek mellett a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fejlődése a legközelebbi jövőben semmiképpen sem fordul kedvezőbbre. En­nek bizonyítékait láthatjuk egész sor euró­pai állam gazdasági nehézségeiben, politi­kai és gazdasági nehézségeket látunk a szomszédságunkban és látjuk, hogy a bi­zonytalanság é^zfite egyre fokozódik. Eze­ket a viszonyokat legjobban komplikálja Németország fejlődése, ímely Európa helyze­tének kulcsát jelenti. Németországban tu­lajdonképpen a parlament már nem is mű­ködik, a belpolitikai helyzet kialakulatlan s az ország további fejlődése fogja tulajdon­képpen eldönteni, hogy Európa kedvező vagy kedvezőtlen alakulásnak néz-e elébe. A dolgok ilyetén való állása dacára is té­ves dolog volna valamilyen, bennünket közvetlenül fenyegető veszedelemtől félni. Még Kína és Japán konfliktusának kiélező­dése sem okozott mélyebb megrázkódtatást Európában. Európa erre föl van készülve. De a mai időt mégis úgy kell tekintenünk, mint a súlyos megrázkódásoik, a bizonyta­lanság s aggodalmak korszakát, melyből számunkra az egyetlen kiuit államalkotó elemeinknek öntudatos együttműködése, a kölcsönös segítség a nemzeti és az állami szolidaritás jegyében. Államunkat ebben a nehéz korszakban sem érheti baj. Úgy bel-, mint külpolitikai téren szilárdabbak és erő­sebbek vagyunk, mint azok, akik nekünk kárt okolhatnának. De hogy ezt az idősza­kot sikeresen élhessük át, annak előfelté­tele a belső rend, az Ínséges rétegeink se­gítségére irányuló őszinte igyekezet, a szi­lárd állampolitika, a céltudatos, alkotó pénzügyi politika, amely megtalálja a he­lyes utat azirányban, hogy azokat terheljük meg az áldozathozatallal, akik áldozatok viselésére képesek. Külpolitikánk nem tér JQJd PIA© - porcellán művészkén munkája, ezérí utolérhetetlen bájt varázsol szobáiba. &ei LA Minden jó szaküzletben kapható! Kérjen ajánlatot a főleraítattól: EPIAG, Prag II., Príkopy 20, Telefon 21839. el eddigi irányvonalától, ezt tovább is be­tartja és fel van készülve minden lehető­ségre, miért meg van róla győződve, begy az áliam és a nemzet érdekeit ugyanazzal a sikerrel fogja megvédeni, mint az elmúlt tizennégy év alatt. Herriot: Szeretem a magyarokat... voltak, önöknél szerettem meg a eunbail- mot. Hiszem, hegy a magyar nép oly jövő felé halad, amelyben a gátló politikai, gaz­dasági és pénzügyi nehézségek ellenére is kehiére fogja ölelni a testvér francia népet Franciaország leendő miniszterelnökének magyarbarát nyilat­kozata — „Óhajtom, hogy Magyarország visszanyerhesse nyu­galmát és elfoglalhassa helyét a kulturnemzetek sorában Budapest, .május 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telei onjelentése.) Harmot, Fran­ciaország jövendő minisztereilnöke, fogadta az Est párisi munkatársát, akinek nagyfon- tosságu magyarbarát nyilatkozatot adott. Herriot azzal kezdte a beszélgetést, hogy az interjúvoló újságírónak régebben tett ígére­te ellenére merni látogathatott el Magyaror­szágra, mert már magyarországi utjának hí­re is tulnagy polémiát kavart volna fel. országot nem ismerem. Húsz évvel ezelőtt, amikor ott jártam, a magyarok vidámak — Almikor pedig hazám kormányirudjá­nak élére kerülök, beteljesülve szeretném látni azt az óhajomat, hogy Magyarország visszanyerhesse megelégedését, nyugalmát és elfoglalhassa helyét az európai kultur- nemzetek sorában — fejezte be a beszélge­tést Herriot. Feffyweres államcsínyre készítitek a fasiszták? — Különben mit mondhatnék a magyar közönségnek előestéjén annak a napnak, amelyen átveszem a hatalmat Franciaor­szág felett — mondotta Herriot. — Hiába­való dolgokat nem szeretek fecsegni. Meg­ígérem azonban, hogyha felkeres Lausanne- ban, részletesen kifejtem felfogás óimat a magyar kérdésiről. Szeretem Magyarorszá­got, szeretem a magyarokat, oly jól isme­rem viszonyaikat, mint saját tenyeremet. Húsz évvel ezelőtt jártam Magyarországon és annak a vidéknek amelyen jártain, min­den falvára jól emlékszem. Tudom, hogy a magyar nemzet ösztönös szabadságáhitatát — amelynek szószólói Petőfi, Jókai, Ady — semmiféle pillanatnyilag ellentétes politikai irányzat el nem nyomhatja. A mai Magyar­káos magyarságának s áslak osságának nem lesz egyetlen komoly s öntudatos tagja sem, mely az ily pártokra adná le szavazatát, mely ne a magyar pártokat támogatná szavazatával. A magyarság szövetkezett ellenzéki pártjai Mun­kácson két listát adtak be. A magyar nemzeti (ős- lakó) párt, mely eddig, s reméljük ezután is, Mun­kács eleő, legrégibb szervezettségű pártja, 3-as szá­mot viselő listája élén ez alkalommal is Nedeckey Jánost jelöli. A második magyar-őalakó listát az országos keresztényszocialista párt helyi csoportja adta be. Ez a 7-es számot viselő lista Lukács Antal Latariőstatták dajda veit tábornak öccsét - Tizenkét személv ellen reidtörvénves eljárás indult Prága, május 27. Legutóbbi számunkban röviden jelenítettük, hogy a belügyminiszté­rium rendeletére a cseh fasiszta szervezet központi helyiségeiben és vezetőinek laká­sán számos házkutatást tartottak. A tömeges házkutatásról a csehszlovák sajtóiroda a kö­vetkező jelentést adta ki: A fasiszta szövet­ség ifjúsági osztálya törvényellenes tevé­kenységének felülvizsgálása után a fasiszta szövetség központjában s a Fasistické Listy című lap kiadóhivatalában és szerkesztőségé­ben házkutatások voltak, mivel alapos gyanú forgott fenn arra nézve, hogy ott olyan írás­beli anyag található, mely az ifjúsági alosz­tály működésére vonatkozik. Ezenkívül ház­kutatás volt az ifjúsági szakosztály egyes ve­zetőinél. A házutatások során nagymennyi­ségű Írásbeli anyagot foglaltak le s adtak át a bíróságnak. A foganatosított kihallgatások után az ál­lamügyészségen tizenkét személy ellen büntető feljelentést tettek a rendtörvény 2. és 17. paragrafusa alapján. A gyanúsítottak közül kettőt a prágai büntető bíróság fog­házába szállítottak. A Právo Lidu jelentése szerint, a két letartóztatott Kolár Tamás, a fasiszta ifjúsági szakosztály 44 éves főparancsnoka és Gtajda János 27 éves íunkcionárus, aki nem más, mint Gajrla volt tábornoknak az öccse. vény 2. és 17. paragrafusa alapján tettek bűnvádi följelentést. A rendiörvény 2. para­grafusa a köztársaság elleni üzelmek előké­szítéséről és az alkotmány, valamint az ál­lamforma erőszakos megváltoztatására irá­nyuló kísérletről szól. A 17. paragrafus ál­lamellenes személyek szervezkedéséről be­szél. A feljelentést indokolja az, hogy a fasiszták fegyveres csapatokat szervez­tek, sőt legutóbb Délcsehországban külön­leges kiképzést adtak ifjúiknak a kézi grá­nátok használatára. A 17. paragrafus az állam iránt ellenséges érzületű személyek szövetkezéséről beszél, ami nyilvánvalóan megvan a fasiszta mozga­lom célkitűzéseiben. A lefoglalt anyag világosan bizonyítja, hogy államfordulatot akartak előidézni a fasiz­mus diktatúrájának bevezetésével. A nemzeti szocialista lapok jelentése szerint egész vagont kitevő írásbeli anyagot foglal­tak le. A 20 őrizetbe vett személy kihallga­tása egész éjjel tartott. A szocialista sajtó követeli, hogy bocsássák el az állam kötelé­kéből azokat, a hivatalnokokat, akik a fasisz­ta szervezet tagjai. Feloszlatták az ifjúsági szervezeteket Ma délelőtt Nagy-Prága rendőrségi körle­tében hivatalosan feloszlatták a fasiszták if­n-evével indul a párt biztos erősödését Ígérő harcba. Bízunk Munkácsban, magyarsága öntudatoseágá- ban, hogy eddigi jó hírét a hevesnek Ígérkező köz­ségi választásban is megőrzi és biztosítja! r A lap véleménye szerint a legközelebbi na­pokban az ifjúsági alosztály harmadik vezető személyiségiét is le fogják tartóztatni. A gya­núsítottak legnagyobb része ellen — írja a lap — a köztársaság védelméről szóló tör­jusági szervezeteit. A vidéken a belügymi­nisztérium erre vonatkozó rendeletét a járási hivatalok hajtják végre. A rendőrségen ma nem voltak újabb kihallgatások s az iratokat áttették az államügyészséghez.

Next

/
Thumbnails
Contents