Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-28 / 121. (2934.) szám
1932 május 28, szombati. TI«GAlMAG^ARHITíLai» 3 Munkács választani les A 'közigazgatási reformban városoknak megbánj’ott sztovenezkói és ruszinszkói városok negyedikje: Munkács is választani fog a közeljövőben. — Pozsony, Ungvár, majd Kassa után junius 12-ón Munkács magyarsága és őslakossága is az urnák été fog járulni, hogy megválassza a pártokat és személyeket, melyekre és kikre a város, annak magyarsága és őslakossága érdekeinek képviseletét bizni kívánja. Munkács a magyarság szempontjából a szlovén- szkói és ruszinszkói városok egyik legértékesebb és legjobb magyarságu városa. Különösen az utóbbi években minden magyar vonatkozású eseményben és megmozdulásban olyat produkált Munkács, melyet szinte mintaképül lehet állítani a magyar nyilvánosság elé. Emlékezzünk vissza az 1930 decemberében tartott népszámlálásra: Alig volt város, vagy község, melyben a savén elemek hasonló kapacitással, megfélemlítéssel 6 egyéb eszközökkel akarták volna a 20 százalékon alulira szorítani a magyarságot, mint ahogy azt Munkácson tették. És Munkács magyar népe mindezek ellenére megállta a helyét, nem tört meg, hanem Olyan eredi- ményt produkált, melyre mindig tisztelettel kell tekinteni. Aztán ott volt a magyar színészet ügye. A teljes szétzülllés és teljes pusztulás fenyegette, amikor Munkács megmozdult a falai közé érkezett már- már teljesen reménytelen helyzetben lévő magyar színtársulat érdekében és nemcsak nem engedte elpusztulni, hanem uj életet öntött belé. Vagy ott van a munkácsi magyar sport ügye. Semmiből lett naggyá. Semmiből olyan sportpályát építtetett, mely a legelső a magasan szubvencionált és mindenben támogatott sportegyesüietek alkotásai között. És van a munkácsi magyarság-őslakosság sportjának olyan lelkes, áldozatkész közönsége, amilyen — bármilyen nagy is ma mindenütt a hazai sport iránti rajongás. — másutt alig van. És folytathatnék még Munkács dicséretét tovább is, más vonatkozásokban is, de felesleges. Csak azt kell megállapítanunk, hogy Munkács magyar értékét az az összetartozás és öntudat tette, mely Munkácsot, illetve magyarságát s őslakosságát oly kimagaslóan jellemezte. Munkács megyairsága-ősiakossága tudott összefogni, tudott egységesen megmozdulni mindannyiszor, valahányszor kellett. Nem a vezetők érdeme ez, hanem inkább magának Munkáos öntudatos magyarságának és őslakosságának érdeme. Munkács ,ymagateremtette“ város. Valami hallatlan élni s dolgozni akarás él lakosságában. Minden támogatás nélkül maga teremtette s fejlesztette magát. Munkács különösen mostoha gyermeke a csehszlovák kormánypártok rezsimjének. Soha semmiféle támogatást, segítséget nem nyert tőlük. Sőt. Olyan terhek vállalására kényszeritették, melyeket az államhatalomnak lett volna kötelessége magára vállalni. Emellett pedig a kormányhatalom segítsége olyanok kezébe adta Munkács vezetését a legutóbbi években, kik nem a város érdekeit szólták, hanem a kormányzati intencióknak voltak szolgái s igy egyre több és több terhet róttak a város és adózói vállára. Szinte csődbe kergették a gazdag Munkácsot, amelyben két évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt a városi pótadó. Hogy miként kezeli a kormányzat Munkácsot, arra nézve a legjellemzőbb Munkács iskolaügye és Munkács megadóztatása. Munkácson vannak a legszomorubb tanügyi viszonyok az egész Csehszlovákiában. Olyan zsúfoltak az iskolák, mint sehol. És egyre-másra szervezik a cseh iskolákat: a cseh polgárit, cseh gimnáziumot, cseh tanítóképzőt a régi iskolaépületekben, a magyar őslakosgyermekek nevelésének és tanításának rovására anélkül, hogy egyetlen uj tantermet építenének. És ugyanakkor a szerződésileg biztosított épületet nem adják oda a magyar tanítás céljaira. Magyar gimnáziumot nem engedélyez a több mint 20 százalékos magyarságu város részére a tanügyi kormányzat. Hogy Munkácson hogy adóztatják meg az őslakosságot s még inkább hogy eszközük ott az adóvégrehajtásokat, az köztudomású. És Munkács mégis él. Él, mert élteti magyarságának-ős lak osságának- komolysága, öntudata, élteti az a lelkesedni tudás, mely Munkácsban van. Ez a Munkács junius 12-én választani fog. Mint hírlik: 25—30—33 jelölőlista, párt fog küzdeni a 42 városatyai mandátumért. Munkács tehát rekord- l'ietaszúmot, fog produkálni. Szomorú rekord ez, mert azt jelenti, hogy Munkács magyarságát és őslakosságát apró részekre akarják szétszedni. A munkácsi listatömkelegben a pártok legnagyobb része uj, ad hoc alakulás, melynek semmi egyéb célja nincs mint az, hogy részben egyéni anyagi s hiúsági törekvéseket szolgáljon, másrészt pedig az, hogy gyengítse a magyarságot. A munkácsi híradások szerint az uj pártok szervezői és listavezetői között (egy-két értékes és tiszteletreméltó kivételével) egyetlen olyan sincs, kiktől azt remélhetné a munkácsi magyarság és őslakosság, hogy ha megválasztanák őket. mandátumukkal és egyéniségükkel tudnák s akarnák a magyarság-őslakosság érdekeit szolgálni! Figyelnünk kell a választásra készülő Munkácsot, mint egyik legértékesebb közönségü városát a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarságnak. És bízunk Munkácsban. Bíznunk kell abban, hogy ha Munkács magyar-őslakos társadalmának egyetlen komoly s értékes tagja sem vállalkozott arra, hogy gyengítse, megbontsa uj pártalakitással a munkácsi magyarság-őslakosság egységét (és ebben ismét példát ad Munkács!), akkor remélnünk keli! azt is, hogy Műn-,, Bőim: A bizonytalanság érzete egyre fokozódik... A külügyminiszter pesszimista heroszkóoot áliii Európának — Szerinte a mai kor a „súlyos megrázkódások, a bizonytalanság s az aggodalmak korszaka** — ft helyzet kulcsa a német belpolitika alakulásában van Prága, májaié 27. A os>eh nemzeti szocialista párt vezetőségének csütörtöki ülésén Bemos MiMgyiminlsfflter beszédet mondott. A nemzeti szociális!a párti lapok jelentése szerint a külügyminiszter a következőket mondta: — A nemzetközi helyzet; nem mutat örvendetes képet. Egyes európai államok viszonyai meglehetősen kaszáltak, belpolitikai helyzetük súlyos s ezért vau az, hogy egyes kormányok képtelenek lévén a kompromisszumra, a nemzetközi tárgyalások során oly kevés sikert mutatnak fel. Emiatt alig lehet várni, hogy a leszerelési konferenciának behatóbb sikere legyen. Ugyanebből az okból nem lehet nagy eredményeket remélni a lausanne-i jóvátétel! konferenciától sem, melynek azonban Európa további gazdasági és pénzügyi fejlődéséire messzemenő befolyása lesz. Az általános gazdasági válság következtében az egyes államok korlátozzák külkereskedelmüket, ami az államok további gazdasági izolálásához, a válság további fokozásához s ezzel ismét az egyes államok belpolitikai helyzetének súlyosbításához vezet. Ilyen körülményiek mellett a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fejlődése a legközelebbi jövőben semmiképpen sem fordul kedvezőbbre. Ennek bizonyítékait láthatjuk egész sor európai állam gazdasági nehézségeiben, politikai és gazdasági nehézségeket látunk a szomszédságunkban és látjuk, hogy a bizonytalanság é^zfite egyre fokozódik. Ezeket a viszonyokat legjobban komplikálja Németország fejlődése, ímely Európa helyzetének kulcsát jelenti. Németországban tulajdonképpen a parlament már nem is működik, a belpolitikai helyzet kialakulatlan s az ország további fejlődése fogja tulajdonképpen eldönteni, hogy Európa kedvező vagy kedvezőtlen alakulásnak néz-e elébe. A dolgok ilyetén való állása dacára is téves dolog volna valamilyen, bennünket közvetlenül fenyegető veszedelemtől félni. Még Kína és Japán konfliktusának kiéleződése sem okozott mélyebb megrázkódtatást Európában. Európa erre föl van készülve. De a mai időt mégis úgy kell tekintenünk, mint a súlyos megrázkódásoik, a bizonytalanság s aggodalmak korszakát, melyből számunkra az egyetlen kiuit államalkotó elemeinknek öntudatos együttműködése, a kölcsönös segítség a nemzeti és az állami szolidaritás jegyében. Államunkat ebben a nehéz korszakban sem érheti baj. Úgy bel-, mint külpolitikai téren szilárdabbak és erősebbek vagyunk, mint azok, akik nekünk kárt okolhatnának. De hogy ezt az időszakot sikeresen élhessük át, annak előfeltétele a belső rend, az Ínséges rétegeink segítségére irányuló őszinte igyekezet, a szilárd állampolitika, a céltudatos, alkotó pénzügyi politika, amely megtalálja a helyes utat azirányban, hogy azokat terheljük meg az áldozathozatallal, akik áldozatok viselésére képesek. Külpolitikánk nem tér JQJd PIA© - porcellán művészkén munkája, ezérí utolérhetetlen bájt varázsol szobáiba. &ei LA Minden jó szaküzletben kapható! Kérjen ajánlatot a főleraítattól: EPIAG, Prag II., Príkopy 20, Telefon 21839. el eddigi irányvonalától, ezt tovább is betartja és fel van készülve minden lehetőségre, miért meg van róla győződve, begy az áliam és a nemzet érdekeit ugyanazzal a sikerrel fogja megvédeni, mint az elmúlt tizennégy év alatt. Herriot: Szeretem a magyarokat... voltak, önöknél szerettem meg a eunbail- mot. Hiszem, hegy a magyar nép oly jövő felé halad, amelyben a gátló politikai, gazdasági és pénzügyi nehézségek ellenére is kehiére fogja ölelni a testvér francia népet Franciaország leendő miniszterelnökének magyarbarát nyilatkozata — „Óhajtom, hogy Magyarország visszanyerhesse nyugalmát és elfoglalhassa helyét a kulturnemzetek sorában Budapest, .május 27. (Budapesti szerkesztőségünk telei onjelentése.) Harmot, Franciaország jövendő minisztereilnöke, fogadta az Est párisi munkatársát, akinek nagyfon- tosságu magyarbarát nyilatkozatot adott. Herriot azzal kezdte a beszélgetést, hogy az interjúvoló újságírónak régebben tett ígérete ellenére merni látogathatott el Magyarországra, mert már magyarországi utjának híre is tulnagy polémiát kavart volna fel. országot nem ismerem. Húsz évvel ezelőtt, amikor ott jártam, a magyarok vidámak — Almikor pedig hazám kormányirudjának élére kerülök, beteljesülve szeretném látni azt az óhajomat, hogy Magyarország visszanyerhesse megelégedését, nyugalmát és elfoglalhassa helyét az európai kultur- nemzetek sorában — fejezte be a beszélgetést Herriot. Feffyweres államcsínyre készítitek a fasiszták? — Különben mit mondhatnék a magyar közönségnek előestéjén annak a napnak, amelyen átveszem a hatalmat Franciaország felett — mondotta Herriot. — Hiábavaló dolgokat nem szeretek fecsegni. Megígérem azonban, hogyha felkeres Lausanne- ban, részletesen kifejtem felfogás óimat a magyar kérdésiről. Szeretem Magyarországot, szeretem a magyarokat, oly jól ismerem viszonyaikat, mint saját tenyeremet. Húsz évvel ezelőtt jártam Magyarországon és annak a vidéknek amelyen jártain, minden falvára jól emlékszem. Tudom, hogy a magyar nemzet ösztönös szabadságáhitatát — amelynek szószólói Petőfi, Jókai, Ady — semmiféle pillanatnyilag ellentétes politikai irányzat el nem nyomhatja. A mai Magyarkáos magyarságának s áslak osságának nem lesz egyetlen komoly s öntudatos tagja sem, mely az ily pártokra adná le szavazatát, mely ne a magyar pártokat támogatná szavazatával. A magyarság szövetkezett ellenzéki pártjai Munkácson két listát adtak be. A magyar nemzeti (ős- lakó) párt, mely eddig, s reméljük ezután is, Munkács eleő, legrégibb szervezettségű pártja, 3-as számot viselő listája élén ez alkalommal is Nedeckey Jánost jelöli. A második magyar-őalakó listát az országos keresztényszocialista párt helyi csoportja adta be. Ez a 7-es számot viselő lista Lukács Antal Latariőstatták dajda veit tábornak öccsét - Tizenkét személv ellen reidtörvénves eljárás indult Prága, május 27. Legutóbbi számunkban röviden jelenítettük, hogy a belügyminisztérium rendeletére a cseh fasiszta szervezet központi helyiségeiben és vezetőinek lakásán számos házkutatást tartottak. A tömeges házkutatásról a csehszlovák sajtóiroda a következő jelentést adta ki: A fasiszta szövetség ifjúsági osztálya törvényellenes tevékenységének felülvizsgálása után a fasiszta szövetség központjában s a Fasistické Listy című lap kiadóhivatalában és szerkesztőségében házkutatások voltak, mivel alapos gyanú forgott fenn arra nézve, hogy ott olyan írásbeli anyag található, mely az ifjúsági alosztály működésére vonatkozik. Ezenkívül házkutatás volt az ifjúsági szakosztály egyes vezetőinél. A házutatások során nagymennyiségű Írásbeli anyagot foglaltak le s adtak át a bíróságnak. A foganatosított kihallgatások után az államügyészségen tizenkét személy ellen büntető feljelentést tettek a rendtörvény 2. és 17. paragrafusa alapján. A gyanúsítottak közül kettőt a prágai büntető bíróság fogházába szállítottak. A Právo Lidu jelentése szerint, a két letartóztatott Kolár Tamás, a fasiszta ifjúsági szakosztály 44 éves főparancsnoka és Gtajda János 27 éves íunkcionárus, aki nem más, mint Gajrla volt tábornoknak az öccse. vény 2. és 17. paragrafusa alapján tettek bűnvádi följelentést. A rendiörvény 2. paragrafusa a köztársaság elleni üzelmek előkészítéséről és az alkotmány, valamint az államforma erőszakos megváltoztatására irányuló kísérletről szól. A 17. paragrafus államellenes személyek szervezkedéséről beszél. A feljelentést indokolja az, hogy a fasiszták fegyveres csapatokat szerveztek, sőt legutóbb Délcsehországban különleges kiképzést adtak ifjúiknak a kézi gránátok használatára. A 17. paragrafus az állam iránt ellenséges érzületű személyek szövetkezéséről beszél, ami nyilvánvalóan megvan a fasiszta mozgalom célkitűzéseiben. A lefoglalt anyag világosan bizonyítja, hogy államfordulatot akartak előidézni a fasizmus diktatúrájának bevezetésével. A nemzeti szocialista lapok jelentése szerint egész vagont kitevő írásbeli anyagot foglaltak le. A 20 őrizetbe vett személy kihallgatása egész éjjel tartott. A szocialista sajtó követeli, hogy bocsássák el az állam kötelékéből azokat, a hivatalnokokat, akik a fasiszta szervezet tagjai. Feloszlatták az ifjúsági szervezeteket Ma délelőtt Nagy-Prága rendőrségi körletében hivatalosan feloszlatták a fasiszták ifn-evével indul a párt biztos erősödését Ígérő harcba. Bízunk Munkácsban, magyarsága öntudatoseágá- ban, hogy eddigi jó hírét a hevesnek Ígérkező községi választásban is megőrzi és biztosítja! r A lap véleménye szerint a legközelebbi napokban az ifjúsági alosztály harmadik vezető személyiségiét is le fogják tartóztatni. A gyanúsítottak legnagyobb része ellen — írja a lap — a köztársaság védelméről szóló törjusági szervezeteit. A vidéken a belügyminisztérium erre vonatkozó rendeletét a járási hivatalok hajtják végre. A rendőrségen ma nem voltak újabb kihallgatások s az iratokat áttették az államügyészséghez.