Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-25 / 119. (2932.) szám

éví 119 ^2932^ szám " *,er€*a " 1932 m^us25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. A képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több Ejjyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkői és mszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja felelqs SZERKESZTŐ DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága ü, Panská ullce 12. ü, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. 8ÜRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl PRESENTEI (spj Prága, május 24. Nem, ezt nem szabad lekicsinyelni, sem politikailag, sem gazdasá­gilag, sem sehogy, ezt a „presente“-t, amit Mussolini és az olasz tisztikar és az olasz po­litikusok zöme és az olasz nép válaszolt, ami­kor 8 komor és viharvert Balbo a magyar repüld fataifalkja előtt siri csöndben, feltette a kérdést: „Endresz fcajtárs, itt vagy?“ — Présén te, jelen, dörögte a negyvenhárom mil­liós olasz nemzet. Presente, ha kell, ha szük­ségük lesz a magyaroknak, mi olaszok mel­lettük leszünk, támogatjuk őket, mert a szi­vünkhöz nőtt a dunai nép, amely annyi szen­vedést és megrágalmazó st viselt el fogössze- szoritott szívóssággal. Végtelenül szimbolikus s végtelenül megnyugtató drámai pillanat ját­szódott le a római pályaudvaron a tragikus sorsú magyar repülők búcsúztatásánál és bármennyire megrendít a két hős halála, végzetükben van valami felmagasztosité, mert oly szorosra fűzte a magyarok és az olaszok barátságát, amilyenre a tragédia kristályosir tó hatása nélkül talán semmi sem fűzhette volna. Mi, magyarok a háború óta ezen a téren mem igen voltunk elkényeztetve. Ütöttek, ahol ériek, rágalmaztak, ahol lehetett s Európában szisztematikus kampány folyt nevünk bemocs- kolására. Ki nem érezte vola az elmúlt évek­ben jé egynéhányszor, ahogy becsméreltek, és diszkreditáló cselekedeteket kentek rá gá­lád módon a magyar nemzet presztízsére? Fájó szívvel olvastam éppen e napokban egy szép magyar könyvet Kossuth Lajos hajdani amerikai ünnepléséről s mélahusan gondoltam arra az időre, amikor a világ népei egy másik magyar tragédiáról belátták, hogy tra­gédia volt s megadták a szenvedőnek kijá­ró tiszteletet, azt a tiszteletet, mely mindig a szenvedő igazsága hajnalhasadásának előfu­tára. S most, váratlanul kimelkedik a rágal- mok mocskos tengeréből az olasz nép déliesen nyílt és temperamentumos szeretetmegnyil- vánulása, mint valami aranyos Jőreménység- Fok, mint valami napsugaras világitó torony 8 a nagy nép szeretetének fényében kezdjük elveszteni reménytelenségünket, mert megha- tottan érezzük, hogy nem vagyunk egyedül. Nem vagyunk egyedül! Tudtuk, hogy az olasz-magyar barátság komoly valami s a szolidaritás több gazda­sági és politikai erőpróbát állott ki, de hogy Mussolini hatalmas birodalma annyira szi­vébe zárt, mint most a szegény Endresz tragédiájának alkalmával bebizonyította, valóban neim sejthettük. A fasiszta Olaszor- szág igy még neim temetett senkit. A száz­ezres tömegek jelenléte, a gyászba öltözött pályaudvarok, Mussolini szavai és tettei, a mélységes gyász, az órákig tartó cere nó- niák Rómában, Milánóban, Triesztiben, Ve­lencében, a nép éjszakai zárán dokiás a a gyászvonathoz, a gyászikeretes lapok, a .száz és száz végső tisztességet adó harci re­pülőgép, a zászlóaljak, az ezredek, a hadosz­tályok kivonulása — nem, ez már nemcsak Endresz Györgyinek szólt, hanem mélységes manifesztációja annak, mennyire együtt­érez az olasz a magyarral és mennyire kö­zösnek tekinti Mussolini a két nemzet bá­natát, örömét. Egy szív, egy lélek. Ha ma­gyart hívnak, olasz, feleli: presente! A háború utáni időkben ritkaságszámba megy, hogy egy nemzet annyira százszázalé­kosan kifejezte volna roko.nszemvét egy má­sik nemzet iránt, mint most az olasz tette, s mi meghatottan vesszük tudomásul, hogy a rokonszenvnek ez a szokatlanul nagy megnyilvánulása nekünk, a mi tragédiánk­nak szól. Erőt, bizalmat merítünk belőle- A lardleu átadja nerrlot-nak a hatalmat Hatszázmilliós kölcsön Lengyelországnak — A konzervatív Herriot Kisebbségi radikális kormány? Paris, május 24. A francia köztársaság el­nökének döntóbiráskodó elnöklete alliatt ma délután találkozik az Elyseé-palotában Herriot és Tardieu. Tardieu be fogja mu­tatni utódjának a lefegyverzési konferen­ciára és a jóvátéteü kérdésre vonatkozó hivatalos aktákat. Ezenkívül néhány rend­kívül sürgős pénzügyi kérdést is elintéz­nek, úgyhogy Flandrin pénzügyminiszter ugyancsak jelen lesz a tárgyaláson. Min­denekelőtt a Lengyelországinak folyósítan­dó 600 miillliós sürgős kölcsönről van szó, mórt a keleti szövetséges tovább nem vár­hat és kénytelen lenne a moralóriumo t be­jelenteni, ha nem kap pénzt. Lengyelorszá­gon kivül egy másiils „szövetséges nemzet“ is sürgősen pénzt kér s mfég a hónap végén folyósítani kellene neki az összeget. Ter­mészetesen a délutáni össze jöveted) nem hoz végérvényes döntéseket és a hivatalos jelentés azft, is kétségbe vonja, hogy a köl­csönök tekintetében megállapodás történik, a jövő szempontjából ennek a találkozónak mégis nagy jelentősége van. Paris, május 24. Herrclot a radikális párt végrehajtó bizottságának május Bl.-i ülé­sén nagy politikai beszédet mond és első­sorban a külpolitika problémáival fog fog­lalkozni. Ezenkívül a beüpolitilka kénye­sebb kérdéseit is érinti, a lapok valószínű­nek veszik, hogy Herriot radikális pártja kisebbségi kormányt alakit, azaz sem a Tardieu-csoportnál, sea* a szocialistákkal nem kooperál és hol a jobboldal, hol a bal­oldal támogatására fog számítani. Herriot egyébként a Párisi Midi tegnapi számában nyilatkozatot közöl, amely csalódást jelenthet mindazoknak, akik Herriot kor­mányázásától a francia politika lényeges vál­tozását várták. A dezignált miniszterelnök föltétien szükségszerűségnek tartja a francia jóvátétel! követelések és igények elisme­rését A laussane-i konferencia tárgyalásai alapja csak a francia jog formális elismeré­se lehet. Ugyanekkor a hadügyi kiadásokról is nyilatkozott s kijelentette, hogy egyáltalán nem akar takarékoskodni a hadseregen. A fö-< lösleges, vagy rosszul elhelyezett kiadásokat leépíti ugyan, de egyébként nem akar változ­atni Franciaország mai biztonsági rendsze­rén és a határmenti erődítmények építését is folytatni fogja. A francia baloldal táborában nem minde­nütt értenek egyet Herriot kozervativ poli­tikájával. A radikális párt több vezetője, igy] Cailiaux, továbbá más pártokból radikálisab­ban engedékeny politikát követelnek és azt kívánják, hogy a jóvátétel! kérdés mögé Fran­ciaország végérvényesen pontot tegyen. Összeüli az uj porosz országgyűlés A helyzet nem tisztult — Litzman tábornok korelnök vezeti az ülést A rendőrség előkészületei Rendin, május 24. Az uj porosz tartomány- gyűlés ma délután tartotta meg első üléséi A régi porosz parlamentbein még Posadow- ski gróf töltötte be a korelnöki tisztet, míg helyét most Litzmann tábornok, nemzeti szocialista képviselő veszi át, aki még soha­sem volt parlamenti tag. Litzmann mindad­dig vezeti az üléseket, amíg az uj elnököt meg nem választják. Tekintve, hogy a frak­ciók között nem tisztázódott a helyzet, nem lehetetlen, hogy az elnökválasztás csak né­hány nap múlva következik be. A taríománygyülés hivatalos megnyitása után a további teendők elvégzése az úgyne­vezett üregek tanácsának feladata lesz. Az egyes pártok már benevezték képviselőiket az öregek tanácsába. Tapasztalt parlamenti körökben nem várják a helyzet gyors tisz­tázását, amiről többek között a oentrumpárt mai határozata tanúskodik, amely a oen- trumfrakció porosz elnökének megválasztá­sát őszre halasztotta- A miniszterelnök meg­választása tekintetében tisztázódott a hely­zet, amennyiben bizonyos, hogy nemzeti szocialista képviselő csak akkor lehet mi­niszterelnök, ha a centrum támogatja Hit- leréket. Mivel a kommunisták föltétlenül a kormány ellen szavaznák, a kisebbségi mi­nisztérium megalakítása, amit az ügyrend esetleg megengedne, lehetetlenséggé vált. A környéket elzárták Berlin, május 24. A német fővárosban a rendőrség nagyarányú előkészületeket tett a porosz parlament megnyitása zavartalan nagy néim>et nemzeten kívül seniki sem kö­zeledett még annyi szívéi yességgél a ma­gyarsághoz az elmúlt két évtized alatt, mint most az olasz, s bizonyos, hogy ez a nagy szeretet és nagy barátság, melyet nem lefolyásának biztosítására. A porosz ország­gyűlés épülete körüli a kora délelőtti órák­tól kezdve nagy tömeg hullámzott és kíván­csian figyelte a képviselők bevonulását. A rendőrség a parlamentet elzárta a tömeg elől. A volt trónörökös igazolja magát Berlin, május 24. A Deutsche Allgemeime Zeitung mai számában közli azt a levelet, amelyet a német extr ónörökös 1923 augusz­tusában, Németországiba való visszatérése előtt Straseimann akkori birodalmi kancel­lárhoz intézett. Az &xtrónörökös ötiévi távol­iét után arra kéri a kancellárt, hogy enged­je meg Németországba való visszatérését, mert családi ügyei és birtokainak kezelése föltétlenül szükségessé teszik hazatérését. A levélben egyetlen szó sincs arról, hogy az ex trónörökös a jövőben tartózkodni fog a politikai tevékenységtől. A konzervatív lap a kölcsönzött pénz vagy a pillanatnyi érdek diktál, hanem a sorsközösség érzése, nem maradhat örökké meddő. Nekünk, kisebbségi’ magyaroknak különö­sen jólesik az olaszok szere tété a magyarok diadalmasam állapítja ezt meg és kijelenti', hogy azok a baloldali lapok, amelyek szó­szegéssel vádolták a trónörököst!, amikor Hitler jelölése mellett foglalt állást, egysze­rűen hazudtak és a tényeket elferdítették. Briining bukik I Berlin, május 24- Brüning kancellár e hót szombatijáig okvetlenül döntést akar ki­erőszakolni kormányának megmaradása kérdésében. Ha Hindenburg elnök szomba­tig visszatér a fővárosba, akkor a döntést Berliniben hozzák meg. Ellenkező esetben a kancellár a ketetporoszo rszági Nemetekbe utazik és ott tárgyal vele. A tárgyalás a ka­binetit kiegészítése körül forog s ha Hinden­burg nem hallgatja meg Briininget, akkor a kancellár lemond. Hietékes körök tudomá­sa szerint a kormányon kirvül álló elemek a köztársasági elnök szabadságát is fölhasz­nálták arra, hogy Hindenburgnál hangula­tot teremtsenek a kormány ellen. iránt, mert mi szeretettől mentes, rideg sorsumítóban kétszeresen becsülni tudjuk a szeretet sugarát s már a híre is elég, hogy önbizalmunk és életkedvünk meg erősödjék. Vasúti katasztrófa Mandzsúriában negyven halottá! és száz sebesülttel Cthairbin, május 24- Ma reggel Oharbintól kel e ti irányban 212 kilómé tett re r endkívül súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A katasztrófa körülményeiről nem tájékoztat az első jelentés, amely csak arról számol be, hogy a szerencsétlenségnél negyven ember életét veszítette, százan pedig megsebesültek.

Next

/
Thumbnails
Contents