Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-25 / 119. (2932.) szám

0t év alatt 200 milliót vesztettek a betegsegélyzők — meg kell szüntetni a drága bürokráciát

A betegsegélyzők központi szövetsége emelni akarja a betegbiztosítási illetéket

Ki keli írni azonnal a betegsegélyző! választásokat!

Prága május 24 A betegsegélyző pénztárak központi vezetőségének vasárnapi kongresszusa elfogadta az elnökség azon indítványát, hogy a központi szövetség bevételének 23 százalékával járuljon hozzá a betegse- gélypénztárak 'gyógykezeltetés! céljaira.

Johanis szociáldemokrata szenátor, szövetségi elnök a gazdasági válságról s annak a betegsegélyzőpénztárakra való hatásáról beszélt. Rámutatott azokra a hibákra, amelyek az 1924. évi október 2-iki törvény konstrukciójából eredtek.

A hibát abban látja, hogy a biztosítási prémiumok nagyon alacsonyak 6 ennek következménye, hogy a pénztárak szisztematikus veszteséggel kénytelenek dolgozni. A pénztárak pénzügy! helyzete a munkaadók fizetésképtelensége következtében is erősen rosszabbodott.

Plekot dr. a szociális biztosítási törvény újbóli módosítását követelte, mert a kiadások egyre nőnek s éppen ezért kell a bevételeket is emelni. Más szóval ez annyit jelent, hogy a biztosítási prémiumokat emelni kívánják.

A betegsegélyző pénztáraik 1927-töií 1931 végéig 200 millió koronát rszteiíitek s a tartalékalap maradéka 1931 végén 320 millióra csökkent.

A betegsegélyzőipénztárak rossz pénzügyi helyzete számunkra nem újdonság s mindenfelől hallunk panaszokat, hogy a pénztárak a táppénzeket nem fizetik ki rendesen vagy pe- dik a betegek nem részesülnek megfelelő gyógykezeltetésben, mert az orvosok szigorú utasítást kaptak arra, hogy speciális gyógyszereket nem Írhatnak elő. Csakhogy ezen a bajon a mai súlyos gazdasági válságban, amikor a munkaadók is csak a legnagyobb erő- megfeszitéssel képesek az amugyis tulmagas szociális terheket elviselni, a biztosítási prémiumokat

nem- lehet és nem is szabad még magasabbra emelni. A szociális és betegbiztosítási központoknak feladatuk elsősorban a nagy adminisztrációt leépíteni, egyszer véget vetni annak a helyzetnek, hogy az igazgatói állások a pénztáraknál busásan jövedelmező pártstallumok legyenek.

Sok-sok millió koronát lehetne megtakarítani a személyi kiadásoknál s az évi deficitet ily módon könnyen lehetne kiegyenlíteni. A szociális biztosítás központja ezt azonban nem akarja megcsinálni, hanem a kényelme^ sebb megoldási módot keresi, azaz újból meg akarja terhelni úgy a munkaadókat, mint az alkalmazottakat, ami ellen úgy a munkaadók, mint az alkalmazottak a legélesebben tiltakoznak.

A kitenyésztett betegsegélyzői bürokráciára

Császármetszés*)

Irta; Szmrecsányi Bélát

Rohant velünk a gyorsvonat. Két útit áré a m közül az egyik jólöltözött, kövéres úriember volt, aki udvariaakodó kísérőjével, a vezető pozícióban lévő ember leereszkedésével bánt. Föltűnő volt nőiesen lágy és fehér keze, amelynek ujját hatalmas gyémántgyűrű ékesítette. Azelőtt egyházfejedelmek viseltek ekkora gyűrűt. Utitársa csevegését nem sok figyelemre méltatva, csakhamar a Temps olvasásába merült el. Franciául beszéltek.

— Genf, Lausanne... — mondta néhány perc múlva. — Szánalmas vergődések ... bizonyára ismét az lesz a határozat, hogy legközelebb lehetőleg kellemesebb üdülőhelyen ülnek össze tanácskozni.

. — Nem tudnak, mit csinálni — szólt a másik —, mert senkinek sincs elfogadható ötelete.

— Nem is lesz —- folytatta a kövér ur, fehér kezének indulatos mozdulatával —,• amíg diplomatáké és politikusoké a döntő szó. Hallott már maga olyasmit, hogy a fehérvérűségben, vágy tüdővészben szenvedő beteg bankároknál, közgazdászoknál keresett gyógyulást? Ma az egész világ beteg ... csak szakemberek gyógyíthatják meg. Gazdasági krízishez nem értenek politikusok és diplomaták, örökké szubjektív .szempontjaikkal csak súlyosbíthatják a helyzetet.

*) Szmrecsányi Béla utolsó Írása, amelyet munkatársunk váratlan halála napján, május 21-én hozott meg Prágába a posta.

I elsősorban a munkások panaszkodnak. Ez a bürokrácia akadályozza a betegbiztosítási

(gazdálkodás racionalizálását b mindaddig, amíg a munkásoknak és a munkaadóknak nincs közvetlen beleszólásuk a betegsegélyző pénztárak gazdálkodásába, ezek a szervi bajok nehezen távolíthatók el. A betegsegély- zői bürokráciát az tenyésztette ki, hogy a légA résztvevők energikus hangú el, amelyet Kiterjesztenek az

Szobraim, május 24. A szobránci járás gazdái és iparosai vasárnap délután tiltakozó népgyülést tartottak Szob rá neon a homonnai munkás biztosító bán uralkodó tarthatatlan állapotok miatt.

A gyűlésen számosán jelentek meg a szobránci polgárság köréből és a környéki falvakból is. összesen mintegy 400 ember vett részt a gyűlésen.

A gyűlés elnökéül Dedina Ferencet választották meg, akinek megnyitó szavai után Ganyó István uradalmi intéző részletesen ismertette a panaszokat. Rámutatott a szociális biztosítás hátrányaira az alkalmi és cselédmunkásoknál, kifogásolta a mostanában elrendelt revíziót. Szerinte csak általános megmozdulás hojhatja meg azt az eredményt, hogy a homonnai munkásbiztosi tónál, amely ellen

talán a legtöbb panasz van az egész köztársaságban,

rendszerváltozás történjék. Ezután egyes konkrét eseteket hozott fel. Tavaly például egy szabósegéd kétségbeesésében Szobrámcon felakasztotta magát,

mert munkaképtelen volt tüdővésze miatt s a munkásbiztositó nem volt hajlandó beutalni egy szanatóriumba Az illető ezt halála előtt meg is irta a biztosítónak. Szalomkay Gábor borbélysegéd tüdőbajban szenved, ősz óta sem utalták be szanatóriumba, csak táppénzt kap és az emberek jótékonyságából tartja fenn magát. A betegsegélyző ügyésze, Prop per Sándor dr. a végrehajtásoknál óriási összegeket számit fel a feleknek és az árveréseknél

hivatalos közeg létére több helyen vevőként jelentkezett.

— De mégis, annyi okos ember... — vetette ellen a másik.

—• Az okosság olyan, mint a belladonna, csak a maga helyén, letompitott vegyületben használ, nyers formájában gyilkoló méreg lehet. Ha tőlem függne, néhány hónapra minden diplomatát és politikust egy szigetre internálnék. Helyükre olyan szakembereket hívnék, akiknek kétszer kettő mindig négy...

A kísérő félrehajtott fejjel figyelt, mint a jólnevelt vizsla, ha gazdája utasításait várja.

— Az egész világ szakemberei üljenek a zöld asztal mellé, amelyen ott fekszik minden ország hamisítatlan, intern vagyonmérlege. Ahol tényleg nincs pénz, ahol az adós fizetésképtelen, ott valóságos szadizmus minden további követelőzés. Valamikor a Sidoni-cirkuszban láttam két ■clown-nak tréfás boxmérkőzését, amelynek során egyik a másikat sikeresen onockroutolva,

.— eszméletlenül, hullaként heverő ellenfelét saját erejének tulfeszitésével csupán azért emelte föl, hogy még egyszer orrba boxolhassa. Ezek azonban elowmok voltak. Józaneezü embereket hasonló eljárásra csak a legnagyobb gyűlölet indíthat... Tárgyilagos szakemberek ma mást nem javasolhatnának, mint hogy a világkrizis megszüntetésének kiindulása csupán az összes ■jóvátételek leírása lehet...

—• Főleg a valutája stabilitásának érdekében — folytatta a gyűrűs ur —, minden ország ■csaknem naivan titkolni igyekszik a maga nagy szegénységét. Mintavá&árokkal, kiállításokkal tüntet hitelezői előtt, mint a- privát adós, aki korgó gyomorral havannára gyújt, résen álló hitelezői megtévesztésére. Sőt, még egymás között is titkolóznak, mint az öregedő asszony, rejtegeti barátnői előtt, hogy milyen áldozatába kerül a hajdani szépség megőrzése. Ma. pedig a világot a pusztulástól csak a tárgyiiago&áág,

több betegsegélyző pénztárban a háború ©lőtt volt az utolsó választás s azóta kinevezett bürokraták vezetik a betegsegélyzők ügyeit, az intézményt fönntartó alkalmazottak és munkaadók beleszólása nélkül. Ez a 200 milliós deficit’ a legjobb mementó arra, hogy ez így nem mehet tovább: ki kell Írni a betegse- gélyzői választásokat.

határozati javaslatot fogadtak Összes fórumokhoz

így a perbenyiki Majláth-uradalomban is, ahol az uradalom negyven fajtehenét árverésen 7000 koronáért vette meg és csak az emberek fenyegető magatartása miatt nem merte azokat elhajtani. Egy Bátori nevű ellenőr bejárta a szoibránckörnyéki falvakat s felhívta az embereket, vallják azt, hogy Csuha Sándor szobránci földbirtokosnál dolgoztak, ellenkező esetben

be fogják őket csukni.

Az illetők ezt a jegyzőkönyvbe mondták illetékes hatóság előtt A revíziónál olyan embereket is vettek lajstromba, akik útlevéllel tudták igazolni, hogy a kritikus időpontban Amerikában voltak. Egyesek kébhárom helyen is szerepelnek a lajstromban.

Ezután Kovács Mór remetei fürésztulajdonos adta elő, hogy 1928-ban és 30-ban 5000—5000 koronát fizetett Propper dr. kezeihez, aki a pénzt nem fizette be a pénztárba.

Ezért Kovács sikkasztás címén feljelentést tett Propper dr. ellen s csak a feljelentés után kapta az értesítést a munkásbi ztositótóli, hogy Propper dr. a hátralékot utólag befizette.

Egy nap Propper dr a betegsegélyző autóján érkezett meg hozzá és egy 1300 koronás követelésnél 708 korona ügyvédi költséget számított föl, holott a betegsegélyző maga elismerte, hogy ezt a pénzt Propper dr. már régen fölveíílte.

Utána Kükemezey Mihály szobránci lakos beszélt, majd Flüeisebmann Gyula dr. orsz. kér. szoc. párti tartománygyülési képviselő emelkedett szólásra.

Évek óta halmozódnak — mondotta — a

■őszinteség és egységes akarat mentheti meg.

Utitársam finom cigarettát vett elő, amelyet kísérője lázas készséggel igyekezett öngyújtójával meggyujtani. A kövér ur, az illatos füstöt orrán átbocsátva, folytatta:

— A kritikus idők sajnálatos eredménye az általános eladósodás. Ezen is lehetne azonban némileg segíteni.

— De hogyan? ...

—i Csakis császármetszéssel, — válaszolt fölényesen a kövér ur.

Kísérője erre meglepetten pillantott föl. A másik, a pozőrök szokása szerint, néhány percig élvezte szavainak hatását, azután minden szót nyomatékosan ejtve ki, megszólalt:

— Minden követelést — nemzetközi határozattal — felére kell 'bélyegezni.

—i A magánjogokat mégsem lehet talán ilyen súlyosan érinteni, — jegyezte meg a másik.

— Lári-fári! — folytatta amaz fölényesen. — A világháború óta a magánjogoknak igen gyönge a konjunktúrája. Egy merénylettel több, Justitia istenasszonynak nem okozna nagyobb lelki emóciót. Ez különben is egy láncmüvelet volna, mert minden hitelező, akit adósa részéről ilyenformán kár érne, — azt áthárítaná saját hitelezőire ... a lánc csupán ott szakadna él, ■ahol a. mai pénzvilág titánjai ülnek, akiknek kizárólag követeléseik vannak ...

— No, de a-zok sohasem járulnának hozzá, értékeik ilyen megcsonkításához ... szólt közbe a másik, saját szavainak objektivitásában gyönyörködve.

— Oly csekély e kiváltságosoknak a száma ■manapság, hogy könnyen leszavazhatók. De különben is, saját belátásuk engedékenységre vezethetné őket, nehogy úgy járjanak, mint a mesebeli fösvény, aki kamrájában, arannyal telt. 'zsákjai között éhen halt. Milliók sorsának ibiISSS* söju* 25; eserebb

^ ............ , , i

pan

aszok a homonnai pénztár ellen.

Súlyos panaszok merültek föl a munkaadók és munkások részéről a királyhelmeci, tőke- terebesi s újabban a szobránci járásiban. A bíróság állandóan foglalkozik a homonnai munkásbiztositéval, azonban meg kell gondolni, hogy mennyi költségbe és fáradságába kerül a munkaadónak, amig igazságát bebizonyítja a bíróság előtt. így azután nem lehet csodálkozni, hogy

a munkásbiztositó tagállománya egyre csokikén,

egyrészt az üzembeszüntetések miatt, másrészt, mert mindenki igyekszik az alkalmazottak számát a minimumra csökkenteni. A biztosító túl van méretezve és óriási adminisztratív összegeket emészt föl. A munkásbiztositó nem azért van, hogy 50—60 alkalmazott fizetést húzzon, haaem, hogy közcélt szolgáljon.

Mindent el kell követni, hogy a vezetőséget kicseréljék és a rendszerben változás történjék. A közönség kérjen szigorú vizsgálatot s a panaszokat összegyűjtve részben a bírósághoz, részben a népjóléti mdfoiszté- riumba terjessze föl

Fleischmann dr nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hadváb ubrezsi gazda beszélt s Antonin Pavel, majd a nagygyűlés az alábbi határozati javaslatot fogadta el:

1. A gyűlés felhívja a népjóléti minisztériumot, hogy a munkásbiztositó eűtteni ösz- szes panaszokat, amelyek felmerültek, hivatalosan vizsgáljak ki és ennél hallgassák ki az egyes mjunkaadókat és alkalmazottakat. 2. A gyűlés követel, hogy a homonnai munkásbiztosáitónál alkalmazóéit Breuer igazgató és Propper Sándor dr. ügyész, valamint Bátori ellenőr azonnal eibocsáitas- sék. 3. A gyűlés követeli, hogy az utóKagos kivetésekkel kapcsolatos összes végrehajtásokat szüntessék be, amig a hivatalos vizsgálat befejezést nem nyer. 4. A gyűlés figyelmezteti a népjóléti minisztériumot, hogy azonnal és a legenergikusabban lépjen fel a bonbonnal munkásbiztositó ellen, mert a munkásbiztositó mostani eljárása és egész rendszere veszélyezteti a kerület gazdasági életét és a munkaadók el vannak határozva, hogy elibocsájtják összes alkalmazottaikat, ami a munkanélküliek számának nagyarányú emelkedését fogja maga után vonni. 5. A gyűlés követeli, hogy a dijak a mai1 viszonyoknak megfelelően szállíttassanak le. 6. Hogy a foglalások ügyvédi közbenjárás nélkül folytatta®sanak le, mert ei rendkívül nagy kiadásokkal jár. 7. A gyűlés követel, hogy a szobránci járás csatoltassék az ungvári munkásbirto- eitó pénztárhoz. 8. Végül követeli a gyűlés, hogy a munkásbiztosStóban a választásokat mielőbb írják ki.

A gyűlésen jelenlevők a határozati javaslatot egyhangúan elfogadták és elhatározták, hogy azt felterjesztik a munkásbiztositó központjához, az országos hivatalhoz, a népjóléti minisicrhez és azonkívül interpellálásra fogják felkérni ebben az ügyben a parlamenti képviselőket. Ezután az elnök a gyűlést berekesztette és a résztvevők a legnagyobb rendben oszlottak szét..

zonytalanságávat szemben a kormányozható inflációnak ez a módja inkább megnyugtathatná őket, mert a felére apadt tőke azután az egésznél 'lényegesen többet érne, hiszen a császár- metszés nyomán a legkisebb hajszálérben is megindulna az egészséges vérkeringés, — visz- szatérne a tőke igazi termelő ereje.

A ki&érő e pillanatban úgy nézett a nagy emberre, mint Washington szobrán a rabszolga ifölszabaditójára.

A kövér ur erre elmosolyodott, ami simára borotvált, hidegen komoly arcán olyan meglepően hatott, mintha a telihold volna képes ilyen váratlan kis vidámságra.

— No, gyerünk ebédelni, — mondta kísérőjéhez fordulva. — Engemet úgy sem fognak megkérdezni, a diplomaták és politikusok pedig minden űrt 'betöltenek, mint a levegő.

Ezzel elhagyták a fülkét és az étkezőkocsi felé siettek. E percben a kosárban elhelyezett finom disznóibőrtáskára esett a pillantásom, amelyről csalogató módon függőt le tulajdonosának bőrkeretbe foglalt névjegye. Gyors elhatározással elolvastam. A rövid, franciás hangzású nevet elfelejtettem, világosan emlékszem azonban, hogy alatta a következő szavak voltak olvashatók:

— Ghefdirecteur de la. Banque des Colonies Bruxelles.

Nagyibeteg körül rendszerint, sok az orvos és sok a kuruzsló. Végeredményben — ha van még szikrányi életerő — maga a természet, segít. Most is valamiképpen úgy látjuk, hogy a világ sorsát nem az emberek, de a szükségszerűen bekövetkező események irányítják, amelyeknek útját ugyanaz a. csalihatatlan erő, — maga. a Természet, szabályozza.

Ez az egyetlen forrás, amelyből a jövő reménye fakad.

Nagygyűlésen tiltakozott a szobránci lírás lakossága a homonnai munkásbiztositóhan uralkodó állapotok ellen